Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

- i' ?l 'tO VILÁG FROLETÁRIAT, EGYESÜLJETEK? 63. évfolyam. 53. szám 1973. március 4., vasárnap Ára: 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Nagyobb összegek Szeged fejlesztésére Ülést tartott a városi tanács — Napirendjén a város idei költségvetése, fejlesztési alapja Tegnap a tanácsválasztások előtti utolsó ülését tar­totta Szeged megyei város tanácsa. Az ülésen, melyet dr. Biczó György tanácselnök nyitott meg, részt vett, és fel­szólalt dr. Komócsin Mihály, Csongrád megye tanácsának elnöke. A városi tanács elsőként a végrehajtó bizottságnak a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját, majd a végrehajtó bizottság tavalyi munká­ját ismertető beszámolót vitatta meg, és fogadta el. Ezután az 1972. évi költségvetési és fejlesztési alap teljesítéséről szóló beszámolót és 1973-as költségvetés és fejlesztési alap előirányzatait vitatta meg, és fogadta el a tanács. Az ifjú­sági torvény végrehajtásával kapcsolatban a tanács hatá­rozatot hozott Az ifjúság Szegedért érem adományozásá­ra!! feltételeiről, azután dr. Csikós Ferenc, a tanács végre­hajtó bizottságának titkára számolt be a választások elő­készületeiről. Ábrahám Antalmé a megyei tanácstagoknak az elmúlt választások óta végzett munkáját ismertette, majd személyi kérdésekben döntött a tanács. Mivel Far­sang Lászlóné dr.-t, a kereskedelmi osztály volt vezetőjét áthelyezték a megyei tanácshoz, az osztályvezetői munka­kör január 1-gyel megüresedett. A tanács határozata alap­ján az osztály új vezetője Bodola Miklós, eddigi vezető­helyettes lett. Takács János elnökhelyettest a tanács saját kérésére — eddig végzett munkája elismerése mellett — fölmentette elnökhelyettesi tisztségéből. Az egyes napirendek vitájában fölszóiattak: dr. Kufíca Frigyes, Ördögh József, Nagy István, Sziládi Sándor, Gyi­rnesi József, Hajnal László, Nitsinger Gyula, dr. Várkonyi László, dr. Petri Gábor országgyűlési képviselő, Bors Ist­ván, dr. Kovács Lajos, LApcsei András, dr. Oláh Ferenc é« dr. Bence György. Interpelláltak: Harangozó Lászlóné, Hörömpö József, dr. Horváth Károly, Fránya József, dat Yárkonyi László és Barát József. Az ülés végén dr. Biczó György köszönetet mondott a tanácstagoknak a cikiusban végzett áldozatos társadalmi munkájukért. Eredmények és gondok az idén megközelíti a 90 mil­lió forintot A költségvetés­ben főként a szociális, és egészségügyi ágazat kiadásai emelkedtek a tavalyihoz vi­szonyítva: 12 millió forint­tal. A kulturális ágazat ki­adási előirányzatai 5 és fél, a gazdasági ágazaté pedig 6 millió forinttal emelkedett a tavalyihoz viszonyítva. A gazdasági ágazatbán például csak az utcák takarítására másfél millió forinttal töb­bet tervezett a tanács a ta­valyinál, a parkok gondozá­sára pedig 1 millió forint­tal többet. A költségvetés mellett te­kintélyesek a fejlesztési alap előirányzatai is. A fejleszté­si alap 1973-ban több mint 914 millió forinttal — tehát majdnem 1 milliárddal! — rendelkezik, melyből az ál­lami támogatás meghaladja a 415 milliót A fejlesztési alapból a legnagyobb össze­get a lakásépítésre irányoz­ták elő. A célcsoportos beru­házások között szerepel a lakásépítkezés mellett a 150 férőhelyes ideg-elme pavi Ion. Számos, a lakásépítke­zésekhez kapcsolódó beruhá­zás is terheli ,a fejlesztési alapot: kereskedelmi és szol­gáltató létesítmények, a tar­jáni, első ütemben épülő gyógyszertár és orvosi ren­delő. 16 tantermes általános iskola, és a Szent György téri, száz férőhelyes óvoda. A fejlesztési alap számára a legnagyobb tehertétel a főgyűjtő csatorna, amelynek megépítésére mindenképpen szükség van a lakásépítés és a városfejlesztés biztosításá­hoz. Mintegy 110 millió fo­rintot kell előteremtenie a városnak erre a célra, scsak 1973-ban várhatóan 62 mil­liót A tanácsnak ezzel szemben az idén mindössze 15 millió forint áll rendel­kezésére e célra. A különbö­zetet a fejlesztési alap más előirányzataiból keH előte­remteni. Kezdik a téglagyártást A hideg nélküli tél, a kedvező időjárás hatására az idén jóval előbb látnak munkához a téglagyárak. Képe­ink a szőregi üzem „újraéledését" mutatják be, ahol hamarosan megkezdődik a téglakészítés. Ütjukra indulnak a csillék, hogy az agyagot a keverő­műbe szállítsák Lakások építése Egy-egy esztendő mérle­gének felállítása és tanul­mányozása mindig tanulsá-' gos. A város élete sem ki­vétel ez alól. Áttekintve a tavalyi eredményeket, a megvalósult, új beruházások sorát, elégedetten állapíthat­juk meg, hogy ismét gyara­podott és gazdagodott a vá­ros. Azután, ha arra gondol, hogy még mennyi minden hiányzik, hány olyan léte­sítmény, amelyre nagy szük­ség volna, de melyre nincs fedezet, akkor igencsak csökken az eredmények fö­lött érzett öröm. S sajnos, ez már ..törvényszerűség": minél inkább előre lépünk, annál jobban nő a hiányér­zetünk. Mert amíg nem volt Tarján, közel sem okozott ennyi gondot a kereskedel­mi, egészségügyi és szociális ellátás biztosítása, mint most. Ha valami új épül. az máris új es új igényeket hoz magával, s a fölépített új természetessé válik, nem úgy, mint a hiányzó, éppen az új által életre hívott, de meg nem valósult igények. Erről tanúskodik nem csu­pán az 1972. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszá­moló, hanem annak vitá­ja is. Az eredmények kétségkí­vül számottevőek. Tavaly, a tervezett 828 célcsoport ta­nácsi lakással szemben 884 készült el. Vagyis évek óta először fordul elő, hogy a kivitelező több lakást épített a tervezettnél. Átadták a Kossuth Lajos sugárúti óvodát és bölcsődét, és je­lentős mértékben bővült a város közműhálózata is. Tekintélyesek a számok is. A varos bevétele tavaly 471 millió forint volt, majdnem 11 millióval több a terve­zettnél. Hasonlóan tekinté­lyesek a kiadások is. ötven­négymilliót fizetett a tanács az útfelújításokra, 9 mil­liót a közvilágításra, majd­nem ugyanennyit a parkok fenntartására, és az utcák takarítására is. Es ezek még a kisebb tételek a költség­vetésben. Szociális és egész­ségügyi feladatokra tavaly 110 millió forintot költött a város, az összes kiadásoknak több, mint 30 százalékát. Amíg például 1971-ben egy kórházi ágy fenntartására 47 ezer forint jutott, ta­valy ez az összeg már meg­haladta az 57 ezret. Tekin­télyes tehát a javulás — vélné a kívülálló —, de az anyag vitájából kiderült, hogy még ez az összeg is kevés, az egészségügynek még többre van szüksége. S hasonló a helyzet a kulturá­lis ágazatban, amelyre össz­kiadásainak 33 százalékát, 118 millió forintot fordított a tanács. Mert hiába bővült tavaly 125-tel az óvodai fé­rőhelyek száma, az óvodák így is zsúfoltak, kihasznált­ságuk 126 százalékos, és 412 gyermek felvételét el kellett utasitani. Tekintélyes összegek áll­nak tehát az idén is a város rendelkezésére. A költségve­tés tervezett kiadásai meg­haladják a 385 milliót, a fej­lesztési alapé pedig a tava­lyi maradvánnyal együtt a 914 millió forintot. Ebből az összegből természetesen sok mindenre telik. A tanács határozata szerint 1973-ban 1197 célcsoportos beruházás­ban épülő lakás műszaki át­adása várható. A lakásberu­házások előirányzata eléri a 494 millió forintot, a kap­csolódó , beruházásokkal együtt pedig meghaladja a 627 milliót. Kórházi ágyfej­lesztésre több mint 2 milliót, a középiskolai diákotthon építésére szintén 2 millió forintnál többet tervezett a tanács. Üt- és járdaépítésre, valamint a második híd ter­vezésének folytatására több mint 16 millió áll rendelke­zésre,, a szállodaépítés támo­gatására, és a kemping épí­tésére pedig 12 millió forint. A tervek szerint az idén 5 kilométer vízvezeték épül, s a vízellátásba 1800 lakást kapcsolnak be. Az építendő csatornák tervezett hossza 6,3, az utaké 5,8 kilométer. Százzal bővül az óvodai fé­rőhelyek, 16-taI az általános iskolai osztálytermek szá­ma, és 1800 négyzetméterrel a kereskfedelmi és szolgálta­tó létesítmények alapterü­lete. Mindezek csak „szemelvé­nyek" az anyagból, a költ­ségvetés és a fejlesztési alap legfontosabb adatai közül, hiszen valamennyit felsorol­ni, e cikk keretében nem le­hetséges. A tervek, a költ­ségvetés és a fejlesztés szá­mára rendelkezésre álló ösz­szegek azzal biztatnak, hogy az idén ismét sok minden­nel gazdagodik és gyarapo­dik Szeged. Somogyi Károlyné felvóteiel Ellenőrzik a darabologep működését Kemizálás a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a Nehézipari Minisz­térium — dr. Dimény Imre és dr. Szeker Gyula minisz­terek vezetésével — együttes Á tervek Még bőségesen lehetne so­rolni az 1972-es adatokat, ám az idei tervek inkább számot tarthatnak az ér­deklődésre A városi tanács költségvetés© a tervek sze­rint 1973-ban 385 millió fo­rinttal gazdálkodhat, ami 45 millió forinttal haladja meg a tavalyi év előirányzatát. Az állami hozzájárulás a ta­valyi 70 millióval szemben 1 Környezetvédelem Visegrádon szombaton befejeződött az országos környezetvédelmi tanácskozás. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében tartott értekezlet felszólalói — az érintett minisztériumok és főható­ságok képviselői, a környezetvédelem szak­emberei, a megyei népfrontbizottságok küldöttei — a társadalom segítségének fontosságát hangsúlyozták. Az értekezlet elfogadta a népfront környezetvédelmi munkaközössége által előterjesztett társa­dalmi programot, amelyben kijelölték a legfontosabb teendőket. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak a lakos­sághoz. A felhívás hangsúlyozza, hogy hazánkban is jelentkeznek már a környe­zeti ártalmak ijesztő gondjai. A helyzet azonban még nem olyan katasztrofális, mint a nálunk iparilag sokkal fejlettebb országokban. Ha viszont nem őrködünk' kellően, gyorsan romolhatnak életkörül­ményeink. Környezetvédelmi és környezet­fejlesztési feladatokat csak az állami in­tézkedések. és a társadálom ezt segítő mozgalmának párhuzamos érvényesítésé­vel tehetjük eredményessé az üzemekben és lakóhelyeinken egyaránt. A Hazafias Népfront arra kéri a la­kosságot, hogy támogassa és működjön közre a környezetvédelemre vonatkozó állami rendelekzések betartásában, ellen­őrzésében, indítson akciókat e célok meg­valósítása erdekében. miniszteri ertekezletet tartott a tárca kapcsolatairól, a vegyipari termékek gyártásá­ról és felhasználásáról1; az élelmiszer-gazdaság energia­ellátásából és energetikai mű­szaki fejlesztéséről tanács­koztak. Megállapították, hogy a vegyipar termékeinek legna­gyobb felhasználója a mező­gazdaság, amelynek üzemei az évi 50 milliárd forint ér­tékű vegyiariyag 20 százalé­kát vásárolják meg. Többek között ez a megnövekedett igény ösztönözte az ipart a termelés fokozáséra, és ar­ra. hogy az egyébként is je­lentős beruházások egyhar­madával az élelmiszer- es fagazdaság termelését szol­gálja. A mezőgazdaság által felhasznált vegyianyagoknak csaknem felét a műtrágyák, több mint egynegyedét az üzemanyagok teszik ki, ezen­kívül a gazdaságok riagy mennyiségű növényvédő szert takarmányadalékot, gyógyszert, műanyagot, gu­miárut és vegyipari segéd­anyagot használnak fel. L \ 'I

Next

/
Thumbnails
Contents