Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

•Ml&o VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DÉLMAGYAROi 63. évfolyam, 94. szám 1973. április 22„ vasárnap Ára: 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Szegedi változások az egyesülés után Nőtt a lakosság száma és többszörösen a terület Az az idegen, aki nem hallott a választások idején bekövetkezett szegedi válto­zásokról, alaposan körülcso­dálkozhatja most a várost. A közeledő jó néhány úton ha­marabb találja magát szem­ben a Szeged feliratú táb­lával, mint akár egy héttel ezelőtt is, új feliratok kerül­tek volt községi tanácsházak­ra, most már a városi tanács helyi kirendeltségei dolgoz­nak azokban. S bár még — egy hét múltán — nem le­het fölmérni valamennyi vál­tozást, érdemes néhány ada­tot és tudnivalót fölidézni. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint Szeged lakos­sága 118 és fél ezer volt, a most a várossal egyesült községeké pedig összesen 26 és fél ezer. Mindebből az kö­vetkezik, hogy a három év­vel ezelőtti adatok szerint is 145 ezres várossá lépett elő Szeged április 15-től, figye­lembe véve azonban, hogy a lakosság száma az utóbbi években átlagosan 3 ezer fő­vel nőtt, nyugodtan beiktat­hatjuk a megyeközpontot a 150 ezer lakosú városok so­rába. Eddig a vidéki városok közt Miskolc (172 ezer), Deb­recen (155 ezer) és Pécs (145 ezer) ls megelőzte a lakosság számát tekintve, most úgy tűnik, egy hellyel előbbre rukkolt Szeged. A város területe sokszorta jobban növekedett: szinte háromszorosa lett az április 15. előttinek. A 11262 hek­tárhoz ugyanis így 22 204 hektárt nyert a város, s je­lenlegi területe 33 466 hektár. Ez a változás — a számítá­sok csak most kezdődtek — természetesen nem minden adatra lesz pozitív hatással, s a közművesítést, szociális és kulturális ellátottságot reprezentáló százalékok min­den bizonnyal csökkenni fog­nak. Hiszen — egy példát — az emiitett városok előtt Sze­ged vezette a listát az egy négyzetkilométerre jutó nép­sűrűség tekintetében: 1052-vel, szemben a debreceni 347-tel, a miskolci 773-mal és a pécsi 1002-vel. Ha összevetjük a lakosság számának viszony­lag mérsékelt s a terület nö­vekedésének igen nagy ará­nyát, akkor könnyen belát­ható: csökkenni fog az egye­sülés által a város népsűrű­ségét mutató szám. Sokan féltek attól, hogy több fáradságba kerül majd az embereknek egy-egy ügy elintézése, lévén, hogy a ki­rendeltségek felügyeleti szer­ve a megfelelő kerületi hi­vatal. A kiskundorozsmai, tá­péi, szőregi, algyői, gyálaréti szegedieket is megnyugtatja tán az, hogy a községi kiren­deltségek — mint elsőfokú hatóságok — intézik a la­kosságnak mindazon ügyeit, amelyeket eddig is a közsé­gekben intéztek. A fellebbe­zéseket — ha helyben nem intézik el a lakosok ügyét — nem a kerületi hivatalokhoz, hanem a Szeged megyei vá­rosi tanács illetékes osztá­lyaihoz kell benyújtani. A ta­Községi tanácsok alakultak A választásokat követően ezekben a napokban tartják az alakuló tanácsüléseket az újonnan megválasztott testü­letek tagjai. Április 26-án lesz a szegedi városi tanács ülése is, amelyen megvá­lasztják az elnököt, elnök­helyetteseket, a végrehajtó bizottság tagjait, és a taná­csi állandó bizottságok tiszt­ségviselőit. A szegedi járásban már három község tanácsa meg­tartotta alakuló és megyei tanácstagot választó gyűlé­sét. Ásotthalmon a községi ta­nács elnöke Sági János, az elnökhelyettes Makra János lett, a tanácstitkár — mint ismeretes, nem választott funkció — továbbra is Kazi István. A 9 tagú végrehajtó bizottságban kapott helyet Sági János, Makra János, Gajdos Jenő, Selymes János, Szilágyi Dezsőné, Varga Ist­ván, Kószó József, Kazi Ist­ván és Börcsök Szilveszter. Csengelén a tegnapi ta­nácsülésen elnökké Rácz Ti­bort, elnökhelyettessé Pig­niczki Józsefet választották. Titkár: Tisótzki Mihály. A végrehajtó bizottság öt tag­ja: Rácz Tibor, Pigniczki Jó­zsef, Tisótzki Mihály, Dorogi Géza, Turi Ferenc. Domaszéken a községi ta­nács elnöke Farkas József­né, az elnökhelyettes dr. Ozsvár József, a titkári te­endőkkel Kósa Jánost bízták meg. A vb tagjai: Farkas Józsefné, Németh József, Ábrahám Antal. Nagy Mi­hály, Engi Antalné, dr. Ozs­vár József, Dobó Szilveszter, Kispéter László és Lázár István. nács és a végrehajtó bizott­ság előtt azonban a kerületi hivatal elnöke felel a kiren­deltség munkájáért. Természetesen vannak ki­vételek is: azokban az ügyek­ben ugyanis, amelyekben ed­dig a községi-nagyközségi ta­nács vagy vb döntött, most már a megyei városi tan.cs illetékes osztályainak van döntő szava. Az iskolák irá­nyítása természetszerűleg a művelődési osztályhoz, a költ­ségvetéssel való gazdálkodás minden ügye a pénzügyi osz­tályhoz, a költségvetési üze­mek felügyelete az építési osztályhoz tartozik. Beérkezett már az első pa­nasz is: egy gyálai asszony az OTP-nél a városi nor­máknak megfelelő — tehát az eddiginél magasabb köl­csönt akart fölvenni, de nem ismerték el ehhez való jogát, csak a tanács közbeavatko­zása után. Az illetékes sze­gedi vállalatoknak s intéz­ményeknek is figyelmébe kell tehát ajánlani, hogy a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa ez évi 7. szá­mú határozatával április 15­től a város polgárainak nyil­vánította azokat, akik az új határokon belül élnek, s akiknek minden, az urbani­zációval járó szolgáltatáshoz, kedvezményhez joguk van. Az eddig el nem bírált ügyek­ben úgy kell eljárni, mintha már szegediként adta volna be az ügyfél a kérelmét. Egy hét — nem a világ. Nem lehet várni, hogy ennyi idő alatt minden panaszt or­vosoljanak. minden vitás ügyet eldöntsenek. Vannak a városi tanácsnak még apróbb vitái — például az algyői autobuszközlekedés ügyében — egyes vállalatokkal, de az is biztos, hogy a 26 és fél ezer új szegedi az olcsóbb áram, a jegyes tej előnyeit már élvezheti. S a következő ötéves terv kezdetére már mindenben egységes város­ként alakíthatja kibővült ta­nácsa a jövő körvonalait. V. M. Lenin születésének évfordulóján: Koszorúzási • • unnepseg Somogyi Károlyné fel* Koszorúzás a szegedi Lenin-szobornál A hűvös idő, s a szemerkélő eső ellené­re is érdeklődők sorai fogták körbe teg­nap^ szombaton délelőtt a Rákóczi teret, hogy tanúi legyenek a koszorúzási ünnep­ségnek. Az MSZMP városi bizottsága és Szeged megyei város tanácsa rendezte V. I. Lenin születésének 103. évfordulója al­kalmából a hagyományos ünnepséget a megyei tanácsháza előtt álló szobornál. A munkásőrség zenekara nyitotta meg az ünnepélyt, a magyar és szovjet himnusz­szal. Lenin szegedi szobránál elsőnek az MSZMP megyei, városi és járási bizottsá­gai helyezték el koszorújukat, majd a megyei és városi tanács képviselői. Meg­koszorúzták a szobrot a megyei és városi társadalmi és tömegszervezetek, s közös koszorút helyezett el a szobortalapzaton a MÁV, illetve a városgazdálkodási vállalat. MSZBT-tagcsoportja. Az ünnepséget se Internacionálé zárta. Emlékplakett propagandistáknak Hagyományosnak számító ünnepségre gyűltek össze tegnap, szombaton délelőtt a szegedi városi pártbizottsá­gon a meghívott pártpropa­gandisták V. 1. Lenin szüle­tésének 103. évfordulója al­kalmából. A különböző üze­mekben, szövetkezetekben^ r Uj köntösben a Szőke Tisza Szegeden szombatra befe­jezték a tápéi téli kikötőből kivontatott Szőke Tisza ha­jószálloda felújítását. A:» utasszállító hajóból kialakí­tott vendéglátó komplexum — vagyis a szálloda, az ét­terem, a bárhelyiség, az úszókosar — újjáfestett kön­töst kapott, s a fedélzeti asztalsorok fölé, új színes napellenzőket helyeztek — a közkedvelt szálló- és szóra­kozóhely már a vendégek rendelkezésére áll; csak szép idő kellene. intézményekben tevékeny­kedő pártmunkások csoport­ját Szabó G. László, a párt­bizottság osztályvezetője kö­szöntötte. Ünnepi beszédé­ben megemlékezett Lenin munkásságának, eszméinek aktuális vonatkozásáról, majd emlékplaketteket adott át. A Lenin arcmásával dí­szített érmeket az idei év­fordulón 36 propagandista kapta meg. kiemelkedő munkájáért. Csonka István (városi pártbizottság), Tei­mel Istvánné (Csongrád me­gyei Vendeglátó Vállalat), dr. Rátkai János (megyei tanács), Reseterics Sándor­né és Katona András (tex­tilművek), Dobor Istvánné (orvostudományi egyetem), Csíkos Ilona (gyógyszertári központ), Kiss Imre és Bá­lint László (öntödei válla­lat), Vass Zoltán (erdészeti technikum), dr. Tímár Má­tyás (gumigyár). Varga Ká­roly, Kocsis József és Major József (mindhárom az olaj­ipari pártbizottságtól), dr. Öry Béla (ÁFÉSZ). Nagy­györgy Imre (jutaárugyár), Gyulai Zoltán (szegedi ken­derfonógyár), Tóth Józsefné (újszegedi kendergyár), Ka­rancsi János (járási hivatal). Nagy Albert. Katona Jenő, Stermeczki Kálmán és Bartha Emil (postaigazgató­ság), Török Imre Gvörgy (ATI VÍZIG). Sípos Gyula (DEFAG), Giliga György (városi-járási rendőrkapi­tányság), Benkó János es Maróthi László (MINO). dr. Kovács Miklós (élelmiszer­ipari főiskola), dr. Hódi Ist­ván (postaigazgatóság), Kiss Tibor (Felszabadulás Tsz), dr. Kertész Lajos (OMMI), Sárkány János (IKV), dr. Kiss Ferenc (orvostudomá­nyi egyetem), Józsa Károly és dr. Lengyel István (MÁV igazgatóság). Előre a lenini úton a szocialista Magyarországért!

Next

/
Thumbnails
Contents