Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

KEDD, ím MÁRCIUS tt. Pályázati felhívás A Magyar Történelmi Társu- ményeket felmutató, összegező lat hazánk felszabadulásának monográfiával, tönenelmi ta30. évfordulójára a társadalom- nulmánnyal, tanulmánygyüjtetörténetl kutató- és feldolgozó, ménnyel, a témára vonatkozó munka elősegítésére és fejlesz- j historiográfiai feldolgozással tésére pályázatot hirdet a Ma- vagy annotált bibliográfiával. gyar Tudományos Akadémia, Művelődésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront valamint, az MSZMP KB Párttörténeti Intémetc által felajánlott pályadíjakra. A pályamunkák témája egy magyarországi település (megye. Járás, község, város vagy városrész) társadalmi tagozódasának, Illetve társadalmi fejlődésének története, vagy e fejlődés egy pontosan körülhatárolható fejezete, különös tekintettel az ott élő munkásosztály kialakulásának, struktúrájának, életmódjának, társadalmi tudata fejlődésének ábrázolására. A pályázaton mindenki részt vehet. Pályázni lehet minden, a pályzat kiírása után megjelent vagy kiadatlan, egyéni, vagy kollektív, új tudományos eredA pályadíjak a következők: 1. díj 15 000 Ft (t db) II. díj 8 000 Ft (3 db) m. díj 4 000 Ft (3 db) A pályamunkákat a Magyar Történelmi Társulat által alakított bíráló bizottságok értékelik. A pályázatot kliró szervek a kiemelkedő pályamunkák megjelentetését elősegítik. A pályamüveket 1974. szeptember 15-ig kell beküldeni a Magyar Történelmi Társulat elmére (Budapest. 1014. I. Ürl u. 81—33.) Eredményhirdetés: 1973. március 21. A részletes pályázati feltételekről és a téma kutatásának hetyzetéről szóló útmutató 1973. május 1-től levélben vagy személyesen a Magyar Történelmi Társulatnál Igényelhető. Anyakönyvi hírek L KERÜLET Házasság: Slezák Bernát és Kővári Elvira, Borka Zoltán és Vlncze Mária, Bürgés Szilveszter. és Sántha Veronika. Molnár Sándor és Cslpak Rozália, Börcsök Ferenc és Acs-Sánta Veronika, Rajnai István és Szabados Irén. Flnta Jenő és Makra Györgyi, dr. Szabó János és varga Judit, Khlarl Boubeker és Zsoldos Sva házasságot kötöttek. Születáat Bodó Istvánnak é» Zlnnermann Rozáliának Renáta Rozsa. Magyart Józsefnek ea Molnár Mariának Zsolt, Bodi Pálnak és BOdi Mártanak Csaba Pál, Dóró Gyulának es Molnár Erzsébetnek Szilvia, Molnár Istvánnak es Marjai Máriának László Zoltán. Keresztes Lászlónak és Trapp Ilonának László, Herold Sandornak és Veréb Györgyinek Attila Róbert, Barr Józsefnek és Farkas Irénnek Agnaa, Csanyl Istvánnak és Vctró Ilon.inak Árpád István, Keger Zoltánnak és Landler Jolánnak Zoltán István. Ötvös Tibornak és Balogh Mártának Koméi; Mezei Istvánnak és Szabó Annának Szabolcs István, Balogh Tibornak és Ördög Mártanak Tibor. Koczkás Józseinek és Ökrös Erzsébetnek József, Péter Józsefnek és f aragó Arankának Tamás Krisztián, Sári Györgynek éj Szabó Juliannának Dominika, Fekete Imrének és Pálfl Zsuzsannának Tamás. Módra Istvánnak és Pap Ilonának Gábor István, dr. Gajdács Györgynek és dr. Pálinkás Emíliának Noémi. Kovács Andrásnak és Velkopolszky Klárának Ágnes Beáta. Fodor Ernőnek és liata Ilonának Endre. Berta Mihálynak és Mcgyesl Piroskának Gábor Mihály, Hallösy Jenőnek és Molnár Juliannának Kornél, Medgyes Jenőnek és Józsa Ágnesnek Róbert. Török Péternek és Stul Rozáliának Ibolya. Kis Péternek és Csenki Katalinnak Péter István, Tóth Gézának és Fodor Klárának Tamás. Csikós Jánosnak és Pesti Mártának Gábor Roland, Földvári Imrének es Zöldág Margitnak Mai glt Mónika. Bodó Andrásnak és Virág Erzsébetnek Andrea, Csüllögi Istvánnak és Papdi Ilonának András László, dr. Mustároly Lászlónak és Mohácsi Erikának Péter László. Bódl Lászlónak éá Szekeres Máriának Tamás. Nlkodémusz Tibornak és Török Juliannának Tibor, Marosán Sándornak és Magyar Máriának Krisztina Edina, Kotrebal Lászlónak éa Kiss Máriának László, Csányl Istvánnak is Asztahov Annának Zoliin István. Bányai Pélorneu és Si s Saroltának Péter, Pankcr hundórnak és Lázár Erzsébetnek Szabolcs, Csordás Imrének és Német Évának Szilvia Eva, Ballá Lajosnak és Csizmadia Ilonának Ilona, Puruczky Józsefnek és Molnár Erzsébetnek Györgyi Eva, Medgyesl Józsefnek és Berkes Évának Eva. Szabó Lászlónak és Varga Eszternek László Zoltán. Szabó-Batancs Istvánnak és Kocils Ilonának Katalin. Lengyel Lászlónak és Gábor Máriának Mária Klára. Slnkó Zoltánnak és Villand Erikának Erika Eva. Ktublrza Józsefnek és Erdélyi Máriának Zsuzsanna, Kozák Dezsőnek és Kovács Arankának Zoltán. Dobos Antalnak és Lajos Editnek Edit, Lőrlncz Ferencnek és Tóth Juditnak Ferenc Tamás, Bomba Lajosnak és Kiss Máriának László, Mayer Sándornak éá Szekeres Ibolyának Ibolya, Gazdng Ernőnek és Sass Mártának Szilvia Mária nevű gyermekük született. Halálozás: Gombos Jozsefné Török Erzí.ébet, Jelencslk Mlklósné Jánosity Anna. Baté Jánosné olasz Eszter. Horváth Jőzsefné Kovács Ágnes, Mátyás Júlia, Percze.l Katalin, Lchotai Kálmánné Szögi Etelka. Tóth János. Németh Mlhályoe Szilágyi Veronika. Morzslk Sándor. Simon Mlhályné Tóth Etelka, Rózsa Sándor. Száraz János. Masa Imre. Czékus Jánosné Horváth Mária. Gál István, Lévai Dezső meghalt. 0. KERÜLET Házasság: Szemenyel Zoltán István és Sonkolyos Irén. Lakatos Sándor éa Kosztolányi Éva Erzsébet. Tóth Árpád János és Helntz Erzsébet Eva házasságot kötöttek. Halálozás Mind magasabbra! P

ártunk Központi Bi- kötelességeinknek, eitunK-e Ket a p£ zottságának 1972. no- a jogainkkal. S mint Lenin zetőnek, vember 14—15-1 hatá- írta: „... és ez a fő, nem párttagol talása. Ezzel szemben megengedhetetlen az a törekvés, hogy társadalmi munkát csak fizetett munkaidő alatt a kétkezi munka mellett a szakmájuknak, hivatásuknak megfelelő plusz feladatot ia vállalnak társadalmi munkaként Az ilyen munkára fel kell figyelni és erkölcsileg elismerni. A kommunista éltünk-e ket a párttag gazdasági ve- munkastílustól Idegen a táraz érzékenyebb sadalmi munka rossz szempárttagoknak?" Ezek nyo- mei nézése, annak elmaraszrozata — az eredmények szabad elfelejtenünk, hogy a mán Lenin egyik megállapíszámbavétele mellett — a fel- jogoktól függetlenül is min- tása jut eszünkbe: „Nincs adatok következetes megva- den párttag felelős a pár- ember — és rengeteg az emlósításának érdekében a tért, és a párt felelős min- ber." Nincs elegendő pártgyengeségekre. a hibákra is den tagjáért." Az alapszerve- tag arra, hogy ott rögtön, iehet végezni. Különösen ráirányította a párttagság és zet felelős azért, hogy párt- konkrétan fellépjenek a hi- nem használható fel a fizea közvélemény figyelmét. Az tagjai megfeleljenek a párt- bák és fogyatékosságok el- tett munkaidő alatti feladaeredményeink pártunk kö- tagsággal járó követeimé- len. Rengetegen vagyunk, tok elmulasztásának igazolávetkezetes elvi politikájának nyeknek és felelős azért, akik az eredmények mellett sára. ilyen esetekben nem megvalósítását dokumentál- hogy az új párttagokkal látjuk, helytelenítjük az várhatunk elismerést. Apártják, s e politika záloga a szemben is érvényesüljenek egyes jelenségeket. A közös tag kötelességei között szefeladatok sikeres megoldásé- ezek a követelmények. Az ügyért való felelősség elha- repel; rendszeresen részt nak is. A szocializmus ma- egyes párttag felelős az nyagolása a közömbösség vesz a párt valamelyik alapgasabb szinten való építése a alapszervezetért, a párthatá- egyik megnyilvánulása. A szervezetének munkájában, termelés és a társadalmi vi- rozatok végrehajtásáért. Az párttag kötelességei között szonyok továbbfejlesztése egyéni és kollektív felelős- szerepel; védje a társadalom mellett megköveteli, a tár- ség nemcsak feltételezi egy- érdekeit. A párttag elsődle- a sadalmi viszonyokat hordozó mást, hanem kölcsönhatásá- ges kötelessége a közös ügy, és alakító emberek neveié- ban egymást erősíti. A párt a közös cél. amely nem mesét Többek között ez a fel- eszmei, politikai, erkölcsi, rül ki abban, hogy elfogad- , adat is előtérbe hozta a párt cselekvési egysége nem más. juk, hanem az azért való P1"f1ica' M,eg??rn ^zonos, a ideológiai, politikai, erkölcsi mint a párttagok eszmei-po- küzdelmet ls követeli, s en- kettö megítélése. Ezt a koés cselekvési egységének erő- Htikat, erkölcsi, cselekvési nek teljesítése nem tűr), kisítését egysége, s ez alól egyetlen zárja a közömbösséget a •, . _,, . . párttag sem kivétel, bármi- semmittevést A párt akkor tudja a dol- lyen területen dolgozzék„ . gozó tömegeket neveint ha " Gyakran elhangzik a pa- , o párttagjai alkalmasak. fel- Ennek jegyében mindenki nasz: a gazdaságvezetők nem pártfeladatok megoldásában készültek e feladat megoldá- „méri" magát de „megmé- becsülik, sőt nem nézik Jó- való rendszeres, aktív munsára. Csak akkor tudunk rettetlk" az alapszervezet ál- szemmel a társadalmi mun- kát Ez a pártonkívüUek száeredményesen harcolni a tal is, hogy felkészült-e a na- kát. Ennek ellenkezője is mára nem lehet kötelesség, kispolgáriság, a harácsolás gyobb feladatok megoldására, fennáll: a társadalmi mun- még akkor sem. ha időn-' és minden olyan nézet, fel- mentes-e azoktól a hibáktól, kát csak fizetett munkaidő ként a párttaggá nevelés érA társadalmi munka szűpártmunka, amely szintén önként vállalt, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett telességünket önként vállaltuk. Mihelyt párttaggá váltunk, ez az önkéntességre épülő vállalás olyan elvárássá vált, mely megköveteli a I Gombos János, Kiss | fogás ellen — amely idegen amelyek ellen következetesen alatt akarják végezni. Mind- dekében pártonkívülieknek is Óth Mária. Diószegi a szocialista életmódunktól kell harcolnia a munkaterü- két álláspont hibás. ad az alapszervezet kisebb istvánné Tóth Mária. Diószegi j a szocialista életmódunktól Ken narcomia a munkaterü- ket auaspont hibás. ad az alapszervezet kisebb Ferenc Páter, Borka József meg- , ^ párttagság mentes létén és környezetében s a társadal- megbízatást Pártunk X. az ehhez hasonló gyengesé- közéletben Ha a „mérés" M m* rSán? Kétf«e kongresszusának határozata gektól, hibáktól, ha felké- nyomán mégis „könnyűnek" JLV1 »» rögzíti, hogy érvényt kell szült a fokozottabb ideoló- találnának, akkor a párttag- . szerezni annak a követeU giai harcra. sággal járó kötelességek tel- a .tagf£°- H 0 ménynek: a meghozott döniesítésével hillentheHlnlc" » SZUKeDD, ae lenyege nuna4/f/í ti SMIMrl/Sro halt. ItL KERÜLET Születés: Száraz János Zoltánnak ás Csesznek Ilonának Zsolt. Kovács Zoltánnak ás sólyom Rozáliának Imre Péter, Börcsök Antalnak és Ábrahám Piroskának István, Fejes Sándornak és Ben&k Magdolnának Endre Sándor. Papp István Andrásnak ás Polyák Mártanak Ildikó Etelka, Garamszegi Károlynak és Kelemen Magdolnának Gábor Zoltán. Rádal Sándor Kálmánnak ás Elek Ilonának Andrea Tünde. Gulyás Sándornak és Krizáén Annának Mónika, Retkovszky Józsefnek ás Makra Ilonának Ibolya Ildikó, Sándor Bála Antalnak és Csonka Eva Erzsébetnek Krisztina Eva, Bakalty Istvánnak ás Tóth Erzsébetnek István, Bálint Andrásnak ás Kiss Katalin Viktóriának András Botond, Koncz Dezsőnek és Papdl Piroskának Gábor. OJházl Józsefnek és Lovasl Máriának József László, Dubay Gábornak ás Márta Borbálának Henriett nevű gyermekük született. Halálozás: Kis Gyula Ferenc, Verasztó Pálná Horváth Mária, Tombácz Jánosné Kádár Julianna. Kiss Pál, Damlán Ferencné Tóth Julianna, dr. Margtta István. Révész Istvánná Acs Julianna, Somogyvárl István, Marcsó Sándorné Kovács Jusztina, Szekeres István. Vidovlch Györgyná Drevenka Ilona, Pap Ferenc, Ónozó Istvánná Pap Veron. Kecskeméti Ferencné zovlcs Veronika meghalt. A Központ. Bizottság no- HJJ- hí^l^ Snek Jg^álJZfZ^ imberi határoznia a párt- todjuf teljefítenf aíTko? te » f^tvtr^' ^Zftofc'S^iíV ősítesi követelményekben kejj „ ben. a közösség javára ön- -. ... . vemberi erősítési nem kampány jellegű fel- megtisztelő címéről. mondanunk a párttag a ,, ztelő címéről. fen' Minden párttagnak önma- ™lgáltatás nélkül végzett gyen részt a végrehajtásában a kapott pártmegbízatásnak megfelelően. épünk nagy társadalmi célkitűzéseit pártunk Iránymutatásával, vezetésével érte el. to NÉ adatot állít az alapszervezetek elé, hanem állandó jel- gávai,''mást'pártt^gal 'belép'- ,A tórsadalml leggel a kommunista mun- ni kívánóval Igényesebbnek kát Lenln na®rra becsülte kamódszert, a kommunista kell lenni; nem elég vállal- A forradalom győzelme életmód erösíteset követeli, nj a párttagsággal járó kö- "tón, a kommunisták kezdehogy ezen keresztül tovább telességeket, hanem teljesite- ményezésére alakult ki, a i _ _ • • erősítsük a pártunk élcsa- ni is keU azokat A szerve_ dolgozók között, akik „kom- vábbi feladatok is úgy vápát jelleget. A párt erősíté- zetl szabályzatban foglalt munista szombatokat" ren- lósíthatók meg. Az eredmése nem elvont, nem a való- kötelesség nem maradhat deztek minden fizetés nélkül, nyek, sikerek jogos büszkeságos szervezeti élettől füg- írott „malaszt", hanem meg- túlóráztak és annak ellené- seggel töltenek el bennünket, getlen feladat. A párt nem valósításával erősítjük a párt re, hogy fáradtak voltak. Er- de a párttagsággal járó megüres szervezeti keret, hanem ideológiai, politikai, erkölcsi ről az öntudatra épülő tár- tisztelő címhez csak akkor én. te, mi, akik önként vál- cselekvési egységét.' ' sadalmi munkáról írta Lenin, van jogunk, ha megfelelünk laltuk és megvalósítjuk a hogy a kommunizmus tény- a követelményeknek. Lenin szervezeti szabályzatban fog- ^ Központi Bizottság no- leges csirái% szavaival élve — „... fellaltakat. A tagkönyv nem- vemben hatarozatanak meg- . . ..., adatunk hogv mesóvíuk Bárcsak a tagsági bélyegek ..tár- «>*» gyakran el- A táraadalnü munka, bártl ^ ^rK® köve^ háza", hanem emlékeztető "fngzottak ilyen megállapí- — párttag vagy párton ki- ' arra, hogy mit vállaltunk, tósok: „hiányzik az alapszer- vüli dolgozó - végzi, önként **essegét, tisztaságát. Igyeamikor kértük és elfogadtuk vezet vezetőségének őszinte, vállalt, anyagi ellenszolgálta- keznünk kell mind magaa párttag címet. A tagköny- bátor kiállása". „Erős a tas nélkül végzett munka s sabbra, magasabbra emelni a vünket gyakrabban kell ah- párttitkár függősége a gazda- egyik^okmérójf i^N^ka párttag címét- annak jelen" hoz lapozni, hogy „mérjük" sági vezetéstől" „Hogyan társadalmi munkának egy új tőségét" magunkat; eleget tettünk-e mondjuk el a véleményün- vonása bontakozott ki, hogy SZILI ANTALNE Péter László Irodalmi emlékhelyeink 2L levő házban (Kárász n. 14. 1IJ. em. 13.) lakott S ha már úgyis kitérőt tettünk, folytassuk kísKilényi Irma (1891—1944), Juhász Gyula önkén- sé tovább, a kiskörúton túl, a Gutenberg utcátes titkárnője, a költő írásainak és emléktár- ban. A régi Margit u. 6. sz. háza volt Tömörgyalnak áldozatos gyűjtője, ma a Somogyi- kény István lakása legénykorának végén: 1894könyvtárban őrzött Juhász Gyula Múzeum lét- ben, a házasságlevelén ez van föltüntetve a vőrehozója. Kilényi együtt lakott Vajda Bélánéval. legény lakásául. Érdekes, hogy egészen véletleKözös szalonjukban a húszas években majd nül utóbb a fia és leánya is Ideköltözött; leánya, minden vasárnap délután „irodalmi széansz" özt>. Kőszegi Dénesné ma ls ott lakik, volt Ertsey Péter szerint megfordult itt Juhász Visszasétálva a Kárász utcára, a 9. sz. műGyulán kívül Móricz Zsigmond, Kosztolányi, Jó- emléki épületet vegyük szemügyre. A Várnayzsef Attila, Szabó Dezső, majd később Szabó ház volt 1912 és 1919 között a Délmagyar ország Lőrinc és Radnóti Miklós is. szerkesztősége. Ahogyan Móra a Dugonics téri új Napló-házban, úgy Juhász Gyula itt irta Kilényi Irma. amikor barátnőjét. Vajdánét, 1918—1919 forradalmas napjaiban ragyogó toUáennek leányait és unokáit deportálták, magára val vezércikkeit és verseinek javát maradt, és a szörnyű magányt nem bírva, ön- A Klauzál tér 5. számú Kárász-ház ugyangyilkosságot követett el. Lakásuk erkélyének csak nagy múltú műemlékünk. Nevezetességéfüggőágytartójara akasztotta föl magát. Ertsey ben elválaszthatatlanul összefonódik a történelVégig a Kárász utcán Péter vette észre, a szemközt levő sarokról fölnézve, miután napok óta hiába zörgetett ajtaján. O is követte rajongott költőjét az önkéntes halálba. De menjünk tovább a Kárász utcán. A 15. sz. házban, a Bethlen Gábor Körben tartott előadást 1940. január 12-én Móricz Zsigmond. A felől esik az 5. sz. ház: említettem, hogy 1935 májusában Kuglernénál itt lakott Radnóti Miklós. Balra, a Kölcsey u. 10-ben, a II. em. 12. sz. lakás volt 1922-től 1932-ig Móra Ferenc otthona. Ez a „Vadember"-nek, Móra unokájának, Vészits Ferencnek vadászterülete, ez az író műDugonics tér 12. A Szegedi Napló háza. 1902ben épült föl, akkor költözött át a Napló az Oskola u. 18. sz. régi NopIó-házbóL Itt dolgozott Tömörkény István, Békefi Antal (1859—1907), Sz. Szigethy Vilmos (1876—1956), Móra Ferenc, Farkas Antal (1875—1940), Terescsényi György (1890—1965), és még sokan mások, kisebb csillagok az irodalomban és az újságírásban. Itt, a Tisza Lajos (ma Lenin) körúti részben lakott Móra Ferenc 1913 és 1922 között Itt írta forradalmi publicisztikáját. Itt lakott nála egy Ideig 1919-ben Zápon István. Móra, amikor Szegedre került, a Fodor (ma Juhász Gyula) utcában vett ki albérleti szobát, s oda hozta Félegyházáról ifjú feleségét is. Amikor a Szegedi Napló főszerkesztője lett, beköltözött a Napló házába. Az ellenforradalom már 1919 májusában elüldözte őt a lap éléről, s Mórának távoznia kellett a házból is. A Napló különben is 1922-ben megszűnt, az épület a Szeged láttuk, csak 1932-ben költözhetett a Boldogasz Városi Nyomda, később Katolikus Ház lett Ek- szony sugárüti fenyves udvarú házba, kor költözött Móra a Kölcsey u. 10-be, s egy mi és az Irodalmi esemény. Hiszen Kossuth a szónoklatnak, ennek a sajátos irodalmi műfajnak is nagy alakja, (gy az 1849. július 12-én a Kárász-ház erkélyéről elhangzott beszéde az irodalom történetének is eseménye. Ekkor beszélt a nagy népvezér utoljára a magyarsághoz saját hazájában. Reménye, hogy Szegedről fog a Kárász utcát keresztező Kölcsey utcán jobb kéz szabadság Európa népeinek kihirdettetni sajnos, . . — .. _ _ . " nom Holt tralnro Innan mai» A ronru cc t/ilaflncra nem vált valóra. Innen már Aradra és Világosra vezetett az út De csak kicsit kell arrább mennünk, jobbra, a Victor Hugó utcába, hogy a 6. sz. házon megtaláljuk az emléktáblát, amely Kossuthnak korábbi, nem kevésbé híres szegedi beszédére utal. Alföldi toborzó útja során 1848. veiben annyiszor megörökített „rémtettek" szín- ?k*á*er a mai /egyveres erők klubja helye. „Csupa szelíd és nyájas filiszteusok laknak itt, mindazáltal azt hiszem, ha Ferenc az ő unokájuk volna, rég kicsavarták volna a nyakát." Az „öreg nagysága", az író felesége, Mórának a múzeumi, újságírói és írói robotja árán viszonylag magas, polgári életszintet biztosított a családnak, de Móra régi vágya, a tornácoskertes ház sokáig elérhetetlen maradt. Mint már helyén állott ún. Bauernfeind-ház előtt, a Dömötör-templomból kihozott szószékről mondotta el híres beszédét: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! Mélyen megilletődve hajlok meg előtted." Akkor még egyetlen hatalmas tér volt a mai Klauzál és Széchenyi tér, nem választották el őket a mostani épülettömbök. Kevéssel előbb, a márciusi események után nevezték el a régi Piac teret, Fő piacot, Nagy piacot Szabadság térnek. Ezen állott kalaplevéve a hatalmas tömeg, és Ugyanebben, a Kölcsey u. 10-ben lakott egy Kossuth fölszólítására egy hangon zúgta esküideig, 1936 szeptemberében Becseiéknél Radnóti íét> h°Sy megmenti a hazát. Miklós. De térjünk vissza még a Kárász-ház történelmi nevezetességű erkélyéhez. Ugyaninnen Innen kicsit tovább mehetünk, befordulunk a hirdette ki az őszirózsás forradalom győzelmét ig. Most arra is vesszük utunkat A sarki Korzó Bajcsy-Zsilinszky utcába: a régi Feketesas u. 22. 1918. október 31-én a szegedi Nemzeti Tanács kávéházról (Kárász u. 16.), József Attila kedvelt sz. házban volt Balázs Béla utolsó szegedi laká- nevében többek közt Juhász Gyula és Móra tartózkodási helyéről már szóltunk. A mellette sa. Édesanyját innen temették eL Ferenc. évtized múlva, mint már láttuk, a Boldogasszony sugárútra (a mai Április 4. útjára). Innert, a Napló-ház elől a Kárász utcán át végig látunk a korzón, egészen a Takaréktár utcá-