Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

VASÁRNAP, »73. MÁRCIUS tL 3 Mozduló újak rül, akik gondolkodása és cselekedetei megközelítik szocialista ideáljainkat. Nézegetem, rendezgetem a jegyzetfüzetbe rótt sorokat Fölidéződnek a beszélgetés részletei, gesztusok kapcsolódnak a szavakhoz, i . Jw . mondatokhoz. És — mint va- Érlelő neVOlCS lami zene motívum — minduntalan fölmerül egy verssor. Majakovszkij poémájából. Hangokká, szavakká erősödik bennem: „a párt — keze millió ujjnak." Igen. Mozduló, serénykedő, alkotó harcoló ujjak — együtt Egymáshoz kapcsolódva fogódznak a világba, hogy mozdítsák. Előre. A jó irányba. Nagy és bonyolult a világ. Keresni kell rajta a fogást. S az erösebb mozdításhoz jókor jön egy-egy friss erejű, kemény ujj odafeszülése a többi mellé. Visszagondolva a kézi szerszám gyári beszélgetésre, úgy érzem, ez a pártépítés. Erőgyarapítás — Nehéz is, szép is — véli a párttitkár, Harmatos József. Derűs kedélyű fiatalember. A párttitkári funkcióban is fiatal. De mindenhez van szava, mindenről van véleménye, ami a 380 embernek kenyeret adó gyáregységben lényeges. — Mióta megszűnt az egyéves tagjelöltségi idő, még nagyobb felelősség hárul ránk. A pártvezetőségre, az ajánlókra, a taggyűlésre. ^ Természetes, hogy még jobban megnézzük: méltó-e a bizalomra az illető. Korábban 5—6 új tagot vettünk fel évente. Tavaly négy olyan jelentkezőt találtunk, akiről bízvást elmondhatjuk: gazdagodtunk velük. Közülük ketten — Nagymihály János és Ladányi Sándor —fizikai dolgozók. Arra terelődik a szó, milyen a munkások és alkalmazottak aránya a pártszervezetben. A tagság 57 százaléka a kétkeziek soraiból verbuválódott Harmatos József és a beszélgetésbe bekapcsolódó P. Szabó István szb-tálkár is utal a KB novemberi határozatára: a pártnak nem számszerűen, hanem politikailag kell erősödni. Ezért is fontosnak tartják, hogy az arra érdemes munkások felvételével gyarapítsák erőikest Hogy miért fontos ez Itt, a gyárban? Erre bőven van érv. Műhelyek, munkacsarnokok. Ahány ember, annyiféle. Akad kőztük érdeklődő és közömbös, mélyen érző és „lezser", kiegyensúlyozott és hangulatember. Egy-egy emberi közösség, egy-egy kis kollektíva ilyen ellentétek egységére épül. S a munkában. az emberformálásban, a közérzet kialakításában óriási szerep hárul minden ilyen közösségre. Kik vigyék a prímet? — a kommunisták! Kell, hogy az emberek olyanokat lássanak maguk kö— Valahogy úgy van ez, hogy kell egy érési idő. Akiket az előző években felvettünk, rendre bizonyítottak: szocialsta brigádban, KISZben, szakszervezeti munkában nevelődtek kommunistává. Most, azt hiszem, ez az év megint arra megy rá, hogy beérjenek az emberek, hogy meglássuk; kik azok, akiket jövőre esetleg ajánlani lehet a taggyűlésnek. Itt, a műhelyekben nagyon sokat számít a végzett munka. A szakmai rang emberi rangot is ad. Emellett a politikai, emberi magatartásról is képet formál a közösség. A kép változhat. És változik is: ez az érés folyamata. S a nevelésé. — A kettő szorosan összetartozik — vélekedik P. Szabó István. Mi ezt ügy fogjuk föl: van egy kívánatos erkölcsipolitikai szint, nekünk erre a szintre kell nevelni-emelni az embereket — folytatja a gondolatot a párttitkár. Nyilván ebben a titka annak is, amit így fogalmaznak: az utóbbi időben szerencsések voltak a választásaink. Miben áll ez a „szerencse"? Hogy olyanokkal gazdagodott a pártszervezet, akiknek becsületük, szavuk van a maguk szűkebb környezetében, egy-egy határozat megértetésében érvényesíteni is tudják befolyásukat a többiekre. Így van ez a tmk-ban, így az öntödében. Mindkét műhely egy-egy új párttagot is adott tavaly a szervezetnek. Viszont a forgácsolóban 39 ember közül csak kettőnek van piros könyve. Itt volna elsősorban szükség a további pártépítésre. Egy ember arcéle Ladányi Sándor az öntödében dolgozik, a Gábor Áron szocialista brigádban. Ma nincs bent a brigadéros, így a markánsarcú, erőteljes férfi őt is helyettesíti. Előzőleg már sok jót hallottam róla a párttitkártól, ezúttal úgy, mint egyik ajánlójától: ővele biztosan jól jártunk. Szorgalmas, derék ember, kitartóan, odaadással dolgozó munkás típusa. Tanul, képezi magát- És — bár amúgy is csöndes, szerény ember, szava van a politkai kérdésekhez, bekapcsolódik a vitákba, magyarázza társainak a párt álláspontját. Valaiái gyermeki derű és természetesség is árad Ladányi Sándorból, ahogyan beszél. Azt hiszem, ez a közvetlenség is hozzájárulhat, hogy a többiek rokonszenvvel hallgatják a műhelyben. — Hogy miért kértem a felvételemet? Apám negyvenötben lépett be a pártba, amit rábíztak, meg is csinálta becsülettel. Én is ebben a szellemben nevelkedtem. öt éve dolgozom itt, jó munkatársakra találtam, és olyan elvtársakra, akiknek a példája is vonzott. Hát — ezért. Elmondja, hogy tanulni akar. Már korábban is említette: szeretne belépni a munkásőrségbe is. Felesége szintén a gyárban dolgozik. Két gyermekük van. Értük is való az igény, hogy Ladányi Sándor többre törekszik. Hogy a többi mozduló, szorgoskodó, alkotó, harcoló, újjal együtt — mozdítani szeretne a világon. Gond a forgácsolóban Koza Andrással, a forgácsoló műhely egyik kommunistájával váltunk szót ezután, mi az oka, hogy náluk ilyen kevés a párttag? A szemüveges, barnaköpenyes férfi elmondja, hogy nagyrészt betanított segédmunkások vannak a „ciklusban". Nehéz fizikai munka ez, sokan vidékről ingáznak, s a bejárók többsége „kétlaki" is: otthon is dolgozik, földön, kertben. És sorolja tovább az okokat; a közöm bossegtól a gyakori kilépésekig. —• Persze — veti közbe a párttitkár —, azért abból a 10 törzsgárdatagból talán lehetne párttagot is nevelni. Nevek és érvek következnek. Jó néhány név után megint a „passzivitás", a .közömbösség", a „visszahúzódás" szavak következnek. Csupa olyan fogalom, amin változtatni kellene a párttagoknak. De ehhez előbb párttaggá kell nevelni azokat, akik képesek lesznek a változtatásra. De egyik-másik jellemzésből kicseng az ígéret is. így bizonyára ezekkel a gondokkal is megbirkózik majd a kéziszerszámgyári pártszervezet Simái Mihály Ülést tartott a msgyei képviselőcsoport A Csongrád megyei országgyűlési képviselők szombaton a délelőtti órákban Vásárhelyen, a HÖDIKÖT Vorosilov utcai művelődési házában tartották ülésüket A képviselőcsoport ülésén részt vettek a város pártés állami vezetői, valamint a Hódmezővásárhelyi DivatKötöttárugyár párt- és gazdasági vezetői. Dr. Biczó György, a képviselőcsoport vezetője ülést nyitó szaval után Török József, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a tanácskozó testület tagjait és fejezte ki köszönetét a város helyzete iránti érdeklődésükért. Kedves színfoltja volt a tanácskozás kezdetének, hogy a házigazda szerepét is betöltő HÖDIKÖT, illetve annak igazgatója, Árvái Jenő, a nőnap alkalmából szegfűcsokrokkal kedveskedett a képviselőcsoport nőtagjainak. Első napirendi pontkárt a képviselőcsoport tagjai Dohai Józsefnek, a városi pártbizottság titkárának a város gazdasági és kulturális helyzetét feltáró tájékoztatóját hallgatták meg. A tájékoztató röviden, de lényegbevágóan ismertette az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem utóbbi években elért fejlődését és a terveket Részletesen foglalkozott a város kommunális ellátottságával, helyzetével. A számszerűen ismertetett adatok láthatóan felkeltették a képviselők figyelmét, amit a szorgos jegyzetelés is tükrözött. Mit sem ér egy tanácskozás, ha ott nem tárulnak fel a város párt- és állami vezetését foglalkoztató és megoldásra váró kérdések. Csak két ilyen problémakört említek a sok közül: a sertéstelep körül kialakult helyzetet és a város lakásgondját A tájékoztató őszinte hangja kérdések feltevésére, vitára indította a képviselőket amelyben részt vett Halmágyi Ivánné (Makói járás), dr. Antalffy György (Kistelek), Győri Imre (Hódmezővásárhely), dr. Petri Gábor (Szeged), Mag Pál (Szentes), Nieszner Ferenc (Szőreg), Kurucz Márton (Csanytelek). A kérdésekre Dobai József, valamint Sajti Imre városi tanácselnök válaszolt, vitazáróként Török József összegezte azt a városvezetési koncepciót, amelynek lényege: mindent elköTurizmus A szocialista országok idegenforgalmi kormányszerveinek küldöttségei Siklóson március 5—9. között tartották szokásos évi értekezletüket A delegációk vezetői az együttműködés kiszélesítéséről szombaton jegyzőkönyvet írtak alá a Gellért Szállóban A megbeszéléseken a KGST országok integrációs programjának szellemében keresték a turizmus közös fellendítésének lehetőségeit. Valamennyi tagország idegenforgalma megélénkült, s a fejlődés tavaly meghaladta a 3 százalékos átlagnöveketfesfc Irányítószámok Szombaton a posta-vezérigazgatóságon Tóth Illés és dr. Palotás Magda posta vezérigazgató-helyettesek sajtótájékoztatón számoltak be a január 1-én bevezetett irányítószám-rendszer tapasztalatairól és a posta idei bélyegkiadási terveiről. A postai küldemények — évtizedes hagyományokon alapuló — címzésmódjának megváltoztatását megértően fogadta a közönség A postai irányítószám-rendszer bevezetésének eddigi eredményei a vártnál sokkal jobbak, országos átlagban a küldemények 90—95 szazalékára került rá az Irányítószám. Kijelölték a boltokat: Olcsóbb gyermek ruházati cikkek A belkereskedelmi miniszteri rendelet, amely március elején lépett hatályba, árstopot szab néhány gyermekruházati cikkre. A rendelet értelmében jó néhány gyermekruha ára a jövőben nem emelkedhet, minősége nem rosszabbodhat, s az ipar köteles azokat gyártani. Az volt a célja ennek a rendeletnek, hogy a többgyermekes, alacsonyabb keresetű családok gondjait enyhítse. Nyolcféle pamut gyermek fehérneműnek nem emelkedhet az ára, ezen kívül a pamut alapanyag és műszálkeverékből készült fiú és leányka pantallóknak, iskolaköpenyeknek változatlan lesz az ára. A tornacipők, a félcipők, a fröccsöntött eljárással készített lábbelik, fiúk és lányok számára 31— 40-es számban ugyancsak változatlan áron kerülnek forgalomba. Azt azonban világosan kell látni: nem árleszállításról vau ssó, hanem a jelenlegi ár megtartásáról. A kötelező készletek és a választék biztosítására egyegy szaküzletet jelöltek ki a városokban. Szegeden például három üzlet látja el ezt a feladatkört, a Hófehérke gyermekruházati bolt, a Gabi cipőüzlat és a Centrum Áruház. Természetesen aat is garantálni kell, hogy ezekből a cikkekből folyamatos legyen az ellátás, az üzletek rendszeresen megkapják a szükséges árumennyiséget, A belkereskedelem megállapodott az érintett vállalatokkal, ami biztosíték erre. A kaposvári ruhagyár termékei közül az úgynevezett simpatik szövetből gyártott nadrágok 6—12-es méretben, valamint 1—5-ös nagyságban teljes választékban kaphatók lesznek — ezekből pillanatnyilag hiányos az ellátás —, az ár és a minőség kötelezően a regi maiad. OiciuMtofstivM i ? ca evAieigyS<RIM.B (tiilril ytejbi A): Ivnte vics Aladár, Török József, dr. Antalffy György, Győri Imrs Csatordal Antal, dr. Biczó György és a jobb szélen Arval Jeni Képviselőnők egy munkafolyamatot néznek az l-es gyáregységben (balról jobbra): Takács Imréné, Kertész Sándorné és Halmágyi Ivánné vetnek a párt novemberi határozata végrehajtásáért. Második napirendi pontként a HÓDIKÖT rekonstrukciójáról, a vállalat gazdasági fejlődéséről szóló tájékoztató hangzott el. Bár a témát írásos anyagként ls megkapták a képviselők, Árvái Jenő, igazgató rendkívül érdekes szóbeli kiegészítésben hívta fel a figyelmet jó néhány kérdésre — például arra, hogy a magyar kötszövőipar 8 vállalata közül a HÓDIKÖT kivívta iparágon belül a 4. helyet, ami mögött egy igen rendszeres és átgondolt munka rejtőzik. Érdekességként említjük meg, hogy ez az üzem elsőként használta ki az 1968ban életbeléptetett gazdaságirányítási rendszer adta önállóság lehetőségét, és vett fel több mint 51 millió forintos tranzakciós beruházásra hosszú lejáratú fejlesztési hitelt. A negyedik ötéves terv előkészítése során kidolgozott fejlesztési koncepcióját felsőbb szervek is jónak találták, tehát jóváhagyták. Közben kiderült, hogy a meglevő kötöttárugyárak 1971—1975. közötti tervidőszakban történő fejlesztése sem elégíti ki az ország kötöttáru szükségletét, és felmerült egy új kötöttárugyár létesítésének gondolata. A gazdaságosság szemelőtt tartása felvetette egy pályázat meghirdetését a meglevő kötszövőipari vállalatok között: milyen módon lehetne 1975-ig az eredeti rekonstrukciós programban szereplő mutatószámokon túl, további többletterméket előállítani. E pályázatra a HÓDIKÖT is benyújtotta javaslatát további 308,1 tonna, 126 m/db többlettermék előállításának vállalására. A vállalást a Gazdasági Bizottság jóváhagyta, és így az eredeti rekonstrukciós programmal (beruházás I.) párhuzamosan valósul meg az utóbbi (beruházás II.) fejlesztés. A beruházás I.—II. ráfordítása 544 millió forint, a többlettermelés pedig 3 millió darab. A szóbeli tájékoztató, illetve az irásoG előterjesztés — sok-sok részletkérdés alapos elemzése után — arra a következtetésre jutott, hogy a gyárvezetés főfeladata a IV. ötéves terv hátralevő három évében a két beruházás eredményes végrehajtása, az erre az időszakra kijelölt termelési, gazdasági és gazdálkodási célkitűzések megvalósítása, vagyis: a két beruházáshoz kapcsolódó vállalt termelési mennyiség elérése a mostani ötéves terv végére. E nagy munka során sem lehet azonban megfeledkezni egy percig sem az emberről, főleg egy olyan üzemben, ahol a dolgozó létszám 81 szazaléka nő. A vitában részt vett dr. Dömötör János (Hódmezővásárhely), Kangyalka Antal (Makó), Juratovics Aladár (Kiskundorozsma) Takács Imréné (Szeged), Kurucz Márton (Csanytelek), Győri Imre (Hódmezővásárhely), dr. Petri Gábor (Szeged). V felvetett kérdésekre Árvái Jenő igazgató és Pál János, az üzemi pártbizottság titkára válaszolt. Győri Imre mintegy zárószóként a tanácskozást úgy értékelte, mint amelyik a város és egyik nagyüzem életének megismerésével sok tapasztalatot nyújtott a képviselők munkájához. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a HÖDIKÖT beruházási-fejlesztési feladatait a népgazdaság érdekében nagy intenzitással hajtják végre, s az üzem élenjár a szociális kérdések megoldásában is. Végül arra kérte a gyár párt- és gazdasági vezetőit, hogy az MSZMP KB 1972. novemberi határozata szellemében járjanak el, és az export mellett ne feledkezzenek meg a szerény keresetűek igényeinek kielégítéséről se. Ez a gondolat vezérfonalként húzódjék sokirányú munkásságukban. A tanácskozás gyáriátoga* •ássál ért