Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

8 PÉNTEK, 1973. MÁRCIUS 23. Fáradtság és pszichológia Kell-e példákkal bizonyí­tani, hogy egyre többen és sűrűbben panaszoljuk: fá­radtak, idegesek vagyunk, rohanunk, rossz a közérze­tünk, az ingerültség halmo­zódik bennünk? Mert lehet­ne példákat sorolni, de az ilyen, és hasonló „tünetek" sajnos annyira közismertek, hogy felesleges. Mi az oka? Az immár so­kat hallott válasz: a világ körülöttünk nagyon meg­változott. A technika cso­dálatos eszközeivel az infor­mációtömeggel szemben pe­dig az az ember áll, akinek idegrendszere, gondolkodá­sának lehetőségei korántsem változtak olyan mértékben, mint az őt körülvevő világ. Meddig képes alkalmazkod­ni az ember? Szükségszerű­en következik-e be a fen­hez vezet, megzavarja a dolgozó egyensúlyát, a sze­mélyiségjegyeket is előnyte­lenül befolyásolja. A mun­tennie annak érdekében, hogy minél későbbre tolód­jék, megelőzhető legyen, ha­tásait minél jobban el lehes­kához és a munkatársakhoz sen tüntetni, megszüntetni. való viszony is nagyon lé­nyeges. A kedvetlenül vég­zett munka hamar telített­séghez vezet, az érdektelen­ség és egyhangúság követ­keztében a teljesítmény csökken, a dolgozó sikerte­lenségi érzéssel küzd. A kapkodó, időhiányban szen­vedő munkás tevékenysége rapszódikussá válik, ez na­gyobb energiát követel, ha­mar elfáradáshoz vezet. A fáradt ember önértékelése pedig könnyen helytelenné válik, idegrendszere káro­— Milyen konkrét felada­tok, vizsgálatok lehetségesek a munkapszichológiában? — Bonyolult, szakpszicho­lógiai feladat például a megfelelő ember kiválasztá­sa a megfelelő helyre, az al­kalmasság, majd a „beválás" megállapítása. Nem biztos ugyanis, hogy egy-egy mun­kaművelet elvégzése külön­böző típusú embereknél ha­sonló módon, időben, mér­tékben vált ki fáradtságot. A munkaszalag ideális tem­póját is kísérleti úton lehet sodik, szervezete, egész lel- megállapítani! Műszeres vizs­kivilága beteg lesz. Csökken alkalmazkodóképessége, megromlik a társadalomhoz tebb leírt állapot? Többek való viszonya, ez pedig jel­között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik egy napjaink­ban gyorsan fejlődő tudo­mányág, a pszichológia. Dr. Geréb György tanszékvezető főiskolai tanár újabb, tudo­mányos kutatómunkája kap­csolatban áll ezekkel a — szinte az egész emberiséget foglalkoztató — kérdésekkel. — A fáradtság olyan élet­tani állapot, amely valami­lyen fizikai vagy szellemi tevékenység közben lép fel, az energetikai anyagok nagymértékű felhasználódá­sával jár, és amelynek kö­vetkeztében bomlástermékek halmozódnak fel a szerve­zetben. A fáradtság azonban nem mindig jár együtt le­vertséggel, nem mindig kö­veti valamilyen kellemetlen hangulat. Egyszerűsítve a dolgokat, azt mondhatnánk: a fáradtság lehet „kellemes" és „kellemetlen", de min­denképpen elkerülhetetlen. Az életjelenségeket állandó kopás, elhasználódás kíséri. — Mikor beszélhetünk „kellemes", és mikor kelle­metlen" fáradtságról? — Az erőt meghaladó munkavégzés kimerültség­lemhibákat von maga után. — Hogyan segíthet az embernek a tudomány, a pszichológia? — A munkapszichológiai vizsgálatok a termelés szín­vonala szempontjából is jelentősek, hiszen ez nem­csak a technikai körülmé­nyektől, hanem a munkástól is függ. A fáradtság pszicho­lógiai vizsgálata az emberi munka racionálisabb, gazda­ságosabb, de mindenekelőtt egészségesebb, ezért humá­nusabb körülményeinek megteremtéséhez nyújt se­gítséget. Bizonyított, tudo­mányos ismeretanyagot szol­gáltat ahhoz, mikor és mi­lyen körülmények között lép fel az elfáradás, és mit kell gálattal lehet kimutatni, hogy az éjszakai műszakban dolgozók fáradási szintje kü­lönböző lehet. A munka köz­ben beállított szünetek — mint a mérések kimutatták — nem egyértelműen fára­dástcsökkentő hatásúak. Nem mindegy ugyanis, hogy mikor van ez a szünet, és az sem, hogy milyen időtarta­mú. De nemcsak az üzem­ben, az iskolában is nagy jelenetősége van a pszicholó­giai kutatásnak, hiszen csak a pszichológia törvénysze­rűségeinek figyelembevéte­lével lehet eredményes az ottani munka is. A közeljö­vőben egyébként Szegeden lesz egy ergonómiai konfe­rencia, amelyen ezek a kér­dések is szóba kerülnek. S. E. Kifogásolt bútorok A Kereskedelmi Minőségei- eRenőrzése során megállapí­lenőrző Intézet a forgalom­ban levő termékek hatósági Könyv Széchenyiről Gergely Andrásnak, a fia- többé-kevésbé tudatosan ho­tal, Szegedről a fővárosba zott létre, s amely cselek­származott szerzőnek első véseit végső soron meghatá­könyve az Akadémia Kiadó rozta. gondozásában jelent meg, az A témaválasztás erényei Értekezések a történeti tu- mellé mindenekelőtt az al­dományok köréből sorozat­ban, Széchenyi eszmerendsze­rének kialakulása címmel. Szerzője szegedi, itt érettsé­gizett, majd az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem filo­zófia-történelem szakán szer­kalmazott módszert kell a szerző javára írni. E metódus lényege: Gergely mindig szem előtt tartja Széchenyi életének alakulását. Az élet­rajzi folyamat mintegy kere­tül szolgál a társadalom- és totta, hogy egyes bútorok mi­nősége nem felel meg az elő­írt feltételeknek. A vizsgálat szerint aTánya nevű jugoszláv hálószobabú­tor ágyvasalásai nem felelnek meg a követelményeknek, a soproni Asztalosipari Szövet­kezet „vendégágyának" kár­pitozása nem teljesíti a kö­telező állami szabvány előírá­sait, a szombathelyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság natúr, lakkozott Erfa gyermekágya rossz minőségű alapanyag­ból, nem szabványos méret­ben készült, s balesetveszé­lyes. Ezért ezeknek , a termé­keknek az árusítását az inté­zet megtiltotta. (MTI) zett diplomát, azután böl- eszmetörténeti megközelítés­csészdoktori címet. Jelenleg a Történettudományi Intézet munkatársa. Széchenyi István „kemény dió" a történettudomány, s nem kevésbe a közgondolko­dás számára. Alakja, törté­neti jelentősége, helye a re­formkor magyar társadalmá­ban — ha sok tekintetben tisztázottnak is tekinthető — hez, s Széchenyi munkái im­manens elemzésének. A mód­szer végül is igen jól szer­kesztett, magabiztosan kom­ponált könyvet eredménye­zett. Kétségtelen érdemé a tanulmánynak, hogy először vállalkozott Széchenyi leg­fontosabb műveinek szerke­zeti elemzésére. Ezáltal, s a biográfiai alap, a társadalmi semmiképpen sem egyértel- politikai összefüggések, a ko­mű, lezárt kérdés. A vele rabéli társadalmi praxis ér­kapcsolatban megjelent mun- telmezésével alighanem — az kák is ezt tükrözik, legna- adott kereteken belül — a gyobb hányaduk forráskiad- lehető legteljesebb képet ad­vány vagy esszé. A fiatal ja Széchenyi tevékenységé­szerző (1946-ban született) nek mozgatóiról. Teljes ké­vállalkozott első ízben arra, pet, beleértve a kor, s a vizs­hogy a marxista történetírás gálát tárgyául választott em­eszközeivel és módszereivel ber ellentmondásait is. S ami elemezze a fiatal Széchenyi szintén becsülendő értékei eszmerendszerének kialakulá- közé tartozik a kötetnek, túl sát. tudományos erényein: érde­A fiatal Széchenyi eszme- kes könyv. Nem csupán a rendszerének kialakulását szakma, hanem minden em­vizsgálja könyvében Gergely ber számára, aki érdeklődik András, vagyis annak a filo- múltunk fontos, izgalmas és zofiai, etikai, vallásos stb. sokféleképpen értelmezett, gondolatkomplexumnak, gon- vagy csak félig-meddig meg­dolkodási rendszernek kiala- oldott kérdései iránt, kulásat, melyet Széchenyi Sz. L Fiatalok üdülése Nyolcvanezer fiatal üdüléséhez — a ta­valyinál 30 000-rel többnek — nyújt kü­lönféle kedvezményeket idén az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. Az ifjúsági turizmus fellendítését szor­galmazó és a kormány által is támogatott program szerint az OIOT az idén, egye­bek között, fejleszti a tavaly már meg­kedvelt ifjúsági kempingakciót. 25 000 csekkfüzetet osztanak szét hamarosan, fő­ként az ifjúsági klubok segítségével. A füzet az 50 százalékos utazási kedvezmé­nyen kívül arra jogosít, hogy tulajdonosa hat éjszakára kapjon szállást az ország bármelyik kempingtáborában, vagy exp­ressz üdülőjében. A füzet tartozéka hat ebédjegy is, darabonként 7,50 forintos ér­tékben, amelyet az önkiszolgáló éttermek vagy a vendéglők beszámítanak az árba. A füzet célja: az országjáró, hazánk tá­jait megismerni akaró fiatalok „vándo­rolhassanak". Tűz Tarjánbcm Létrán hoztak le 42 embert — Sérülés nem történt Tegnap délután valamivel teket. Odaadó munkát végez­5 óra előtt, eddig ismeret- tek a tűzoltók valamennyi­en. Ebben az esetben nagyon len okból tűz ütött ki a 206­os, tízemeletes épület alag­sorában, a lomkamrában. A lángok onnan nem terjed­tek tovább, viszont a füst ki­áradt a lépcsőházba. Erre fi­gyelt föl az I. emeletről La­ki Katalin és értesítette a tűzoltóságot. A tűzoltókat 16 óra 47 perckor riasztot­ták, akkor még csak a föld­szinti tűzhöz. Mire kiértek — néhány perc múlva — a füst már elárasztotta a lift­aknát, a lépcsőházat és a szemétledobó aknán át fel­húzódott a felső szintekre. Azonnal riasztották a hid­raulikus, kosaras létrával fel­szerelt kocsit is — melyből mindössze eggyel rendelkezik a szegedi tűzoltóság —, amely perceken belül a helyszínre érkezett és hozzá­látott a mentéshez. Az emeleteket a tűz nem veszélyeztette, mert lokali­zálták a lomkamrában. A lépcsőházon és a szemétledo­bó aknán keresztül azonban egyre jobban elárasztotta a füst a házat, a legfelső eme­leteket is. Ez természetesen nagy ijedelmet okozott a la­kásokban, és csak annak kö­szönhető, hogy sikerült elke­rülni a pánikot, hogy a tűz­oltók gyorsan megkezdték a mentést. A kosaras géplétrá­val 12 gyermeket és 30 fel­nőttet mentettek ki a fel­sőbb emeletekről, közöttük várandós asszonyokat. Sze­rencsére senki sem sérült meg, néhány enyhe füstmér­gezés kivételével. Tóth István főhadnagy, a városi tűzoltó-parancsnok­ság vezetője elmondotta, hogy a mentésben főként Bánffy György főhadnagy, Biczók István főtörzsőrmes­ter és Priszlinger Antal fő­törzsőrmester, a létra keze­lője tűnt ki. A létrára azért hárult ilyen fontos feladat, mert a lépcsőház járhatat­lanná vált a füst miatt. Csak oxigénes légzőkészülékekkel tudták magukat átverekedni a füstön a tűzoltók, hogy megnyugtassák a fönt reked­Úttörők vetélkedője Tizenkilenc általános isko­la csapatainak részvételével rendezték meg az úttörőház­ban A néppel tűzön vízen át elnevezésű vetélkedőt A vetélkedőn selejtező, majd elődöntő után hat csa­pat jutott a döntőbe, ame­lyek tagjai a legjobban töl­tötték ki a Petőfi életével, szabadságharccal kapcsolatos utca- és térneveket kellett mondaniuk. Izgalmas volt a verseny, amit jól bizonyít, hogy mind­össze egyetlen ponton múlott a győzelem, amelyet a Ta­nárképző Főiskola I. számú gyakorló iskolájának Csiszár Erik, Técsi László és Ertsey Péter összeállítású csapata illetve a szabadságharccal szerzett meg 64 ponttal, a 63 kapcsolatos kérdésekből ősz- pontos Gera Sándor általá­szeállított totószelvényt, a nos iskola és 61 pontot gyűj­legszebb, legötletesebb tobor- tött Ságvári gyakorló iskola zó plakátokat készítették, tanulói előtt. A győztesek a a legtöbb helységet megta- városi KISZ-bizottság aján­lálták a térképen, ahol Pe- dékaként 200—200, a második tőfi járt, és így tovább. A helyezettek 150—150, míg a döntőben többek között vers- harmadik helyen végzett paj­ismeretükről kellett számot tások 120—120 forintos vásár­adniuk, meg arról, mennyire lási utalványt kaptak jutal­ismerik Szegedet, ugyanis a muL tileg csak földszinti tűzre számítót tak. A tűz okát egyelőre nem sikerült kideríteni. A tűzol­tóság szakemberei más, ille­sok múlott a gyorsaságon is, ebből is jelesre vizsgáztak, hiszen a riasztás után 6 perc- tékes szervekkel közösen cel már a létrás kocsi is ki- vizsgálatot indítottak, hogy érkezett, amelyet pedig csak kiderítsék, mi okozta a tü­később hívtak, mert erede- zet. A magasba indul a mentőkosár Acs S. Sándor felvételei Biztonságban a mentőkosár kis utasai

Next

/
Thumbnails
Contents