Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

8 PÉNTEK, 1973. MÁRCIUS 9. A szegedi élelmiszeripar két esztendeje Szeged méltán nevezhető élelmiszeripari városnak is.: az itteni hús-, gyümölcs-, gabona-, paprika-, és tejfeldolgozás nemcsak a folyton növekvő vásárlói igényeket segít kielégíteni, nemcsak a népgazdaság számára oly fontos export fokozásához járul hozzá, hanem ezreket > juttat a városból és környékéről kereseti lehetőséghez. Egészen természetes, hogy az illetékes pártszervek állandóan figyelemmel kísérik az élelmiszeriparban is a párthatározatok végrehajtását: fejlődött-e a termelési színvonal, hogyan alakult a jövedelmezőség, javultak-e a munkakörülmények és a jövedelmek, hatékonyabb lett-e a pártszervezetek gazdaságszervező munkája. Az elmúlt két esztendőről képet adó jelentést legutóbbi ülésén vitatta meg a városi párt-végrehajtó bizottság. A szegedi élelmiszeripari vállalatok termelése 1971 óta mérsékelten és nem valami egyenletesen fejlődött. Az ötéves tervben kitűzött föladatok teljesítésében * vállalatok többségénél néhány százalékos elmaradás tapasztalható, az új gépek, berendezések üzembehelyezése alig növelte a kapacitásokat. Kétségtelen, a lemaradásnak mindenütt más-más oiia van: a tej- és a konzerviparban az anyagellátás mennyiségével és minőségével voltak problémák, a sütőipar pedig termékeinek választékát volt kénytelen csökkenteni a jelenleg is tartó fölújítás miatt Mivel az élelmiszerek romlandók, az ipar raktárra termeléséről általában nem lehet beszélni. Nehezen értékesíthető készletek úgyszólván csak étkezési zsírból keletkeztek, ami egyébként az egészségesebb táplálkozás lassú, de fokozatos kialakulására is mutat A zsíron kívül csökkent a kenyér. a XT3J & liszt fogyasztása is ugyanakkor az erősebb kí- f?*' fejlesztés nem kielégí- kenysége. Sikeresen működtiálat következtében többet vagyis a gepek elhaszna- tek közre a x pártkongreszMegyei vezetők a biológiai központban Eszmecsere az intézet munkájáról Másfél éves a Szegedi Bio- lődő külföldi, különösen lógiai Központ. Ebből az al- szovjet kapcsolataival fogkalomból tegnap délután lalkozott. megyei és szegedi vezetők Győri Imre, megköszönve a látogattak az újszegedi inté- részletes tájékoztatást, hangzetbe. Részt vett a látoga- súlyozta, hogy a megyei párttáson Győri Imre, az MSZMP bizottság, általában a meKözponti Bizottságának tag- gyei és a városi vezetés a ja, a megyei pártbizottságéi- kezdet kezdetétől nagy fiső titkára, dr. Komócsin Mi- gyelemmel kísérte az intéhály, a Csongrád megyei ta- zet munkáját, hiszen a manács elnöke, dr. Ágoston Jó- gyar tudományos élet egyik zsef és Rózsa István, a rae- legfontosabb alkotóműhelye gyei pártbizottság titkárai, készült Szegedre. Sípos Géza, a városi párt- Felszólalásának további ré- len formájú beszélgetésen bizottság első titkára, dr. szében egyebek közt arról be- számos felszólalás hangzott Koncz János, a megyei párt- szélt, milyen nagy jelentősé- el, és a központ életének bizottság es Szabó G. Lász- gű a kutatók bekapcsolódása szinte minden időszerű probló, a városi pártbizottság osz- Szeged közéletébe, majd a lémája szóba került, a tudonemzetközi kapcsolatokról tevékeny részvétel. Rövidesen hozzákezdünk például az új ötéves terv kimunkálásához. Szívesen vesszük, kérjük ehhez a központ dolgozóinak javaslatait is. Felszólalásának befejező részében Győri Imre a kutatóintézet pártszervezetének, az intézet kommunistáinak feladatairól, valamint a KISZ- és a szakszervezet tennivalóiról szólott. A közvetlen hangú, kötetA Hétvezér •teában készfii Szeged új. korszerű sütőüzeme. A liszttároló silótornyot már felépítette a DÉLÉP, most a kétszintes mellékszárnyat emelik. Ebben kapnak majd helyet a kemencék és a kelesztőgépek. Az új kenyérgyárat — ahol naponta 32 tonna kenyeret sütnek — a térvek szerint a jövő év első negyedévében adják át rendeltetésének. kisebbek, de szintién Jelentő- Bó forintot költöttek két eszsek: a konzervgyárban kü- tendő alatt, örvendetes, hogy lönféle praktikus gépieket ké- valamennyi élelmiszeripiari szítettek saját erőből, a pin- vállalat hitelnyújtással igyecegazdaságban korszerűsítet- kezett támogatni dolgozóinak ték a szőlő- és borfeldolgozó lakásépítését, berendezések egy részéL Kétségtelenül javult a pártMindennek ellenére a mű- szervezetek gazdasági tevévásárol a lakosság olyan vászus határozataiból rájuk eső föladatok kidolgozásában, megismertetésében, egységes értelmezésében és végrehajtásában. Foglalkoztak a helyi problémákkal, amelyek különféle feszültségeket okoztak a vállalati gazdálkodáslódása ennél gyorsabb. _ És milyenek a szervezési l>ohídi termekekböl. mint a intézkedések? A csomagolástőkehús, sertésfej és köröm. ban. az anyagmozgatásban je'A váBalatók általában ja- lentős eredményeket értek el, vítottak a minőségen, több a tejiparban tovább koncent. . .. „.ráltak a termelest, e ezek reúj termékkel bővítették a kí- ^ jobban ^használták a nálatot, nagyobb gondot for- korszerű berendezéseket. A dítottak a tetszetős csomago- gazdaságtalan termelést igyelásra. Két év alatt az export keztek minimálisra csökken- ban, s ezeket a műhelyekrészaránya is fokozódott: a g* TpJSS ^ ""Í22? megyei húsipari vállalatnal ban például, miután a for- egyetertesben megszüntették. 26 százalékról 28 százalékra, galmiadó növekedése miatt Gondoskodtak a termelést seu konzervgyárnál 60 száza- veszteségessé vált egyik-má- gítő politikai munka folyaJékról 74 százalékra, a pap- sik őrlemény és levespor matosságáróL rikafeldolgozőban 39 száza- gyártása, a veszteség meglékról 45 százalékra. szüntetésére intézkedési terKedvezőtlenül alakuR a Jö- vet készítettek. Másutt úgy Vedelmezőség. A húsipari segítettek magukon, hogy bevállalat és a tejipari válla- szüntették néhány vesztesélat kivételével csökkent a ges termék forgalmazását, helyben mutatkozó nyereség. Mégis úgy tűnik, egyes gyártMás ipari ágazatokhoz ké- mányok gazdaságos előállítápest alacsony az eszközökre sához hatékony központi beés a munkabérekre vetített avatkozás válik szükségessé, nyereségképződés is. A fog- Legtöbb vállalat gondol lalkoztatottak száma válla- dolgozóinak jobb megélhetélatonként — kivéve a hús- sére, különösen a munkások Ipart — 2—3 százalékkal jövedelmének javítására. Ez csökkent az élelmiszeripar- a törekvés a konzervgyár kibán. Az eredményromlást vételével általában sikerre legtöbbször külső okok idéz- vezetett az elmúlt két évben ték elő, éppen ezért ezt a vál- is: a húsipari vállalatnál lalatok műszaki fejlesztés- például 1970 óta 14, a pincesel, a gazdaságtalan terme- gazdaságban 12, a sütőipari lés visszaszorításával, jobb vállalatnál 11 százalékkal üzemszervezéssel sem vol- gyarapodtak a személyi jövetak képesek ellensúlyozni. delmek. Lényeges javulás taA fejlesztési összegeket pasztaiható a szociális ellátúlnyomó ré6zt műszaki tö- tásban is. Az anyagmozgatás, kéletesítésre fordították a a rakodás korszerűsítésével vállalatok. A folyamatban egyre kevesebb a nehéz fizilevő beruházások közül ter- kai munkát végzők száma. A mészetesen kimagaslik a sza- munkavédelem javítására a lámigyár bővítése és a gabo- húsipari vállalatnál 20, a natároló-építés. A többiek paprikafeldolgozóban 18miltályvezetője. A vendégeket a biológiai központ tanácstermében Straub F. Bruno főigazgató az intézetvezetők, valamint dr. Láng Istvánnak, az MTA főtitkárhelyettesének társaságában fogadta. A kutatógárda képviseletében dr. Farkas Gábor, a növényélettani, dr. Alföldi Lajos, a genetikai intézet igazgatója, dr. Dénes Géza, a biokémiai intézet igazgatóhelyettese vett részt a találkozón. A pártszervezetet Halász Norbert, a szakszervezetet Sík Tibor, a KISZ-szervezetet Erdei Sára képviselte. A közvetlen, baráti hangulatú találkozón az intézet munkájáról Straub F. Bruno tájékoztatta a vendégeket. Egyebek közt elmondotta, hogy 1972-ben az első szakaszban felépült laboratóriumokban és műhelyekben már folyamatos munka folyt. Sok szempontból azonban 1972 csak előkészületnek tekinthető, éppúgy, mint az idei. 1973-ban a II. szakasz átadása, illetve átvétele, újabb kutatók munkába állítása a fő feladat. A korszerű biológiai kutatások feltételeit az elmúlt évben teremtettük meg Az intézet munkatársai ideális körülmények között, valóban világszínvonalon dolgozhatnak. A tudományos alkotó munka mind a négy intézetben ennek megfelelően kezdődött meg, s bár eredményeiről még egy kissé korai lenne beszélni, tényleges előrehaladás történt több kutatási téma megoldásában. A főigazgató ezt követően — a munka több más problémáját ismertetve — kiemelten foglalkozott a fiatal kutatók képzésének megteremtésével, s ezzel összefüggésben a kutatók beilleszkedésével a város társadalmi és kulturális életébe. Befejezésül az intézet jól fejszólva felhívta a kutatók figyelmét a szomszédos Jugoszláviával és Romániával, Vajdasággal és Temesvárral kapcsolatos ilyen jellegű lehetőségekre. — Azt szeretnénk —mondotta a továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára —, ha a kutatók Szegeden otthon éreznék magukat. Ennek egyik eszköze lehet a város közéletében való mányos kutatásoktól kezdve a lakáskérdésig és a szegedi közlekedésig. A központ kutatóinak többsége Tarjánban lakik, s elégedettek helyzetükkel, a nehézkes közlekedést azonban határozottan bírálták. A beszélgetés után a vendégek megtekintették a növényélettani és a genetikai intézet laboratóriumait, és ismerkedtek a kutatók munkájával. Utazók, Az ország fdegenforgal- épületet építtetni, amelyei mában jelentős szerepet ját szik a röszkei határátkelő, amely egyben tükrözi Szeged idegenforgalmát is, különösen a nyári hónapokban. A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád megyei Parancsnokságéin kapott tájékoztatás szerint ezen az átkelőhelyen továbbra is emelkedő forgalomra lehet számítani. Jelzi ezt néhány beszédes adat. 1971-ben 1 millió 400 ezer utas lépett ki az országból, illetve lépett be hazánkba Röszkénél, tavaly viszont már elérte az utasforgalom az évi másfél milliót. Dr. Remák Géza al ezredes, a Pénzügyőrség hamarosan átadnak rendeltetesének. A vám- és pénzügyőrség itteni munkáját is természetesen nagyban segíti az állampolgári fegyelem, amely az utóbbi években egyre javuló. Mind kevesebb azoknak a száma, akik ki- vagy beutazva ki szeretnék jáfc. szam a vám. és pénzügyőrök figyelmét, olyan árukkal, amelyeknek értéke jóval meghaladja az engedélyezettet. Nem érdemes úgynevezett feketepiaci kurrensárukkal, tiszta szesszel, italokkal, pulóverrel és egyéb cikkekkel üzletelniük azoknak, akik ilyesmikre speciaVám. és lizálódtak. Hamar felismerik itteni mun- ugyanis őket szándékukkaL kájárói elmondottá: pontos Érdekes a vámszabálysérés gyors ügyintézéssel, kul- tések alakulása is. amely túráit módon tesznek eleget mint tény megerősíti, amit az egyre növekvő forgalom- fentebb az állampolgári fenak. A röszkei határátkelő gyelemről mondottunk. 1965régi épületeit kinőtte már a tői 1970-ig évente mintegy 8 mind erőteljesebb forgalom, millió forintra rúgott a kiÉppen ezért vált szükséges- vetett vám- és adóösszeg, sé új, korszerű, modern Tavaly már mindössze 3 millió 700 ezer forintra mérHatármenti árucseretárgyalások Közei két esztendeje, hogy ti képviselője vett részt a vett dr. Medgyessy Békapcsolatot teremtettek a tárgyaláson. Magyar részről la, a Belkereskedelmi Miniszmagyar és román országha- ugyancsak a határmenti me- térium főosztályvezető-hetár mentén levő megyék ke- gyék Csongrád, Békés és Haj- lyettese is. A halármenti árureskedelmi vállalatai, hogy dú nagykereskedelmi válla- csere-tárgyalások, amelyek a megtárgyalják a kishatár- tatainak igazgatói, a Csöng- Konzumex Külkereskedelmi menti árucsere lehetőségét rád megyei és szegedi tanács Vállalat kezdeményezésére Előbb Aradon, majd Szege- kereskedelmi osztályának jöttek létre, eredményesek den, később Szatmárnémeti- képviselői és a Konzumex voltak, ben és Nyíregyházán talál- Külkereskedelmi Vállalat koztak a kül- és belkereskedelmi szakemberek. Most ismét Szegeden gyűltek össze, hogy tárgyalásokat folytassanak. Román részről az Arad, Bihar, és Szatmár megyei kereskedelmi vállalatok igazszegedi kirendeltségének ve zetője. A magyar és román szakemberek szakosított tárA román szakemberek elismeréssel nyilatkoztak az üzleti tárgyalások eredményeiről. A román vendégeket fogyalásokon vitatták meg a ^S^^J^nZ' w.5——i! íl-h*. Szeged megyei város tanacsának vb-titkára is. A román szakemberek tanácskozást folytattak a Szegedi Ipari Vásár igazgatóságával. Megvitatták, milyen körülhatármenti árucsere lehetőségeit a különböző nagykereskegatói, a romániai MERKÚR delmi vállalatok bemutató Külkereskedelmi Vállalat termeiben, raktáraiban a képviselői, a három román helyszínen választották ki, mények között vehetnének megye kereskedelmi igazga- milyen árukat vásárolnak részt a határmenti román tója és a Román Kereske- meg a román vállalatok. Az vállalatok a Szegedi Ipari deizra Kirendeltcég budapes- együttes tanácskozáson részt Vásáron, illetve kiállításokon. séklődött az az összeg, amelyet vám_ és devizaszabályok, pénzügyi vonatkozású rendelkezések megsértése miatt kiróttak. Külföldiek esetében a szabálysértést rögtön a határ vámhivatalában bírálják el, honpolgáraink vonatkozásában pedig az illetékes vám- és pénzügyőri szakasz Szegeden. Tavaly összesen 857 esetben került erre sor szabálysértési minősítésben. Százegynéhány eset viszont vám-, deviza-, illetve pénzügyi bűntettnek minősült, amely már bíróság elé került. Az idegenforgalom bonyolításában kialakultak már azok a helyes kapcsolatok a vám- és pénzügyőrség és a lakosság között, amelyekre a továbbiakban is építeni lehet. Az állampolgárok jól ismerik a kiutazáshoz szükséges tudnivalókat, vagyis Eelkészülten utaznak. Másrészt az IBUSZ tájékoztatása, propagandája ma máiolyan szintre emelkedett, hogy ha onnét ügyüket elintézve kiléptek az utasok, akkor minden szükséges tudnivalónak a birtokában vannak. L. E.