Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

— VASÁRNAP, 1973. MÁRCIUS t Egy csónakban Lassan túljutunk a hagyó- tempójában a munka köz- napi munka biztonsága kemún.vos év eleji zárszámadn- ben. riilhet veszélybe, •on. a vállalatoknál a fel- Például: hát nem az a ke- Ám máris jöhet a kétes érosztható nyereség szétporció- zcnfekvőbb. hogy a forgá- tékü önvigasz: akkor majd zasán is. Ilyenkor mindenütt csoló hibatlan öntvényeket másik gyárba megyek. De felismerhetik mennyire kapjon az öntőktől? Mégis: hiszen — az imént már em„együtt sír — nevet" alapon hányszor megesik. tévesen lítettük — aki vándorol, az dolgoznak a gazdálkodó egy- értelmezett kollégalitásból — megintesak holnapi lehetőségek emberei beosztásra, hogy nem küldik vissza ar ségeit szegényíti. Mint álvégzettségre való tekintet öntodebe a nem százszáza- lampolgár mindenképp, hisz nélkül. Cppen ezért most a lékos öntvényt, hanem mögötte ott marad a kiesés vállalatoknál — ezt a felis- igyekszenek továbbcsúsztatni valahol, ami végül is népmerést segítendő — jó lenne, a készáruraktárig. Az ön- gazdasági szinten is kiesés, ha a szokásos eredményis- tőnek — mert nem vagyunk A vándorlás, vagy a hanyamertetókön nemcsak a nagy. stréberek! — nem kell tehát gul végzett munka ezért — globális adatokat hallanák a kétszer dolgoznia. Ilyenkor kétszeresen érinti az emrésztvevők. hanem — és ez viszont a vállalat távolabbi bért: egyszer, mert csökken .csak egy kis többletszámi- érdeke komoly csorbát szén- a vállalati jövedelem — tasi igenyel — azt is. hogy vedhet: ez a szemlélet oda csökkenhet az egyéni is; azaz egyik üzem, a másik bri- vezethet ui.. hogy romlik a tán mert csökken a vállalati gad egészen pontosan meny- gyár termékének minősége, befizetés, csökkennek a költnyivel is ..szerepelt" azokban aztán romlik a híre, ebből ségvetés jövedelmei is. és a nagy számokban. Vagy, rendeléshiány, amiből pedig végül egy sor társadalmi például hogyan alakította a csökkenő, termelés követke- gondunk később oldódik végeredményt a munkaerő- zik. és végül is az egyre meg. fluktuáció? Nem említem ezt romló vállalati eredmény. Egv csónakban ül lttmlnvéletlenül, hiszen a munka- Így: a példa szerinti forgá- denki: a munkás perspektíból kiálló. távozó ember csoló és öntő nem ismerte vája elválaszthatatlan a válmindig alaposan megcsapol- fel. hogy már a saját pilla- lalat perspektívájától. (Az ja a maradók pénztárcáját: natnyi erdeke is elválaszt- állampolgár jövője a népmielőtt elmegy, már keveset hatatlan a vállalat jövőbeni gazdaság gyarapodásátél.) er a munkája, aki jön he- erdekétől. A főnök elől — a Ennek felismerése — felislyette, annak tevékenysége vállalat elöl — bújtatott se- mertetése — lehet az egyik pediR még sokáig tjern le- lejttel —, önmagukat csap- legjobb anyagi ösztönző a hét teljes értékű. Ezért fur- ták be. A munkaadói, tu- jobb munkára. A gyártcsálható, ha valahol kőző- lajdonosi énjüket és a mun- mányfejlesztés, a tervezés, a nvösek a vándorlással szem- Knvállalóit is, hiszen ha a szervezés, az eredmény jaben: mintha valóban nem ,„ ,. . , vitása — ezért kell, hogy köismemék fel saját érdekelt- Vd,,a,at g^dalkodasi ered- zös gmd ,egyen mindenütt ségiiket mások ityen vagy tnénye romlik, akkor a saját a vezetőknek ezt a felismeamolvan viselkedésében, egyéni jövedelem és a hol- rést kell tökéletessé tenni — . - valamennyi vállalatnál. A Szeged a hazai lapokban Központi Bizottság 1971. decemberi határozata ezért is utalta — a többi közt — a válla'atl gazdasági vezetők „Eltitkolt" Huszonöt éves példaképek a felnőttoktatás A versenymozgalomról beszélgetve, ' újra meg újra szóba kerül egy fontos kérdés: a verseny értékelése. Különösen ilyenkor, év elején. Egy üzem párttitkárával váltottunk szót a napokban, dicsérte a brigádmozgalom erejét, a kollektívák szorgalmát. Aztán bosszúsan tette hozzá: de még mindig nem történt meg a tavalyi munka értékelése. öreg hiba az ilyen késedelem. Beszélgetőpartnerem meg is jegyezte: lesz erről egy-két szava a beszámoló taggyűlésen. S valóban: kell is, hogy szo érje a ház elejét ott, ahol még márciusban sem tudják a tavalyi értékrendet. A verseny ugyanis azért verseny, hogy legjobbjai legyenek. Tudni és tudatni kell azt, kik az elsők, melyik brigád szerzett ,,dobogos" helyet stb. Az értékelés — a munkaversenyben való helytállás rangsorolása, a rangsorról való tájékoztatás — egyben tükörként mutatja azt is: mennyire méltányolják a munkahelyi vezetők az igyekezetet, szorgalmat. S ezért az elvárás is a dolgozók részéről: elismerést látnak benne, törekvéseik megkoronázását. A legjobbak várják leginkább az „eredményhirde1873'9 fS/.cgeüKOMOLY PM: A Csanád me gyar Vonn, Wbr. gyei hitfi-lekezati anyakönyvi rol ls.) gr"-W3 a i CNongrad megyd pártbizottság JUHASZ Előd: Opera rtdékeji? elgft titkárával. Népszabadság. •ÉÉÉHMM febr. M. Kritika, 1273. február. |A szegedi színházról is.l JUHÁSZ Erzsébet: Gyermekvédelmi konzultáció Szegeden MOLNAS O. Péter: A felszabodftott Don Quijote. — Duna- ttn'mm nitékwáSb-'i S255SS1 JSSSS5, " gyámhatósági Ügyintézés? gyar Hírlap, Jebr. 19. • Ma Nemzeti Szlnhazban. Népsaabadsae. rehi. ». iKntlka.] TPUNKOSTI Árpád): Mruva- SOMOGYI KároTyné: Partlöt u Inak Szeged kulturális trr- pJJAopftés. Képes UJság. márc. vei. — Megint lesz Dóm tér — ' , Kicserélik a szabadtér) néző- s- P^epykép.1 teret. — Lendület, t kapnak a inúvelódasl beruházások. Népszabadság, fobr. 20. ffiACZ Laios] R. L.: Szegőd belvárosa alatt ls van oini és lókig,!.:. — Kutatófúrások a varos több pontján. Hajdu-Blhan Napló. tebr. 22. [PtTNKOSTI Árpád:) Házgyári • családi haz. — Szegedi lakások épülnek szabadkán. Népszabadság. febr. 32. [A bazgyarrol.) PÜNKOSTI Arpá,l: Sportközpontot kap Csongrád megye. Népszabadság, febr. 12. [Szeged sportlétesítményeiről ls.] TÓTH Héla: Szeged város ÜJ•segedl negyedei n úgynevezett Ucervlz torony epül. Népszava, febr. 22. [Fénykép.) T AKNAI László: Szogedl es-PU. - A felszabadított Don Quijote. Petőfi Néne. febr. 22. [Kritika l.unacsarsdtíl drémajáiv üt elóadasároL) Olajkutatás Szegeden Népszabadság, febr. 22. [Fényképpel.) Szegedi ünnepi Hetek prog• rumja. Békés megyei Népújaág. ífcbr. 24. IRACZ Lajos): MHÓ1 híres a szegedi papucs? Kisalföld, tebr. sL OAL István: Heieuel János és a bonyhádi zzékely múzeum hataskörébe az eddigieknél tést". Nem illendő, s nem sokkal jobban a szocialista munkaverseny szervezésének, irányításának felelősségét. Ehhez kell — sok más mellett természetesen, de korántsem utolsó sorban — a kollektívák folytonos és közérthető tájékoztatása a vállalat dolgairól, azok magyarázata, nyilvános elemzése, hogy az üzemi demokráciától. joggal elvárható termelés-szervezési és eredményjavítási hatás hamarabb hozza meg a hasznot Ebben a keretben válhat bárki számára valóban világossá, hogy a termelő, gazdálkodó kollektívák közös érdekeltsége — a közös jövő egyértelmű és egyetlen gazdasági realitása. Gerencsér Ferenc célszerű megvárakoztatni őket. A népszerűsítésről, a versenynyilvánosság hatóerőiről mondanak le, ahol ezt teszik. A megkésett értékelés már nem ugyanaz. Az új negyedévnek való nekibuzdulás aligha lesz olyan erős egy megvárakoztatott brigádban. Holott k versenykedvet, kezdeményezőkészséget kellene fokozni. Időben és kellő alapossággal értékelni a versenyteljesítményeket — ez az, ami a legkézenfekvőbb lenne. Mégis vannak feledékenyek. Nem jó pedig, ha csak akkor gondol a vezető a versenyben rejlő erőkre, ha a termelés szekerén jókorát kell mozdítani a kívánt irányba. N

ehéz örökséget hoztunk magunkkal — sok mással együtt — a múltból. Többszázezer ember hiányos iskolai végzettséggel, sokan analfabétaként lépték át azt a történelmi küszöböt, amelyet számunkra a felszabadulás jelentett. De már az első esztendőkben teljesen egyértelművé vált, hogy tanulnunk kell, hogy befogadhassuk és alkalmazni tudjuk mindazt az újat, amely az ország építéséhez nélkülözhetetlen. Éppen most, 25 esztendeje — március 5-én — állami határozat született a felnőttoktatás megszervezésére, továbbképzésére. S attól kezdve ezrek ültek esténként az iskolapadokban, pótolták azt, amit legtöbbször saját hibájukon kívül mulasztottak el. A legtöbben az általános iskola utolsó két osztályát pótolták, bár igen sok helyen a négy felső osztályt is megszervezték, mert különösen vidéken, az első néhány osztály elvégzése után munkába állították a gyereket. A háború előtti években hazánkban 900 ezer írástudatlant tartottak nyilván. Ez világosan mutatja, hogy milyen hatalmas történelmi feladatra vállalkoztak a felnőttoktatás Szervezői, és azok a tanárok, akik a nappali munkájuk után este újra kezdték az oktatást. A felnőttoktatás nagy missziót töltött be, de Illúzió lenne azt fiinni, hogy két é6 fél évtized alatt teljesen sikerült felszámolni egy egész történelmi múlt kulturális bűnét. Sokan voltak, akik szégyelltek iskolába járni. Mások úgy vélték, „ha eddig jó volt, ezután is jó lesz". De még az ilyen visszahúzó erö ellenére is óriási • eredmények születtek. A háború előtt 900 ezer volt az analfabéták száma, 1970-re már 187 ezerre csökkent. Viszont ez a szám még mindig azt mutatja, hogy a munkát nem fejeztük be. A dolgozók általános iskoláiban a legnagyobb érdeklődés az 1963—64-es tanévben volt, akkor az esti tagozaton 100 ezren tanultak. 1971-ben 17 365en iratkoztak be ilyen iskolákba. Az érdeklődés is csappant, de a szükséglet ls kisebbé vált A negyedszázados évforduló új feladatokat, korszerűsítési tennivalókat állit az oktatás irányítói elé. Az esti és a levelező tagozatokon tanulók aránya részben eltolódott a felsőfokú Intézmények felé, az elmúlt 25 év alatt összesen 78 ezren szereztek diplomát főiskolákon és egyetemek esti és levelező tagozatain. De egy legutóbbi összesítés alapján — az adat 1972-es — még mindig másfél millióan nem fejezték be az általános iskola utolsó két osztályát. Tavaly ősszel minden megyében vizsgálták a felnőttoktatás helyzetét, és az általános tapasztalatok értékelése alapján született az a miniszteri utasítás, amely ez év január 1-től lépett érvénybe. Eszerint a művelődésügyi miniszter és az érintett szaktárcák miniszterei a továbbképzés alapfeltételének tekintik az általános iskolai ismeretek elsajátítását, és ezért rövidített tanfolyamok szervezését tették lehetővé. Ehhez különleges'óratervet és tantervet dolgoztak ki, sőt, több helyen vizsgákra előkészítő tanfolyamokat indítottak. Elsősorban magának, a tanulni vágyó felnőttnek érdeke ismereteinek gyarapítása, mert szakmájában is így tud előrelépni, fejlődni. Közös érdekűnk, hogy műveltebbek, szakképzettebbek legyünk. L V. ÉFBpQ _ ékely terve. Telne megvcl Nepujnag, febr. 22. [A Szegeden élt és elhunyt tudóírói, a mdoiuányegyétem íltal Idádon emlékkönyv kapcsán.) Aus zdtseftrtften. Fcbitivr 1273. — Tbr-men, Werke. Dtskitssloíien. Budapcatcr Rundschan febr. 38. [Ismertetés 8 Tiszatájról ts.J PÁLOS Miklós: Tájékoztatta a bazai veseátültetésekről. Hé! fői Hírek. febr. 3H. |A szegedi előzményekről Is.) MATKö István: Olajkút a varos közepém. — Az rl só fúrás olajat, adott! Dunántúli Napló, febr. 27. Békéi megyei Népújság, mire. L (Fényképpel! BATKI Mihály: A felszabadított Don Quijote. — LurmcsarszIdJ drámája Szegeden. Magyar Hírlap, febr. 27. [Krlttka.l f KELEM UN Gábori (kelemen): Bács-Kiskun. Békás. Csongrád! megye. — Túlteljesítettek a gaz- | itt, hanem a központi egyetem eíőtt állott Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása az árvíz után egy állami főtisztviselő felekezeti elfogultsága miatt (hogy ne legyen egy katolikus pap szobra állami intézmény előtt!) került mai. kevésbé alkalmas helyére. Az áthelyezés egyik napról a másikra történt, annyira, hogy a szegedi nép meglepetéséből szóláshascmlat is született Ha valaki vagy valami hirtelen tűnt el a helyéről, az alsóvárosi nép azt mondta rá: Möglévött, mint Dugonics! Egy másik helyi anekdota szerint Alsóváros jeles közéleti figurája, a bemondásairól és bölcrködéséről hírhedt Masa sógor, amikor a szobor fölállításáról folyt a vita, amellett kardoskodott, hogy a jó öreg Dugonicsnak lovasszobrot állítsanak, mert ő — úgymond — látta „Kálikszbód fővárosában", togy ott a szobrok mind ionon ülnek, A harmadik anekdota meg a központi egyetem épületének hajdani ítélőtáblai korszakából való. Az oromzaton volt akkoriban az Igazság istenasszonyának szobra, kezében azzal a bizonyos — ide-oda billegő — mérleggel A mérleg Visszatérve a Dugonics térre, az északi soron idővel elpusztult, s Justitia fölemelt kez-> hífolytassuk utunkat. A Dugonics tér 2. sz. ház- vogató mozdulatot látszott tenni Dugonicsot ban lakott gyermekként. Balázs Béla Amikor a csalogatja — mondta rá a szegedi tréfaszó, s család edesapjuk. Bauer Simon hirtelen még hozzátette: az öreg meg — szemmel láthalála utón. 1897-ben Lőcséről visszaköltözött hatóan igen erősen töpreng — azt latolgatja: Szegedre, akkor kertiltek ide: az ifjú Bauer menjen, vagy ne menjen? 16. A Dugonics tértől a Marx térig Juhász Gyula 1918 zord, nyomon' »lén versben is megemlékezett a szoboi r A tó öree nyájas tekintetével Ma nyugtalan nóz el Szőrén lelett. Örök m»zyar virrasztó. Józan, eber. Ma Iázva látja c macyar telet: Dugonics Gépkocsival, busszal most hosszabb kirándulást teszünk: tessék beszállni. A Tolbuh'n sugárúton kifelé haladunk a városból. A nagykőrútnál jobbra fordulunk: itt a Londoni körút 30. sz. ház, Ágnis angyónak, „a szögodl kufelesége volt. Kis kétszobás lakásba költöztünk. fának" lakása, amelyben a Rózsa Sándor anvagAz első emeleten kis erkelv volt, mely a Du- gyűjtése és írása idején annyiszor megfordu't gonics térre nézett. Onnan éppen Dugomcs Móric: Zs'gmond. Tovább haladva a Marx tér piarista páter szobrának fekete bronzhátára <,arkán áll az egykori szegedi 46 gyalogezredláttam. Kissé meg voltam később sértve, hogy nek [^tanyája, jelenleg lakóház, az Irodalomtörténet csak rövidke fejezetben emlékezik meg róla. Sebaj! Ö is szegcdi fiú Itt szolgált Tömörkény István katonaidejének roll. mint én és lám. Rt magasodik a szobra!" harmadik esztendejében (1R90—91), és számos Dugonics András (1740—1818) szobra, az első elbeszélésében örökítette meg a kaszúrnyaélet Herbert eszméikedése. a világgal az irodalommal való megismerkedese 1898 ás 1902 között zajlott le ebben a házban. Nvolc lőcsei év után, tizennégy éves korában került újra haza szülóvárosába. Édesanyja — apja tudós barátai segítségével — újból nevelői állast kapott Szegeden ahová Bauer Simon végakarata küldte őket, ..Apumnak igaza volt — irta Balázs Béla Altoodó ifjúság című szép önéletrajzában. — A régi barátok a hűségesek és megbízhatók, és Szegeden anyára nem csupán dr. Bauer Simon programot a Dél-Alföldön. Ma- i köztéri szobor Szegeden (1876). eredetileg nem rielégségét, nem véletlenül gyakran ábrázolva a fiatal katonák tragikus öngyilkosságát. Akk»rihan nagyon gyakori volt ez Az első világháború vegefelé két magyar író is szolgált benne: Tamási Aron és Tabéry Géza. A céltalan áldozattal elpusztult szegedi és könryékbeli katonák emlékére irta 1918 nyarán Juhász Gyula Negyvenhatosok című köiteményét: Szörnyű űtcsösérüK hwM /.mrim, éjnijiifl fütyült Fonva a lantra, melyen bomlanak az Idegek. Alom nélküli es komoran feketelló éjszaka vadján, Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer. Hány hant domborodik, s jelöletlen báay rög enyemft Szerbia bus terein s merre Galícia van. Lengyel síkokon és a Dnherdón, távol Isonzó Es Piave mélyén, messze kopár köveken! MM csöndben szunnyad, s almát akraodja a boK Ott, — (Kifáradt gyermek mostoha anyja ölén) — "Hűs Tisza part táró!, hol a szürke füzes szomorún teng, Nagy Jegenyék dala zsong, szőke akác mosolyog. Hol Dugonics búsong, Dankó muzsikál, és méta [Tömörkény Darvadozik anyaföld csöndes ueuum alatt. Véres Mök terhet hordozza borongva, lemondva E sereg, és neki már mit hoz á vak diadal? Kedveseik vérén váltságot nyert Magyarország, S szörnyű dicsőségük ténye ragyog Szegeden. Tamási Áron 1962. március 24-én járt utoljára Szegeden: az Üj Írásnak a központi egyetem aulájában rendezett estjén szerepelt Rögtönzött vallomásában elmondotta, hogy a háború végén a 82. gyalogezredtől átkerült a szegedi 46-oookhoz. Hírhedt századparancsnokára, a későbbi ellenforradalmár Hajnal István (1886—1961) ügyvédre több mint négy évtized múltán is név szerint emlékezett. S Tamási emlékeiről mit sem tudva. Kahána Mózes, aki ugyancsak a 82-esektöl jött át a szegedi ezredhez, emlékirataiban (Íratlan könyvek könyve, 1969.) ugyanezt s Hajnal Istvánt emlegeti, A 46 ezred pótzászlóalja, amelyben a régi 82-esek szolgáltak, eleinte Gyulafehérvarott állomásozott: Kahána csak ott volt, mire a zászlóalj Szegedre jött, 6 „zöld káder" lett. megszökött, bujkált. Tabéry viszont 1918 nyarán Szegeden volt, ő szervezte a hadkiegészítő körzetben a hadiözvegyek és -árvák javára rendezett úit katonanapokat. Ilyen katonanapra írta Juhász Gyula — Tabéry kérésére — a fönti verset, s ő maga olvasta föl Nagyszentmiklóson. S hasonlóan a csongrádi katonanappal összefüggésben született a költőnek két nagy háborúellenes verse is: a Magyar nyár 1918 és a Félegyházán 1916 nyarán cimu. 1