Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

SZERDA, 1973. MÁRCIUS 21. \ Figyelmet a minőségre Az Élelmezésipari Dolgo- László, a Szakszervezetek zók Szakszervezetének Megyei Tanácsának titkára Csongrád megyei bizottsága érdekes kezdeményezést jetsgnap, kedden kibővített lentett be: a szegedi üzemek ülést tartott a szegedi szalá- és vállalatok anyagi segítsémigyár művelődési termében, gével április második feléAz ülésen megjelent és fel- ben Szegeden megalakul az szólalt dr. Tamás László, az első munkás lakásépítő szöÉDOSZ főtitkára is. vetkezet. A Szeged megyei „_ rnno7 város tanácsa által adott közművesített telken még tavasszal megkezdődik egy tíz megyebizottsági titkára szá molt be az 1972. évi munkáról. Megállapította, hogy Csongrád megye és Szeged élelmiszeripari üzemei jól dolgoztak, azónban termékeinek minőségén tovább kell elfogadta a megyei javítania. Az ülésen Hajas ság beszámolóját szintes munkás szövetkezeti ház építése, amelyhez hasonló a későbbiekben Hódmezővásárhelyen létesül. A kibővített ülés végezetül bizottHelyfoglalás a Balatonnál Idegenforgalmi szerveink még csak ezekben a napokban kötik a megállapodásokat a különféle utazási irodákkal, de a Balaton partján máris több száz külföldi túrista gondoskodott nyaralóhelyéről. Több kempingben állandó táborrászt tartanak fenn a csehszlovák nagyüzemek, bányák szervezett üdültetésben résztvevő csoportjainak. A legnagyobb keletjük a kempingfaházaknak van. A fa- es műanyag-házakban rendelkezésre álló több mint ezer férőhelyet már csaknem az egész idényre kibérelték a külföldiek. A fűtésről — idejében Villamoson, buszún Ma hivatalosan is beköszöntött a tavasz. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy hosszabb időre szögre akaszthatjuk a pincekulcsokat, elzárhatjuk a központi fűtések csapját. Ez utóbbi egyébként sem ajánlatos, mondják a radiátor mellett melegedők, mert könnyen megrongálódik a szigetelés, és járhatunk óránként a megtelt vödörért — a fűtőtesthez. Joós J. Zoltán (Tarján, 212/A) a fűtési szezon befejezése előtt sem tartja későnek, hogy felhívja a figyelmet a télen hideg tarján! lakásokra. Teszi ezt olvasónk abban a reményben, Ez rendjén is volna, csakhogy azt nem a lakók, a tulajdonosok és gyerekek rovására kellene „megszervezni". Javítsák meg a fűtést és azután keressék a felelősöket — tanácsolja a levél írója —, a perrel járó huzavona ideje alatt a lakók így melegedhetnek. Az elzárócsapok elé szabályozó szelepet kellene felszerelni, így a lakásokban csak a csapot kell nyitni, zárni, ha elromlik a radiátor. Az üzemeltető ragaszkodik a 20 fokos átlaghőmérséklethez. Igaz, hogy nem lehet megfagyni ilyen hőmérsékleten, de hosszabb ideig takaró és kabát nélkül nem hogy a nyár elegendő lesz bírja ki az ember. hibák kijavítására. A levél irója még szóvá A levélíró, mint a nép- teszi az átadott lakásokban front elnökségi tagja, tanácstagi beszámolókon vett részt, s az ott elhangzott panaszok alapján fogalmazta meg a fűtéssel kapcsolatos javaslatait. Mint ismeretes — írja olvasónk —, egyes lakásszövetkezetek pert Indítottak a kivitelező, a beruházó, az üzemeltető ellen az elégségtelen fűtés miatt. Szeles Lászlőné, a MÉK tranzltfblep dolgozója, az éjszakai műszakból igyekezett haza 14-én. A villamos éppen a megállóban vesztegelt, szaladnia kellett, ha ezzel akart, utazni. A csukott ajtót a kalauznő kinyitotta ugyan, de nem éppen udvarias szavak kíséretében. A zsargon szókincsünkbe tartozó kifejezések ellen tiltakozik olvasónk, már csak azért is, mert a villamos közönsége előtt nevetségessé tette a kalauznő e szavak használatávaL Február 28-i Postaládánkban a Szeged és Deszk között közlekedő buszról esett szó, melynek vezetője egyik olvasónkat nem engedte a középső ajtón felszállni. Kaliczka Péter, a buszvezetője nincs azonos véleményen az elégedetlen utassal. A buszt olvasónk 1970 óta vezeti, az utasok mindig is a középső ajtón szálltak fel, az utánuk következőknek — mivel farmotoros a deszki főleg idős embereknek — járat „Lezavarni" onnan így nem kellene egy-egy üres nem is kell senkit kosár keresésére indulniuk, aztán pedig a megrakott kosár részére helyet felszabadítaniuk. K. J.-né a 8. sz. élelmiszerüzletben 40 dekányi kol.,., ... , , bászt vásárolt a minap, s engedték előre az idősekét a h h nem 60 forintot Széchenyi tér. megállóban, számlázott érte az a tanulótapasztalt minőségi hibákat az egyes panelelemek között rések húzódnak, az ajtók, ablakok deformálódtak, a tetők beáznak. A gyors munka dlcséretetes, különösen, ha lakásépítést illetünk ezzel a jelzővel, ez azonban nem lehet okozója a sok-sok hibának, hiszen százezreket áldoznak a családok új otthonukért Kereskedelem Ez a témája három levelünknek, melyeket egy csokorba is köthetünk. Török Józsefné (Gyík u. 16.) hosszú levelében — lám, ilyen is előfordul olykorolykor — a vásárlókra panaszkodik, mint vásárló. A Csillag téri üzlet vevői ugyanis széthagyják az üres kosarakat, ahelyett, hogy egymásba raknák ezeket. így Az utolsó nézeteltérés utasok és a vezető között február 2-án történt, amelynél a panaszos levél Írója is jelen volt. A fiatalabbak nem így egy korosabb asszony rsaknem lemaradt, a buszróL Ezért igen durva hangnemben utasította rendre az előző levél irója a gépkocsivezetőt, aki mindezt sérelmesnek érzi. „A cikk megjelenése óta lakóhelyemen, Deszken sorozatos megaláztatások érnek. Ugyanis nekem tulajdonítják a cikkben felhozott vétkeket, amelyek azonban nem felelnek meg a valósagnak." Hogy miként is tőrtént a szóban forgó eset, utólag nehéz eldönteni. Való igaz, hogy hibát is az követ el csak, aki dolgozik, és gyakran előfordul, hogy egérből elefántot rajzolnak a kritikusok. A közlekedésben oly gyakori perpatvaroknak csak ugy lehet elejét venni, ha vezetők, kalauzok, utasok mindannyian megtesznek mindent a békés utazásért. kislány, aki hosszas terefere után szolgalta ki — Ily módon — a vevőt. A reklamációt komoly fejtörés követte, s minthogy ez sem vezetett sikerre, az egyik elárusító „vette kezébe" az ügyet. Ujabb mérés, számolás után 28 forint került a blokkra. Nem lehetne több figyelemre, komolyabb munkára serkenteni a kereskedelem jövendő elárusítóit? — kérdezi joggal olvasónk. S hogy jó példával is szolgál a kereskedelem, annak bizonyítékául ismertetjük Erős Lászlóné (ösz utca 31.) levelét. Köszönetet mond a Centrum áruházban dolgozó egyik elárusítónak, aki liften vitte őt fel az emeleti részbe. Ez az előzékeny, udvarias magatartás adott tollat olvasónk kezébe. Bérgazdálkodás és Jövedelempolitika T

ervgazdaságunkban közismerten a munkabér legfontosabb funkciói közé soroljuk a munkára való ösztönzést. és a nemzeti jövedelem személyi fogyasztásra szánt részének a társadalom tagjai között történő elosztását. A kettős szerep a munka szerinti elosztás elvében jut kifejezésre. A X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatai, valamint a Központi Bizottság múlt év novemberi állásfoglalása ráirányította figyelmünket e fontos törvényszerűség érvényesülésének vizsgálatára. A vállalati személyi jövedelmek forrását biztosító pénzeszközök — társadalmi céljainkkal összhangban levő — képzésének és elosztásának kérdése a központi szabályozás és a vállalati gazdálkodás egyik legbonyolultabb problémája. Igényli ezért központi és vállalati szinten egyaránt a társadalmi és gazdasági szervek figyelmét, összehangolt munkáját A gazdaságirányítási rendszer reformja óta öt esztendő telt el. Jogos tehát a kérdés: milyenek a tapasztalatok, a bérek és jövedelmek alakulását, a vállalati jövedelempolitikát illetően Szeged iparában? Az elmúlt 5 év során Szeged ipari egységeiben a vállalati bérgazdálkodás kereteit — néhány élelmiszeripari vállalat kivételével — az úgynevezett relatív bérszínvonal-szabályozási rendszer szabta meg. Ez a szabályozási forma ismert hiányosságai ellenére a vállalatok többségénél a korábbiakhoz képest jobban biztosította a központi jövedelempolitika érvényre jutását, a jövedelmek munka szerinti elosztását Vállalataink gazdálkodása megfelelt annak a fontos követelménynek, hogy a bérek növelését a jövedelmezőság oldaláról kell megalapozni Az adóbefizetés nélküli bérfejlesztés — mint kedvezmény — a vállalatok szűk körére terjedt ki. Ennek következtében ma már egyre általánosabb, hogy a dolgozói átlagbérek adott színvonala a vállalati gazdálkodás jövedelmezőségét tükrözi. Természetesen vannak vállalatok, melyek a fenti összefüggések alól kivételt képeznek. Szegeden a tanácsi ipari vállalatok például jövedelmezőségükhöz mérten alacsony bérszínvonallal rendelkeznek, mivel 1968-ban viszonylag alacsony szintről indultak. Az élelmiszeripari vállalatok esetében a vállalati jövedelmezőségtől eltérő magasabb bérszínvonalat a tröszti elszámolási rendszer teszi érthetővé. A vállalatok többsége jól elsajátította a jövedelemszabályozás kereteihez alkalmazkodó gazdálkodás módszerelt, és sikerült a vállalati pénzügyi helyzettel összhangban gazdálkodni a bérekkel is. E téren is lehetne azonban példát említeni mind a megalapozatlan bérfejlesztésre, mind a túlzott óvatosságra, melyet az előzőhöz hasonlóan el kell ítélnünk. Nem teljes körű, de a szegedi ipar nagy részét átfogó felmérésünk szerint az egy foglalkoztatottra jutó személyi jövedelem 1968 óta átlagosan 18 százalékkal emelkedett. A jövedelmek növekedésében a következő. sorrend alakult kl: élelmiszeripar 35 százalék, nehézipar 27 százalék, tanácsi állami ipar 19 százalék, szövetkezeti ipar 16 százalék, könnyűipar 13 százalék. A múlt évben ennek megfelelően a munkások havi átlagjövedelme 2004 Ft-ot tett ki. A nehézipari gyáregységekben már 28 000 Ft fölé emelkedett az évi átlagjövedelem 1972-ben. Az átlagjövedelem összegén belül gyorsabban emelkedett a bérjellegű jövedelem. így csökkent a részesedési alap terehére fizetett jövedelem aránya. A jövedelem szerkezetének e változása nem kedvező, mert a részesedési alap terhére fizethető személyi jövedelem csökkenésével fontos jövedelempolitikai eszközök (nyereségprémium, munkaverseny stb.) finanszírozási alapja is kevesebb lesz. A KSH felmérése szerint 1972-ben a munkások átlagjövedelmében már csak 4 százalékot tett ki a bérenkivüli személyi jövedelem összege. A vizsgált időszakban tovább növekedett az egyes vállalatoknál dolgozók átlagkeresetének különbsége. A keresetek vállalatok közötti differenciálódásában a jövedelmezőség, a vállalati bérpolitika és kisebb mértékben az eseti központi bérintézkedések játszottak szerepet Az éves átlagkeresetek növekedésének 4 évi összege vállalatonként 1500 és 7500 Ft között változik. A bérek és jövedelmek alakulása csak részben függvénye a központi jövedelemszabályozás konkrét rendszerének. A keresetek színvonalának és arányainak kialakításában ma már döntő szerepe van a gazdálkodás sajátosságaira épülő vállalati jövedelempolitikának. A legfontosabb jövedelempolitikai elvek szerepelnek a vállalati tervekben, tükröződnek a kollektív szerződésekben, alapját képezik a vállalati bérgazdálkodásnak. A tervszerűvé vált bérezés biztosította Szeged üzemeiben, hogy az elmúlt években a vállalatok többségénél évenként egyenletesen növekedtek a keresetek. A teljesítménybérezésű dolgozók körében — kiknek létszáma lassú növekedést mutat — a rendszeres normakarbantartás következtében egyre kevesebb az irreális normatúlteljesítés. A Jövedelempolitikai célkitűzésekben a vállalatok nagy gondot fordítanak a helyes Jövedelemarányok kialakítására. Szegeden ennek következtében az utóbbi években gyorsabban nőtt a munkásállomány-csoport, ezenbelül a „közvetlen" termelőmunkások keresete. Mindez stabilabb munkaerő-ellátást és jobb eszközkihasználást eredményezett az iparban. Az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek, mert nem teljeskörűek. Vannak vállalatok, ahol a tervszerű bérgazdálkodáshoz szükséges elemző munka háttérbe szorul. A jövedelempolitika formálásáért felelős társadalmi szervek pedig egyes üzemekben nagy gondot fordítanak a Jövedelemelosztás egyéni problémáira, de nem foglalkoznak érdemben a jövedelempolitikai koncepció kialakításávaL A helyi jövedelempolitikai célok megvalósításához, a munka szerinti elosztás érvényesítésének biztosításához a vállalatok jelentős segítséget kaptak a kormány által meghirdetett központi bérfejlesztés formájában, melynek realizálása napjainkban történik. Bízunk abban, hogy az elemúlt hetekben az ez évi bérfejlesztési elképzelések kialakításába fektetett szorgalmas munka vállalataink további eredményeinek növekedésében meghozza gyümölcsét Dr. Győrffy László, a Szeged városi pártbizottság \ munkatársa Válaszul az Illetékes Postaládánk március 14-1 számában „Ballagjon gyalog" címmel ismertettük egyik olvasónk panaszát, amelyre dr. Várhalmi Károly, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója válaszolt Többek között azt írja, hogy a kocsi vezetőnőjét fegyelmi eljáráson kívül írásbeli figyelmeztetésben, a modortalan és . goromba kalauznőt pedig fegyelmi büntetésben részesítették. A vállalat egyébként 1972ben komoly gondot fordított mind a vezetők, mind a villamoskalauzok nevelésére, az utasokkal való bánásmód elsajátítására. A március 7-én megjelent „Mennyit és mit" címú cikkünkre az ÉLIKER vállalattól kaptunk választ. Az 51-es árudába általában reggel fél 7-ig érkezik a péksütemény, így tejjel együtt vásárolható. Előfordul azonban, hogy a sütőipari vállalattól csak 7 óra körül érkezik meg a kifli, zsemle. A vállalat Ígéretet tett, hogy igyekszik a péksüteményeket időben szállítani, a kora reggeli órákban. Vasútőrök Kapitális vadkan Több mint 100 ezer forint mentése, rakodási szabályok, értéket mentettek meg ta- tűzrendészeti előírások bevaly a vasútőrök a MAV tartatása is idetartozik. Több Szegedi Igazgatóságához tar- lopást is felfedeztek, illetve tozó vasúti csomópontokon többször meghiúsították a — állapították meg egy a szállítmányok dézsmálását. nemrégiben rendezett ankéton. A Szegeden, Békéscsabán, Kecskeméten, Kiskunhalason alakult vasútőrségek betöltötték hivatásukat: liatásosan tevékenykednek a társadalmi tulajdon véde) De a pályaudvari részegek, botrányhősök leszerelésében is segédkeztek. Ami azt illeti, az őrködésre nagy szükség lesz továbbra is. Csak egy adat: a mében, a rend és biztonság Yf8"4' személykocsik rongálása miatt tavaly 390 ezerforintos kár érte a vasútérdekében, a közös vagyon megóvásában, a munkaié- . ,, , gyelem megszilárdításában, igazgatóságot Hosszan lehofnn cintmlnl n*>r>l*ní »•» Sokrétű munka a vasút őröké. Elszóródott áruk Nyílik a sáfrány Gyulajon, a dámszarvasok erdejében, a szeszélyes és hideg időjárás miait kissé késve, megkezdődött a sáfrány virágzása. A vadsáfrányoknak ez a világoslila színű fajtája egyedül a gyulaji vadrezervátum tölgy- és gyertyánerdőiben díszlik tömegesen, s nyílása megelőzi az ibolyáét Nyüik a kökörcsin sárga virága is. hetne sorolni azokat a felszerelési tárgyakat, anjelyeket szenvedélyesen „gyűjtögető" utasok vittek magukkal. A vasutasoknak szolgálati kötelességük vigyázni a MAV tulajdonát, az igazgatóság azonban jutalomban is részesítette a rongálók, dézsmálók leleplezóit. Ezt a jutalmazást egyébként — minthogy elsősorban a személyvonatokon fordul elő a „gyűjtögetés" — az utasokra is kiterjesztették. A Maros árterületén, a vetyeháti részen Stefán László, a Szegedi Felszabadulás Vadásztársaság tagja kapitális vadkant ejtett el. Már napokkal előbb felfigyelt a nagy vad nyomaira, járására, és a kora esti órákban, amikor a százhetven • kiló súlyú dúvad az árterület sűrűjéből előmerészkedett a szürkületben, az egyik magas leshelyről terítette le jól sikerült lövéssel. A zsákmányt a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának szatymazi telepén levő vadfeldolgozóba szállították. Az Alföld déli részén ritkán fordul elő ilyen hatalmas vadkan. Előzetes bírálat alapján — amipt erről Dragon József megyei fóvadász tájékoztatott — a trófea ezüstérmesnek minősíthető,