Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

CSÜTÖRTÖK. 1973. ÁPRILIS 19. 1 PONTSZAMOK, LEHETŐSÉGEK A felvételi vizsgák módosított szabályairól A felsőoktatási intézmények felvételi szabályairól, a módosított intézkedésekről tájékoztattak a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei. — Néhány felsőoktatási intézmény, illetve szak esti és levelező tagozatára csupán a megjelölt munkakört betöltő dolgozók jelentkezését szabad elfogadni. Az agrár jellegű felsőoktatási intézményekbe a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, a szakoktatás, a kutatás és igazgatás dolgozói, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók pályázata jöhet számításba. A tanárképző főiskolákra, a testnevelési főiskola tanári szakára a pedagógusképesítéssel pedagógus munkakörben dolgozó, a tanítóképzők népművelő-könyvtáros szakára a népművelési vagy könyvtárosi munkakörben alkalmazott dolgozók, az óvónőképző intézetekbe olyan — képesítés nélkül, szerződéssel alkalmazott — óvónők jelentkezését lehet elfogadni, akiket a tanácsok a következő tanévben is alkalmazni kívánnak. A felsőoktatási intézmény csupán a felügyelete szerint illetékes miniszter engedélyével fogadhatja el más felsőoktatási intézmény hallgatójának jelentkezését. A munkáltató javaslatára a felsőoktatási intézmény esti és levelező tagozatán el kell fogadni azokat, a 35 évnél idősebb dolgozóknak a jelentkezését is, akik nem rendelkeznek a szükséges előképzettséggel. A felsőoktatási intézmények május 15-ig — nappali tagozatokon május 20-ig — érkezett felvételi kérelmeket kötelesek elfogadni. Matematikából az írásbeli vizsga feladatait valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozóan a Művelődésügyi Minisztérium állítja össze. A matematikán, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium által kijelölt Intézmények, karok írásbeli vizsgaanyagán kívül minden egyéb írásbeli felvételi vizsgaanyagot a dékán (főigazgató, igazgató) által megbízott oktatók állítanak össze úgy, hogy azok a felkészültség lemérésén kívül alkalmasak legyenek a rátermettség. a képesség vizsgálatára is. A felvéteB vizsgán — az öt fokozatú osztályozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot nullával jelölve — külön kell osztályozni az írásbeli dolgozatokat, és a szóbeli feléleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozatokon négy osztályzat összegének a felét, az esti és levelező tagozatokon a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozaton legfeljebb tíz, az esti és levelező tagozaton húsz pontot érhet eL A nappali tagozatra pályázóknál a felvételi vizsgán elért pontszámhoz a középiskolai tanulmányi eredméA lélek ellenállt Harminc évvel ezelőtt, a második világháború irtózatos megpróbáltatásainak esztendeiben a varsói gettó lakóinak felkelése csodálatra késztette az egész emberiséget. A felkelés megrázta a humanista módon érző és gondolkodó népeket, még nagyobb erőfeszítésre ösztönözte őket a fasizmus ellen. A gettó hőseinek halált megvető elszántsága siettette a Wehrmacht demoralizálódását, a fasiszta katonának rá kellett döbbennie: az erkölcsi erő mérhetetlenül nagyobb tettekre képes, mint a hitlerista hadigépezet, 1940 novemberében a nácik 450 000 embert — gyermeket, nőt, férfit — zsúfoltak egybe, lehetetlenül szűk helyre, a lengyel fővárosban. Azt remélték, hogy ezzel a tömeggel az éhség, a járványos betegségek, a higiénia teljes hiánya gyorsan végez. Számításuk részben bevált: nem egészen két év alatt 100 000 ember pusztult el a gettóban. De 1942-ben a náci fenevad szűkölni kezdett, tudata mélyen megsejtette elkerülhetetlen pusztulásét. Féktelen dühében elhatározta az ,,Endlösung"-ot, a ! zsidókérdés végleges megoldását Gyors ütemben megsemmisítő táborokba hurcoltak 100 000 gettólakót és naponta 6000-et a . helyszínen gyilkoltak meg. 1942. augusztus végéig örökre eltüntettek 200 000 ártatlan embert, majd szeptember 6-ig további 100 000 főt „likvidáltak". Ilyen tömeges emberirtásról oly rövid idő alatt a történelemben mindaddig nem volt példa. Mindössze 50 000 ember maradt életben a gettóban. 1943 áprilisáig a lengyel ellenállók által a gettóba csempészett fegyverek, kézigránátok, bombák jelentették a fordulatot. Stroop náci tábornok 1943. április 19-én kapta meg a parancsot a varsói gettó megmaradt lakóinak elpusztítására. Mekkora volt azonban a megdöbbenése, amikor minden képzeletet felülmúló ellenállásba üt* között. A gettó védekezett. A hősi harc április 19-től június 6-ig tartott — 49 napon át. És non a náci horda győzött, hanem az éhség, a védekezők lőszerhiánya, a bombázások, a gyújtóbombák tömege. Bukásuk — az emberiesség erkölcsi győzelme volt az elbizakodott emberirtók felett. Stroop tábornok, a gyilkosok legfőbb helyi parancsnoka — akit a háború végén Varsóban felakasztottak —. halálraváltan írta naplójába: „A zsidók levetik magukat az égő házak ablakaiból és erkélyeiről, sértéseket kiáltanak Németországra és Hitlerre! Különösen a nők mutatták meg, mire képes az elszántság!" És valóban, az önmagukat „megadó" lányok és asszonyok, mihelyt felemelt kézzel az SS közelébe értek, előrántották bombáikat és hóhéraikkal együtt pusztultak. Az a borzalom, amit Hitler repülői műveltek a spanyol polgárháború idején Guernica-val — Varsóban százszorosára nagyítva ismétlődött meg. Csak Picasso zsenije ábrázolhatta volna mindazt, ami a varsói gettóban történt. De itt már nemcsak az áldozat pusztult. hanem a gyilkos is: — a lélek ellenállt! S bebizonyosodott, hogy ez nagyobb erő, mint a legkorszerűbb hadigépezet... Földes Mihály nyek alapján, az alábbi szabályok betartásával kiszámított pontszámot hozzá kell adni. A középiskolai tanulmányi eredmények alapján a pályázó legfeljebb tíz pontot kaphat. A pontszám megállapítása az érettségi vizsga átlageredményének figyelembevételével vagy anélkül történik, megfelelő táblázat alapján. Minden esetben a pályázóra kedvezőbb számítási módot kell alkalmazni. A felvételi vizsga tantárgyaiból, illetőleg az azokat helyettesítő tantárgyakból a tanulmányi eredmények alapján elért pontszám kiszámítása a következőképpen történik. Ha a tantárgyat a középiskola másodig harmadik és negyedik, vagy csak a harmadik és negyedik osztályában tanították: a harmadik és a negyedik; ha a második és harmadik osztályában tanították: a második és a harmadik; ha pedig csak a második és negyedik osztályban tanították: a második és a negyedik osztály év végi osztályzatainak átlaga vehető figyelembe. Ha a pályázó a felvételi vizsga évét közvetlenül megelőző évben vagy már régebben, illetőleg esti vagy levelező tagozaton érettségizett (képesítőzött), a számára kedvezőbb módot, vagy a nappali tagozat, vagy az esti, levelező tagozat pontszámítási módszerét kell alkalmazni. Ezek a jelentkezők matematikából az írásbeli felvételi vizsgát a felsőoktatási intézményekben teszik le. Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelentkező, akinek mindkét írásbeli dolgozata elégtelen. A bizottság felvehet olyan jelentkezőket Is, akiket a középiskola (munkaadó) véleményében nem ajánlott felvételire, ha meggyőződött arról, hogy a jelentkező ennek ellenére alkalmas, és érdemes a felvételire. A felvételi bizottság számára nem kötelező érvényű a jelentkező egészségi alkalmasságát véleményező orvosi szerv esetleges negatív megállapítása. A megfelelt, de bármely okból elutasított jelentkezőkkel közlik, hogy amennyiben a következő tanévre ugyanazon intézménybe, karra, szakra kérik felvételüket, pályázatukat, amennyiben ismételten jelentkeznek, és ezt külön kérik — újabb felvételi vizsga nélkül, a jelenlegi pontszámuk alapján veszik figyelembe. Az esetleges fellebbezést az illetékes miniszterhez címezve, az elutasítás kézhezvételét követő nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rektorához (igazgatójához) kell küldeni. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és az érdekelt felsőoktatási intézmény vezetőiből alakult bizottság dönt. A nappali tagozatokon a felvételi vizsgákat június 25. és július 15., az esti, levelező tagozatokon június 15. és július 25. között tartják. A felvételre jelentkezés tanévében végző középiskolai tanulók matematikai felvételi Írásbeli vizsgájának időpontját külön rendelkezés állapítja meg. (MTI) A néhai slágert ritkán hallani már a szegedi, azaz újszegedi ligetben. A Vidám Park hangszórója is divatosabb dalokat zeng, s legföljebb a gyerekszemekben ragyog ez az izgalommal és örömmel teli szó: ujjé. A dodzsem előtt bámészkodókéban, az óriáskerékhez tolakodókéban, a szüleiket céllövöldétől körhintáig, repülőtől hajóhintáig rángatókéban. Hiszen őértük dalolnak e csöppnyi, Szegedhez méretezett Vidám Parkban a villanyomotorok, föl s le, jobbra s balra, körbe-körbe hajtva a minden tavasszal megújuló játékokat. A híres budapesti Vidám Park szegedi kisöccse 1964-ben született, május elsején. Tizedszer nyitotta meg tehát kapuit. Annak idején sok ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá létesítéséhez, s jó néhány játékszert kapott ajándékba később is különböző vállalatoktól. öt holdnyi területén, ahol valaha csak néhány hinta és céllövölde állt, ma már ötmillió forint értékű játék várja a gyerekeket és a felnőtteket. S pihenőnek idén jó néhány új pad — szükség is volt rájuk — meg a híres repülőpresszó, melyet fennállásának ötödik évfordulóján létesített a park. Sajnos, nemigen szaporodik most már a játékok száma, a hajdani ajándékozók — a finommechanikai vállalat, a kenderfonógyár, az újszegedi szövőgyár vagy az autójavító — inkább a park és a játékszerek felújításában nyújt segítséget az önellátóként működő intézménynek. Sorukba lépett mostanában az Akadémia biológiai intézete is: gépműhelyének dolgozói patronálják a közelükben levő Vidám Parkot. Tíz év alatt nyolc játékkal gazdagodott a park, s önerőből is jó néhány hagyományossal. Legutóbb 110 ezer forintos költséggel egy céllövöldés kocsit készítettek, mely egy év alatt behozza az árát. Elbontottak egy belső kerítést, annak anyagót eladják: kell a pénz a játékok állandó felújítására, festésére. Ráfér ez már a dodzsemre is: nemrégiben vásároltak ezért öt mázsa festéket. A békésen kószáló pávákat az Ifjú Gárdától kapták, a szépen cseperedő fenyőket pedig egy kert szanálásakor ültették át, megmentve őket a KRESZ-pálya díszének. Nemrégiben tapasztalatcserére gyűltek Ö6sze a magyarországi vidám parkok igazgatói. Mint ott kiderült — meséli Kiss Jenő igazgató —, a hét vidéki — Debrecen, Veszprém, Székesfehérvár, Pécs, Dunaújváros, Szolnok, Szeged — intézmény színvonalban igen hasonlít egymáshoz. A többiek azonban hamarosan kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mert — pénzük lévén — el tudták fogadni a külkereskedelem ajánlatát forintban fizethető szovjet gyártmányú játékokra, míg a szegedi parknak erre nincs pénze. A székesfehérváriak és a pécsiek már előjegyeztek az ARTEX-nál a jó hírnek örvendő szovjet játékszerekre, melyeknek előnye az is, hogy vásárlóinak biztosítják a szerelőket, akik a kezelőszemélyzetet is betanítják. Az is igaz, hogy nem olcsó mulatság egy-egy vidám parkba való játék: százezrekbe kerül. Élettartama azonban nem gyereknyi: ha megfelelően gondozzák, húsz évig lehet használni. Amit minden évben alaposan meg kell vizsgálni, s ha kell, cserélni, az ezernyi csapágy, fogaskerék, egy-egy villanymotor. Azaz: 4—5 ezer forintot mindenképpen kell ilyesmire költeni évenként egy-egy játéknál. Ám a pénznél is fontosabb a biztonság: ősszel mindent szétszednek a legkisebb csavarig, hogy tavaszra frissen duruzsoljanak a motorok, pontosan illeszkedjenek össze a fogaskerekek. rongybabák helyett könyvek, papírvirágok helyett lemezek, játék helyett kávéfőző. Nemrégiben 4 ezer forint értékű könyvet, s ezer forint értékű hanglemezt vásároltak nyereménynek. Mivel a belépés ingyenes, csak következtetni tudnak arra, mennyien látogatják évente a Vidám Parkot. Az biztos, hogy a vendégeknek a fele vidéki. A kirándulásokat szervező tanárok — Gyuláról, Békéscsabáról. Hódmezővásárhelyről — előre jelzik sokszor, hogy egy időre elárasztják a parkot a messziről jöttek zsivajával. Jó időben vasárnaponként 15 —20 ezer forint a .bevétel, május elsején pedig ennek is sokszorosa. Akkor meg kell kettőzni a kezelőszemélyzetet, mert a látogatók száma megötszöröződik a majálison. Délelőttönként néha Ingyen forognak a hinták. Szép s tisztes szokást alakított ki a Vidám Park: ha előre bejelentik, ingyen látja vendégül hétköznap délelőtt a város óvodáit A legkisebbeket, akiknek korban most már bátyjává öregült az intézmény. S ötezer nagyobbat is ingyen lát vendégül a gyereknapon: ennyi jegyet adnak át minden évben a varos legkiválóbb úttörőinek. LIGET A LIGETBEN KÖNYVEK ÉS LEMEZEK Az ősökre, a mutatványos kocsikra hasonlító céllövöldék és céldobálók sokat vannak úton. Egyet-egyet Tarjánban, a Szent István téren, a Marx téren és Kiskundorozsmán lehet néha látni. A hagyományos ajándéktárgyakat azonban egyre inkább fölváltják az újak, az értékesebbek: Amióta csak megvan, a Vidám Park jövője mindig bizonytalan volt. Védelmezője legalább annyi akadt, mint ellenzője. S a kilenc év alatt, míg megszokott részévé lett az újszegedi ligetnek, alaposan megváltozott körülötte minden. Utak szélesedtek, kollégiumok épültek, a szomszédságában sportcsarnok lesz, s közben megkezdődött a vita a másik szomszéd, az ifjúsági szórakozóhelynek szánt vendéglő sorsáról. A Vidám Parkban azonban gondtalanul forognak a hinták, zümmögnek a villanymotorok, mintha tudnák: rójuk szükség van, amíg csak lesz gyerekarc. S gyerektorok, amelyből feltörhet a kiáltás: ujjé! Veress Miklós Környezetvédelem Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében erdészeti környezetvédelmi tudományos tanácskozást rendeztek, amelyen 400 hazai. kutató és erdészeti szakember vett részt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1973-ra rendelte el a környezetvédelmi kutatási feladatterv kidolgozását. Szakszervezeti lapszerkesztők tanulmányútja A "szakszervezeti lapok szerkesztői és munkatársai április 16—18-a között tanulmányúton vettek részt Csongrád megyében. Kedden délelőtt az SZMT-ben rendezett tanácskozáson vettek részt, ahol Tunai Zoltán, az SZMT titkára tájékoztatta a lapszerkesztőket a megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, majd Meitner Tamás, a SZOT életszínvonal-politikai csoportjának vezetője tartott előadást. A délután folyamán a Délmagya o.szági Építő Vállalat Házéoítő Kombinátjába látogattak. Szerdán délelőtt a megyei pártbizottságon dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője a szocialista közgondolkodás helyzetéről és a tömegpolitikai munka feladatairól, megyei tapasztalatairól tartott előadást a lapszerkesztőknek, j