Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

8 PÉNTEK, 1973. MÁRCIUS 9. Mint a szalámi... Somogyi Kárólyr«é felvétele A kép alighanem mindenkit megieveszthet, mert az e>so pillanatbun bárki szaláminak nézné a szép sarjában felfüggesztett tárgyakat. Pedig ezek ugyancsak külön­böznek híres hasonmusaiktol: tűzoltókészülékek. Képünk a Szegedi Kazánjaivitó Ipari Szövetkezet tüzollókészülék ­javító és -töltő üzemében készük, s az elszállításra váró poroltókat mutatja be „SZABADSÁGOLT" MEGÁLLÓHELY A 10. sz. Volán Vállalat közlése szerint Tarjánban, a 115-ös épület előtti megál­lóhelyet átmenetileg nem használhatják az autóbu­szok, mert a városrész VI. ütemének építése miatt a terület az építők birodalma lesz. Az ideiglenesen „sza­budságolt" megállóhoz a Tar­ján deeentrum elnevezésű megálló van a legközelebb, tehát a busszal utazni szán­dékozók március 12-én, hét­főn üzemkezdettől itt száll­hatnak fel a 10.. 10 A, 10/Y, 11. és a 12 R jelzésű buszokra. SZABÁLYTALANSÁG ES BtRSÁG A munkavédelmi előírások megszegéséért, az óvórend­szabályok megsértésééi'! ta­valy számos esetben róttak ki bírságot Csongrád me­gyében. Az SZMT munka­védelmi bizottsága több mint 25 ezer forint büntetéspénzt fizettetett a felelőtlenekkel. Súlyos szabálysértések for­dultak elő az építőiparban: 27 esetben kellett bírságolni az előírásokkal nem törődő munkahelyi vezetőket. MAGYAR ARUK A LIPCSEI VÁSÁRON A március 11-én nyíló Lipcsei Tavaszi Vásárról a Hungexpo szakemberek je­lentették, hogy megérkezett a jelentős nemzetközi keres­kedelmi találkozóra a ma­gyar kiállítási anyag utolsó szállítmánya is. Az idén a tavalyinál több, összesen 34 külkereskedelmi, valamint önálló exportjoggal felruhá­zott vállalat, 210 magyar üzem, szövetkezet és kutató­intézet termékét mutatják be a Lipcsei Vásáron. MEHESZEK VETÉLKEDŐJE Érdekes szakmai vetélke­dőt tartanak vasárnap Sán­dorfalván, a Rózsa Ferenc Tsz klubhelyiségében, dél­előtt 9 órai kezdettel: a Sándorfalvi ÁFÉSZ méhé­szei és más méhésztársulá­sok tagjai mérik össze tu­dásukat — elméleti kérdé­sekből. Az első hat helye­zettet erlékos rnehészfölsze­relcssel jutalmazzak. ÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKMUNKASOK RÖSZKÉN A röszkei Kossuth Tsz-ben jelentősen fejlesztik az ál­lattenyésztést. Az ezzel kap­csolatos megnövekedett fel­adatok jó ellátásáért növe­lik az állattenyésztő szak­munkások számát, tanfolyam útján. A tsz (agjai közül most 28-an tettek sikeres ál­lattenyésztői szakmunkás­vizsgát. Elismerést érdemel, hogy a tanfolyamot végzet­tek közül 18-an 50 éven fe­lüli tsz-tagok, akik szívesen gazdagították ismereteiket. JAVULT AZ ÜZEMI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 1972-ben tovább júvufl az üzemegészségügy Szegeden, öt nagyüzemben — a Tex­tilművekben, a Kenderfonó­gyárban, az újszegedi szö­vőgyárban, a ruhagyárban és a konzervgyárban — ko­rábban a nőgyógyászati szak­rendelést mellékállásban lát­ták el, ez a rendelési idő nenv volt elegendő. A tava­lyi átszervezés során főfog­lalkozású üzemi nőgyógyászt kapott a fenti öt gyár, s ez­zel megoldódtak a korábbi gondok. A z öregember a sarokba húzó­dott, és mélázó tekintettel bá­mult ki a vonatablakon, néz­te,a szemfájdítóan sík alföldi tájat, amelyre üvegburaként borult a látó­határ. — Korán tavasz lesz — fordította felém arcát egy pillanatra. — Kü­lönben az idén nemigen lesz se tél, se tavasz. — Februárban, márciusban áll a bál — jegyeztem meg mosolyogva. — Még kitáncolhatja magát a tél. — Akárcsak egy vénember — ne­vetett. Cigarettával kínáltam útitársamat, beszélgettünk, hogy szaporábban fusson az idő. — Nem szeretem ezt a csattogást. Nem is szívesen utazom, de a fiam nem hagyott békén, hogy jöjjek már fel, látogassam meg a kis unokát. És képzelje, elvitt a gyárba is, ahol dol­gozik. Azt mondja: na apám, ezt nézze meg, így dolgoznak ma a suszterek, a csizmadiák! Azelőtt so­se láttam cipőgyárat, hát elképzel­heti, kartársam, hogy meg-megáll­tami az ámuldozástól. Én egyetlen egy pár új csizmát csináltam éle­temben! Akkor, amikor 1917-ben fel­szabadultam. A segédvizsgához kel­lett. Csodálkozva néztem ró. Szürkés arcának ráncai között kutattam a múlt halványuló emlékét. — Más pályára terelte a sors? — Dehogy terelt. Sehová se terelt. Apám csizmadia volt, és az lett min­den fia. Én is, a legkisebb. A töb­biek szétszóródtak az országban, én meg ott maradtam apám mellett. EGYPÁRCSIZMA Amikor meghalt, a nevemre írattam az iparengedélyt, és megnősültem, öt gyerekünk lett. Éltünk, ahogy tudtunk a sarkalásból, talpalásból, foltozásból. — Üj cipőt, csizmát senki sem rendelt? — Senki. A parasztok csak a vá­sárban vettek új csizmát. Ketten voltunk csizmadiák a faluban. Hoz­zám csak javítani hozták a lábbelit, a másik szaktárs néha csinált egy­egy pár csizmát, de mindig ráfize­tett, mert olcsón vállalta. — Amikor a gyerekek cseperedni kezdtek, már könnyebb volt, mert segítettek — szőtte tovább az emlé­keit — Ügy, ahogy mi segítettünk apánknak. És ahogy felszabadultak nálam, rögtön ki is röppentek. Un­dorodtak a sok rossz lábbelitől. Meg akkor már munka se akadt annyi, mint korábban, pedig a másik kar­társ is meghalt, egyedül voltam a faluban. Reménykedtem, hogy lega­lább egy gyerek velem marad. Nem maradt Nem mondom, jó soruk van, örülök neki. Csakhogy nekünk meg nehéz. A feleségem beteges, s én se vagyok már valami nyalka legény. — Miért nem költöznek egyik gye­rekükhöz? — Melyikhez? Meg ott a ház, a műhely. — Alvad munkája? — Annyi, hogy az ár meg ne rozs­dásodjon. Mondja, kartársam: ki jár ma ócska, foltos csizmában? Senki. — Csak a tisztesség miatt van még kint a cégérem. De azzal is megjár­tam. Jött egy úr, hogy adjam el, megveszi, ad érte száz forintot. Az­tán kettőt ígért azért a kopott cég­tábláért. Azt mondja, régiséget gyűjt. Van egy kis házi-múzeuma. Kérte a háromlábú-széket is, meg a szerszá­mokat. Cakompakk! Hogy ez mar ritkaság. Elhiszem, hisz azzal dolgo­zott az apám is. Na, szóval nem ad­tam. Mondom a fiamnak, hogy jár­tam a kunyerálóval. A fiam meg: el ne adjon apám egy tűt, egy árat se. Ha már úgy gondolja, hogy nem kell, akkor lemegyek érte! „Minek az neked?" — kérdezem. „Minek? Hát itt a gyárban rendezünk belőle múzeumot a klubszobában, vagy másutt..." És így is lesz; az ebédlő egyik sarkában alakítják ki, úgy ahogy nálam van otthon. Ki hitte volna, hogy apám szerszámai, kap­tafái oda kerülnek, ahol percenként készül egy pár finom bőrcipő? Hát nagyot változott a világ, ez az igaz­ság. Vagy nem így vélekedik? A vonatkerekek csattogó lármája elnémított bennünket néhány pilla­natra. Aztán megint az öreg csizma­dia, a foltozó varga beszélt, aki szer­számait „közszemlére" adja, mert a „népek" ritkán viszik hozzá foltozni, flekkelni lábbelijüket. Bába Mihály DR. KOVÁCS LAJOS ELŐADÁSA AZ AKADÉMIÁN A Magyrn- PszrchoüőgWi Társaság fegyveres erők pszichológiai és kriminál­pszichológiai szekciója közös rendezvényt tart március 9-én, pénteken délután 3 órai kezdettel a Magyar Tudo­mányos Akadémián. Az ülés egyik előadója dr. Kovács Lajos rendőr alezredes, a Szeged városi és járási rend­őrkapitányság vezetője. „A fiatalkorú bűnözők átnevelé­sének problémái" címmel tart előadást. SZOCIALISTA BRIGÁDOK A mezőgazdasági termék­értékesítő szövetkezeti kö­zös vállalat keretein belül 65 szocialista brigád dolgozik megyénkben. Az igazgató­tanács megállapítása szerint a 642 tagot számláló brigád­hálózat kiemelkedő munká­jának, a jól szervezett mun­kaversenynek is köszönhető, hogy belföldi kötelezettsé­geinek és exportszerződései­nek egyaránt eleget tudott tenni a közös vállalat. „ÖRÖK" GAZGYÜJTÓ Vezeték és tűzkő néRciHl gázgyújtót hozott kereske­delmi forgalomba a német Taunus Hausgeráte vállalat. A gyújtást kvarckristály végzi. Garantált üzemelési ideje 30 év. HtHSZ-TfTKÁROK TOVÁBBKÉPZÉSE Tegnap, csütörtökön See­geden. a Honvédelem Házá­ban kezdődött a Csongrád megyei községek, valamint az üzemek MHSZ-titkárui­nak kétnapos továbbképző tanfolyama. Keretében a résztvevők megismerkednek a párt honvédelmi politiká­jával, s az ezzel kapcsolatos, megnövekedett MHSZ gya­korlati feladatokkal. A tan­folyamot Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára nyitotta meg. Az el­ső előadást a párt honvédel­mi politikájáról és az MHSZ pártirámyftásáról Nagy Lász­ló, a Csongrád megyei párt­bizottság munkatársa tartot­ta. A tanfolyamon elhang­zott előadásokat konzultáció követi. A községi és üzemi titkárok után továbbképzé­sen vesznek részt az MHSZ­klubok titkárai is. — Miért keltett mmdetil erre aw egyetlen falrésaae zsúfolni? — Mert csak itt marad nak meg a szögek.... Mino helyett Gála Tanács­talanság Férj és feleség ta­nácstalanul állnak a la­kás bezárt ajtaja előtt: — És most mit te­gyünk? A garázskulcs a lakásban, a lakáskulcs az autóban, az autó pe­dig a garázsban van! Szabadságvesztésre ítélték Gondatlanul elkövetett sú­lyos testi sétés vétsége mi­att annak idején 6 hónap javító-nevelő munkára ítélte 10 százalékos bércsökkentés­sel a szegedi járásbíróság Börcsök András 22 éves, Szeged, Gyémánt utca 27. szám alatti lakost. Ezt a Gyászközlemények Dr. IIODI PAL nyűg. MAV fö­tanácsnsl február 20-án a Belvá­rosi temetőben örök nyugalomra helyeztük. A gyászoló Hódi csa­lád. Köszönetet mondunk mind­azoknak. akik szeretett leá­nyunk, HORVÁTH JOZSEFNE Kovács Ágnes temetésén részt ve|tek és fájdalmunkon enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló csa­lád. Köszönetet mondunk a roko­noknak, barátainknak, szomszé­dainknak. ismerőseinknek, a MAV rókusi számviteli főnök­segllek, a Komplelt Ruhazatt Vállalat javító részlegének, az 1. rosta kézbesítő osztályának, a brigádnak. valamint a MAHART dolgozóinak, akik édes­ok. ö -EM' TH MIHÁLY­Nfi temetétén megjelentek és részvétükkel, virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család, Újsze­ged. Szövő u. 10. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett, drága jó férj, édesapa és nagyapa, MASA IMRE éleiének i»5. évében csendesen el­hunyt. Temetése március 9-én 14 órakor lesz az Alsóvárosi te­mető kápolnájából. A gyászoló család. Kormányos u. 4. T. 2744 Köszönetet mondunk mindazon Ismerősöknek, a ház lakóinak, kik szeretett testvérünk, özv. SIMON MIHALYNE Tóth Etelka temetésén részt vettek. CIlKt Mária, Domingó. T. 2742 Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek. Jó barátoknak, kik szeretett halot­litnk, ONOZO ISTVANNE reme­lésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal mély fájdalmun­kat enyhiteni igyekeztek. A gyá­szoló család, Zom bon u. 31. T. 2746 büntetési munkahelyén, a lü-es Volánnál kellett volna letöltenie, rakodóként, öt hó­nap két napot ki is töltött, közben olyan baleset érte, amely miatt betegállomány­ba került. Felgyógyulása után azonban nem ment vissza munkahelyére, azaz a kiszabott büntetést nem töl­tötte le. Emiatt került ügye ismét bíróság elé. Megállapították, hogy otthonában végzett munka közben érte a bal­eset, és nem a munkahe­lyén. Következésképpen munkakötelezettségének nem tudott eleget tenni, de ez a betegállománya nem számít­ható be büntetése kitöltésé­be. Börcsök András abban a hitben volt, hogy az otthon szerzett baleset utáni beteg­állományát akként veszik, mintha abba közvetlenül munkahelyéről került volna. A szegedi megyei bíróság jogerősen úgy döntött, hogy a javító-nevelő munkában le nem töltött 28 napot át­változtatta 14 nap szabad­ságvesztésre. A cégtáblát tegnapig még nem tudták kicserélni a Szé­chenyi téri Mino női cipő szaküzleten, hogy jelezné a vásárlók előtt is a változást: az üzlet új tulajdonosa a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat, amelynek emblé­májában a „Gála" elnevezés szerepel. Ezt a nevet kapja majd a Mino helyett az üz­let, amely lényegében nem változott, azaz valamiben mégis: ezután divatos férfi­cipőket is lehet itt kapni. Dr. Bartha Károly, a Ti­szántúli Cipökereskedelmi Vállalat igazgatója, mint az üzlet új tulajdonosa arról tájékoztatott, hogy áruik mi­nőségében, választékában, az igények tökéletes kielégíté­sében eleget szeretnének ten­ni. Az üzlet eddigi profilját változatlanul megtartják, de arra is törekszenek, hogy az exkluzív áruk mellett ol­csóbb, divatos cipőket is kaphassanak üzletükben a vásárlók. A szegedihez ha­sonló üzletük Debrecenben is jó hírnek örvend, a to­vábbiakban pedig újabb üz­leteket nyitnak Szabolcs, Szolnok, Hajdú, Bács és Bé­kés megyében. Huszonkét ci­pőgyárral, illetve szövetke­zettel állnak kapcsolatban, amelyektől rendszeresen vá­sárolnak, és továbbra is partnerük marad a Minősé­gi Cipőgyár szegedi gyár­egysége. Az új névvel és divatos árukkal felfrissített üzlet tegnap délelőtt 10 órakor nyitott. A választék minden­esetre bőséges. Két és fél millió forint értékben tíz­ezer pár női és férficipövel hódít magának vevöközönsé­get a „Gála". SZÖKÖTT A BÜNTETÉS ELÖL Három esztendeig bujkált a felelősségre vonás elől Csi­kós Mihály Szatymaz, III. kerület 107. szám alatti la­kos, büntetett előéletű. An­nak idején Szeged és Szaty­maz között meglopott a vo­naton egy asszonyt, aki vele utazott, és elaludt. Az al­kalmat kihasználva, Csikós egy kosár, szám szerint 278 tojást lopott el. Ujabban it­tas állapotban önkiszolgáló boltból lopott italt, amellyel leleplezték. összbüntetésül a szegedi járásbíróság jog­erősen 6 hónap fegyházra ítélte. Közlemény (x) Az Indián csónaktól a szár­nyashajóig címmel a lialó/ás törlénetéről Szigeti Károly mér­nök tart előadási ma du. 6-kor a Postás Művelődési Házban. Az előadást hajózási Hímek vetítése követi. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napi­lapja. — Megjelenik hétfő kivételével naponta, hétköznapokon S, va űrnaponként 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szrged. Magyar Tanácsköztársaság útja 16, — Telefon: 13-533. 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky a. IX — Index: 29 053 — Előfizetési díj egy hónapra 20 fortox.

Next

/
Thumbnails
Contents