Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

2 KEDD, 1973. MÁRCIUS 27. Diákok tárlata Vidám leányarc tekint a szobrai egy önálló művészi László márványszobrait érterembe lépőkre — Brutyó pálya első lépései. Szikár, demes meg megemlíteni. Az Mária szénrajza kifejezi a komor, kemény tekintetét ifjú festők vásznainak jelentárlat alkotóinak korát, gondolkodását, hangulatát. Az alkotók 18 évesek, a Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola most érettségiző tanulói. Sok éves, szép hagyomány márvány szegzi ránk Gémes Katalin tős része a kötelező iskolai Dózsája. Az országos Dózsa- feladatok magas szintű megpályázaton díjnyertes szobor oldása. Portrék, akttanulmámellett Gémes más terüle- nyok, szén-, akvarell- és tekre való jártasságát is iga- olajképek. Balogh Sándor zolja kerámiamunkáival, három olajvászna már is kiönarcképével, alakult, izgalmas színvilágot folytatása a végzős növendékek tárlata a Bartók Béla művelődési központban. •Ahogy dr. Diós József igazgató mondta, a kiállítás az iskola törekvéseit szeretné kifejezni. Nem művészeket képezni, hanem a mesterségbeli készségeket kifejleszteni, az anyagokat megismertetni, a agyagszobraival. Szentkúti tükröz. Piktúrájában a sötét, Levente kiállított kert.plasz- komor színek dominálnak. A riíUllSS'parS- «**"«* ^eme,kednek ban láthatjuk viszont. Jakab Szemán Akos munkái. Az László alkotásait az anyag- „ötszáz éves a magyar szerűség, a fény-árnyék hatásának jó érzékű alkalmazása jellemzi — térplasztikája a természetre élénken rekönyv" cimű plakátja jó mesterségbeli tudásról, szárnyaló fantáziáról tanúskotanulók tudjanak festékkel, ágáló alkotó munkája. Kul- dik. kővel, bronzzal úgy bánni, hogy elképzeléseik megvalósíthatók legyenek. Végignézve a tárlatot, a kiállított festmények, grafikák, szobrok, plakátok jelentős része mar egyéni látásmódot fejez ki, az alkotásokban ott lüktet a saját gondolkodásmód, kifejező erő. A színvonalas anyagból is ki kell emelni néhány alkotást, melyek már jóval többek Iskolai vizsgamunkánál. Csikós János ólomból, fából,, márványból formázott csár Ágnes faportréit, Szűcs Forró Tamás Velencei nyár Elkészült a Velencei Nyár, ben. Az idei program gazdaa Velencei-tó nyári rendez- gabb, változatosabb lesz a tavénysorozatának program- valyinál. Több szórakozást tervezete. A tópart hagyó- terveztek. Kiemelkedő esemányos eseménysorozatára ménynek ígérkezik a velencei július és augusztus hónap- néptánctalálkozó) amelyre az ban kerül sor, Agárd, Gár- * ' ' , dony, Velence, Pákozd. Suko- ország minden részéből erró és Kápolnásnyék község- keznek meghívott együttesek. I. KERÜLET Házassá):: Karácsonyi József rá Blllczkl Erzsébet, Szűcs Oyörgv ós Kerekes Irén. Orsy László ós Csányl Erzsébet, Sebes) Bálint és Farkas Klára, Bnftl Gyula és Bodó Katalin, Sz.ántó Lajos ós Tombáez Mária. Balla Béla és Wessel Klára, Nagy László ós Simon Eva. Kiss Dezső és Márkus Irén. Pintér Gusztáv ós Felföldi Katalin. Milllnger Róbert és Sejpes Katalin. Nyári Sándor és pap Edit, Llndstcdt Heinz és Bcrkó Irén, Anyakönyvi hírek Klára házasságot kötöttek. Halálozás: Fehérvári János, Csóka Sándor László meghalt. m. KERÜLET Házasság: Sérl József István és Donáth Erzsébet házasságot kötöttek. Születés: Volíord Lajos Józsefnek és papdt Erzsébetnek Rita Erzsébet. Balázs Jánosnak és Vajda Juliannának Zsolt, Koszó Tamásnak és Borsos ErVöröskeresztes kongresszus előtt Képzés és elsősegély Régi igazság, hogy egy-egy nyai — Elsősegélynyújtás sának és továbbképzésének rendszerét is. A vizsgázottaszakmai ellenőrzéséről. A vöröskeresztes elsősegélyhelyek, egészségügyi állomások felszerelését fokozaaz elsősegélynyújtási telményeknek. köveAz országos kongresszusra készülő mozgalmat köszöntve csak Károlynak ós Táborosl Aqneanck Beáta Melinda, Dcme Lát,/.- Ehetnék Magdolna, Sánta lónak ós Kertes?. Juliannának Sándornak és Gyuris Klárának Sevantinl Serglo és Fekete An- Zsolt. Kovács totvánnak és Andrea, Tóth Jánosnak és Mesna, Vékás iHtván ós Miklós F.r- Kádár-Német Magdolnának terházi Erzsébetnek János, zsébet, Csiszár Mihály és Takács Andrea, Kovács-Bera Mihálynak Baksa Ottónak és Doboroka Johanna házasságot kötöttek. ós Bernrtth Erzsébetnek Erzsé- Máriának Adrienn, Bugyi EleSzűlctés: Bakos Györgynek és . Sa,lán,k) .Jüíl6 mérnek és Sándor Anikó EvaLajos Veronikának Veronika, Honának László, BÖrcsölc Imré- nak Anlkó, GyóJa| Ferencnek TUkölyi Imrének ós Magyar Ro- és Fe!}ér, Mf.riáil,?,1f £b?I' és Csizlk Magdolnának Ferenc, - Arany Jenőnek és Süli Erzsé- Kis Gyulának és Dudás Annábetnek Jenő Gábor nevű gyer- nak Angelika Anna. Molnár Támekűk született. nosnak és Hlnek Erikának Anett Halálozás: várnai Jénos. Káh- piroSka, Rácz Dánielnek és lesz Zoltán, Várhelyi Szilárdné Frank Máriának Mónika, Simiia ,,,„., Schlemender ottllla, Tarlcs Ist- Lászlónak és Villányi Gtzelláinacsai Lászlónak és Kovács ván' Surányl Jánosné Güntor nak NOrbert László. Fekete Ibolyának Krisztián. Hódi And- ^fíí,?1'v.SI" Antal Mihálynak és Jpvánovics rásnak és Dohánv Ilonának rakl L«Josné Gácsl Anna, Bubr- Máriának Zsolt Antal. Makal EdU Czlmer Gyödnek és Zöfd I'llnak és Tolvaj Etelkának Tlj 7,állának Stella, Szűcs Károlynak és Imre Magdolnának Attila Károly, Gyuris Alajosnak és Ocskó Erzsébetnek Mónika Erzsébet, Kéri Józsefnek és Sz.renka Piroskának Tamás Zsolt, Mácpai Molnár Dénk Máriának Edina Mária. Sutus ,_szentirmal Lajos, Ferencnek rá Bczzág Ilonának "tva"- ,góczl Ilona Ferenc, Molnár Andrásnak és György, PJyarcs István, JÓJárt Szélpál Hozállának Erika. SzaMolnár •«»„«,„«» „ JóVsef;'Farkas Jánosné Zahinv keres Jánosnak és Deák Márlé- Pi,:oslSa' Tandari Józsefné Szélnak János, Kopcsik Sándornak 1*1 Krzsóbm Szabó Miklós, és Mészáros-Szvarenszkl Ibolya- Ferenc.né Bódl Ilona, Sarnak Tímea, Ábrahám Lajosnuk "V"1 György meghalt, rá Rácz Piroskának Zsuzsanna, n KERÜLET Hézl Lajosnak «. Kordás Irén- HáMná(. Bcrtók Lajos bor László, Katona Andrásnak és Gondl Juliannának Zsolt József, Révész Tibornak és Sánta Eva Klárának Rita nevű gyermekük született. nck Árpád. Sajtos Józsefnek és Péllnkó Erzsébetnek Erzsébei, Csiszár Andrásnak rá Csiszár Veronikának András, Majoros Józsefnek és Monostort Margitnak József, Gajdos Emilnek rá Barta Erzsébetnek Attila Emil, Bóka Miklósnak és Renkó Matildnak Richárd László. Király Pálnak és Domokos Katalinnak Tibor. Nyerges Je.V'nek és Kádár-Német Magdolnának Fagler Editnek Orsolya Erika, Széli Józsefnek és Elekes Magdolnának Szilvia Magit, Farkas Andrásnak és Borbényl Zitának Árpád, Nagy Sándornak és Gyetvai Erzsébetnek Anitu Erzsébet. dr. Faragó Józsefnek ís dr. Horváth Adélnak Péter József, Olasz Józsefnek és Odry Zsuzsannának Mónika Zsuzsanna. Németh Istvánnak ós Szrnka Rozáliának Gábor István, Kocsis Sándornak és Király Katalinnak Sándor Tibor, Németh Jánosnak és Aniont Máriának János. Kiss Mátyásnak és Gyapjas Irénnek Tibor, Rácz Sándornak rá Horváth Máriának Sándor. Nagy Jánosnak és Sándori! Ilonanak Róbert Gábor. Hajdú Sándornak rá Furulyás Etelkának Sándor. Berta Istvánnak és Marótl Veronikának Edina, Isky Lászlónak es Juhász Ellának Zsuzsanna, Józsa Józsefnek rá Bodo Magdolnának Zita. Koós Józsefnek és Nagy Ilonának Vnnda hoberta. Szabados Istvánnak és Lakatos Erzsébetnek Anikó. Sülyl Miklósnak és Bartos Irénnek Miklós, Lájtcr Ferencnek és Lepsényi Évának Márln. Eszenyl Lászlónak es dr. Hutka Zsuzsannának Réka Zsuzsanna, Hevesi Józsefnek és Bende Margitnak József. Reketl-Nagv Mlhalynak és Süli Rozáliának sáru. Juhász Karolynak rá Jankó Irénnek Karoly, Musa Józsefnek és Módra Ilonának Attila, SzabO Endrének es Radóczl rerezlánuk Beatrix Teréz. Nagy Tibornak és Salamon Máriánuk Maria, Bálint Károlynak és Bodor Ibolyának Zsolt. Oémcs Istvánnak es Kovacs-Lapetu Maróinak Erika. Csányl Antalnak es zadorl Franciskának Róbert, Nagy Lászlónak és Lévai Annának Annamária. Adányl Istvánnak és Balogh Honának Ilona. Tamási Istvánnak és Furák Rozáliának Anita, Duróczl And1 rasnak és Szcbunl Rozáliánuk Mónika, Makra Antalnak és Márkus Erikának Gabriella, Rózsi Jánosnak és Tóth Gizellának Gábor János, dr. Máriáéi Halálozás: Kökény János. DéI nl Istvánná Czutor Julianna, Csurgó Gábor, Gál Ferencné Bournáz Rozália, Plgnlezkl J6rá zsef. Tóth JanoH. Tóth Györgyné Horváth Marian, Czabán"Sándor Dubecz Erzsébet, Marótl Jullanés Fárt Ilona Valéria, riarkai na, Szécsl Lajosné Kiss Rozalia, Mihály rá Engl Etelka. Orosz Koncz Fábiánné Huszta Anna Lajoa Sándor rá Barabás Edit meghalt. ország életszínvonalának kézikönyve, az Elsősegély fontos mutatója a lakosság nyújtás képekben — rendkí- kat igazolvánnyal, jelvénnyel egészségügyi ellátása. Ennek vül népszerűek: annyira, látják el, s gondoskodni kíszámos összetevője közül az hogy gyakorlatilag alig-alig vánnak munkájuk egyik lényeges pont: a bal- lehet hozzájuk jutni. Pedig irányításáról, • esetet szenvedett vagy hir- e nagyszerű kiadványok emtelen megbetegedett ember beréletek megmentésében seelső ellátása, azaz az elsőse- glthetnek. gélynyújtás. Szocialista álla- Az egészségügyi törvény, tosan javítani kívánják, hogy munk folyamatosan törek- illetve annak végrehajtási minél jobban megfeleljenek szik arra, hogy a betegellá- utasítása előírja, hogy mintást javítsa. Ennek érdeké- den — munkahelyen, oktaben bővül az orvosi körzetek tási és egyéb intézményben, hálózata, növekszik a rende- ahol emberek tömegesen lőintézetek óraszáma, a kór- megfordulnak, biztosítani kell házi ágyak száma stb. az azonnali, szakszerű első- készülő magyar vöröskereszMindezek mellett azonban segélynyújtást Ezt elsősor- tes mozgalom szervezettségésok olyan baleset betegség, ban a gépipari, elektromos- vei, kitűnő szakemberek álmérgezés történhet, amely- ipari, közlekedési a háztar- tal képzett és irányított aknél haladéktalanul elsőse- tásokbun előforduló vegyi, tívahálózatával olyan egészgélyt kell nyújtani a bajba- elektromos balesetek, és a ségügyi és szociálpolitikai jutottaknak. Elég, ha ezzel mezőgazdaságban, a vegy- feladatokat lát el, amelyekre kapcsolatban utalunk a köz- iparban, a textiliparban je- más szervezeteknek nincselekedési balesetek számának lentkező mérgezési ártalmak nek lehetőségei, növekedésére, gyakori sú- teszik 6ürgetően szükséges- A kongresszusra lyosságukra, a szaporodó sé. háztartási balesetekre, a gé- Az egészségügyi szervek és elismeréssel lehet szólni a pesítés, az iparosodás, a ke- a Vöröskereszt vezetői bizto- népes vöröskeresztes tábor, mizálás stb. által mindin- sítani kívánják, hogy az a társadalmi vezetőségek, az kább szaporodó ve6zélyfor- alapfokú elsősegélynyújtási aktivisták tízezreinek minrásokra. tanfolyamokat — az Egész- dennapos áldozatos munkáA vöröskeresztes munká- ségügyi Minisztérium által járói: azokról, akik megérnak kezdettől egyik legfon- előírt tematika alapján — tették s munkájukban érvétosabb ága, területe az első- képzett orvos szakoktatók nyesítik a Vöröskereszt mélysegélynyújtás. A megyékben vezessék. Kidolgozzák az el- ségesen humanista, ember(a fővárost nem számítva) sősegélynyújtók vizsgáztatá- Jjarát feladatait (Vége). 1968-ban 9 ezer 500 elsőseüólynvúitó hely voit; számuk ma meghaladja a 13 ezer 300-at. Ez a dinamikus fejlődés jól jelzi azt a megkülönböztetett figyelmet is, amelyet a vöröskereszt erre a munkára fordít De rendkívül tanulságos még egy számadatot, említeni- ez arról tudósít, hogy miként, alakult az elsősegélynyújtások száma. Négy esztendő alatt, 1969 és 1972 között mintegy másfél milliószor nyújtottak elsősegélyt a társadalmi aktivisták. A Vöröskereszt hagyományos tanfolyamai közé tartoznak az elsősegélynyújtással foglalkozók, a hallgatókat erre felkészítő előadássorozatok, illetve gyakorlati bemutatók. A sérülések ellátására sok aktívát képeznek ki rendszeresen a mezőgazdasági és az ipari üzemekben, a lakóterületen. Sok fiatal és felnőtt részvételével tervez a Vöröskereszt évről évre tanfolyamokat az iskolában, valamint a polgári védelmi kiképzés keretében 18. A Vöröskereszt kiadváII Fáklya új száma A Fáklya április 1-én meg- csolatok kiváló szakértőjét. A jelenő 7. száma köszönti a Lilija Aljosinárót szóló cikkfelszabadulás 28. évforduló- ben pedig a magyar képzőját. Z. Zabelkin, a Szovjet- művészet szovjet népszerűsíunió Hőse azokra a katonák- tőjével ismerkedhetnek meg ra emlékezik írásában, akik az olvasók, részt vettek Magyarország A sportkedvelők a szovjet felszabadításában. női torna üdvöskéjéről, Olga Jelentős teret szentel a lap Korbutról olvashatnak képes a szovjet űrhajózás távlatai- beszámolót, nak, az űrkutatás problémái- Ebben a számában újabb nak. Ezzel kapcsolatosan nyelvleckét közöl a lap, a két teljes színes oldalon mu- gyermekek pedig a képes metatja be Leonov szovjet űr- sesorozat következő folytahajós és Szokolov festőmű- tását olvashatják, vész alkotásait, amelyeket az Külön érdekessége a száműrkorszak ihletett. nak, hogy a Füles rejtvényVas megye és a Mari újsággal közös nagy keresztASZSZK testvéri kapcsola- rejtvényt közöl, amelynek tairól, gyümölcsöző együtt- megfejtői között különlegeműködéséről számol be több sen értékes jutalmakat sorszínes írás. Részletes bepil- sóinak ki: az első díj egy lantást kap az olvasó a mari hétnapos moszkvai—leninnép mindennapi életébe, mű- grádi utazás lesz, ezenkívül vészetébe. Bemutatja a lap filmfelvevő, rádió, varrógép Pjotr Drozdovot, a több mint stb is szerepel a díjak köezeréves magyar—orosz kap- zött. Dugonics nyomában A Dugonics (régi nevén Deszkás) temetőben közép tájt áll Dugonics András (1740—1818) obeliszk je. Juhász Gyula verset írt róla: Sírodhoz, Dugonics, színt flreg, eljövő UJ kor énekese, s tiszteletét teszi, Fj! huny zöld laurus fonja be hamvadat, örvend néki egéaz szive. Karcsú, bús obeliszk tör föl az égre Itt, Mint nagy lelked, amely tul homokon, poron, Es tul parlagon ls, uj Helikon fele Szállott, vitte a nemzetet. Áldott vagy, Dugonics, szent, öreg, oszlopod Oltár lesz, valamíg Hunnia tércin Árpád nemzete Cl, s virtusa megmarad, S lelkét nem lepi durva rög. Dugonics oszlopánál Nem messze innen pihen a legnagyobb magyar folklorista, a magyar népköltészeti gyűjtés klasszikusa, Kálmány Lajos (1852—1919). S a temetőből mindjárt odasétálhatunk, ahol Dugonics született. Az Osztrovszky u. 1/b. sz. iskolaépület helyén állott 1912-ig a szerény kis hajlék. 1860-ban határozatot hozott a városi tanács, hogy megjelöli a szülőházat, és a fölirat megszövegezésére Arany Jánost kéri meg. A politikai viszonyok újbóli kedvezőtlenre fordulása azonban késleltette a megvalósulást, s így erre csak a Dugonics-szobor fölállításénak évében, 1876-ban került sor. A szöveg szerint: „E házban született, élt és halt meg Dugonics András" — ami nem egészen pontos (hiszen élete javét másutt, Nyitrán. Nagykárolyban, Vácott, Nagyszombaton, Budán, Pesten töltötte), másrészt nem is bizonyos, hogy itt halt volna meg. Életrajzírója, Prónay Antal ugyanis azt írja, hogy amikor a nyugalmazott egyetemi tanár hazaköltözött Szegedre, unokahúgánál, Beniczki Miklósnénál lakott. Hogy az 6 házuk hol volt, nem tudom. De hogy a htt, mely szerint Dugonics itt is halt meg, tovább is élt, mutatja, hogy amikor 1910-ben lebontották a régi házat, s a helyére épült Iskola Dugonics utcai falára fölírták a ma is látható és valóban monumentális méretű szöveget, e szöveg fogalmazója, Tömörkény István is kitartott emellett: EZEN ISKOLA HELYÉN ÁLLOTT AZ A HÁZ, AMELYBEN DUGONICS ANDRÁS, MAGYAR NEMZETI NYELVÜNKNEK ÖRÖKÉRDEMÜ MŰVELŐJE. IRODALMUNKNAK EGYIK ÜTTÖRÖJE SZÜLETETT ÉS MEGHALT 1740—1818 A régi táblát különben a múzeumba helyezték, majd 1942-ben, a Dugonics Társaság fönnállásának fél évszázados jubileumán a Társaság újból visszahelyezte, s alatta egy másik táblán ezt meg ís örökítette. Példát mutatva ezzel, hogyan kell hasonló esetekben eljárni. 1906. júniusában Kosztolányi Szegedre jött meglátogatni Juhász Gyulát, s együtt nagyot sétáltak a városban. Juhász levélben számolt be közös barátjuknak, GedÖ Simonnak élményeikről: „Egész délután sétaltunk a Tisza partján, költők a füzesben!... Kegyelettel néztük meg városom nagy szülöttének, Dugonicsnak szülőházát, ahol a fölirat ragyog: Itt született, élt és halt meg Dugonics András legfinomabb Kathrclner malátakávé elsőrendű babklvonattal..." S azután még így folytatta: „Közben az 6 fti. igaz szépségeit: az újszeged! parkot, a Stefániát, a szegedi parasztlányokat, Maris utódait. Kerestük a szegedi intellektuelleket, de ezt még az ő szemével sem tudtuk fölfedezni. Csak egy ökröt láttunk a Dugonics szülőháza előtt..." Ugyanezekben a napokban, június 21-én A Dugonics-szoba címmel cikket írt a Szeged és Vidékében, s ebben megismételte előbbi tapasztalatát a Dugonics-házról. Dugonics szülőháza, úgymond, igazán emlék, s hogyan becsüli meg a város? Arendéba adják, kereskednek benne. Az idegent megdöbbenti ez a kettős fölirat, „így becsüli meg a nemes város nagyYia szülőházát. így él a tradíció, a kegyelet Szeged városában." Tömörkény 1916-ban Régiek, régiekről címmel írt a Dugonics-házról. „Kis, alacsony, sülyedező ház volt, a kicsit hosszabb embernek lebukva kellett bemenni az ajtaján. Fiatal házas koromban, a közelben lakván, még jártam ebbe a házba, mert kis matralista bolt [vegyeskereskedés — P. L.] volt benne, s onnan vittem a gyerekeknek krajcárért cukrot." „Volt arról szó — folytatta —, hogy ez a kis ház maradjon meg úgy, ahogy éli, az idők végezetéig. De hát nem lehetett. Iskola kellett, s iskolát építettek oda, s ebben talán az egykori királyi oktató lelke is megnyugodhatott: népek tanításával a helye fakadt a szülőhelyén. Járok arra, ha futja az időből. Állva az új ház előtt, s keresem, úgy emlékezetemben, a régit, amelyben a főtisztelendő András bácsi meghalt egykoron. Egy öreg ember arra haladván, mellém áll. — Itt élt Dugonics András —, mondja, tudja-e? Már nem ebben a házban, hanem aki ház ennek a helyén volt. — Tudom, bátyám, de köszönöm ls a jóakaratot. — Nono — mondja megint —, föl ls van írva a házra, hogy itt élt. Föl van írva az elemet tálába. Olvassa csak el, ha föllát odáig. De hangosan olvassa. Nem volt nehéz a kívánságnak eleget tenni, mert elsősorban föllátok odáig, másodsorban Kosztolányi J szemeivel fölfedeztem városom pedig éa csináltam a föliratot..£