Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

SZERDA. 1973. MÁRCIUS 2S. 3 Egészségügyi mérleg Az Egészségügyi Minisztériumban most készül az ország egészségügyi helyzetének 1972. évi mérlege. Erről a következő előzetes tájékoztatást adták. A mérleg alapjában véve pozitív, a múlt esztendő mentes volt az influenzajárványtól, csupán az 1971. év végi járvány utóhatása érződött valamelyest tavaly január és február hónapban, Ami a főbb mutatókat illeti, figyelemre méltó az élveszületés négy éven át csökkenő irányzatának kedvező változása, 1971-hez képest az élveszületések száma 2 százalékkal emelkedett örvendetes az is, hogy a halálozási arányszám négy százalékkal alacsonyabb volt, mint 1971-ben. A halálokok között változatlanul előtérben állnak a szívbetegségek, a magas vérnyomás, valamint a rosszindulatú daganatok. Ugyanakkor kevesebb haláleset fordult elő közlekedési, üzemi balesetek, gümőkór, fertőző betegségek és tüdőgyulladás miatt. A népszaporulat 24 százalékkal emelkedett 1971-hez viszonyítva. Különösen nagy jelentőségű a csecsemőhalálozásban mutatkozó hatszázalékos javulás. Ennek eredményeként a csecsemőhalandóság az 1971. évi 35 ezrelékről 33 ezrelékre esett vissza. Mintegy 12 százalékra a csökkenés a tbc-s megbetegedéseknél. Az üzemi balesetek száma, az állami Iparban, az építőiparban, a szállítási és hírközlési ágazatokban csaknem 6 százalékkal volt kevesebb. Visszaesett az előző évihez képest a különféle foglalkozási betegségek és mérgezések aránya is. 1972ben 126-tal kevesebbet, összesen 2872 foglalkozási megbetegedést, mergezést jelentettek, amelyek közül a legtöbb — 55 százalék — a bőr megbetegedésével kapcsolatos. Kedvező volt tavaly a fertőző betegségek statisztikája is: csökkent a hastífusz, a dysentéria, a járványos szaruhártya-gyulladás, és több más fertőző megbetegedés. Ugyanakkor mintegy 20 százalékkal növekedett a fertőző májgyulladás, és 32 százalékkal magasabb volt a skarlátmegbetegedések száma. Az egészségi állapot kedvezőbb alakulására utal az is, hogy a táppénzes arány valamelyest csökkent: 5,4 százalékról 5,2 százalékra. A felnőtt orvosi körzetek száma 46-tal gyarapodott és elérte a 3898-at. Ezenkívül 62 új gyermekkörzet is belépett a hálózatba, s ezekből már 722 van országosan. Ugyancsak kedvező jelenség, hogy a felnőtt körzetek járóbeteg-forgalma 48 millió volt, szemben az 1971-es 49 millióval. A fekvőbeteg-gyógyintézetekben az ágyak száma 1267-tel nőtt, s 85 331-re emelkedett Mire szövetkeztek? Három esztendővel ezelőtt munkálkodásával Tarjánban figyelemre méltó vállalko- 142 ember ajtók mögé zárzásba fogott néhány tarjáni hatta gépkocsiját Olyan gépkocsi-tulajdonos: garázs- építményekbe, amelyek szövetkezetet alakítottak. Azt egyáltalán nem alkalmazakarták elérni, hogy a szü- kodnak a tarjáni városképlető új városrészben — mivel csak nagyon kevés állami garázs van — társadalmi összefogással, gazdaságosan, s ami legalább hez, s aligha felelhetnek meg a korszerű követelményeknek, mert igen nagy helyet foglalnak eL A mai napig rendezetlen a beépíennyire fontos, törvényes tett telek tulajdonviszonya keretek között építsenek ga rázsokat. A cél tagadhatatlanul tisztességes és hasznos, hiszen nemcsak az érintettek érdekeit szolgálta, hanem talán a szegedi tanácsnak sem volt közömbös, saját költségvetésből oldja-e meg ezeket a gondokat. Hogy mi lett a tervből, az akaratból, azt nem csupán érdemes, hanem most már szükséges mérlegelni, ismerve a három év tanulságait. Erre lett volna jó alkalom es az is, hogy a garázsszövetkezet tagjainak egyáltalán milyen érdeke fűződik csupán azért garázst, hogy a pénzüket jól megforgassák. Nem titok, a garázsszövetkezet tagjai közül minden következmény nélkül 10 —20 ezer forintos haszonnal árusítottak garázst az elmúlt években. Az érvényes rendeletek pedig egyértelműen szabályozzák: garázst csak az az állampolgár építhet, aki már személygépkocsi tulajdonosa. Okkal kérdezhetjük hát, mire szövetkeztek az 1. ahhoz, hogy tagok legyenek, számú szegedi garázsszövetSajnos a szövetkezeti alapszabályban, illetve a legutóbbi szabálymódosításban ráadásul érvényes rendeletekkel ellentétes javaslat található. Ugyanis a garázsszövetkezetbe azokat veszik fel tagnak, illetve azok kezdhetnek garázst építeni, akik „gépjárművel" rendelkeznek, kezetben; okkal, mert a szegedi tanács — nemcsak a gépkocsi-tulajdonosok, hanem a Tarjánban lakók érdekeit is figyelembe véve — már régóta szeretné rendezni a garázsépítkezések ügyét. Hogy ez végre sikerüljön, feltétlenül meg kell vizsgálni, ilyen körülmények között betölti-e hivatását a garázsszövetkezet, nem lenne-e akik a MERCUR által viszaz első szegedi garázsszövet- szaigazolt sorszámmal renkezet beszámoló közgyűlése, delkeznek, használt kocsit jobb valahogy más keretek Sajnos az érdekelteknek kívánnak venni, s erről nyi- között, megnyugtatóbb és még csak a fele sem jelent latkozatban biztosítják (!) a szakszerűbb módszerekkel meg, így a közgyűlést nem szövetkezetet. Ez a gyakorlat megoldani az egyébként kétlehetett megtartani. A be- egyenesen szüli az annyiszor ségtelenül létező tarjáni gaszámoló, a garázsszövetkezet tapasztalt visszaélések soro- rázsgondokat. múltja azonban nem tűrheti zatát. Eddig sokan építettek Matkó István A felelősség iskolája em is olyan nagyon daságosabb munka az, amit denkitől kellő önelemzést régen az egyik szege- „egyszer, de kifogástalanul" di gyár termelési fe- hajtanak végre, lelőse még csodálkozva No< ez nem üj _ mond„ mondta az ujsagirónak: — hatná yalaki valóban ismeDH? Nem, meg eddig nem rős a szolas Csakhogy igazhallottam rola. Mostanaban ságának érvényesítéséhez ez az üzem komolyan foglalkozik Dolgozz Hibátlanul! munigényelve. S mégis a másik bírálata volt a legjellemzőbb — hiányzott az önkritikus szemléletmód. Már szinte ott tartottak: mindenki más — hibás. Ezért szükséges hangsúlyozni: egy ilyen átfogo a DH - vagyis a ke" egy s^rvezeti k<*et, mozgalomhoz széles körű, 5i""„_..,.VagL1La kell egy teljessegre való tó- önvizsgálat is szükrekves. Hisz a DH-t sok karendszer — bevezetésének kisebb-nagyobb kollektíva gondolatayal. Mar tudnak _ egy.egy kitűnő brigádj rola, hallottak sikereiről munkacsoport, műhelyközösmost mar a bizonyosságot ^ _ lényegében már élte szeretnek hogy valóban er- akkor is amikor hirél, ^ demes nekivágni. S a valaszt hallották. Fokról fokra javí„ ségeltetik. A személyes felelősség átérzése, más szóval a szocialista hozzáállás és munkaerkölcs. Természetesen ez azt is feltételezi, hogy az egymáshoz kapcsolódó arra: valóban olyan nehéz, mmöséeet hadát munkakörök is jobban egy és nagy felkészültségét igénylő dologról van szó? Vagy éppenséggel egy igen egyszerű módszerről? Arról, hogy mindenkinek még egy kicsivel jobban kell dolgoznia, még egy kicsit jobban ügyelni a minőségre, és akkor máris úgy lehet tekinteni, hogy az üzem a DH módszerével a legjobb úton más kezére dolgoznak, tehát i , „a , ..... ... például az alkatrészt pontokentettek a kulonfele vesz- san ^ esztergálják, tesegeket. Orosz anreszuk amilyenre a szerelönek szükvolt a gyar, a vallalat sikereiben. sége van, ehhez megfelelő alapanyagot ad az anyagbeszerző osztály stb., stb. — A DH — ahogy én éregy Most ezekre a pillérekre építve lehet kiteljesíteni a mozgalmat. Mert aDH-s telmezem"-, mondta ez benne a legvonzobb, ez a munkás tulajdonképpen legnagyobb igeret - nem a fogaskerekek /obb ö^zevan a siker fele? Mert van- adja alabb a teljessegnel. Az csiszolasa. Hogy simábban nak, akik így vélekednek. egész vallalati kollektívára . ... — lakatosra és piackutatóra, Mint annyiszor, hajlamo- igazgat6ra ^ technikusra, sak az emberek a túlzások- fonónóre ^ szövönóre, közra a DH eseteben is. Pedig gazdaszra és üzemszervezőa hibamentes munkarend- re _ szükség van ahhoZ) szer nem olyan könnyű, hogy az „egyszer, de kifohogy ep hirtelen elhataro- gástalanul„ elv gyakorlattá zással be is lehessen vezetváljon. Hogy valóban munmenjen a gép. Valóban, erről van szó — nagyban. Az üzemi gépezet egészéről. Amelyben, kellő vizsgálódás után, a tulajdonosi jó érzés és a „rész az egészben" tudat szintéziséig lehet eljutni. Lámcsak, milyen fontos ni — a tőle várt eredmény- karendszerré váljon az, ami az én fogaskerék-forgolódányel. Am, nem is annyira egyének, brigádok, tehetsé- ' ges közép- és felsőbb vezetők munkájában már sokhelyütt megvalósult. som ebben a nagy gépezetben — élhetik át a felelősség és büszkeség együttesét a DH-ra vállalkozók. Olvashattunk olyan munT

évedni emberi dolog, kásákról, akik elnyerték az de a tévedésben meg- önmeós címet. A Villamosmaradni ostobaság — szigetelő és Műanyaggyár így bölcselkedtek valaha; ezt TMK-műhelyében minden a régi latin közmondást va- általuk végzett javításért 6 vezési, vezetési, irányítási ^bogy így módosíthatjuk a hónapi garanciát vállalták a módszerek. Megtanulható, PH"ra: hibázni emberi do- szocialista brigádok. A szakalkalmazható, csak a tudatos og'.d®'e1le1mez™k cs?k egY Jefanlek szándék, a jó szervezőkész- kl.c»t- hol követtük el a h.- meg arról: külföldön, illetve ség és a kollektíva érdekelt- bat> * Pnbe,ri e™vel meg is ?k. . hogyan-mikeppen ségének növelése kell hozzá szüntethetjük. Persze ehhez tettek erdekeltte az embereNem szabad tehát sem le-' elengedhetetlen a munkahoz ket a minőség javításában, egyszerűsíteni, sem túlkomp- yalo viszony a munkamorál Sokfel« jehetoseg kozt való nehéz, hogy azt a sok ódzkodást, fanyalgást, „van nekünk így is elég gondunk!" legyintést, amivel egyik-másik gazdasági irányító reagált a bevezetés igényére — indokoltnak érezhetnénk. A DH semmivel sem könynyebb, és semmivel sem nehezebb, mint a modern szerlikálni. Bánni kell vele tudni. Mint a hasznos, jó eszközzel bánik az alkotó ember. Ehhez persze előfeltétel az eszköz, a szerszám vagy szerkezet alapos ismerete. Mi is tehát a DH-munkajavítása. Szükséges, hogy a gathatnak tehát a vállalkominőségi előírásokból jottá- zók. Egységes recept persze nyit se engedjenek, hogy ki- nincs. A DH-t úgysem leki gondosan ellenőrizze saját het másolni; csinálni kell munkáját. S bár korántsem egy saját és sajátos rendíeue;,a -^'T^Vf • méS szert- ^ a helyi feltetlenul ide kell írni: a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek felhasznárendszer? Egy sajátos^ veze- lása nagyon fontos éppúgy, tési koncepció, műszakiszervezési-nevelési-mozgalmi elemek szervesen összefüggő rendszere. Jó vezetési eszköz a hibák csökkentésévállalati célok re, a megmint a hibátlan munka anyagi és erkölcsi ösztönzése. Hogyan látja ugyanazt a hibajelenséget a vezető és a viszonyokra épül, a korábbi tapasztalatok alapján. E tapasztalatok átadására egyébként most kitűnő lehetőséget teremtett a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa — együttműködve a Gépipari Tudományos Egyevalósítására. Tulajdonképpen beosztott? Milyen megoldást sület Csongrád megyei csoaz alapvető kérdések további elnapolását. A tagoknak es a szerkesztőségnek eljuttatott beszámoló önmagában is sokat elárul: a szövetkezet tagjainak száma 373, s ebből 142-nek van garázsa. Továbbá a közös kasszában 50 ezer forint van különböző befizetésekből. Tulajdonképpen ezeken a tényeken kívül a garázsszövetkezet életében más biztosat már alig találni... Mert maga az elnök, Pásztor Imre jelenti ki beszámolójában, hogy „ma sincs jogilag, közgazdaságilag kialakult forma, amely szerint dolgozni kellene, végül úgy tetszik, mintha a szövetkezet valamilyen szükséges rossz lenne, az igazgatóság minden tagja bejelentette régen, hogy lemond, de ebben intézkedés nem történt stb." Tény, hogy a tarjáni garázsszövetkezet megalakulása óta — ügy mint legutóbb — egyetlen olyan közgyűlést sem tudott tartani, amely határozatképes lett volna. Az sem vitás, hogy a „szövetkezet" valóban nem több, mint egy formálisan legalizált érdekközösség, amely meglehetősen öncélúan vegetál. És sajnos, elég sok hibával. Hogy célját mindeddig nem tudta megvalósítani, az vitathatatlan. Mindössze arra volt jó, hogy a hibák ok-okozat összefüggéseinek feltárásán alapszik. Fontos elve, hogy a leggazA határrr •• | • orok is. t Most fejeződtek be a jelölő gyűlések a határőrségnél kialakított választási kerületekben is. A röszkei útlevélkezelők a Szegeden állomásozó többi határőr-alegységgel együtt Kozma Mihály főtisztet a szegedi városi tanácsba jelölték. A katonai választási kerületekben egyébként mindenütt szervezetten folyik az április 15-i választások politikai előkészítése. Képünkön; jelölnek a katonák találnak együttesen? A DH nagy „aduja" éppen ez: minden lehetséges módon bevonni a munkásokat a kritikus-önkritikus szemléletbe. Arra késztetni őket, hogy önkritikusan nézzék munkájukat, keresve a bák okait, fürkészve a megszüntetés módozatait. „Mi a hibás?" — ez a munkarendszer legfontosabb pszichológiai jelszava. S nem az, hogy „ki a hibás?" Lényeges ez a megkülönböztetés. A DH — sajnos még nem elég teljes — szakirodalmában ugyanis találunk már figyelmeztető példákat, tanulságokat is. Természetes módon, a hibák felmérésével kezdték a mozgalom alapozását az egyik hazai üzemben. Gazdasági egységenként, vezetőnként, minportjával. Előadás-sorozatot szerveztek a DH-róL többek közt a munkarendszert elsőnek bevezető hazai gyár, a VSZM vezetői, szakszervezeti vezetőik adnak tájékozsaját tatast az üzemi vezetőknek, bi_ munkaverseny-felelösöknek. c |sak azt mondhatjuk: jól teszik a vállalatok — a KSZV, a Szegedi Fémipari Vállalat, a DÉMÁSZ és a többi jelentkező —, hogy elküldik munkatársaikat tanulni, ismerkedni a lehetőségekkel. így tisztábban láthatják teendőiket, s azt, hogy mit is adhat a DH. S bizonyára nem egy vállalat teszi majd meg ezek után — a konzervgyárhoz hasonlóan —, hogy beiktatja a DH bevezetését a szervezési programjába. Simái Mihály Együttműködés Elutazott hazánkból az Arab Mezőgazdasági Szövetkezeti Unió küldöttsége, Mohamad Idris főtitkár vezetésével. Az arab vendégek a TOT meghívására tartózkodtak hazánkban. Tárgyalásaikat követően megállapodást kötöttek az Arab Mezőgazdasági Szövetkezeti Unió cs a TOT együttműködésére.