Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

A MA GYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam. 88. szám 1973. április 15®, vasárnap Árat 1 forint VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! Mire szavazunk? M

a reggel országszerte kinyitnak a szavazóhelyiségek, tanácstagokat választ az ország több mint hétmillió választópolgára. Itt, Szegeden, és a járásban is eldöntjük, kik legyenek tagjai a hamarosan újjáalakuló helyi tanácsoknak. De vajon kikre, mire szavazunk, amikor az urnákba dobjuk a nyomtatott szavazólapot? Sokan talán mindössze egy névre adják le voksukat, megbízva a népfront és a jelölő gyűlések döntésében. Pedig sokkal többről van szó. Amikor az urnába dobjuk a borítékot, nem csupán egy névről döntünk, hanem egy eleven, hús-vér emberről, s még többről, politikánk, a nép és az ország jövőjéről. Közvetlenül emberekről döntünk, azokról, akik majd érdekeinket képviselik a város, a község tanácsában, akiknek jelölését alaposan megfontolta már a Hazafias Népfront, s még inkább a jelölő gyűléseken részt vevők tábora. Kik ezek az emberek? Munkások, parasztok, értelmiségiek, nők és fiatalok, párttagok ás pártonkívüliek — egyszóval közülünk valók, arányaikban lényegében tükrözik a lakosság rétegeinek arányait. De nem is ez a legfőbb szempont. Aki részt vejt a jelölő gyűléseken, tudja, hogy mindenütt fölvetődött a kérdés: vajon képes lesz-e a jelölt arra, hogy megfelelően képviselje a tanácsban választókerülete érdekeit? S az igent csak akkor mondták ki az emberek a népfront jelöltjére, ha maguk úgy érezték, e kérdésre is igennel válaszolhatnak. S ezzel a jelölő gyűléseken résztvevők szándéka megegyezett a választások alapvető céljával, amit Kádár János fogalmazott meg Angyalföldön mondott beszédében: „A választás célja, hogy jó összetételű tanácsok alakuljanak és dolgozzanak a következő négy esztendőben." Jó összetételű tanácsok, vagyis amelyek méltóképpen képviselik majd érdekeinket. S dolguk nem lesz egyszerű, mert érdekeink sokfélék és bonyolultak.' A jelölő gyűléseken mindenekelőtt a körzet, a szűkebb környezet érdekei kaptak hangot: járdákról, utakról, kereskedelmi ellátásról, óvodákról, s ki tudná felsorolni, mi mindenről beszéltek a választók, rengeteg kisebb-nagyobb gondról, szükséges beruházásokról. Érdekünk, hogy ezek is megvalósuljanak, s a tanácstag csak úgy őrizheti meg választói bizalmát, ha gondot fordít a szűkebb környezet fejlődésére is. De a tanácstag dolga az is, hogy döntsön a megye, a város, a község egészének fejlődéséről, az egész gondjainak megoldásáról is, s az már a tanácstag felelőssége, hogy a kettő, az egész és a rész érdekei között megfontoltan döntsön, hiszen a rész, a .választókerület érdekeit csak a város egészével együtt, s nem azzal szemben lehet képviselnie. Emberekről döntünk tehát, akikre nehéz feladatok várnak. Közszolgálat, annak minden gondjával s tisztességével együtt. Ezt érezniök kell választóknak és megválasztottaknak egyaránt. A jövendő tanácstagok felelősségét leginkább Kádár János szavai érzékeltetik: „A mi fejlődésünknek olyan nagy és erős motorjai vannak, mint a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép! Érezze mindenki megtiszteltetésnek, ha — akár a legkisebb rangban is — a dolgozók képviselőjeként tevékenykedhet a társadalmi élet bármely területén, és az alapvető normákat, amelyeket mindenkitől megkövetelünk, kötelességszerűen tartsa meg." S ezek az alapvető normák elsősorban a nép, az ország érdekeinek tisztességes szolgálata. S e célokra, az ország érdekeire éppúgy voksunkat adjuk ma, mint azokra az emberekre, akiktől elvárjuk, hogy megvalósítsák e célokat. Az ország, valamennyiünk érdeke, hogy töretlen legyen fejlődésünk, s ennek egyik záloga a helyi tanácsok jó munkája, az, hogy jól sáfárkodjanak, valamennyiünk hasznára, körültekintően gazdálkodjanak a rájuk bízott közös vagyonnal. Céljainkra, elképzeléseinkre, vágyainkra — egyszóval jövőnkre is szavazunk ma, nem csupán egy-egy emberre. Arra a társadalomra, amely az ország története folyamán először volt képes, s először állt egyáltalán szándékában emberi létet biztosítani az ország valamennyi lakójának. E társadalom jövőjére és szűkebb környezetünk, a város, a község fejlődésére is szavazunk ma. Szűkebb környezetünk, a város fejlődésére Ki ne tudná, mi mindenre van szükségünk itt, Szegeden is. Mindenekelőtt lakásra. Aztán óvodára, bölcsődére, iskolára; jobb közlekedésre és kereskedelmi hálózatra — mindarra, amit a jelölő gyűléseken már útravalóul adtak a választók a jelölteknek. Ezek közül egyik sem könnyű, egyszerű feladat, önmagában véve sem. S a városszerkezet egészében gondolkodni, az egységes, valóban dinamikus városi fejlődést megalapozni és megteremteni — ez még nehezebb. A tanács, az általunk ma megválasztandó emberek feladata lesz dönteni a város, az immár öt községgel is gyarapodó Szeged fejlődésének nehéz kérdéseiről. J

övőnkről döntünk tehát ma az urnák előtt, s e döntés csak megfontolt felelősséggel képzelhető el. Kádár János szavaival: „Bízom abban, hogy a tanácsválasztás olyan hitvallás lesz politikánk mellett, olyan támogatása lesz központi és helyi politikánknak, amely méltó szocializmust építő népünkSZAVAY ISTVÁN Zöldség, I új ütem gyümölcs, hús Kiskörén A városellátó a lakosságért Szeged üzleteit járva jóleső érzéssel nyugtázza a fogyasztó. hogy április közepén, végén még mindig válogathat ,az almafélékből. Az utóbbi években sokat javult az ellátás, s a termelő üzemek megfelelő mennyiségben tároltak is a téli hónapokra, hogy ne csak nyáron, ősszel kerüljön a város asztalára elegendő zöldség, gyümölcs, hanem a tavaszi hónapokban is. A termesztés szerkezetének javítása mellett elsősorban a megépült és üzemelő hűtőtárolóknak is köszönhető ez. Egyre-másra jobban töltik be hivatásukat a különböző termelőszövetkezeti standok is. \ Jelentős részt vállalt ebből a Csongrád megyei Városellátó Közös Vállalat. Már évek óta eredményesen üzemelteti egységeit, a vevők szívesen látogatják a bő választékot kínáló árudákat. A városellátó az elmúlt évvel zárta az első olyan gazdasági évét, amikor új szervezeti formában működött. Eredményesnek bizonyult az esztendő. Az elmúlt évbeii a kiskereskedelmi árbevétele 46 millió 942 ezer forint volt, amiből a bruttó árrés nem éri el az 5 milliót. A nyereség 840 ezer forint. A kiskereskedelmi üzemág éves forgalmi tervét 102 százalékra teljesítette. Az összes forgalomból 7,60 százalék a zöldség-gyümölcs forgalom részaránya, ami egyben azt is jelenti, hogy tavaly 2931 mázsa zöldség-gyümölcsöt adtak a szegedi fogyasztóknak. 1971-ben 1 kilogramm zöldség felvásárlási ára 4,86 forint, tavaly 6,02 forint, a gyümölcs 1971-es felvásárlási ára 6,37 forint, a tavalyi 7,46 forint, a burgbnya 1971es felvásárlási ára 2,96 forint, a tavalyi 3,04 forint kilogrammonként. Ami tehát kedvezőtlen a termelőnek, nem mindig rossz a fogyasztónak. A kiskereskedelmi, vendéglátóipari és felvásárlási üzemágak (a városellátónál), a forgalmazott áru 80,5 százalékát nem a központi árualapból vették. Az értékesített áru 60,6 százalékát a tagoktól vásárolta a közös vállalat, 17,3 százalékát pedig a nem központi árualapot terhelő beszerzési forrásból. A tagoktól az alábbiak szerint vásároltak árut: a szegedi Felszabadulás Tsz-től 11,2 millió forintért, a tápéi Tiszatáj Tsz-től 5 millióért, a balástyai Móra Ferenc Tsz-től 8,5 millióért, a Pincegazdaságtól 900 ezer forintért, a Kiskundorozsmai ÁFESZ-től 900 ezer forintért, míg a Csongrád megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Közös Vállalattól 600 ezer forintért. Az árubeszerzéssel párhuzamosan értékesített a városellátó különböző árukat a fent említett tagjai részére. Az ipari üzemág, aminek keretében Szőregen húsfeldolgozót működtetnek, árbevételi tervét jelentősen, 34 százalékkal túlteljesítette. Összesen 27 millió forintos árbevételt értek el. 8897 hízott sertést vágtak le és dolgoztak fel. A terv túlteljesítésében jelentősen közrejátszott. hogy a tápéi Tiszatáj Tsz 1126 hízót vágott le a városellátónak: a szegedi Felszabadulás Tsz 3119 darabot, a balástyai Móra Ferenc Tsz 1683-at. A városellátó tavaly 108 személyt foglalkoztatott, 63an a kiskereskedelemben. 4en a vendéglátóiparban, 5-en a felvásárlásnál, 18-an az iparban. 15-en az igazgatásnál, és 3-an a szállításnál találtak munkát és tisztes fizetést. A Minisztertanács legutóbbi ülésén az Országos Vízügyi Hivatal elnöke jelentésben számolt be a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszere első építési ütemének helyzetéről és a második építési ütem beruházási javaslatairól. A második ütemben kerü? sor a vízlépcső hullámtéri duzzasztóművének és egyéb kis létesítmények építésének befejezésére, a tervezett teljes hosszúságban kialakítják a nagykunsági főcsatornát, s a kőteleki fürtcsatorna elágazásáig kiépítik a jászsági főcsatorna 1. számú ágát is. A második ütem építése 1981-ben fejéződik be. Több mint kétmilliárd forintba kerül ez a nagy munka, amely lehetővé teszi többek között, hogy Szolnok, Heves.. Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében megoldja a települések és a mezőgazdaság vízellátását egyaránt. JT Építők versenye Szegeden és Csongrád megyében 15 ezer ember dolgozik az építőiparhoz tartozó vállalatoknál; tervezők, építők, bútorgyáriak, útépítők, porcelán gyáriak és így tovább. Az építők szakszervezetének megyei bizottsága nemrégiben megvizsgálta, hogy a szocialista munkaverseny hogyan fejlődött az elmúlt időszakban és milyen eredményeket érlelt. Az adaVIRÁGZÓ GYÜMÖLCSFÁK tok igen imponálók 573 kollektíva 6800 tagjával vesz részt a versenymozgalomban, s közülük számosan nyerték el a szocialista cím valamely fokozatát; összesen 185 brigád és közel 2000 tagja. A szakszervezeti tisztségviselők vállalatonként értékelték a munkaverseny jelenlegi állasát, A DÉLÉPnéi eredményesnek mondható a brigádmozgalom, s a felajánlásokkal sincs baj — állapították meg. Általában a vállalati célkitűzéseket kívánják elősegíteni a külön vállalásokkal. Korábban az építők brigádjai megelégedtek a termelés mennyiségi túlteljesítésével, de nem szabtak határidőket és minőségi követelményeket sem. A legutóbb megtartott termelési tanácskozásokon már konkrétabb és kézzelfoghatóbb vállalások születtek. A mennyiségen túl — amelyre természetesen a lakásépítkezéseknél különösen nagy szükség van — főszerepet kapott a minőségi munka, a határidők betartása, a társadalmi munka és tanulás, meg a kulturálódás is. Az útépítőknél is többet törődnek a szocialista munkaversennyel, mint korábban. Követésre méltó gyakorlatot vezettek be: a verseny irányítását, összefogását és értékelését kilenctagú bizottság végzi, amelyrifek tagjai a vállalat gazdasági vezetői is. A bizottság a kollektív szerződés mellékleteként kidolgozott egy szabályzatot, amely a verseny minden feltételét tartalmazza. Külön versenyt szerveztek a főépítés-vezetőségek között, kiírták a vállalat legjobb brigádja címért történő vetélkedőt. A sokszínű versenynek nagy nyilvánosságot biztosítanak és negyedévenként, félévenként értékelik ^ eredményeket. A bizottság 150 ezer forinttal rendelkezik, högy megjutalmazza a legjobb teljesítményt nyújtó kollektívákat. A dolgozók szocialista munkaversenye is hozzájárult ahhoz, hogy a múlt évi nehézségek ellenére a vállalat elnyerje az élüzem címet. Az építkezésekhez nélkülözhetetlen asztalosiparban azt tűzték feladatul a versenyben résztvevők elé, hogy a fő cél nem a terv túlteljesítése, hanem a tervszerűség betartása és a jó minőségben elvégzett munka. A bútoriparban a fiatalok jeleskednek, élen járnak a mozgalomban. Nevükhöz fűződik az ifjúsági szobabútor megtervezése és elfogadható áron történő gyártása, árusítása is. A Tisza Bútoripari Vállalat fiataljai indították útjára üzemeikben a „Dolgozz hibátlanul !"-mozgalmat. s szerződést kötöttek a vállalat gazdasági vezetőivel, hogy az ipari tanulók minden esztendőben összemérik tudásukat tanulmányi verseny keretében. Említést érdemel, hogy a bútorgyári fiatalok nyerték el tavaly a KISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját is, a szolnoki üzemük pedig most nyerte el az Élüzem címet, a szegedi gyár pedig Kiváló gyáregység lett. A vállalat sem marad „adósa" a versenyben szorgalmas ifjúmunkásoknak. Az építők szakszervezetének megyei bizottsága úgy értékelte a szocialista munkaverseny-mozgalom jelenlegi helyzetét, hogy az mindenben nagy segítséget nyújt a vállalatok gazdálkodásának, a hatékonyabb munkavégzésnek. Elégedetten nyugtázták, hogy eddig már 10 kollektíva elnyerte a szocialista brigádcím arany fokozatát, 19 az ezüst és ZJ brigád a bronz fokozatot