Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

/ S5SERDA, 1973. MÁRCIUS 21. Tanácstagokat jelölnek a választók újat vagy Mellette állnak Ünnepség Szegeden a Tanácsköztársaság régit? Vitában telt el a tegnapi jelölő gyűlés a Petőfitelepi III. számú iskolában. Arról folyt a szó, hogy a régi ta­nácstagnak szavazzanak-e bizalmat, vagy peuig vegye át annak teendőit egy új, egy fiatalabb jelölt. S végül, amikor a 31 éves Engi Vince mellett döntöttek, azért tet­ték azt, mert a többség úgy vélte: szükség van a fiata­los erőre, rugalmasságra annak a sok gondnak hor­dozásához, melyet a 8l-es körzet lakói, baktóiak és petőfitelepiek halmoztak föl már a jelölő gyűlésen is. A fiatal kazánlakatosról kitűnt, hogy egyformán vé­lekednek róla munkahelyén s lakóhelyén, az Alkotmány utcában, Baktóban. Főként arra figyeltek föl a választó­polgárok, hogy a társadalmi munkára mindig kész, szor­gos embert kaptak jelölt­nek, aki üzembében az új­szegedi kendergyárban elér­te a kiváló dolgozó címet is. S legalább annyira ismeri a terület gondjait, mint. elő­dei, a munkába belefáradt tanácstagok, akikről néhá­nyan elismerő szavakkal emlékeztek lneg. Az új je­lölt is már nyolc éve lakik Baktóban azok között, akik­nek a körtöltésen kívül _gy­egy kis boltért, jobb vil­lanyvilágításért bizony sokat kell érvelniük. Szeret az emberek ügyé­ben tevékenykedni — akik ismerik, így ajánlották Engi Vincét. Benne ezúttal a 81-es választókörzetnek nem pető­fitelepi, hanem gedói jelölt­je lett De ő mégis túl akar látni az Algyői úton, át a hasonló gondú petőfitelepi portákra. A Dorozsmai úton, az olaj­ipar munkásszállásának mű­velődési termében jöttek össze tegnap este a szegedi 56-os választókörzet lakói, hogy tanácstagot jelöljenek. Területeileg Szegeden ez a legnagyobb választókörzet, amely a dorozsmai vasúti át­járótól kezdődik, és Fehér­tó környékével fejeződik be. Beletartozik az úgynevezett székháti kettőshatári terület, az öthalmj, az E5-ös út mel­lett fekvő állami gazdaság is. Ekkora területen kell raj­ta tartania a szemét a leen­dő tanácstagnak, akit majd M Venkei Edit április 15-én, a szavazáskor megválasztanak. A Hazafias Népfront váro­si és béketelepi jelöltje Ven­kei Edit képesítés nélküli óvónő. Húszesztendős. Mun­kahelye a béketelepi óvoda, ahol harmadmagával nevel, tanít, oktat 35 kisfiút és kis­lányt, amíg azoknak a szülei dolgoznak a környező üze­mekben. Egykori tanára, Blázs Imre, a béketelepi ál­talános iskola igazgatóhe­lyettese, valamint más fel­szólalók csak a legjobbakat mondották a Jüatal lányról, akit kiskorától ismernek, ugyanígy munkásember szü­leit is. Venkei Edit a Tömörkény gimnáziumban az egészség­ügyi tagozaton érettségizett, s már akkor elhivatottságot érzett az óvónői pálya iránt. Az óvónőképző levelező hall­gatója jelenleg, napi elfog­laltsága mellett tanul, képezi magát, s emellett részt vesz a Béketelephez közel eső Mó­ra Ferenc Tsz KlSZ-szerve­zetének munkájában, életé­ben is. Jelölésének elfogadása egy pillanatig sem volt kétséges azok alapján, amiket a szép számmal mellette felszóla­lók elmondottak. Jól tudták, hogy nincs még semmi ta­pasztalata a tanácstagsággal járó közéleti tevékenységben. Azt is hangsúlyozták, hogy egyedül nem lenne képes el­végezni a majd előtte álló feladatokat, csak úgy és ak­kor, ha megválasztása után is mellette állnak és segí­tik eligazodni a tennivalók­ban. évfordulóján Az ünnepség elnöksége, Szabó G. László beszédét mondja Mai és holnapi jelölő gyűlések í Szegeden a március 12-e óla eltelt napokban szinte /alamennyi választókerület­ben megtartották már a jelö­lő gyűléseket A hátralevő két napon, szerdán és csü­törtökön nem egészen húsz körzetben állítanak még je­löltet a választásra. Engi Vince Szerdán, március 21-én dél­után fél 6-kor rendezik meg a 14-es választókerület je­lölő gyűlését a tanárképző főiskolán, a 29-esét a Dugo­nics általános iskolában, a 39-esét a Rózsa Ferenc gim­náziumban, és a 43-asét a Mező Imre általános iskolá­ban. Ugyancsak fél 6-kor tartják a 79-es körzet gyűlé­sét a Tisza-parti gimnázium­ban, a 82-esét a petőfitelepi III. számú általános iskola­ban, a 83-asét a Gera Sán­dor általános iskolában (Li­dicei tér), a 98-asét az élel­miszeripari főiskolán és a 115-ösét a Földmíves utcai óvodában. Holnap: Csütörtökön, március 22­én délután fél 6 órakor ren­dezik meg a 16-os választó­kerület gyűlését a Ságvári gimnáziumban, a 31-esét a Dózsa György általános is­kolában, a 45-ösét a Rózsa Ferenc általános iskolában, a 72-esét a gedói általános is­kolában és a 77-esét a Szil­léri sugárúti általános isko­lában. Ugyancsak délután fél 6-kor kerül sor a 84-es kör­zet jelölő gyűlésére a Gera Sándor általános iskolában. A 113-as körzet gyűlését dél­után 5 órakor tartják a MÁV művelődési otthonban. Somogyi Karoiyne felvételei Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Ma 54 esztendeje kiáltot­ták ki o Magyar Tanács­köztársaságot. Az évforduló alkalmából tegnap a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Házában ünnepséget rende­zett az MSZMP Szeged vá­rosi bizottsága, Szeged me­gyei város tanácsa, a Haza­fias Népfront városi bizott­sága, valamint a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának pártbi­zottsága. Az ünnepség elnök­ségében helyet foglalt az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának képviseletében dr. Ágoston József, a bi­zottság titkára, a megyei ta­nács képviselőjeként Kovács Imre elnökhelyettes, a vá­rosi pártbizottság képvisele­tében Sípos Géza, a bizott­ság első titkára, és a városi tanácsot dr. Biczó György tanácselnök képviselte; vala­mint Ácsai Mihály, a Vas­utasok Szakszervezete Terü­leti Bizottságának titkára, Odesszai megfigyelések Első pillanatásra szokvá­nyos közéleti fórumnak tű­nik a negyvenegyes választó­körzet jelölő gyűlése. Ami utána következik, az már jóval több, jóval előremu­1 tatóbb a korábbi jelölő gyű­lések langyosabb, kevésbé motorikus lendületénél. Nincsenek előré kiszemelt felszólalók, nem szólamo­kat hangoztatnak, nem unalmas általánosságot szednek csokorba, hanem helyesen élnek a közéleti demokrácia adta jogaikkal: azt mondják el, ami a la­kóterület közös gondja, s ami természetesen benne foglaltatik egyéni, családi gondjaikban is. Korábban számtalan kép­viselői, tanácstagi jelölő gyűlést hallgattam végig, nyomon követhettem, mi­ként válik folyamatosan valósággá a párt demokra­tizmusra, közéleti élénkség­re serkentő politikája. A Hazafias Népfront külön­böző fórumain esztendők óta fontos helyet kapott en­nek a közéleti érzékeny­ségnek felkeltése, fokozá­sa, s íme eljutottunk addig, hogy az emberek belekós­toltak a közélet sokrétű problémáinak lényegébe, abba, hogy közös gond­jaink intézését nerr) csak az ablakból kell szemlélget­.nünk, hanem részt kell vennünk a munkában, ha mással nem, azzal, hogy erősítsük, a közösséget je­lenlétükkel, a gondjaink megoldásában való részvál­lalással, az eredményeink felett érzett öröm megosz­tásában. Minden, amit a választó­polgárok az odesszai, negy­venegyes körzet jelölő gyű­lésén elmondtak, tárgyi fontossága mellett hangsze­relésében is beleillik abba a közéleti kódexbe, amely­nek éltrejöttét életünk po­litikai, gazdasági stabilitá­sa előre jelezte.. Persze a stabilitás egyeseknél köz­életi közömbösséget ered­ményezett, de a többség tudja, érzi. hogy a fejlődés fölfelé ívelő irányzata egy­re több, élénkebb érdeklő­dést, aktívabb részvételt igényel a közügyekben. S ezek az emberek kérnek szót a jelölő gyűléseken. Ezek szóltak például ar­ról az említett odesszai gyű­lésen, hogy az iskola, óvoda bontását építését helyes menetrendben hajtsák vég­re, s nemcsak itt, hanem mindenütt, ahol ilyen köz­intézmények létrehozására készülnek. Ezek szóltak az odesszai városrész nyo­masztó közlekedési viszo­nyairól, a negyvenes busz­járat jelenlegi csődjéről, a kereskedelmi hálózat elég­telenségéről, az utak — s az egész város — tisztasá­gában tapasztalható hibák­ról, gyermekjátszóterek szükségességéről és így to­vább. De nyíltan, minden udvarlás nélkül megnyilat­koznak arról is, hogy Nagy Károlyné pedagógus eddigi tanácstagi munkájával elé­gedettek, támogatják jelölé­sét, rá szavaznak majd áp­rilis 15-én. S megelégedéssel állapí­totta meg a jelölő gyűlés közönsége, hogy a tanácsta­gi beszámolókon elhangzott észrevételekre — ez a köz­életi demokrácia fejlődésé­nek szintén ékes bizonyíté­ka — a tanács illetékes osz­tályai minden felszólalónak névre szóló levélben vála­szoltak, s válaszolnak majd a jelölő gyűlésen felsorolt témákban is. Ormos Gerő Baló Ilona, a KISZ városi bizottságának titkára, Fükö József, a munkásőrség sze­gedi parancsnoka. Fülöp Já­nos. az MSZBT országos el­nökségének tagja, Cyólai Ist­ván, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, Ha­jas László, az SZMT titkára, Kiss Károly, a MÁV sze­gedi igazgatóságának veze­tője, dr. Kovács Lajos, a vá­rosi-járási rendőrkapitányság vezetője. Takács Imréné or­szággyűlési képviselő, Vilo­nya Sándorné és Vincze Já­nos. a MÁV szocialista bri­gád vezetői, Virág János, a MÁV szegedi igazgatósága pártbizottságának titkára. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött. Dr. Kedvessy György professzor, a népfront városi elnökének megnyitója után Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja, a bizottság osztályvezetője méltatta ünnepi beszédében a Magyar Tanácsköztársaság 54 esztendővel ezelőtti győ­zelmének jelentőségét. Ele­mezte a társadalmi-politikai helyzet alakulását, melynek eredményeképpen hazánkban is fellobbant és győzedelmes­kedett a forradalom. A ma­gyar munkásosztály 1919 márciusában azért kerülhe­tett a nemzet élére, mert be­bizonyosodott, hogy egyedül a munkásosztály képes az ország alapvető érdekeinek védelmére, s egyedül a mun­kásosztálynak volt meg az ereje ahhoz, hogy felvegye a küzdelmet az antant-impe­rialisták hódító törekvéseivel szemben. A Magyar Tanács­köztársaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmével meginduló történel­mi változások sorában jött létre, s része volt az egész világot megrázkódtató, a nemzetközi imperializmus egyeduralmát megszüntető forradalmi folyamatnak. Győzelme tehát nemcsak a magyar nép ügye volt, ha­nem a nemzetközi haladásé is. Beszédének további részé­ben a Tanácsköztársaság győzelmének jelentőségét hangoztatta: A tanácshata­lom fenyegető intervenció, a háborús blokád ellenére is döntő, és azonnal érzékelhe­tő változást hozott a ma­gyar nép életébe. Átlagosan 25 százalékicai emelkedtek például a reálbérek. Magyar­ország - történetében először iktatták törvénybe a napi 8 órás munkaidőt, és olyan társadalombiztosítási rend­szert léptettek életbe, amely a munkások és alkalmazot­tak egészére kiterjedt. A ta­nácshatalom törvénybe iktat­ta az általános, titkos válasz­tójogot, elrendelte a 14 éven aluli gyermekek kötelező ok­tatását. Végül kiemelte a ta­nácshatalom máig is érvé­nyesülő hatását, jelentőségét, s egyúttal jelen fejlődésün­ket. a szocializmust épitő Magyarország eredményeit. Az ünnepség dr. Kedvessy György zárszavával, vala­mint az Internacionáléval ért véget. Ezután a Szegedi Nem­zeti Színház és a Minerva Színpad tagjai, valamint a tanárképző főiskola I. számú gyakorló általános iskolájá­nak énekkara adtak műsort. Ma: koszorúzás Ma, a Tanácsköztársaság megalakulásának 54. évfor­dulóján az MSZMP Szeged városi bizottsága. Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága délelőtt 11 órakor koszorüzási ünnepséget ren­dez a tanácsköztársasági emlékműnél.

Next

/
Thumbnails
Contents