Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

VASÁRNAP, 1913. ÁPRILIS 23. Kije ír—L en ingtad —Moszkva Csütörtökön indul Szegedről a barátság vonat A megye négy városóból Szegedről, Hódmezővásár­helyről, Szentesről, Makóról több százan jelentkeztek ar­ra a különvonatra, mely áp­rilis 26-án hajnali 1 óra 58­kor indult Szegedről és má­jus 5-én hajnalban érkezik majd vissza. A különvonat résztvevői megtekintik Ki­jevet, majd Leningrádba utaznak, ahol három napot töltenek el. Az utazás egyik legkiemelkedőbb epizódja a május elsejei felvonulás megtekintése lesz. Moszkvá­ban, a Kreml megtekintése után városnéző sétát tarta­nak, majd hazaindulnak. A béke és barátság vonat Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes útirányban haladva a központi állomásokon várja a résztvevőket. Lelet az olaj­mezon Az algyői olajmezőn, cső­vezeték-fektetés kőben, ré­gészeti leletekre bukkantak a munkások. Az esetről azon­nal értesítették a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeumot. Kürti Béla régész a helyszínre ér­kezett, s irányításával lelet­mentő ásatást kezdtek. Megállapították, hogy az olajipari munkások segítsé­gével honfoglaláskori teme­tőre bukkantak. Eddig már 20 sírt, köztük lovassírokat tártak fel. Szigorúan ellenőrzik az élelmiszerek minőségét Vannak kifogásolható készítmények A MÉM felügyeletével te­vékenykedő megyei (főváro­si) élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek az el­múlt hetekben újabb nagy­szabású ellenőrzés-sorozatot kezdtek az élelmiszerboltok­ban, raktárakban és a ter­melőüzemekben. A tavaszi vizsgálatok arról tanúskod­nak, hogy a vásárlóknak ke­vesebb okuk van a panasz­ra. ennek ellenére azonban egész sor kifogásolható ké­szítményt találtak. A békéscsabai intézet el­lenőrei a megengedettnél na­gyobb sótartalmú füstölt hús miatt megfelelő felelősségre vonást kezdeményeztek, ugyanúgy, mint a szegedi ellenőrök, akik csökkent ér­tékű angol szalonna gyár­tásáért emeltek kifogást az illetékes vállalatnál. Előfor­dult az is, hogy az előírtnál több zsírt tartalmazott a kol­bász, emiatt a székesfehérvá­ri intézet ellenőrei figyel­meztették az árut készítő vállalatot. A tejipari vizsgálatok so­rán bebizonyosodott, hogy az országban többfelé hoztak forgalomba olyan tejfölt, amelynek zsírtartalma túlsá­gosan alacsony volt, amiatt egyebek között a salgótarjá­ni intézet tett javaslatot fe­lelősségre vonásra. A szeszipari ellenőrzések nyomán az egyik Csongrád megyei szeszfőzdében üledé­kes törkölypálinkát találtak a palackokban, ezért több ezer üveg pálinkát újra kell szűrni. A pécsi intézet ugyanakkor egy üdítőital­gyártó vállalatot figyelmez­tetett arra, hogy túlságosan „híg", kevés szárazanyagot tartalmaz a szörp. A hét könyvei Ma nyílik Domanovszky Endre kiállítása Rangos eseménye lesz ma, Trogmayer Ottó nyitja meg vasárnap Szeged képzőművé- Domanovszky Endre Kos­szeti életének. Délben a Mó- suth-díjas kiváló művész 34 ra Ferenc Múzeum Horváth alkotásából rendezett kiállí­Mihály utcai képtárában dr. tást. A Műcsarnokból, a Mű­^^^^^^^^^^^^^^^^^^ velődésügyi Minisztériumból, a Kiscelli múzeumból köl­Szíj: Finnország (Panorá­ma). — Vértessy—Novotta: Élelmiszer-feldolgozás a ter­melőszövetkezetekben (Mező­gazdasági). — Az illetékekre vonatkozó jogszabályok. — Kanczer: Népgazdasági ter­vezés és programozás (Köz­gazdasági). — Petrolay Mar­git: Erdei kalács és más me­sék. — Csukás István: Ke­ménykalap és krumpliorr. Delfinkönyvek sorozat (Mó­ra). — Az orvostudomány ak­tuális problémái 1973/1. (Medicina). Fekete István: Tarka rét — Millió móka — Randé: A gépek forradalma. Képes Történelem sorozat. — J. Vladislav: Mogyoró király­kisasszony — Benedek Elek: Furulyás Palkó. Szines me­sék. (Móra). — Zelkó: Nem­zetközi érték, nemzetközi árak (Közgazdasági). — 1000 szó németül. 4. kiad. (Tan­könyvkiadó.) — Beruházási és építőipari adatok, 1972. IV. (Statisztikai). — A ma­gyar helyesírás szabályai, 10. kiad. (Akadémiai). Fekete Gábor—Halász Zoltán—Esti Béla: Mit kell tudni Budapestről? (Kos­suth). — C. F. Meyer: Az asszonybíró (Európa—Heli­kon). — P. O. Sundman: Léggömbbel az Északi-sark­ra. André mérnök utazása (Táncsics). — Bacsó Nán­dor: Bevezetés az agrome­teorológiába. 4. átdolg. kiad. — Schmidt: Madarakról — mindenkinek. 2. kiad. (Me­zögazdasagi). — A korszerű harc és az ember (Zrínyi). — Tóth: A Pesti Vármegye­háza (Pest megyei tanács). Üj Filmlexikon II. L—Z. (Akadémiai). — Illés Béla: Vér nem váTik vízzé. —• Vidor Miklós: Sebesültek (Szépirodalmi). — A. Werth: Oroszország nagy háborúja 1941—45. 2. kiad. (Kossuté). — Kovács Ferenc: Az üze­mi műszerezés tervezése (Műszaki). — Dobossy Lász­ló: Közép-európai ember. Elvek és utak sorozat (Mag­vető). — Munkalélektan műszaki és gazdasági veze­tők részére (Táncsics). — D. Riesmann: A magányos tö­meg (Közgazdasági). — Me­zőgazdasági adatok 1972. IV. (Statisztikai). csönzött, valamint a festő­művész saját tulajdonában levő alkotásokból rendezett kiállításon láthatunk két nagyméretű gobelint, a 100 éves Budapest tiszteletére készült két gobelintervet, jó néhány táblaképet és kis mé­retű gobelinvázlatot. A kiál­lítás Domanovszky Endre mintegy tízéves munkásságá­ról ad keresztmetszetet. A hatvanas évek elején kelte­zett alkotásoktól 1973-ban ké­szült táblaképekig szinte minden év képviselteti ma­gát Témái között elsősorban csendéletek szerepelnek, né­hány figurális kompozíció társaságában. A szépen, le­vegősen rendezett kiállítást a képtár két szintjén rendez­ték be. Szeged a hazai lapokban 1973/16. Csongrádból érkezett. — Idő­ben gondoskodnak a nyers­anyagról. Élelmezési Dolgo­zó, február. (A szegedi élelmi­szeripari üzemekről is.] (VÁGÁS István] V. I.: A Sze­gedi Csoport jubileuma. Hidroló­giai Közlöny, február. (20 esz­tendős a Magyar Hidrológiai Társaság helyi csoportja.] ARANYI Gábor: Egy kórus két napja. Kóta, 2. szám. [A Bar­tók Béla Művelődési Központ kamarakórusáról.] FUTAL.A Tibor: Csongrád me­gye tanácsi könyvtárai. Könyv­táros, április. (Szegedről is. Fényképekkel.) A szegedi Somogyi Könyvtár lett a Csongrád megyei tanácsi hálózat központja. Könyvtáros, április. Kiváló klub a szegedi fiatalok klubja. Textilélet, ápr. 7. [A tex­tilművek ifjúmunkás klubja.] TOLMÁR [Klára]: Beruházás­előkészítés Szegeden. — Tizen­négy BD-fnnőeén. Textilét, ápr. 7. [A textilmüvekben.l Sz. LUKACS Imre: Eletköz­pont. [1—2. rész.] Szolnok me­gyei Néplap, ápr. 15—11. [A bio­lógiai kutató központról.] Hatmilliót ér. — Számitógép segít a kutatóknak. — Fontos feladatok a programban. Esti Hirlap, ápr. 13. [Fölavatták a orvostudományi egyetem számí­tástechnikai részlegét.] KELEMEN János: Politikai er­kölcsdráma. Elet és Irodalom, ápr. 14. [Ismertetés Mocsár Gá­bor: Gyémántper című regényé­ről.] Szegeden lesz a második. Esti Hirlap, apr. 14. Magyar Hírlap ápr. 16. [Május 6—8-an rendezik meg a pedagógusjelöltek II. or­szágos találkozóját.] Csongrádban is. — Tanfolyam a közlekedésről. Esti Hirlap, ápr. 14. Bundzsak marad. Népsport, ápr. 15. [Bundzsák Dezső meg­hosszabbította edzői szerződését STFOL labflnT-*—O^wwrw t á—ál .1 Szép ház áll Dócban, a Bulus-parton. Itt ér véget a falu, itt kezdődik a mező. Aki nézi, irigyli ezt a há­zat. Udvara is olyan tiszta, ottfelejtett szalnjaszál sin­csen benne. Gyerektelen há­zaspár lakhatja? Szoba, konyha — kívülről látszik, több nem fér a födél alá. Szép ház, kicsi ház. Ne hagy­ja magát félre­vezetni az a jó, hogy a kert meg­termi, ami a konyhára kell. A sza­bad időt pedig ne Szávai ITT A PALOTA HAT KILÓ KENYÉR senki attól, amit kívül lát. Menjen csak beljebb, kér­dezze meg a ház asszonyát, vagy az egyik vasgyúró ap­róságot, vegye elő az ujjait, és kezdje számolni. Elfogy mind a tíz, egy gyerek még mindig számolatlan. Tizen­egy gyerek lakja ezt a házat, anyjával, apjával. Aki első gyerekét várja, kétszer legalább végigfor­gatja a naptárt, mire nevet talál neki. Testhezállót, ke­csegtetőt, sokat mondót, di­vatosat. Itt megdolgozott a naptár az áráért. Erzsi a legnagyobb, húszesztendős, Zoltán most szabadult a pó­lyából, még nem ért a ne­vére. Közöttük van a Sanyi — szakmát tanul, már ke­res is, mégsem csavarog el a háztól. Marika most végzi a nyolcadikat, a ruhagyárat nézte ki magának. Itt van Vera, ha hazajön, eszik, és sutyiban csinálja a leckét. Mire biztatnák, tanuljon, csak nevet. Már készen van. így legalább asztalhoz fér a többi. Ica következik, kora szerint. A nagyobbak köny­ve nála még kiszolgál egy évet. Laci, aztán Éva van a sorban, de itt már el-elvét­jük a sorakozót Helyreigazí­tás után lépünk tovább, Pi­tyu ugrik a nyomukban, Ka­ti négyéves, Ildi kettő, és visszaérkeztünk a tíz szép gyerek legkisebbik öccséhez, Zolihoz. Tessék csak papirost ven­ni, gyakorló anyák, gyakorló apák, és számítsák ki saját példákat tetézve, mennyi lisztet, kenyeret, cukrot mér­nének ennyi gyereknek, mekkora fazékban főznék a levest. Kétezer forint meg a családi pótlék van rá, de eb­ből pótlás is kellene ruhára, cipőre, irka, ceruza, minden. Tessék szépen beosztani a szabad időt is! Fölösleges irkálni. Ennyi pénzzel nincsen sok gond, szabott helye van a fillérnek is. Három kenyér egy napra — félezernél több forintban, egy hónapban —, három zacskó a liszt — de megesik, hogy nem fogy el mind —, egy kiló cukor, nyolc liter tej, egy mosópor, egy hypó. Az, mrmdia a háziasszony Sándorék háza táján keres­sük. Kérdezni persze szabad. — Olyan félórája volt-e már, amikor semmi dolga nem volt. — Volt. A kórházban. Amikor a gyerekek szület­tek. Csak a pénzből meg a pi­henésből egyetlen család életét meg nem értenénk. A kicsiét se, hát a nagyét! Szávaiék örömét lenne jó megtudni. Hat éve laknak az új ház­ban. Ez a legnagyobb öröm. Hiába mondanám el, ho­gyan alszik egy szobában meg egy konyhában ennyi ember, elképzelni akkor se tudnánk. Azt mondja az egyik gyerek: — Először rossz volt, ami­kor idejöttünk. Ez olyan vi­lágos lakás, napfölkelte után nem lehetett benne aludni. A másik? Az Percsórán volt, a majorban. Akkora ablaka volt annak, két tenyerem elég volt rá függönynek. A konyhának meg semekkora. Ahhoz képest ez itt valósá­gos palota. A legszélső házból így lett a világ közepe. Az is öröm, hogy ez a szélső ház. Itt van a tövében a homokbánya. Melyik csa­ládnak telik ekkora homo­kozóra? Az is, hogy itt a kert. Sok munka van vele? Avval jár az élet. Mindig sajnálom azokat, akik éjjel nem alhatnak. Ha sír a gyerek. Húsz év alatt mennyi sírás lehetett itt? — Nyugodtabb éjjeleket én senkinek nem kívánok. Hallom én is, hogy máshol fölkel az asszony a gyerek­hez, mire visszaér az ágy­hoz, ugorhat megint. Itt ilyen nincsen. Tizenegy gye­reket nem lehet elkényez­tetni. hozzá a kertészék, szállást is kap, kosztot is. És a fize­tés 1600 forint. Ha a szegedi szállást, meg a városi kosz­tot pénzre számítjuk, szép összeg, de a másfél műszak, meg a nehéz munka akkor is sok volt. Minden szom­baton délben jöhetett haza. Jött is. Pihenni a fáradal­mát? Segíteni az anyjának. Sok a gyerek, nem hagyhat­ja magára. — Hová pályázna? — Ahonnét naponta Jöhe­tek haza. ERZSI MUNKÁT KERES Öröm az is —szó­val így mond­ják, de érezni az ízén, sa­vanyú öröm —, hogy volt egy tévéjük, de nem szól. Elaggott szerkezet, el se vállalják. A legeslegnagyobb örömöt csak körülírni lehet­ne, vagy példával megraj­zolni. Munkát keres a legna­gyobb lány. Évek óta dolgo­zik, férfinak való munkát. Kertészetben, reggel hattól, este hatig. Nő a saláta, érik a paradicsom, dolgozni kell. Másfél műszak — minden­nap. Régóta nem neki való, most kezdi érezni. Azt mondja mégis, nagyon jók — Más kívánság? — Kell a kereset is. A mi családunk sokáig várt a gyerekek fizetésére. Nem játszhatom el kényelemmeL Ha egy húszéves lány leg­nagyobb boldogsága, hogy haza jöhet — ahol a fekvő­helyet is centivel mérik —•, segíthet munka után, és hoz­hatja haza a fizetését, ak­kor ez a nagy család boldog család. Ne ringassuk magunkad illúziókba, van azért itt gond is, panasz is. Mutató­ba legalább egyet! — Amikor meghallottam, hogy segítséget kaphatnak a nehéz helyzetű családok a házhoz, futottam utána én is. Avval fogadnak, hogy el­késtem. Mért nem jöttem előbb? Elfogyott Mintha kupán vágtak volna. Miért nem jöttem? Nem tudtam én, hogy jöhetnék. Mentem a járáshoz, el se mondom végig, mit akarok, veszik a ceruzát, írnak is be a név­sorba. Pedig akkor láttak először. Kinek jár, ha ne­kem nem — azt mondják. Jövök haza, majdnem szét­vet a boldogság. Itthon le­hűtenek mindjárt. Kár volt nekem a járáshoz szalad­gálni! Hát én ezt vagy nem értem, vagy nagyon is ér­tem, Ha fönt úgy akarták, itt miért nem akarták ugyanúgy. Kicsi falu volt Dóc, pénz­zel sokat segíteni nem is tudott volna. Most egyesült Sándorfalvával. biztosra ve­szem, rögtön ide figyelnek. Nem akarok gyűjtést ren­dezni Szávaiéknak ember­ségből, talán akadna brigád, amelyik elgondozná a tévét. Mert akármit kérdezek, itt csak ezt a választ kapom: Ha sokan vagyunk is, azt szeretném, úgy induljon az életbe a mi gyerekünk is, mint a többi. A legnagyobb lány legnagyobb kívánságá­val kopogtatnék munkaügyi osztályok ajtaján is. Jól jár­nának vele, korán tanulta a tisztességes munkát. Meg­dolgozna azért a pénzért, amire a családnak kimond­hatatlanul nagy szüksége van. Testvérei már úgy in­dulnak, hogy szakma lesz a kezükben. Olyan munkát keres, amit meg is lehet ta­nulni.

Next

/
Thumbnails
Contents