Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

PÉNTEK. 1973. MÁRCIUS 30. UJ FILMEK & munkásosztály a paradicsomba megy Magyarul beszélő színes nyitja és azt mutatja fel, olasz film. Rendezte Elio Pet- hogy a munkásosztályban po­ri Főszerepben Gian Maria tenciálisan mekkora erő, el­fojtott energia sűrűsödött. S hogy ez a hatalmas energia jó irányba mozgassa a mun­kásosztályt, ezért reálisan kell felmérni mai helyzetét. S ebben egyetemes érvényű Volonté, Mariangcla Maleto és Salvo Randones. Lulu Massa, a film betaní­tott munkás főhőse meséli el almát a zakatoló futószalag mellett társainak: a film utolsó képsorában: „És ak- petri filmje, kor ledöntöttük a falakat, s Ezekután nehogy azt higy­a falon túl volt a paradi- gyük, hogy a rendező holmi csom s odamentünk, ott vol- didaktikus filmleckét, esetleg tatok ti mindnyájan, de a fiimpublicisztikát vagy képi falon túl csak ködöt lát- szociográfiát készített. Nem. tam." A falon túl van tehát Valódi játékfilm ez, művé­a paradicsom, megfoghatat­lan egyelőre, csak álomban megjelenő jólét, az ösztönö­sen érzett jobb és igazabb világ, melyért harcolni azon­ban Lulu Massa és társai még csak ösztönösen képe­sek. Lulu, a film hőse, aki egy olasz üzemben azt sem tudja, mit gyárt, mihez kel szi alkotás a javából. Sze­replői hús-vér emberek, akik feszült, izgalmas, konfliktu­sokkal teli események során válnak típusokká, jelképek­ké. A szocialista realizmus legnemesebb alkotásai közé sorolhatjuk ezt a szenvedé­lyesen igazságkereső, felka­varó filmet, melyben olyan lenek az alkatreszek, „pedig nagyszerű színész egyéniség ehhez joga van" — ösztönös segítette diadalra Petri film­lázadó. De a film rendezője, jét> mint Gian Maria Volon­Elio Petri nagyon is tudatos aki Massa figuráját ma­muvesz. Ezért tudott remek- gas fokoni teljes azonosulás­művet készíteni, mely tavaly sal és eszköztelenséggel ál­elnyerte a cannesi filmfesz- i.-t;a eiénk. tivál nagydíját. Olyan látle- J _ letet készített a kapitalista * társadalom munkásosztálya- vaaanBaBMmn nak egy rétegéről, mély do­kumentatív erején túl mű­vészi igazság is. A divatos „forradalmi" filmek korában osztályharcos művet készí­tett, melynek főszereplője maga a munkásság, mely a nyugati filmek kockáin eddig elnagyolt háttérként vagy kuriozitásként kapott némi szerepet. Elio Petri tudatos művészként méri fel a mun­kásság helyét-szerepét és le­hetőségeit napjaink kapita­lista társadalmában, s rea­lista alkotása valós problé­mákat vet fel, valódi ve­szélyekre figyelmeztetve. Lulu Massa betanított munkásként dolgozik egy kö­zépüzemben. Háta mögött egy felborult házasság, je­lene különleges kapcsolat élettársával, egy fodrúsznö­vel. Egyetlen dolog érdekli, a pénz, s ezért munkahelyén az özemben „ráhajt", s olyan kétes értékű pozíciót vív ki magának, hogy hozzá igazít­ják, hozzá mérik a normákat, az ő fanatikus teljesítőképes­sége lesz mások számára is a mérce. Még tetszeleg eb­ben a pózban, de egy vélet­len baleset — elveszti egyik ujját. — beleszól életébe. Először csak a munkásszoli­daritás erejére döbben rá, amikor rájön, hogy a spon­tán kirobbanó sztrájk ő érte is van. Felkeresi az ideg­gyógyintézetbe zárt idősebb munkatársát Militinát, aki egy különös lencsén keresz­tül világítja meg számára a munkások életét. Így kezdő­dik az a konfliktus, az az emberi fejlődés, mely egye­lőre ugyan még csak az álombéli paradicsomba vezeti Massaékat. Olyan epizódok teszik teljessé és emberivé a filmet, mint a szerelmi ka­land a gyár segédmunkás­nőjéveL Adalgisával. Ügy préselődnek, vergődnek, kín­lódnak egy pillanat gyö­nyörért a szűk autóban, mint ahogy Luluékat szorítja a társadalom. Petri azt bizo­Együtt­rri ii | r mÉsÉs Tegnap, csütörtökön dél­előtt a 10-es Volán központ­jában bensőséges keretek között szocialista megállapo­dás, együttműködés jött lét­re az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal. Az együtt­működés célja Csongrád me­gyében és Szeged körzeté­ben az ár- és belvízvédelmi feladatok szükség szerinti összehangolása, különös te­kintettel a nagy arányú te­herfuvarozásra, amelyet adott esetben a 10-es Volán végez el gépparkjával. A kétoldalú megállapodás, együttműködés — amely 1975. december 31-ig érvé­nyes — kiterjed a két vál­lalat távlati terveinek ösz­szehangolására, munkaerő­gazdálkodásukra, bérügyi in­tézkedésekre, közös szakmai oktatásra, balesetvédelemre. Az ATI VÍZIG és a 10-es Volán szocialista együttmű­ködésének dokumentumait kézjegyével látta el Simády Béla, az ATIVIZIG igazga­tója, Csiszár Károly, a 10-es Volán igazgatója és Kovács Lajos, a Volán Tröszt főosz­tályvezetője. Az eseményen jelen volt Hevesi István, a 10-es Volán pártbizottságá­nak titkára és Kakukk Ist­ván, az ATIVIZIG pártalap­szervezetei csúcsvezetőségé­nek titkára is. Választékbővítés A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat az idén elő­reláthatólag 12 százalékkal növeli importforgalmát Idén is jelentős a felsőkötöttáru-import. Iránból és Szíriából, valamint a jó minőségű alsó-kötöttáru (férfi, női és gyev­mekfehérnemű), bőrkonfekció, frottírtörölköző Egyiptom­ból, de vásárolnak Indiából kozmetikai cikkeket Pa­kisztánból ékszert, féldrágakövekkel és ajándékárut. Bő­ven kínálnak a magyar üzletek egyiptomi szőnyegeket éppúgy, mint iráni cipőket vagy kötött, hurkolt műszál­szöveteket 1/ r rr rr r Képzőművész­közönség találkozó Bordányban A bordány! új, modern és tak kiállított képeiről a ta­ízléssel berendezett művelő- lálkozó résztvevői. Szó esett dési ház — úgy tűnik — napról napra nemes tarta­lommal telítődik. A progra­mok között előkelő helyet foglal el az a sorozat me­lyet képzőművész-közönség találkozó címmel hirdettek meg néhány hete, s melynek célja, hogy az érdeklődők a személyes találkozás és be­szélgetés élményével és se­gítségével közelebb kerülje­nek a képzőművészeti alko­tásokhoz. Szerdán este a sorozat má­sodik összejövetelére került sor. Az est vendége Zombori László szegedi festőművész volt, akit Tandi Lajos újság­író mutatott be az érdeklő­dőknek. A találkozó izgal­mas és tanulságos része volt az a kötetlen hangú és őszinte beszélgetés, melyet Zombori Lászlóval folytat­képszerkesztésről és néző­pontról, a színek pszicholó­giai hatásáról, és a témavá­lasztásról, zsűrizésről és mű­termi munkáról, az alkotás folyamatáról, és a képek ér­tékéről. A bordányi műve­lődési ház szerdal rendez­vénye ismét bizonyította, hogy a kezdeményezés hasznos, és a folytatás to­vábbi sikereket ígér. Ketyere az autóban J Kutatás a balesetek elkerülése érdekében Korunk tudományoskodó nyelvérzék adott ennek a be- ziológiai-pszichológiai meré». neveinek áradatában játé- rendezésnek nevet.) sorozat, és tudományos érté­kos ötlet egy nagyon ls ösz- Dr. Muszka Dániel és dr. künek ismerhetők el a mű­szétett méréseket végző be- Madarász István tájékozta­rendezésnek ilyen egyszálú tott bennünket a most folyó kísérletekről. Mielőtt a so­főr a volán elé ül, hagyomá­nyosnak tekinthető módsze­rekkel megmérik, mennyire fáradt. Kis különbség azért itt is van, a mérések ered­ményei azonnal lyukszalagra jutnak, hogy a számítógép megemészthesse őket Űtja végeztével ismét végigcsinál­ja a kocsi vezetője a próbá­kat Amennyivel fáradtabb most, mint indulás előtt volt, azt kell számításokba kalku­kutatóknak. A Ketyere, ha jól dolgo­zik, ugyanezt az eredményt köteles az út végén, szintén tudjuk, a világon sok kuta- ? "f^ógép nyelvén, a ku­„„„,,.tatok tudomasara hozni. Sok­sok kísérletnek kell eltelnie, AI . amíg kikapcsolható lesz a la­boratőriumban folytatott fi­keresztnevet adni: „Ketye­re". Pedig nem játékról van szó, életrevaló ötlenről, ta­lán holnapjaink biztonságo­sabb közlekedéséről. Szomorúan állapítjuk meg naponként, hogy sok a köz­úti baleset. Van köztük olyan is, ahol a gép volt a hibás, de elofordul, hogy az út fe­nyegeti a rajta járót, egy­szer-egyszer a felelőtlen ro­hangálás szüli a bajt, de leg­gyakrabban emberi gyönge­ség, a legemberibb fáradtság íálniok viszi neki az autót az útszé­li fának, vagy a szembejövő másiknak. Tévében látott képekből _ U ok kuta­tóintézet szeretné megtudni, mikor lépi át az autós a Műszereket csatlakoztatnak az emberi test különböző pontjaira, hogy a mutatók lengéséből olyat is megtudja­nak, amit eddig nem tudhat­tak. Szegeden a kibernetikai la­boratórium közlekedéskiber­netikai csoportja régóta — nyolc éve — foglalkozik a közúti balesetek csökkenté­sét célzó elméletek kidolgo­zásával, gépek és gépi beren­dezések létrehozásával. A kibernetikusokból, fiziológu­sokból, mérnökökből, pszi­chológusokból és más tudo­mányágak képviselőiből álló munkacsoport tagjai alapál­lásként azt vallják, hogy a közlekedő gépkocsi vezetőjé­vel együtt közös rendszert alkot, e rendszerben végbe­menő változások mérhetők, matematikai formulákkal le is írhatók. Ha tehát a rend­szer egyik tagja — például az ember — változik „mű­ködés" közben, alkalmas esz­köz, ha mérni tudja a válto­zásokat, a következtetések le­vonásában számítógép is közreműködhet. A szegediek olyan szerke­zetet építettek be kísérleti gépkocsijukba, amely a ve­zetői éberség kopását úgy tudja mérni, hogy a masi­nisztának sem a karjára, sem a fejére, sem semmifé­le testrészére nem csatlakoz­tatnak semmit Akinek szerencséje van, és kerülhet egyet a kísérleti kocsival, annyit láthat, hogy a műszerfal fölött is, alatta is van valami kis pótlék, és hátul, ahová némelyik autók­ban a bicegő fejű műkutyá­kat szokták rakni, egy sok­számváltós kis doboz ketyeg. Ha gyorsul a gépkocsi, vagy csúcsforgalomban, ha lyuka­kat keresi a forgalmi dugón, jobban ugrálnak a számok a doboz oldalán, jobban ke­tyeg — a Ketyere. (Jelleg­zetes hangjáról egészséges szer adatai. Pedig az igazi munka csak akkor kezdődik. A sok-sok kísérlet sokszor azonos és sokszor' különböző eredményeinek figyelembe­vételével olyan elmés szer­kezetet akarnak szerkeszteni Szegeden, amely autóba építve, anélkül, hogy „szer­vi" kapcsolatban lenne a ve­zetővel, meg tudja mondani — jelek adásáról van csak szó természetesen —, hogy ezt a gépkocsit annak az em­bernek, aki éppen útját kor­mányozza, tovább vezetni nem tanácsos. Pihenje ki magát! A Ketyere már ketyeg az autóban, a laboratóriumot most szerelik föl korszerű berendezésekkel — érdeklő­déssel várjuk az izgalmas kísérletek eredményeit. H. DL Hazánkból legmesszebb tebb helyeken — ahol be­vonuló, Afrika déli vidéke- tonságban érzik magukat — in telelő madarainknak, a kisebb kolóniákban veródneto fecskéknek az első csapatai össze. Itt sem zavartalan megérkeztek. A hosszú út fá- azonban az életük. Amíg radalmait a fehér-tói termé- távol vannak, fészkeiket •!­szetvédelmi területen pihe- foglalják, tönkreteszik a ve­nlk ki, ahol már ilyenkor rebek. Füsti fecskék már megtalálják táplálékukat, alig találhatók a vároeok­mert a felmelegedés hatá- ban. A falvakban, a tanyákon, varvilag. Egyelőre a nada- f H.- utáliók nvúita­sokban keresnek búvóhelyet. ® f^íX és majd később költöznek nak meg menedeket- feszek" lakott helyekre. A villás­farkú madarak — ornitoló­gusok megfigyelése — Magyarországon is egyre jobban kiszorulnak a nagy­városokból, a zaj. a szeny­rakási lehetőséget. Vissza­tértek a rezervátumba a ha­'"""71. zai dankasirályok is, és a szerint Fehér_tó kis _ egype fogyó, pusztuló — szigetén keresik a helyet fészkeik kialakítá­sához. A Csongrád megyei őlT'L Jder%Ő m^cíi* természetvédelmi bizottság kéka^tertóbbSÍzet á,tal előterjesztett rekonst­Mi iL T wZ* A ^L rukciós tervben szerepel töb­ép tisű árkád^ erkétóes b<* közölt Közép-Európ, építésű árkádos, erkélyes ]egnépesebb dankasirály­epületeken telepednek meg telepének, a Korom-sziget­legszívesebben. Egyes védet- nek a felújítása is. Határátkelőhely korszerűsítése m • TÜZEK Néhány év alatt nagy for­galmú határátkelő-állomássá fejlődött Letenye. Az állo­más bővítésre szorul. A mostani, 2 sávos ellenőrző állomást kétszer ötsávosra bővítik, ahol egyidöben 100 személygépkocsit, illetve azok utasainak okmányait ellenőrizhetik. A terv szerint nagy idegenforgalom kezde­Letenye és a jugoszláviai tére befejezik. (MTI) / " Gorícsany között új, négysá­vos hidat is építenek a Mu­ra fölé. Ezen bonyolódik majd a személygépkocsi for­galom, míg a meglevő hidat a kamionoknak tartják fenn. A Jetenyei határátkelő-ál­lomás korszerűsítését a Szerdán este, kigyulladt egy típusú busz motorja Kiskun­dorozsma és Zsombó között. A kár mintegy ezer forint. Személyi sérülés nem tör­tént. A tüzet a buszban le­vő és egy másik buszból kölcsön vett, összesen 4 por­oltóval Mire a tovább­nádtetős fél 12-kor rettavégtől. A tűz Ikarusz—66 terjedt a közeli pajtáig, amely szintén lán­got kapott, és néhány mázsa alomszalma elégett. A kár mintegy ezer forint. S hogy nem több, az az oltásban eredményesen segédkező tiz határőrnek köszönhető. A sikerűit eloltani, tűzoltókat ugyanis késve ér­tűzoltókat értesítet- tesitették az esetről, s ez al­ték, és a szakemberek a kalommal is, mire a hely­helyszínre értek, már nem színre értek — szerencsére sok tennivaló akadt. A tü- — sikerült lokalizálni a tü­zet valószínűleg az elektro- zet. mos vezeték meghibásodása A tűzoltóság, mivel már­okozta. cius 14-e óta már nyolc utó­A tegnapi nap sem múlt lagos tűzjelzés érkezett hoz­el a tűzoltók riasztása nél- zájuk, arra kéri a lakosságot, kül. Nulla óra 30 perckor hogy mihelyt észleli valaki Asolthalom második kerüle- a tüzet, azonnal értesítse a tében a 183. számú tanya- tűzoltókat. Néhány perces ban meggyulladt az avar, késés is súlyos veszélyt rejt valószínűleg eldobott ciga- magában. Képzőművészek közgyűlése A hazai képzőművész-tár- és biennálékon elért eredmé­sadalom — festő-, szobrász-, nyekben is megmutatkozott grafikus- és iparművészek, A képző- és iparművészet valamint művészeti írók — fejlődésének jelenlegi szaka­részvételével csütörtökön az szában a szövetség legdön­MSZMP budapesti bizottaá- több feladataként kezelte a ga, Villányi úti oktatási igazgatóságán kezdődött a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének 9. közgyűlése. A magyar képző- és iparmű­művészet alapvető, elvi problémáinak felvetését* megoldását, illetve a meg­oldásira való törekvést. Nem­csak közvetlenül a művek­vészet jelenét felmérő, jövő kel, hanem közvetve, a mü­útját meghatározó tanácsko- vekhez kapcsolódó, vagy ép­záson megjelent Ilku Pál pen azokat is megelőző elvi művelődésügyi miniszter, dr. munkával, vitákkal — ta­Molnár Ferenc, az MSZMP pasztalatokkal és vélemé­KB osztályvezető-helyettese, nyekkel — igyekezett ható­dr. Simó Jenő művelődés- erővé tenni az ideológiai ügyi miniszterhelyettes, Vass munkát. Imre, a Művészeti Szakszer- A vizuális nevelési ks vezetek Szövetségének fótit- propagandabizottság tevé­kóra. Somogyi József Kos- kenységéröl szólva hangsu­suth-díjas szobrászművész lyozta: a művelődéspolitikai elnöki megnyitója után Mi- irányelvek megvalósítása a kó Sándor főtitkár ismer­tette az elnökségnek az el­múlt négy évről szóló beszá­molóját. Mikó Sándor főtitkár be­szövetség feladatává tette, hogy az alkotás mellett kez­deményezéssel, tanácsadás­sal is szolgálja a közösség és a művészet új kapcsolatá­nak ügyét, a látáskultúra vezetőben hangsúlyozta: az fejlesztését. Felismerve, utóbbi négy évben színe- hogy a téma sokrétű és ko­sebb, sokrétűbb összkép jel- moly előrehaladást csak lemzi képzőművészeti éle- megalapozott, szervezett té­tünkét, színvonalasabbak a vékenység hozhat, a bizott­kiállítások, nőtt a számuk, sóg egyik csoportja egyete­Megélénkült az alkotó tevé- mes. a másik pedig a spe­kenység, a kísérletező kedv, ciálisan az iparmúvészetet új művek születtek: szocia- érintő teendőkkel foglalko­lista tartalmat és célt valló zott. alkotások. A fejlődés a ha- A, referátumot vita követ* zai és külföldi kiállításokon te. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents