Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRtAí, EGYESÜLJETEK! 'Yy y V" 63. évfolyam. 67, szám 1973, március 21„ szerda Áras 80 fillér MAGYAR SZOCIAL IS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA Plakát 1919-ből Történelmi tizenkilenc A

z idő álma ismét felőrölt egy évet, megint távolabb vagyunk 1919. március 21-től, amelyet munkásosztályunk, népünk győzelmi napjaként jegyzett fel a történelem. Akkor kezdődött a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napja. Az idő múlása nem borít ködfátyolt az akkori eseményekre. Pedig kevesebb az emlékező, egyre kevesebben maradnak közöttük azok, akik az új szándékok, a forradalmi tettek szemtanúi, cselekvő megvalósítói voltak. Pedig milyen szívesen hallgatjuk emlékezéseiket a sodró eseményekről, a lobogó, lelkes hangulatról, a saját hazájában először gazdává vált nép lázas, alkotó öröméről. De az idő ritkítja soraikat! Ám nem az idő győz, mert ha kevesebb is az emlékező, több a feltárt emlék, többen vannak tudatosak, akik nemcsak az iskolában tanulták, hanem a megváltozott élet jeleiben találják meg a 133 nap igazolását. Azt a kimondhatatlanul jó érzést és eszmei tudatosulást, hogy az akkori küzdők és mártírok győzelme, forradalmat és hazát védő harca és bukása nem volt hiábavaló. Ezen a napon különösen keressük az alkalmat, hogy kezet szorítsunk a hajdani forradalmi tanácsok tagjaival, egykori vörös katonákkal, akik a belső ellenséggel, a külső támadókkal szembeszállva nem két, hanem sok tűz között, felejthetetlen bátorságot tanúsítottak. Keressük az alkalmat, hogy kezet szorítsunk a hajdani ifjakkal, akik akkor a legboldogabbak, ha széttekinthetnek azon a hazán, amelyet már akkor szabadnak, szocialistának, jómódúnak, nemzetközi tekintélyében erősnek, egységesnek szerettek volna látni. Ök talán mindenkinél jobban tudják becsülni a szabadság jóízét, a sikerek felemelő élményét, mert rövid volt a 133 nap, és utána a fehér terror fekete évei következtek. Az elvesztett szabadság tanította őket arra, hogy az elnyomás évei alatt a szabadságért mindennap küzdeni kell. S a felszabadulás előtti évtizedekben sosem mondtak le arról, hogy újrakezdjék, a tapasztalatokon is okulva okosabban, de ugyanolyan keményen, a forradalmi munkát. Ott voltak a felszabadulás után az új élet megindításánál, és sokan fegyvert fogtak, az ellenforradalom napjaiban, a kivívott eredmények védelmében. Velük szorítunk kezet, előttük tisztelgünk ezen a napon, s ezzel a Tanácsköztársaság, a forradalmi nép, az alkotásra serkentő szocialista eszmék nagyságát ismerjük el. Nemcsak az emlékezők szólnak hozzánk, hanem a 133 nap egyre világosabban feltárt története és tanulsága is. Nem mi tesszük naggyá azt a napot, nem mi emeljük ki a történelmi események sodrából az ünnepléssel, az emlékezéssel, hanem az szól hozzánk, az int, tanj't. Egységre, a munkásosztály forradal' mi vezető szerepére, a nemzetközi összefogásban rejlő erőre. Emlékeztet arra, hogy az első proletár forradalom országának vezetői már akkor — pedig élet-halál harc zajlott az új hatalom fenntartásáért — szolidaritást vállaltak velünk. Szolidaritást, amelynek gyümölcse lett a felszabadulás és az eltéphetetlen barátság. Ezt érezzük mindannyian március 21-re emlékezve. Előkészületek a béke-világkongresszusra Sajtótájékoztatót tartott kedden az Országos Béketanácsnak az a delegációja, amely most tért vissza Moszkvából, a következő béke-világkongresszust előkér szítő első nemzetközi konzultatív találkozóról. Hárman dolgoztak a delegációban: dr. Zsebők Zoltán professzor, az OBT , alelnöke. Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács főtitkára és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Elmondták — egyebek között —, hogy a Béke-világtanács elnöksége tavaly októberben. Santiagóban tartott ülésén határozta el a béke-világkongresszus összehívását 1973-ban. Ennek jegyében a BVT az idei esztendőt a békeszerető erők világkongresszusának évévé nyilvánította. Moszkvában most elhatározták, hogy a békevilágkongresszust október 2, és 7. között hívják össze a szovjet fővárosban. Nem csupán BVT-kongresszusként, hanem a békéért küzdő erők minden eddiginél nagyobb arányú találkozójaként. Nemzetközi előkészítő bizottság működik — októberig — a világtalálkozó szervezéséért, programjának kimunkálásáért. Annak jegyében formálódik a program, hogy a kongresszusnak nem valamiféle háborúellenes demonstrációnak kell lennie, hanem sokkal inkább arra kell ráirányítania a világközvélemény figyelmét: mit tehetünk, mit tegyünk az enyhültebb nemzetközi helyzetben az enyhülés további kibontakoztatásáért, a békés egymás mellett élés további sikereiért. Magvarországon is megkezdődnek az előkészületek. A hagyományos májusi békehónap programját ezúttal szintén a világkongressszushoz kapcsolják. „Béke Vietnamban" címmel az Oyszágos - Béketanács- — a KISZszel és a Művelődésügyi Minisztériummal közösen — pályázatot itt ki. ' Tudományos békekonferenciák egész sorát rendezik meg a közeljövőben. A magyarországi előkészületek csúcspontja az országos békekonferencia lesz, amelyet. Budapesten tartanak, szeptember közepén. Ekkor választják meg — a korábbi budapesti és megyei béketalálkozók javaslata alapján — a moszkvai világkongresszusra utazó népes magyar küldöttség tagjait. (MTI) A szolgáltatások helyzete Országos tanácskozás Szegeden Hét megye tanácsi szakembereinek részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap délelőtt a lakossági szolgáltatások helyzetéről Szegeden, a megyei tanács épületében. A megyei tanácsok, az Országos Tervhivatal és a Helyiipari Kutató Intézet képviselői a lakossági szolgáltatások fejlődését vizsgálták, és vitatták meg, az 1969-ben kelt kormányrendelet hatályba lépése óta eltelt időszakban. Az említett rendelet a szolgáltatások dinamikus fejlesztését írta elő, hiszen abban az időszakban az volt általánosan jellemző, hogy a vegyesprofilú vállalatok és szövetkezetek a kedvezőbb nyereségfeltételeket biztosító árutermelést helyezték előtérbe. Sajnos, ez a tendencia ma is károsan érezteti hatását. A konferencia Kovács Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitó szavaival kezdődött, majd Bérezi Gyula, a megyéi tanács tervosztályának vezetője tartott vitaindító előadást A IV. ötéves terv területi megvalósulásának eredményei és problémái, a szolgáltatások tekintetében címmel. Az előadó többi között elmondotta. hogy Cspngrád megyében a IV. ötéves terv előkészítése során a tanács végrehajtó bizottsága elfogadta azt a javaslatot, hogy a helyi tanácsokat mind szélesebb körben kapcsolják be a szolgáltatás-fejlesztési feladatok megvalósításába; s a központi szolgáltatás-fejlesztési támogatást a helyi tanácsok gazdálkodására bízta. Így vált lehetővé, hogy a helyi erőforrásokkal kiegészülve az e célra szánt pénzügyi alapok megduplázódjanak. Az elmúlt két év adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a megye ipari szolgáltatásainak fejlődési üteme és az ellátottság színvonala meghaladja a vidék hasonló átlagát. Jellemzésül néhány adat: az egy főre jutó ipari szolgáltatások értéke 1971-ben 611 forint, 1972-ben már viszont 641 forint volt. Dinamikusan fejlődött a szolgáltatás ágai közül a gépjárműjavítás és a lakáskarbantartás. Két év előtti szintjén maradt viszont az elektroakusztikai berendezések javítása. Kedvezőtlenül érintette a községek lakosságát, hogy a fejlődő tendencia ellenére ezekben a helységekben az egyéb ipari szolgáltatások mértéke és színvonala visszaesett. Bérezi Gyula elmondotta azt is, hogy Makó kivételével megyénk valamennyi városában szolgáltatóházak építése kezdődik meg ebben az évben. A vitaindító előadás után kibontakozott élénk eszmecsere során a résztvevők ismertették a többi megyék szolgáltatásfejlesztésével kapcsolatos problémákat. Rámutattak többek között arra, hogy bár az elmúlt két évben egymilliárd forint költségvetési támogatást kapott a szolgáltatási hálózat fejlesztése, a szolgáltatások növekedésének üteme a szinte minden megyében kimutatható nagyobb arányú előrelépés ellenére is még mindig elmarad a tervezettőjl. Okait elemezve egyrészt? azt hangsúlyozták, hogy az új létesítmények még csak ezután dolgoznak teljes kapacitással, másrészt pedig szóvá tették, hogy az időközben kapott kedvezmények ellenére egyes szolgáltatási ágak — elsősorban is a különféle tisztító- és javítószolgáltatások — még mindig nem hoznak annyi hasznot, mint a termelőtevékenység, kevésbé nyereségesek, tehát nem ösztönzőek. Sok szó esett az ülésen az alkatrészellátás zökkenőiről is. Délután dr. Krammer Rezső, a Helyiipari Kutató Intézet osztályvezetője tartott előadást a területi fejlesztés tervezésének módszereiről. Az értekezlet mai, szerdai munkanapján dr. Ács Lászlóné, az Országos Tervhivatal területi, szociális és kulturális osztályának Szakreferense tart beszámolót a lakosság részére az elkövetkezendő, ötödik ötéves tervidőszak alatt végzendő ipari és személyi szolgáitatások területi tervezéséről. Ma összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács — az alkotmány 22. ^paragrafusának (2) bekezdése alapján március 21-re összehívta az országgyűlési. Az ülésszak délelőtt 11 órakor kezdődik. A j napirendi javaslatok között szerepel a Minisztertanács munkájáról szóló kormányelnöki beszámoló és a büntetőeljárásról szóló törvénytervezet. megtárgyalása. Olajbányászbravúr A hazai olajipar nem mindennapi bravúrját hajtották végre kedden délelőtt a makói 2-es számú fúrási ponton a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem orosházi üzemegységének olajbányászai: egy óra alatt kétszáz tonna súlyú béléscsövet és 300ÍI z6ák cementet építettek be a jelenleg 3010 méter mélységű kútba. A kedden elvégzett beepítéssel megteremtették a feltételét annak, hogy az 5000 méter mélységűre tervezett kút műveleteit tovább folytassák, s második biztonsági béléscsövének elhelyezésére is sor kerülhessen. A Makó határában dolgozo olajbányászok egyébként az ország második legnagyobb mélységűre tervezett kútjának fúrásánál is rekordteljesítményt produkáltak. A kívánt 3810 méteres mélységszakaszt 101 nap alatt érték el, 50 nappal korábban, mint az országos rekordot tartó korábbi kutatófúrásnál. (MTI) A bérintézkedések végrehajtásáról A Munkaügyi Minisztérium kezdettől figyelemmel kíséri a március elsején életbe léptetett központi bérpolitikai intézkedések végrehajtását, továbbá azt is, hogy saját erőforrásokból milyen arányokban hajtanak végre a vállalatoknál bérfejlesztéseket. Az eddigi tapasztalatokról a minisztériumban a következőket mondották: — Tapasztalataink szerint a vállalatoknál a kormány intencióinak megfelelően használták fel a központi bérfejlesztési összegeket, s ezek az elvek érvényesülnek a saját forrásokból származó béremelések elosztásánál is. Január végén valamennyi vállalat megismerte központi béremelési kereteit. Az átlagosnál nagyobb béremelést kaptak a nehéz fizikai munkát végzők. Emelték a harmadik-negyedik műszakban dolgozók bérét, bérpótlékát, sok helyütt pótlékot vezettek be a második műszakosoknak. Nagy •gondot fordítottak a nők munkájának nagyobb anyagi megbecsülésére, a béraránytalanságok csökkentésére. A vállalatok igyekeztek a saját forrású bérfejlesztés felhasználását összehangolni a központi bérpolitikai keret felosztásával. 1973-raáltalában három-négy százalékos saját forrású bérfejlesztést terveznek a vállalatok, bár a különbségek meglehetősen nagyok, 1-től 6 százalékig terjednek. Az írásos értesítéseket az alapbérekről általában -valamennyi érintett dolgozó megkapta, s az új darabbérekről is tájékoztatták a műhelyek kollektíváit. Semmi akadálya annak, hogy márciusi bérét már a felemelt összegben kapja az érintett 1,3 millió dolgozó, továbbá azok is, akiknek csupán a vállalati forrásokból emelték a bérét. A felemelt márciusi béreket április első napjaiban fizetik ki, de már a márciusi előlegfizetéskor is vastagabb lesz azoknak a borítékja, akiket a bérintézkedések érintenek. (MTI) »