Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-03 / 52. szám

SZOMBAT, 1973. MÁRCIUS 3. I n béremelés forrásai Március 1-től az utóbbi évek legnagyobb arányú béremelését hajtják végre az állami iparban és az építőiparban. Az intézkedés ré-zletei ismertek, ám beszélgetve az üzemek, vállalatok munkásaival, hamar kiderül, hogy a végrehajtással kapcsolatban sok a bizonytalankodás, a kérdőjel. A napokban az egyik szocialista brigád tagjai között szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy vajon ml a fedezete a központi béremelésnek, s a .központi" jelző azt jelenti-e, hogy a 'Vállalatok pénztárcáját egy fillérrel sem terheli a március elsejétől esedékes béremelés? „Mert ha így lenne — Jegyezte meg a brigád vezetője — akkor félő. hogy a vállalat a könnyen jött pénzzel könnyen is bánik, s megintcsak hiányozni fog a bérfejlesztéseknel és általában a vállalati bérpolitikánál oly régóta nélkülözött ésszerűség; annak messzemenő átgondolása, hogy a béremelés gyakorlati végrehajtása mennyiben szolgálhatja a vállalat termelési, gazdasági céljait" Az efféle töprengés crra is bizonyíték, hogy a munkások között nem is kevesen akadnak, akik öszszeftlggésekben gondolkoznak, és nemcsak saját fizetési borítékjuk vastagodása foglalkoztatja őket. Tény, hegy a központi döntés alapján béremelésre kifizetett összeget a vállalatok nem nemzeti ajándékként kapják. A béremelést 60 százalékban az állami költségvetés. 40 százalékbon pedig a vállalatok fedezik. Ezt a 40 százalékot a vá1,'alatoknak a termelékenység és a Jövedelmezőség emelésével kell előteremteni, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy « mostani béremelés lényegében előleg az idei és a jö vő évi gazdasági eredményekből. Az a vállalat, amely képtelen eredményesen, jövedelmezően dolgozni, s ezért képtelen „behozni" az előlegként adott 40 százalékot, bizony bajba kerül. Mert ez esetben a vállalati forrásokbői történő további bérfejlesztés nagyságát fenyegeti veszélv. s ez könnyen további munkaerő- és egyéb gondokat okozhat. A következtetés —bizonyos fokig — érvényes az államháztartásra is amely a bérfejlesztés nagyobb, 6C százalékos hányadát biztosítja. Az államháztartás azonban csak úgy vállalhatja az ezzel járó milliárdos terheket, ha az eddiginél is takarékosabb, megfontoltabb gazdálkodás jellemzi r.emcsak a vállalatokat, hanem a költségvetési intézményeket is. Láthntó tehát, hogy a rövidesen végrehajtandó bérintézkedések — a közel íövőben — nem kis kötelezettséget jelentenek a vállalatok, s általában minden gazdálkodó egység számára. Sokszor hangoztatott igazság — de nem árt újra és újra ismételni —, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyit megtermelünk. Mindenki előtt nyilvánvaló az ls. hogv az állami költségvetés rendelkezésére álló források — amelyből most a béremelés nagy részét fedezik — a vállalatok, a gazdálkodó egységek által megtermelt Javakból származik. Az általános béremelést nem kötötték össze külön befizetési kötelezettségekkel, a vállalatoknál ez az intézkedés nem Jelent további progresszív adóterheket. De Jelentenie kell azt. hogy az eddigieknél még szervezettebben, még racionálisabban, következésképpen még termelékenyebben dolgozzanak. S e:' a követelmény már szoros kapcsolatban áll a béremelés gyakorlati végrehajtásával. A kapott pénzt úgv kell felhasználni, hogy az valóban a gazdaságosabb, n nyereségesebb munkára ösztönözzön. A párt és a kormány által elhatározott bérintézkedés jó alkalom arra is, hogy a vállalatok felülvizsgálják eddigi — jórészt mechanikus — bérpolitikájukat, és ne csak azt nézzék: kinek mennyi adható, hanem elsősorban azt, hogy a béremelés gyakorlati végrehajtásával hogyan és milyen mértékben tudják ösztönözni a termelés növekedését és gazd?iságossógát. Vagyis: hoszszabb távra kelt gondolkodniuk, és ez nemcsak azért létérdeke n vállalatoknak, mert a központilag elhatározott béremelésnek azt a bizonyos 40 százelékát saját forrásaikból kell biztosítani, hanem azért is. mert az államháztartás teherbíró képessége jelentős mértékben attól ls függ. hogy mindazok, akik most jelentős béremelést kapnak, hogyan dolgoznak. V. cs. Nőnapi ünnepségek Március 8-a, a nemzetközi nőnap alkalmából számos ünnepséget tartanak Csongrád megyében és Szegeden ta nők köszöntésére. Szegeden március 8-án a textilmüvekben kerül sor a megemlékezésre. Dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára szól a nőnap jelentőségéről. A szegedi járás hat községében ugyancsak ünnepi megemlékezésre kerül sor. Március 8-án Bordányban. este 6 órakor a művelődési otthonban, Zsombón pedig délután fél 5 lior a kultúrházban. Röszkén ugyanezen a napon délután 5 órakor tartják az ünnepséget. Tiszaszigeten március 10-é» este G érakor, Domaszéken ls ezen a napon este 6 órakor, s Dorozsmán is ugyanebben az időpontban emlékeznek meg a nőnap jelentőségéről. Dorozsmán a községi tanácsházán tartandó ünnepség szónoka Rozsa István, a megyei pártbizottság titkára lesz. A Szép Magyar Könyv 1972. évi versenyére 18 kiadó 326 könyvet nevezett be. Pénteken a zeneművészek klubjában Lengyel Lajos Kossuth-díjas könyvművész, a Nyomdaipari Egyesülés elnöke — egyben a könyvverseny főzsürijének elnöke — értékelte a rangos vetélkedőn részt vett művek, kiadványok színvonalát, amelyet 34 díj — köztük hét fődíj — és 39 oklevél Jelez. A szépirodalmi művek kategóriájában fődíjat nyert a Magyar Helikon Shakespeare összes műveinek négykötetes kiadványa, s nagyra értékelték a Szépirodalmi Madách: Az ember tragédiája, valamint a Magvető Weöres Sándor: Pszyché című művének kiadását is. A politikai kiadványok sorában fődíjas lett a Kossuth korszerű társadalomtudományi ismeretek könyvtárának lexikon sorozata, s díjazták a Krónika Dózsa György 1 tetteiről című munkát ls. A gyermekkönyvek között díjat nyert a Közgazdasági és Jogi Kiadó gondozásában megjelent „Állatos abc", a Minerva-sorozatban, s hét Móra-kiadvány is elismerésben részesült. A művészeti kategória fődíját a Mai magyar -ajzművészet című művészi album nyerte el, amely a Képzőművészeti Alap Kiadónál jelent meg. Igen szép kiadványnak minősítették a Magyar Helikonnál megjelent Chronica Hungarorum, s a Corvinánál megjelent 16. századi német táblaképek című kiadványt is. Az Ismeretterjesztő kategóriában két mű is fődíjat nyert: a Gink—Gombos szerzőpár Örményország című könyve és a Közgazdasági és Jogi, valamint a Kossuth Kiadó közös gondozásában megjelent „Budapest társadalmának és gazdaságának 100 éve" című kiadvány ls. A tantermekben reggel ségkfvül Pazár Béla volt a három szegedi gimnázlhét órakor gyulladnak fei a jelentősebb pedagógusegyé- umot, a piarista, a Baross villanylámpák, és este tíz- niség. ö alakította ki az is- és a Klauzál gimnáziumot kor alszanak el: a Radnóti kólában azt a polgári ltbe- össze kellett vonni. Mégis gimnázium épületében min- rális szellemet, amely a gim- ezzel kezdődött az idén 75 dennap tizenöt óra a tani- názium légkörét a későbbi éves iskola történetében a tásl idő. Délelőtt 912 gimna- évtizedekben meghatározta, legjelentősebb szakasz. A zista — kétharmad részük Az épületet egyébként nem felszabadulás megteremiette lány — veszi birtokába a fiúgimnáziumnak szánták. a nyugodt, zavartalan alko24 osztálytermet, délután Az eredeti tervek szerint tómunka feltételeit, anyagi szakkörökre, KISZ- és klub- felsőbb leányiskola lett vol- és szellemi alapjait, ugyanfoglalkozásokra térnek visz- na A szegedi polgárok akkor olyan dinamizmust sza, esténként pedig a fel- azonban — főképpen a sze- a fejlődésnek, hogy a nőttek, a levelező és az esti gedj lányos mamák — til- régl ős a mai iskolát szinte tagozat 700, valamint a TIT takoztak valósággal fellá- össze sem lehet hasonlítani, nyelvi tanfolyamainak 250 zadtak ellene Az történt A felszabadulás utáni eszhallgatója ül az iskola pad- ugyanis, hogy eredetileg" a tendőkben a Radnóti C.imjaiban. Mindennap legalább lánygimnázium közvetlen nazium különleges helyet 1300—1500 kisdiák és öreg- szomszédságában, a mai Saj- vívoLt ki magának nemcsak diák fordul meg az épület- tóház helyén fiúglmnázi- Szeged, hanem az ország ben. umot akartak építeni. Rá. .. adásul a mai statisztikai AmiKor középiskola vörös téglás épü75 evvel létében akkor már műköezelott, dött egy polgári Iskola. Két 1893-ban fiúiskola mellé egy lányebben a gimnáziumban meg- gimnázium? Ezt akkor a LANYGIMNAZIUMBÓL FIÚISKOLA gimnáziumai között ls. Elsősorban lendületes kezdeményező képességével, kísérletező erejével, az új Iránti fogékonyságával. Az iskola szellemi karakterét ma mindenekelőtt ezek a kezdődött a tanítás, az el- szegedi polgárok erkölcse törekvések határozzák meg. ső tanévben még mindösz- ebből is látszik, mennyit sze 95 diák tanult, két el- változott azóta a világ — ső osztályban, két tanár és képtelen volt elviselni. A egy igazgatp vezetésével. Az lánvgimnázium ilyen körüligazgató, dr. Kárpáti Károly, Sopronból jött Szegedre; a természettudományi tárgyakat Pazár Béla matematikus, a humán tárgyakat Szappanos Péter tanította. Hármuk közül kétZenei naptár Lanfos István zongoraestje Kadosa Pál professzor mindezt biztos kézzel és elakadémiai zongöraosztályá- mélyüléssel közvetítette a ból a legjelesebbet csütör- hallgatósághoz, tökön este a szegedi zene- Szünet után a romantika művészeti főiskola nagytér- korszakának Liszt Ferenc-i mében ismerhettük meg. Az zongoraműveiből választott utóbbi évek igazi szenzá- Lantos István egy sorozatot, ciója Lantos István, ez a ki- amely a kevésbé ismert alvételes zenei és hangszar- kotásokkal a nagy magyar technikai képességekkel ren- zeneköltő sokoldalúságát delkező zongoraművész, aki mutatta be. Egyben mega zenei világban a Rádióze- erősítette, hogy ez a magas nekar amarikai hangver- színvonalú zongoravirtuozlseny útjának szólistájaként tás áll érdeklődésének közhívta fel magára a figyel- pontjában. A Sursum corda mat. átszellemült dallamossága Szegedi hangversenyét élményszerűen hatott a csoHaydn A-dúr zor.goraszoná- dálatos kidolgozásban, majd iája vezette be. A klasszikus a Bárom elfelejtett keringj stílus távolabb áll az előa színek villódzásában MWW kamarazehéSz Lisztat állítotadótól, dinamikai skálájá- ta elénk. Ez a csillogó játék nak tüze, agogikai túlzása volt az est fénypontja, kevésbé illik a népzenéből amellyel a közönség alig tusarjadt, tiszta, problémátlan, dott betelni. A Scherzo és EGY ISKOLA - TÖBB ÉPÜLET mények után a Tisza-partra, a mai Tömörkény gimnázium épületébe került. A fiúk pedig megkapták a lányoknak tervezett épületet. Kissé kalandos körülmények között lett tehát a lányiskolából fiúgimnázium. De nem kísérte túlságosan nagy szerencse később sem az iskolát. Alig tizenöt évvel az alapítás után kitört az első világháború, s az épületet azonnal Katonakórháznak vették igénybe. Négy esztendeig, amíg a háború tartott, a diákok más szegedi iskolák épületeiben tanultak. Az iskola, mint intézmény, megmaradt, de folyton változtatta a helyét S ezzel még nem volt vége a megpróbáltatásoknak. Alighogy befejeződött az első világháború, a kolozsvári egyetem Szegedre települt át, s a természettudományi kar a mai Radnóti Gimnázium épületét kapta meg. 1921—1931-ig, tehát tíz esztendőn át, ismét más épületekben működött a főgimnázium, amelyet egyét Meglepő azonban, hogy ez az új fejlődési szakasz milyen korán kezdődött Egy esztendővel a felszabadulás után ez az Iskola volt az első olyan szegedi gimnázium, amely a környező 'nlvakban — többek között Algyőn, Ferencszálláson, Röszkén, Sándorfalván és Deszken — megszervezte a kihelyezett gimnáziumi osztályokat. Arról talán nem Is kell beszélni, hogy ez a kísérletező kedv csak bizonyos tárgyi feltételek biztosításával érhetett el eredményeket. A Radnóti Gimnázium az ország egyik legjobban felszerelt iskolája. Nemcsak a nyelvi laboratórium bizonyítja ezt, hanem a fizikai, kémiai, biológiai szertár, illetve valójában laboratórium. Nem csoda, ha Ilyen körülmények között a tanulók átlageredménye jó, pontosan 4,3, s talán az sem, hogy a fizikai dolgozók gyerekei, akik az összlétszám 42 százalékát teszi ki, hasonló eredményeket érnek el. FAKULTATÍV TANTÁRGYRENDSZER s a jövő? Az új keresése, a kísérletezés, a legjobb kutatása . M határozza meg az iskola jöként fennállásának 25. evé- v°jét ls. Csak egyetlen pélben, az 1922—23-as tanév- da erre a József Attila Tűben Szeged nagy fiáról, dományegvetem nevelési Klauzál Gáborról neveztek tanszékével most készítik el. Mai nevét 1930-ben elő annak a kísérletsorozatkapta. nak a bevezetését, amelvnek Az iskola, a Klauzál Gá- célja kidolgozni az úgynebor főgimnázium e zakla- vezett fakultatív tantárgytól esztendőkben és a mos- rendszer bevezetésének feltétoha körülmények ellenére teleit, lehetőségeit Középfois kiemelkedő eredmények- kon még sohasem volt pélkel teljesítette feladatát. Te- da arra, hogy a diák azoknapsugaras muzsikához. A induló bravúros technikai 1 kintélyes, rangos Intézmény hói a tantárgyakból, ameBrahms f-moll szonáta elő- figurái csak fokozták a adása már minden részleté- hangulatot. A művész ráben igazolta, a művész eb- adása átvezetett a francia ben a poétikus északi ro- impresszionizmus hanghamantikában adja önmagát, tásalba, bemutatva, hogy zenei tudásának teljében. A Liszt kései művelnek egy "iatalkori Brahms hatalmas részével Debussyhez és Rateladatot ró a zongorára, veihez készíti az utat. Szönímelyet zenikarszerű mére- ni nsm akaró tapsokkal feekben, egyéni harmóniai jsződött be az emlékezetes nyelvezetű tételekben szer- művészi esemény, kesztett, s az ifjú művész Szatmári Géza lett, amelynek híre-neve iyek érdeklik] s amelyektúlszállt a város határain. hen bizonyos tehetséget árul el, több órát kapjon, mint Amáso- a többlek, mint osztálytértűk vl- saL 1974-től a Radnótiban lághábo- ezt is kipróbálják. Bármi rút sé- legyen is az eredmény, abvészilte át a hói a szempontból, hogy a rülés nélkül gimnázium. Az Iskolában a város felszabadulása után néhány nappal, 1944. október 15-én már megkezdődött a tanítás. Igaz, rendkívüli körülmények között, mert — tanárhiány miatt — a tanárokban ébren tartja majd az új keresésének lendületét, a tanulókban pedig segíti a szellemi fejlődést, erősödést, egészen biztosan sikeres lesz. Ökrös László