Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

SZERDA, 1973. APRIUS IS. A fölismerés öröme A jugoszláv nagykövet befejezte látogatását A Jugoszláv Szövetségi nulmányi és szociális kérdéNépköztársaság budapesti sekről, valamint a kutatónagykövete. dr. Ziga Vodu- munkáról. Ebéd után valasek és kísérete — mint is- mennyien megtekintették Űjmeretes hétfő óta tartózkod- szegeden a Hermán Ottónak Szegeden — tegnap, ked- kollégiumot és az épülő bioden délelőtt újabb intézmé- lógiai központot, nyekkel ismerkedett meg. Dr. Ziga Vodusek és kíséEllátogattak a József Attila rete a délutáni órákban Tudományegyetemre, ahová Hódmezővásárhelyre utazott, elkísérte őket dr. Konez Já- A városi pártbizottságon tanos, az MSZMP Csongrád lálkozott a város vezetőivel, megyei bizottságának osz- majd megtekintette a FIM tályvezétője. A vendégeket alföldi porcelángyárát és a fogadta az egyetem rektora, kertészeti vállalat virágkerdr. Márta Ferenc akadémi- tészetét. A jugoszláv vendékus, az MSZMP KB tagja, gek útjának befejező álloRészt vett a megbeszélésen mása Pusztaszer volt, ahol Szabó G. László, az MSZMP a nagykövet dr. Komócsin Szeged városi bizottságának Mihálynak, a megyei tanács osztályvezetője. elnökének kíséretében megA JATE rektora tájékoz- tekintette a régészeti kutatatta a jugoszláv vendégeket tásokat. az egyetem életéről, s hosz- A jugoszláv vendégek a szasan társalgott velük a kétnapos program végeztével hallgatókkal kapcsolatos ta- visszautaztak Budapestre. Csendes, szerény ember godtan, elégedetten tölti itt bármely területén. Mert Csonka István, a szegedi Kis- munkanapjait. S ez igaz is, Csonka István elégedetlen az vasút Vontatási Főnökség olyan értelemben, hogy oka elért eredményekkel — többmotorszerelője. Csendes, sze- van rá: hisz már annak ide- re törekszik. Es nem tud berény; de az ilyen típusú em- jén is három év helyett két lenyugodni a „jól van ez így" berek sokszor érnek el nagy év alatt szerezte meg a szak- szemléletbe — a „hogyan is visszhangot kiváltó, egyálta- munkás-bizonyítványt, s azóta lehetne javítani?" a vezérellán nem szerény eredménye- is megbecsülik hozzáértését, ve. ket. képességeit. Az újító ember típusa ő. Már negyvenes éveihez Mégis, elmondhatjuk ró- Már az ötvenes évek elején ért, de 17 éves korától egy- la, hogy: elégedetlen, nyűg- bekapcsolódott az újítómozazon munkahelyen dolgo- talan ember. S ez igaz meg- galomba. Az úgynevezett ötzik. Ez pedig következetes- állapítás lesz, a szónak ab- letnapokon sziporkáztak az ő ségre, kitartásra vall. Ügy ban az értelmében, ahogyan ötletei is. Később is mindig tűnik, ipari tanuló kora óta minden jobbat-többet akaró, törte a fejét valami hasznos — amikor először lépett be a ambiciózus, újat alkotó em- változtatáson. Egy adat megkisvasúti műhelybe — nyu- berre érvényes lehet az élet világítja, milyen állandó törekvése volt ez: 1963 közepétől mostanáig 47 javaslatot adott be, 25 újítását fogadták el, s ez 250 ezer forint megtakarítást jelentett. Most is hét újítása „fut". A MÁV Szegedi Igazgatóságának tavalyi újítási versenyében ilyenformán esélyesként indulhatott Az első helyezést, a dobogó legfelső fokát ki is érdemelte; az 1500 forintos céljutalommal együtt Hogy mivel? Egészen pontosan: az MK 48—2000 sorozatú mozdony előkardánjának módosításával. Nem tarthatunk itt technikai ismertetést magáról a szerkezetről, de nem is az a lényeg. Hanem, hogy a három év kísérleti idő alatt egy eredeti előkardán fogaskerekei és fogaskerék-házai teljesen elhasználódtak, míg a Csonka-féle előkardán teljesen ép volt! ' A keskenyvasutakon 40 ilyen mozdony fut — eddig már 12-be be is építették a módosított szerkezetet. Több mint 233 ezer forint máris ennek a gazdasági haszna 14 ezer forint pedig az újítót illeti meg. Csonka István szívesen emlékszik vissza sok-sok újítására Bár a megoldáskeresés rögös út, annál nagyobb a fölismerés öröme. Egyébként a főnökség 15-tagú pártalapszervezetének is 5 a titkára. Tagja a Petőfi nevét viselő szocialista brigádnak. Együtt él a kis kollektívával, s újabban együtt is újítanák: a Petőfi és a Diesel szocialista brigádok idén több közös újítás megvalósításával próbálkoznak. A teremtő elégedetlenség, az alkotó kedv újabb eredményei érlelődnek a műhelyben. S. M. Magyar siker a szabadkai vásáron "FuIcEfdamciss évzéi demokr eicici isan E

z a tervidőszak a legelső hazánk történetében, amikor üzemeink, gyáraink önállóan alkották meg saját ötéves tervüket. A tervtárgyaló vitákban akkor a munkások ezrei nyilvánítottak véleményt. Ezt a tényt azonban helyenként nem elemezték és mérlegelték kellő alapossággal, az egyes üzemekben mostanában is csak formálisan, a statisztika száraz nyelvén beszélnek a munkások aktivitásáról, mondván: nálunk ennyien meg ennyien szólaltak fel, tettek javaslatot. Pedig az ügy ennél sokkal többet érdemel. A munkások napjainkban tapasztalható széles korú véleménynyilvánítása nemcsak a jövőért érzett nagyfokú felelősséget tükrözi. Egyben fokmérője az aktivizálódó közéletnek, a szocialista demokrácia fejlődésének. És kifejezője még egy fontos tényezőnek: a tulajdonosi érzésnek. Az akkori terwita és az azóta bekövetkezett sok más mindennapi esemény, cselekvés és történés azt mutatja, hogy a munkások mindjobban gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Többségük egyre tudatosabban és célratörőbben küzd a nemzeti vagyon, az állam és az államot alkotó emberek, szocialista közösségünk javainak gyarapításáért formál jogot közös ügyeinek megvitatására. Igaz, helyenként ma is jelen vannak és hatnak a munkások erkölcsi felfogásával, tulajdonosi szemléletével ellentétes nézetek. Egyesek keveset törődnek azzal, hogy munkájukkal, mindennapi tevékenységükkel hogyan járultak hozzá üzemük gyarapodásához, egyénileg mit tettek munkahelyükért, s e munkahely cserében milyen létbiztonságot jelent nekik, családjuknak, miként elégíti ki igényüket — csak a borítékot nézik. Az ilyen helyeken persze általában a pártszervezet, agitációs és propagandamunkájával is baj van — de nemcsak azzal. Más hiányosságok is hozzájárulnak, hiszen a szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakítása sok tényezőtől függ. Mindenekelőtt attól: az üzemi kollektíva, a munkás, az egyén mennyire érzi, hogy tulajdonos. E fogalom tudatban való megtapadásához azonban nem elég csupán a magyarázat, az agitáció — bár ennek rendkívül jelentős a közvetítő és nevelő szerepe —, hiszen ha a tulajdonosi jog nem kötődik közvetlen tapasztalatokhoz, élményekhez, csupán elvont fogalomként hat. Nélkülük nincs, ami serkentené a tudatos cselekvést és ösztönözne arra, hogy a „miénk" ugyanolyan becsben részesüljön, mint az „enyém". Ebből fakad az is, hogy egyes üzemekben, gyárakban az egyéni érdek háttérbe szoritja a közös érdeket, noha ezek összhangja megteremthető. A szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakításának alapvető feltétele a jó üzemi, munkahelyi légkör megteremtése. Olyan légköré, ahol minden munkás nyíltan kifejtheti a véleményét, beosztásra való tekintet nélkül vitatkozhat, érvelhet. A jó légkörnek ez természetesen csak egyik oldala. A másik, hogy a vitákban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat hasznosítsák, a kérdések ne maradjanak válasz nélkül. Vagyis a szocialista demokrácia ne csak szavakban, hanem a gyakorlatban is jusson kifejezésre. A valóság és az Igazság erejével segítse kialakítani a tettek tudatosságát, táplálja a közösség ügyét szolgáló igaz emberi érzéseket, fokozza a felelősséget és alkotásvágyat. Ha személy szerint mindenki érzi, hogy munkájára ' szükség, van, megbecsülik képességeit, igényt tartanak véleményére, akitor ez erősíti felelősségét és jó tapasztalatokat ad számára. z emberek tudatának állandó fejlesztése, a politikai oktatás és a személyes kommunikáció egyaránt azt kell szolgálja, hogy a marxista—leninista szemlélet a tettekben, a munkában érvényesüljön. Ez természetesen hosszú, kitartó munkát követel, nyílt, őszinte vitát, s nem utolsósorban olyan gyakorlati tapasztalatokat, melyek alátámasztják és igazolják szavainkat. Németh Jenő A' Rendkívüli diákparlament A két testvérváros — Sze- MSZMP szegedi bizottsága ged és Szabadka — baráti gazdaságpolitikai osztályákapcsolatát minden évben nak munkatársa, Mane Dikerősíti az a kölcsönös lic, a Pannónia Vásár és dr. együttműködés, amelyet a Zsótér Mihály, a Szegiedi két város ipari vásárainak Ipari Vásár igazgatója, s a igazgatósága valósít meg az- szabadkai vásáron termékeizal, hogy szervezi a magyar, ket bemutató Bács, Békés és illetve a vajdasági vállala- Csongrád megyei vállalatok tok részvételét a két határ- képviselői, menti város vásárain. — A Pannónia. Vásár — A Pannónia vásár megnyi- mondotta dr. Csikós Ferenc tása óta eltelt időszak alatt — magyar részről hasznos, élénk érdeklődés nyilvánult alkalmas fórum a Magya.rmeg a magyar termékek, ki- ország és Jugoszlávia közötállítási cikkek iránt Szabad- ti gyáripari kooperáció és kán. A jugoszláv vállalatok, gazdasági együttműködés kereskedelmi szervek képvi- fejlesztésére. Erről tanúskoselői által megkezdett tár- dik a Magyar Kereskedelmi gyalások igen sikeresek. Er- Kamara délmagyarországi ről tájékoztatta a jugoszláv összekötő bizottságának a és a magyar sajtó képvise- Vajdaságban folytatott talőit dr. Csikós Ferenc, Sze- nácskozása is. Polák Zoltánged megyei város tanácsa nak, a bizottság elnökének végrehajtó bizottságának tit- vezetésével hétfőn a Vajdakára, a Szegedi Ipari Vá- sági Gazdasági Kamara alsár és Kiállítás igazgató ta- elnökével, kedden pedig nácsának elnöke tegnap, már Újvidéken, az Industro kedden Szabadkán. Service Külkereskedelmi A tájékoztatón részt Vállalat képviselőivel tavett Josíp Gavrity, a Sza- nácskoztak a határmenti kebadkai Községi Tanács tit- reskedelemröl, a kooperációs kára, Veres Ferenc, az lehetőségekről. Hidrometeorológiai információrendszer Vízkárelhárítási ankétot kezdték a korszerű hidrometartottak kedden Szolnokon, teorológiai információrendA napirendjén a közép-Ti- szer kiépítését.- Döntés szüsza-vidéki árvízvédelem ta- letett a Zagyva, Tarna menpasztrlatait, a kiskörei víz- ti automatikus távközlési lépcsőhöz kapcsolódó belvízi rendszer létrehozásáról, és beruházások helyzete és a hasonló regionális előrejelző folvószahálvozás eeves kér- szolgálat kiépítését tervezik folyoszabalyozas egyes Ker ^ ^^ g ^^ {olyó dései szerepeltek. Mint tob- mentén 1975.jg automatizálbek között rámutattak a Ti- ják a naponta jelentő vízsza középső szakaszán meg- mérce állomásokat is» A középiskolai rendtartásról A múlt év őszén megtartott IV. országos diákparlament záróülésén a küldőtTalajminta A Budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat dolgozói talajmintát vettek a Maros utca és a Felső Tisza part sarkán, a majd házgyári elemekből felépülő szállodához. Összesen öt helyen fúrták meg a földet, 15, illetve 20 méter mélyen. A fúrást kézi erővel végezték. tek megállapodtak: a készü- nősen szembetűnők a követlő középiskolai rendtartás kezők: a tanulók jogai és végleges kiadása előtt meg- kötelességei — kivéve a vitatják annak, a tanulókat szakmunkásképző iskolák új érintő részleteit a Művelő- rendtartását — nincsenek tédésügyi Minisztérium és a telesen és konkrétan szabáKISZ vezetőivel. Erre ked- lyozva. Az iskolák egy réden került sor a fővárosi szében a házirendek nem művelődési házban, ahol tükrözik a tanulófiatalok jomintegy 200 gimnazista és gait és kötelességeit — szakközépiskolás küldött ugyanakkor egyes középiskorendkfvüli diákparlament ke- Iák házirendje közt is igen retében tanácskozott az isko- sok a lényeges és indokolatlai munka alaptörvényéről, lan eltérés. Keveredik egyaz újonnan készülő középis- részt a tanulói jog és kötekolai rendtartásról. A szak- lesség a KISZ jogaival és munkásképző intézetek kül- kötelességeivel, másrészt a dötteit azért nem hívták KISZ és az egyéb önkormeg, mert ott most léptet- mányzati hatáskör. Az állami tek életbe új rendtartást, és és mozgalmi munkatervek! ennek változtatásáról egy- megfelelő összhangja is száelőre nincs szó. m°s esetben hiányzik. SzáDr. Gosztonyi János mű- mos olyan régi probléma velődésügyi miniszterhelyet- nincs egyértelműen megfőSézked^ket a SttSL ^a'r"azva _a rendtartásban, hogy az ifjúsági törvény mint az iskolaköpeny visevégrehajtása, maradéktalan lete> a dohányzás, a közhaszérvényesítése a rendtartás- nú társadalmi munka szerban is kifejezésre kell, hogy vezése és végrehajtása stb. jusson. — Informálta a meg- A miniszterhelyettes a tojelenteket: hogyan érvénye- vábbiakban elmondotta: most sült a rendtartás kidolgozá- kerül először tételes megfosában mindaz, ami a diák- galmazásban a rendtartásparlament novemberi tanács- ba, hogy az iskolai KISZkozásán elhangzott. így elő- szervezeteknek milyen döntési, ször fogalmazódnak meg egy, egyetértési, véleményezési joaz iskolákat érintő jogsza- ga van az iskolai életben, bályban tételesen is a tanú- Ezután Szűcs Istvánné, a lók egyéni jogai és köteles- KISZ Központi Bizottságáségei. nak titkára taríott előadást Ezzel kapcsolatban meg- a KISZ-szervezetek részvéemlítette; a jelenleg érvény- teléről az iskolai rendtartáben levő, módosításra szoru- sok megvalósításában, ló rendtartások megjelenő- A fiatalok ezután négy sük időpontjában pozitív munkacsoportban vitatták irányban hatottak az iskolai meg a rendtartás tervezetét, élet normáinak szabályozásé- amelyet természetesen pedara, ma azonban már sok lé- gógusokkal is megvitattak, és nyeges fogyatékosságuk üt- megvitatnak a hátralevői kőzik ki. Ezek közül külö- időben. (MTIÍ