Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

8 KEDD, 1973. ÁPRILIS 17. Áz élettárs özvegyi nyugdíja künkre a MÉSZÖV Lakás­szövetkezeti titkársága kö­zölte, hogy a Délmagyaror­A Szegedi 1. garázsszövet­kezet gondjainak végleges megoldása és lehetőségeinek D. I. szegedi olvasónk szeretné tudni, hogy annak a nő­nek, aki hosszú évekig együtt él egy férfival, de házasságot nem kötöttek, jár-e özvegyi nyugdíj, ha a férfi meghal? Az élettárs özvegyi nyugdíjával kapcsolatban a munka­viszonyban álló dolgozók, a mezőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok és a kisiparosok nyugdíjrendszere azt a rendelke­zést tartalmazza, hogy a feleséggel egyenlő feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra az a nő (élettárs), aki a dolgozó (téesztag, kisiparos) férfival annak haláláig legalább tíz éven át megszakítás nélkül együtt él. Tízévi együttélés nél­kül is megállapítható a nő részére az özvegyi nyugdíj, ha az élettársak a férfi elhalálozását közvetlenül megelőzően leg­alább egy éven át együttéltek, és az együttélésből gyermek származott, és a férfi az apaságot elismerte, vagy azt a bí­róság jogerősen megállapította. A két említett feltétel ese­tén az élettárs ugyanúgy és ugyanolyan összegű özvegyi nyugdíjra jogosult, mint a feleség a férje elhalálozása esetén. Nem jogosult azonban a meghalt élettárs jogán özvegyi nyugdíjra az a nő, akinek korábban özvegyi nyugdíjat ál­lapítottak meg, ha ezt a nyugdíjat az élettársi özvegyi nyugdíjhoz szükséges tíz év, illetőleg gyermek születése ese­tén egyévi együttélés ideje, vagy ennek egy részideje alatt felvette. Leningrád közelében meg- Litvánia fővárosában, Vil­A rendelkezéssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az. kezdték egy új gázvezeték niusban megjelent a „Mai élettársi özvegyi nyugdíjhoz való jogot csak a nő élettárs | építését, amelyen a Szovjet- litván nyelv szótára", amely Napirenden: a garázsszövetkezet Lapunk március 28. szá­mában foglalkoztunk a Sze­ged 1. garázsszövetkezet ne­jelenségek, amelyek elsősor­ban a tagok érdektelensége másrészt a telek tulajdonvi­hézségeivel, működésének szonyok rendezetlensége ellentmondásosságával. Cik- miatt keletkeztek. szagban is felvetett kérdé- számbavétele érdekében áp­sek megnyugtató tisztázása rjlls i6-án, hétfőn estére új­érdekében megfelelő vizsgá- ból összehívta közgyűlését, latot folytattak a garázsszö- Ennek sikerétől azonban vetkezet gazdálkodasában, s nemcsak a sürgető kérdések azt a revizorok rendben ta- ,. , ,_„„.., lálták. Viszont a szervezés- tlsztázása' hanem a szovet" ben, a szövetkezet működé- kezet további sorsa is nagy­sében vannak kedvezőtlen mértékben függ. Hírek a Szovjetunióból szerezheti meg. A férfi tehát, ha élettársa meghal, utána öz­vegyi nyugdijat nem igényelhet Dr. V. M. unióból Finnországba éven­te egymilliárd köbméter gázt szállítanak majd. 60 ezer szó tartalmazza. magyarázatát t KERÜLET j: Balmos Pét«r Vágvölgyi Ilona, Szalal Márton és Major Mária, Bánkütl Barna­bás és Korom Veronika, Papp István és Szöllősi Mária, Antal Miklós es Deák Andrea, Fritz Mihály és Füz Veronika, Klötzl János és Plenter Rozália, Bános Sándor és István Margit házas­ságot kötöttek. Születési Gönczi Sándornak és Szűcs Ilonának Erika Borbála, Fábián Józsefnek és Kollár Ju­liannának Ildikó, Nagymlhály Já­nosnak és Rózsa Emereneiának Zsolt, Börcsök Ferencnek és Bede Évának Erika Gabriella. Süli Józsefnek és Zombori An­nának Lívia, Baka Zoltánnak és Koczán Irénnek Károly, Peták Lászlónak és Dinnyés Erzsébet­nek Mónika, Szabó Antalnak és Pintér Katalinnak AtUla, Molnár Imrének és Bíró Annának Ani­kó, Nemenz Rudolfnak és Klu­kovits Honának András, Tóth Lajosnak és Szűcs Máriának Andrea, Rigó Sándornak és Var­ga Ilonának Tibor, Deák Ernő­nek és Simon Ilonának Andrea, Piri Lászlónak és Veszellnov Zsófiának László, Szabó Károly­nak és Fejes Máriának Károly, Dobó Tibornak és Fogas Ju­liannának Tibor Vince, Sáringer Dezsőnek és Rarkal Ilonának Zoltán Tamás. Sutka Ferencnek és Farkas Irénnek Ferenc Nor­bert. Sutka Ferencnek és Farkas Irénnek Mónika Gabriella, Ré­pás Andrásnak és Mlkovics Évá­nak Balázs, Lázár Sándornak és Varga Annának Annamária, dr. Mészáros Rezsőnek és Bakos Il­dikónak Gábor Zoltán, Csányi Ferencnek és Sütő Zsuzsannának László, Török Ferencnek és Ma­gyar Gizellának Krisztina Gizel­la, Llppai Józsefnek és Dér Ka­talinnak Brigitta Katalin, Farkas Istvánnak és Szabó Máriának Ildikó, Harajka Lászlónak és Vaja Teréznek Zsolt, Csala Mi­hálynak és Szántó Máriának Márta Mária. Rutai Józsefnek és Klacsák Erzsébetnek Zsuzsanna, Vlncze Istvánnak és Pállnkó Má­riának Zsolt István, Sebők Gé­zának és Tóth Ildikónak Attila Géza, Dósa Andrásnak és Jenel Zsuzsannának András, Mlnyó Jánosnak és Ábrahám Zsuzsan­nának Judit Mária, Kozma La­josnak és Haraszti Margitnak Edit Ibolya, Klspéter Istvánnak és Mltyók Irénnek Szilvia, Csó­káid Jánosnak és Ördög Iloná­nak Zsuzsanna, Szlkora László­nak és Géczl Irénnek László, Varga Istvánnak és Kovács Franciskának Ildikó, Tomatás Lászlónak és Oyörö Margitnak Tímea, D'Angelo Marlónak és Bertényi Juditnak Róbert Mario, Csorba Attilának és Horváth Luciának Attila, Lődy Dánlelnek ós Kun-Szabó Honának Tamás Csaba, Petrovlcs Rudolfnak és Oláh Katalinnak Milán Lajos, Vén Jánosnak és Oláh Irénnek Ildikó, Krabót Józsefnek és ördögh Máriának Tünde, Gera Lászlónak és Bába Honának Ol­ga Sarolta nevű gyermekük született. Halálozás: Somogyi Imréné Tókés Margit, Bende László, Tóth Jakab, Lévai János, Horváth Józsefné Csűri Rozália, Kovács Tamásné Katklcs Anna, Engl Zoltánné Sebők Julianna, Palo­tás Etel, Juhász Antal, Szanka Sándor, Viola József, Gedra Já­nos, Búzás Sándor, ökrös Antal, § Anyakönyvi hírek Joó Sándorné Zsigmond Julian­na, Vékony Sándor meghalt. H. KERÜLET Házasság: Dudás József és He­vesi Julianna, Ördög Ferenc és Süveg Ágnes Julianna, Pintér Béla és Katona Klára Irma, Wagner Péter és Zsuppán Mária Magdolna. Szabó Ferenc és Ko­vács Mária, Mészáros Imre és Nagy Edit Mária házasságot kö­töttek. Halálozási Csiszár Gyula Ist­ván, Flach Istvánné Kovács Ro­zália meghalt. HL KERÜLET Születés: Draglty Imrének és Susán Irénnek Zsolt Imre, Szűcs Ferencnek és Cselédes Gizellá­nak Mónika Gizella, Mihály La­josnak és varga Annának Zol­tán, Sebők Jánosnak és Négy­ökrű Zsuzsannának János Zsolt, Bakai Istvánnak és Bányai Lúj­zának Henriett, Sótl Mátyásnak és Daka Rozáliának László, Szal­ma Istvánnak es Moldován Ilo­nának Zsolt István,, Tapody Sán­dornak es Fábián Eva Klárának Erika, Gajdos Imrének és Ba­logh Máriának Orsolya, Krisztin Istvánnak és Kiri Arankanak Krisztián Gábor, Domonkos Pálnak és Sebó Margitnak Gá­bor László, Csíkos József László­nak és Marti Gizella Eszternek Ildikó, Oláh Józsefnek és Benke Erzsébetnek Mónika, Czirok Jó­zsefnek és Varga Etelkának Mó­nika Mária, Leó Gyulának és Frastaczkl Márta Juditnak Ri­chárd Gyula, Kovács Péter Pál­nak és Ludvig Paulának Alida Hajnalka, Orosz Lajos Sándor­nak és Barabás Edit Klárának Erika, Csik Istvánnak és Agai Katalin Klárának Róbert István, Temesvári István Józsefnek és Czékus Erzsébet Máriának Zol­tán István, Lebák Sándornak és Andrássl Ágnesnek Lilla Györ­gyi, Magyarl László Józsefnek és Kisagóesi Máriának László nevű gyermekük született. Halálozás: Kopasz Erzsébet. Nyíri Elek, Tary Sándor. Ka­kuszi Sándorné Blrkenhauer Anna, Széplaki József, Zsórl Györgyné Antal Teréz, Simon Etelka Julianna. Rohonezy Ist­vánné Papp Mária, Császár Márton Vilmosné Varga Etelka, Adám János, Vecsernyés István, Ágoston József, Kis Jancsi Fe­rencné Schramm Mária, Német Etelka Katalin, Urbán István, Nagy Józsefné Császár Julianna meghalt. A közép-ázsiai Türkmé­niában új — igen könnyű és tartós — anyagokból építik a házakat. Az így készült épületek már földrengésbiz­tosak. * Új kutatóintézet létesült Alma-Atában, Kazahsztán fővárosában. A tudományos központ feladata: a Ka­zahsztánban és a Szovjet­unió délnyugati részén meg­honosítható gabona, hüve­lyes és kölesfélék szelekció­ja. Észtországi illatszer-szak­emberek mesterséges szi­romolaj gyártására szolgáló eljárást dolgoztak ki. Az új terméknek tartós, finom ibolyaillata van. A hajdani szkíták kapcso­latban álltak Szibéria ókori népeivel — erre vonatkozó­an találtak nemrég tárgyi bizonyítékokat Tomszk kö­zelében. * Kazahsztán dél részén a futóhomok megkötésére több mint 400 ezer hektár mes­terségesen telepített erdőt létesítettek. A fekete szak­szaul, amely az új erdóket alkotja; megbízhatóan meg­köti a futóhomokot. megtakarítás társadalmi munkából A szegedi olajtermelő üzemben két év óta új sza­bályok szerint szervezik a szocialista munka versenyt: a brigádok vállalásaikat köz­vetlen munkahelyük felada­tainak áttanulmányozása után foglalják írásba — munkájukat pedig nem a fdlső üzemvezetés, hanem műhelyeik, munkahelyeik kollektívája nyilvánosan ér­tékeli. A változás nagyon szerencsésnek bizonyult, az­óta nemcsak újabb és újabb brigádok jelentik be részvé­telüket a munkaversenyben, hanem az eredmények is egyre kézzelfoghatóbbak. A legfrissebb értékelés adatai szerint jelenleg 91 brigád munkálkodik a szo­cialista cím elnyeréséért, s közülük hárman az arany, tízen az ezüst, s 22-en a bronz fokozatot szerezték meg. Méghozzá a szegedi üzem életében rekordnak számító társadalmi munka­órával, takarékossággal, ön­kéntes munkaakciókkal. Az építési üzemegységben több szocialista brigád azt vállal­ta, hogy a legnehezebb f^ssebh adottságok között, csőfekte- lnsseDD> tésnél, ahol a gépek sem boldogulnak, munkában maguk ássák, csákányozzák ki a vezetékek helyét. Emellett az építési kodnak az anyagokkal, al­katrészekkel. Alföldi János, a szegedi olajtermeló üzem munkaverseny felelőse arról tájékoztatott, hogy a brigá­dok 1973 januárig, egy év alatt a szokásosnál 20—40 százalékkal kevesebb érté­kes alkatrészt használtak fel. Bár ennek anyagi értékét pontosan még nem ismerik, az viszont már biztos, hogy a brigádok kezdeményezése több százezer forint, értékű drága anyagot mentett meg a vállalat számára. Az olajbányász szocialista brigádoH azonban nem csu­pán saját munkahelyükön végeztek társadalmi mun­kát. Nemrég a termelési üzem. Kun Béla szocialista brigádja az algyői óvoda ud­varát töltötte fel homokkal, s szép játszóteret rendezett be a gyerekek számára. A Frankéi Leó nevét viselő szocialista brigád a szegedi Uzsoki utcai óvoda pártfo­gását vállalta, s mintegy 50 ezer forint értékű munkával az elavult épület födém­cseréjét végezte el. A lieg­a DELTA szocia­lista brigád vállalása: ők a társadalmi táPéi Új óvoda villa" tarsaaaimi mosításá) kezdték meg már­ciusban, s ezt a munkát ha­marosan befejezik. A tarjá­ni 2-es számú óvodában pe­,, :_.„ . . | j , , Ili »/.auiu uvuuuuaii pír­dig az építési üzemegység ja terven felül két szénhid­rogénkút teljes bekötését vállalta el azért, hogy az üzem maradéktalanul eleget tehessen olajtermelési ter­,Százéves jubileum" brigád­ja készít gyermekjátékokat. A szocialista brigádok kezdeményezésére figyelmet veinek. • A tankállomások érdemlő mozgalom bontako­váltóműszakban dolgozó zott ki az olajbányászok kö­szocialista brigádjai az el- zött; azokat, akik nem ren­múlt hónapokban összesen 1 delkeznek általános iskolai kézirak tárt építettek, amely­lyel mintegy 140 ezer forin­tos munkadijat takarítottak meg. Az anyagot a vállalat adta, a brigádok a műsza­kok után. vagy a szolgálat közben adódó félórákban húzták fel a falakat. De fi­gyelmet érdemel az a törek­vésük is, hogy társadalmi munkával javítják-karban­tartják kéziszerszámaikat, egyszerűbb eszközeiket és műszereiket, ezzel teher­mentesítik a központi gépja­végzettséggjel, segítik a to­vábbtanulásban. Erre már csak azért is szükség van, mert a szakmunkástanfolya­mokra csak azok jelentkez­hetnek, akik a 8 általánost befejezik. A vállalatnál in­tézményesen Algyőn szer­vezték meg az 5—8. osztá­lyos oktatást, amelyre 30 olajbányász jár el rendsze­resen az algyői általános iskolába. Többen közülük Tápéról, Szegedről, Dorozs­máról, vagy még messzebb­vítót, illetve az erre a célra ről. Akik. esetleg a tanulás­létrehozott üzemi szolgála­tot. Természetesen, s ez ösz­szefüggésben van az el ózó felajánlásukkal, takarékos­ban nehézségekbe ütköznek, azokat a szocialista brigádok tagjai siegitik. M. L Imre Lászlói Két év nyolc hónap Azt mondja egyik alkalommal a Kicsi: — Te! Arra a barna srácra vigyázz. Valamit forral ellened, nézd meg a szemét. Milyen ember ez? Az ilyenek álmában gyilkolják meg az em­bert Tarzan azt mondaná, sok a kromoszómájuk. Ez az ürge egyszer még megkérdezi tőled, hány éves vagy? Azt is, hogy mit vacsoráztál? — Hadd kérdezze. Majd én is kérdezek tőle valamit — válaszolta Kapelláró. — Mit tudnál kérdezni? — Azt, hogy mit énekelt neki az anyja estén­ként amikor kicsi volt? Emlékszik-e még rá? És mi a véleménye a nemzetközi helyzetről? — Azt hinné, froclizod. — Felőlem hihetné. Amíg gondolkozik a fele­leten, nyugodtan megnézhetem, mi van a kezé­ben. — És ha föltartja a két kezét? — Hátha nincs a kezében semmi. Akkor azt mondom neki, komám, tied a harminckettedik korsó sör. Akarsz hozzá egy fél cseresznyét? — Csak tudnám, mit mondana erre Tarzan! — Azt itt is megtudhatjuk. Minden tanári testületben van egy gyomorbajos Tarzan, akinek a csúfneve becenév. — Kiszúrtál valakit közülük? — Igen. — Melyik az? — Nem mondom meg. Nézd ki magadnak, ki az, akit én kiszúrtam. És egyszerre mondjuk ki a nevét. — Nagy marha vagy te Kapelláró — mondta Kicsi. — Te tudod. A fiúval, akit Kicsi állítása szerint késelés miatt ítéltek el, utóbb Kapellqró is közelebbről megismerkedett. Ügy esett a dolog, hogy egyik nap gerendahordásra osztották be őket és né­gyen' kerültek egy partiba. Ez a beosztás, hogy négyen vigyenek egy fagerendát, a felügyelők részéről túlzottan humánusnak bizonyult, alig fértek hozzá és szállítás közben egymás sarkát taposták, a gerendák rövidsége miatt A fiú erre elkezd ott intézkedni. — Hosszúbajüsz, gyere ide mellém — szólt Kapellárónak — mi hordjuk ketten, amazok meg külön. — Miért, olyan jó erőben vagy? Majd nem lesz ilyen nagy a pofád estére! — okvetetlenkedett harmadik társuk, Bika, akinek meztelen felső­teste valami ferde ízlésű őrizetes tetováló mű­vészetének elszomorító nyomait őrizte. Mellén tengerlkigyó-szerű kék liánok kanyarogtak össze­vissza, telt Idomú, gombaszemű aktokat fogva közre. Nevék és évszámok emlékeztettek vala­mire a karjain, a hátán egyetlen hatalmas szo­morúfűz eresztette le hosszú ágait, Kapelláró, amint ránézett elnevette magát. — Te aztán jól kivirágoztál — mondta — s a következő pillanatban kénytelen volt félreugrani, a felé dobott féltégla előL — Ide figyelj, Te ahhoz még fiatal vagy — akármilyen bajuszod van —, hogy engem ki­röhögj. Ezt már megpróbálták mások is. Este majd beszélünk. Mire a felügyelő a közelükbe ért, nyoma sem volt a szóváltósnak. Ketten álltak egy-egy ge­renda alá ettől kezdve, s hordták, ráérősen, anél­kül, hogy bárki is siettette volna őket az udvar egyik végéből a másikba, nem gondolkoztak a rájuk bízott feladat célszerűségén, hiszen a múló hetek valamennyiüket meggyőzték arról, hogy ehelyütt ilyesmiről gondolkodni teljes értelmet­lenség. Kapelláró magában elismerte, hogy part­nerével, akit a többiek — nyilván a múltjára utaló célzással — maguk közt Késnek neveztek, jól elboldogulnak, érdemes lesz máskor is így csinálni, ha lehet, mert látszik a tartásán, ahogy megfogja, amit kell, hogy ereje is, hajlandósága is van a munkához, ez pedig itt ritkaság. Azért nem állhatta meg, hogy ne érdeklődjön; — mondd csak, ki adta rád ezt a nevet, olyan hü­lyén hangzik. — A te félnótás haverod, akivel mindig egy­mást bújjátok, a Kicsi — mondta a nyurga, erős csuklójú gyerek, mint később Kapelláró meg­tudta, tizenhat éves sem volt még. — Nem tu­dom, honnan szedte, nálunk Kőbányán ez már kiment a divatból, azt az egy-két romát, aki megpróbálkozik a haleffel összecsomagoljuk és föladjuk utánvéttel, a drága jó édesanyja se is­mer rá. — Miért hoztak be? — Hosszú történet. Tulajdonképpen lopásért, de ez régen kezdődött. Az ősömnek volt valami zűrje a munkahelyén, ujjat húzott valamelyik fejessel, persze nem neki lett igaza, a végén tíz­éves szolgálat után el kellett neki jönni onnan. Attól kezdve elkezdett piálni nagyban, mintha a piások olimpiájára akarna kijutni, nagyon tré lett otthon az élet Megitta azelőtt is a magáét nem mondom, de az nálunk soha nem volt, hogy a keresetét ne adta volna haza, sőt, hozta a bér­cédulát is, meg virágot vagy sört az Anyámnak, puszizkodott velünk, igy srácok, úgy, mert hár­man vagyunk testvérek, két öcsém van, haláli kis krapekok, ide a füzeteket az ellenőrzőt, az­tán ha pincs egyes mehettek a moziba. Ha aré­názott is Anyuval, hamar kibékültek, abból mi nem vettünk észre semmit, éltünk ahogyan a többi kőbányai proli, talán egy kicsit jobban is. De azután, hogy a régi helyét otthagyta, nem lehetett vele bírni végképp. Igaz, kevesebbet is keresett az új helyén, de ez még nem lett volna ok arra, hogy naponta részegen járjon haza, hogy ott szerencsétlenkedjen nekünk, az elrontott éle­tét emlegesse, sirjon Anyu fülébe, mert sírt ilyenkor legtöbbször, és ruhástól feküdt le, úgy kellett vetkőztetnünk, ahol fogni tudtunk rajta, cibáltuk róla a cipőt lefelé, a végén Anyu szét­tolta az ágyakat, az ő két ágyukat, egymás mel­lett a szobában, egyiket az egyik sarokba, a má­sikat a másikba, csakhogy minél messzebb le­gyen tőle, szóval kezdett a helyzet nagyon cikis lenni. Igen, mert t^dod, anyámat leszázalékolták az üzemben ahol dolgozott, a dohány amit ka­pott, nagyon kevés volt és egy idő után ott tar­tottunk, hogy fizetésnapon lesni kellett a fate­romat, valamit haza is hozzon a keresetéből, anyu legtöbbször engem küldött, ő nyilván nem akart szégyenkezni, menjek oda a gyárkapuhoz, le ne kopjak róla, míg haza nem jön. (Folytatjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents