Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS 28. A közelmúltban csaknem egymillió forint költséggel felújított művelődési házban került sor tegnap este Kistelek nagyközségben a választási nagygyűlésre. Ennek elnökségében ott volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is, továbbá a nagyközség, párt-, állami és társadalmi életének vezetői, munkások és téesztagok képviselői. A nagygyűlés szónoka, Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Kistelek megyei tanácstagja volt. Az előadó részletesen elemezte a legutóbbi választások óta elért eredményeinket. Csongrád megye ez idő alatt tovább lépett előre az iparosítás, a városiasodás útján, és megőrizte azt a rangját, amelyet a leggyorsabban fejlődő megyék egyikeként megszerzett. A rendhagyóan rövid, kétéves választási ciklus is elegendőnek bizonyult például arra, hogy ipari üzemek egész sora lépjen be a termelésbe, mezőgazdasági üzemeinkben pedig kiteljesedett a vállalatszerű gazdálkodás. Számokkal bizonyította az előadó, hogy a megye 452 ezer lakó sa sohasem költhetett annyit nagy értékű fogyasztási cikkekre, mint az elmúlt két évben. S amit első helyen említhetünk minden összehasonlítás alkalmával: ez idő alatt a megyében összesen több mint 8800 új lakás épült fel. Hosszan sorolta a megyei tanács elnökhelyettese azokat az új létesítményeket is, amelyekkel az elmúlt két évben Kistelek nagyközség gazdagodott. Jelenleg épül a műszaki áruház, befejezéshez közeledik a bölcsőde építése is, s a közeli jövőben felépül a legtávolabbi tanyai iskolák bezárását lehetővé tevő általános iskolás diákotthon. Felszólalt Győri Imre is. Üdvözölte Kistelek választópolgárait, méltatta a tanácstagi választások politikai jelentőségét, és felhívta a jelenlevők figyelmét: a népfront jelöltjeire adni szavazatunkat annyit tesz, mint igent mondani a párt tizenöt éve töretlen politikájára. Forráskúton Tegnap este Forráskúton gyűltek össze a faluban lakó munkások, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségi dolgozók a népfront által meghirdetett választási gyűlésre. Dudás István, a Hazafias Népfront helyi bizottságának titkára foglalta össze néhány mondatban a jelölő gyűlések eredményeit: a község 31 választási körzetében mindenütt elfogadták a népfront javaslatát. Kiemelte, hogy őszinteség, nyíltság uralkodott a gyűléseken, a résztvevők sok hasznos javaslattal járultak hozzá a falu további fejlődéséhez. Nagymihály Zsuzsa szavalata után Jáhni László, a szegedi járási pártbizottság titkára, a választási gyűlés előadója emelkedett szólásra. Beszédében áttekintést adott iparunkról, mezőgazdaságunkról, társadalmi életünkről, életszínvonalunk emelkedéséről, beleágyazva, részletesen elemezve megyénk elismerésre méltó szép eredményeit is. Számvetésében hangsúlyozta többek között, hogy az elmúlt választáson — csupán két évvel ezelőtt — szóba került néhány üzem rossz munkakörülményeivel. Azóta intézkedések sorozatával könnyítették a fizikai munkát, éber szemmel figyelve a nők és a fiatalok problémáira is. Sokarcú járásunk eredményei között az új egészségházakat, az egészséges, tiszta ivóvizet, járdák hálózatát, a tanyák és a tanyai iskolák villamosítását említette első helyen. Hangsúlyozta: munkánk további eredményességének alapföltétele, hogy szélesedjék a szocialista demokratizmus, állampolgáraink élhessenek, és éljenek is a közügyekbe való beleszólás tárulkozó lehetőségével. A választások — fejezte be beszédét — a népfrontpolitika, a szocialista nemzeti öszszefogás jegyében zajlanak le. Az eddigi tapasztalatok fényesen bizonyítják, hogy e fontos politikai esemény kapcsán tovább erősödik hazánkban a szocialista demokrácia, nő a lakosság közvetlen és aktív részvétele a helyi politika alakításában és ellenőrzésében. Naphomiokúak SZEKEREK POLCON A napfény városából egy évtized még, s eltűnik a nap. Nem az, melyet a turistacsábító prospektusok emlegetnek, hanem az, mely a házak homlokán ragyog. Öriási ásójával az idő forgat egyetegyet a szegedi földön, hogy aprócska vetemények helyén lakótelepek nőjenek ki e tájon. Saját múltjával töltődik ez a város, attól magasodik, azon tapos mindennap. S ugyancsak bajban lehet, ha egyszer, tehetősebb évtizedekbe jutván, a törmelékből kell mindent rekonstruálnia. „Városképi jelentőségű épület, napsugaras oromdísszel. Épült: 1883." Sok ilyen, s Hasonló feliratot olvashat Alsóvároson, ki tavaszi s nyári időben elsétál a Földmíves, a Nyíl, a Pásztor utca tájékára. Aki belefárad a Kárász utca önmutogató zsivajába, aki nem kedveli a Tisza-parti korzózást, akinek belefájdult már a nyaka a lakótelepek panelházainak bámulatába — annak gyógyulás mindenkor az alsóvárosi utcák sugárzó nyugalma. Megmártózhat a múlt paraszti szépségeiben, erőt meríthet és derűt onnan. A Pásztor utcai csacsis ház jókedvéből, a Nyíl utca napsugaras sor tiszta népi művészetéből. S megülhet aztán az Alsóvárosi templom tövében, eltűnődve saját hangya voltán, amellyel betűkből igyekszik tornyot rakni. Szembenézőt a város sorsával. Olyat, amelynek tetejéről belátni: miként válik jellegtelenné, torzszülöttségével hivalkodóvá egy-egy városrész. Miként foglalja el a fából készült oromzat helyét a bevakolt téglafalazat, hogyan illesztenek idegen keretet az ablakszemek köré. Vagy ahonnan el lehet látni Kecskemétig, hol is hajlékot kapott a Szegednek is fölajánlott, ám megfelelő ház hiányában visszautasított naiv múzeum. E képzelt, alsóvárosi torony tetejéről belátni a Tisza-parti múzeum alagsorába is, ahol szétszedett szekerektől, kocsiktól roskadoznak a polcok. Akkora terme úgy sem lesz soha a múzeumnak, ahol azokat kiállíthatná, ahhoz éppen jó lenne egy alsóvárosi háznak az udvara, fészere. S odalátszik a tanácsháza is e képzeletbeli torony tetejére, hol tavaly eldőlt: egyelőre nincs pénz a házvásárlásra. Kovács József, a művelődési osztály vezetője kénytelen már a következő ötéves tervre hivatkozni: ha ebben az évben elkészítik a következő tervprogram vázlatát, abban mindenképpen szerepelni fog egy alsóvárosi napsugaras ház megvétele. A múzeumot fenntartó megyei tanács művelődési osztályától ígéretük van arra is, hogy — ha a megvásárláshoz nem is tudnak segítséget nyújtani — a fenntartást biztosítják. lyet a múzeum gazdag gyűjteményéből be lehet rendezni. Annak falain otthonra lelnének a Süli-képek is, annak udvarán bemutathatnák a paprikaeszközöket s a kocsigyűjteményt. A paprika városának éppen átellenben esik — ha közibük is terpeszkedett a Belváros — a Búzaváros. Annak is legértékesebbje a Kistisza utcai múltmaradék. Tóth Bála író, a Somogyi Könyvtár igazgatója tanácstagi interpellációval fordult tavaly januárban az illetékesekhez a felsővárosi hídépítés és városrekonstrukció fenyegette házak védelmében. — E fésűfogszerűen beépített épületegyüttesben látványos és hű ipartörténeti múzeumot rendezhetnénk be a híres-nevezetes felsővárosi iparokból. A Maros utcából menekítendő egyetlen és utolsó bőrszárító tímár házát rátehetnénk az itt megmaradó melléképületre, benne a műhely megjelenítésével. De itt kaphatnának helyet a kékfestő, a zsindelyvágó, a gyertyamártó, a mézeskalácsos és más iparok eszközei, műhelyei is. Nagy látványosan helyezkedhetne el az egyik udvarban a superplatz, a fahajóépitők tere, rajta félig kész, hagyományos, szép, egykor Európa-hírű hajóival s szerszámzattal, hajóhúzó hámokkal, fölszerelésekkel. ÖSSZEFOGÁSSAL PAPRIKAVAROS Somogyi Károlyne felvétele Képünkön; hatalmas yizoszlo p kíséri a vízre bocsátási Sétáljuk körül előbb a lehetőségeket, aztán a múzeum elképzelte parasztkiállítást. Egy ilyen ház megvásárlása, felújítása éppen ezredrészét tenné ki a város milliárdos költségvetésének. Pénzben viszont nem is mérhető, menynyit nyerhetne vele Szeged, melynek nemigen van mit a turistáknak mutogasson. Sőt, egyre kevesebb. Előbb-utóbb rá kell döbbenni arra, hogy a Dóm tér — kevés. Igaz, száz év múlva már a tarjáni lakótelep is műemléknek számít, ha kitart addig, de a századfordulóra írmagja sem marad a szegedi múltnak, amelyet máshol nem talál meg az érdeklődő. Akkorra elvész Paprikaváros töppedt házaival, a naphomlokúakkal. Ami atomjaiban mégis megőrizhetné, az egy parasztmúzeum lenne valahol a Mátyás tér környékén. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója is ezért fordult beadvánnyal a városi tanácshoz már tavaly: vegyenek meg egy napsugaras házat, ameBármilyen messze esnek egymástól az alsóvárosi naphomiokúak, a felsővárosi hajósgazda házak — leendő vagy lehető sorsuk összeköti őket. Az alsóvárosi ház belső falára szánt Süli-képek sorsa, a felsővárosi halászgazda házak egyike egyedülálló, s pusztuló naivfreskójának története végéhez közeledik. Ami megmentheti, az a múlt megbecsülése. Az igazi múlté, amely nem szégyellnivaló, bár nem a dóm pompája ad neki hajlékot. Mit lehet tenni — mondta valaki ama kis városi séta közben —, azt lehet tenni, hogy a régi ipar maradványainak megőrzésére figyeljenek oda a mai ipar nagyvállalatai, örökösei a régieknek Szeged fenntartásában. Meg a népfront is, melynek feladata a helytörténet ápolása, egyesíthetné az erőket ennek érdekében. Rábólintanak gesztenyék és platánok, tépett kis akácok is. Rábólint az idő, s egy pillanatra lenéz, hogy rohantában még le ne tapossa a töppedt házakat Veress Miklós fl legfőbb ügyész Szegeden Dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tegnap, szerdán Szegedre érkezett és felkereste a József Attila Tudományegyetem jogi karát, ahol dr. Antalffy György professzor, a kar dékánja fogadta. Délelőtt a jogi kar hallgatóinak kérdéseire előadás keretében válaszolt. Ezután az egyetem és a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei szervezete rendezésében A jogalkalmazás időszerű kérdései címmel tartott érdeklődéssel kísért beszámolót. Az előadáson ott volt dr. Kovács Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Vasutasok megbeszélése A Vasutas Szakszervezet szegedi területi bizottsága tegnap délelőtt aktívaértekezletet tartott a vasutas művelődési hazban. Ácsai Mihály, a területi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Mindezt számos hozzászólás, hasznos javaslat tette teljessé. Egyesztendős munka mérlegét vonták meg a tanácskozáson. Ez idő alatt a termelés segítésére, az érdekvédelemre. a szervezeti élet kérdésire egyaránt fokozott gondot fordítottak a vasutas tisztségviselők és aktivisták. A szocialista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigádmozgalom fontos lendítőerőt képviselt a feladatok valóra váltásában. 242 brigád 2 ezer 653 tagja érte el a szocialista cím valamilyen fokozatát, közülük 5 kollektíva már „A MÁV kiváló brigádja" címmel büszkélkedhet. A szakszervezet szót emelt a dolgozók fokozott terhelése ellen. Az élet- és munkakörülmények javítása számos eredményt hozott. Az aktívaértekezlet résztvevői célul tűzték ki a rendkívül sokrétű szakszervezeti tevékenység színvonalának további növelését. Vízen az új uszály Ezertonnás uszályt bocsátottak vízre tegnap délben a tápéi hajójavítóban. Bár nem ritkaság itt a hasonló esemény, megfelelő előkészületek után öt 6Ólyafán tíz ember közreműködé9evel lebonyolítható a látványos művelet, az év elsó vízrebocsátása valóságos ünnep mégis. A kis üzem szinte valamennyi dolgozója nekitámasztotta kezét a hatalmas hajótestnek, a hozzátartozók, rokonok pedig alkalmi vendégként nézték végig hogyan találkozik a vasalkotmány a vízzel. A tartókötélbe is belekapaszkodott, aki csak hozzáfért, hogy a víz közepére csúszott hajót part mellé vontassák. Emelkedik most a Tisza vízszintje, kedvez a hasonló munkáknak. Ma, csütörtökön újabb uszály indul vízre. Választási gyűlések Kisteleken