Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

2 SZOMBAT, 1973. MÁRCIUS 17. Új üzletek, bisztrók Szerződő *e!ek, partnerek együttműködése akkor sike­res, ha kölcsönösen eleget tesznek vállalásuknak. A vá­rosi tanács és a Szövetkeze­tek Csongrád megyei Érté­kesítő Központja — MÉK — között még 1970 júliusában jött létre megállapodás ABC­áruházak, bisztrók építésére Szegeden, különös tekintet­tel az új városrészre, Tar­jánra. A MÉK ugyanis vál­lalatén belül rendelkezik olyan építőipari részleggel, és a kivitelezéshez szükséges alapvető gépekkel, amelyek­kel sikeresen vállalkozhat egyszintes üzletek felépítésé­re, kapacitása is van. A vá­rosi tanács felismerte ezt a lehetőséget. Mi valósult meg eddig a városi tanács és a MÉK kölcsönös megállapo­dásából? Elsőként megnyílt tavaly ősszel a Petőfi Sándor su­gárút és a Bécsi körút sar­kán, a tízemeletes KISZ­társasház földszintjén a MÉK modern bisztrója, amely 2,5 millió forintba ke­rült. Regőczi István, a MÉK igazgatója az üzlet megnyi­tása után fél évvel arról tá­jékoztatott, hogy ez a vállal­kozásuk nagyon érdemesnek, gazdaságosnak mondható. Az üzlet havi forgalma ugyanis megközelíti a 400 ezer forin­tot. A bisztró kitűnő kony­hája, gazdag hideg-meleg ételválasztéka közkedveltté vált, nemcsak a környéken. Látogatják ezt a népszerű üzletet Alsóvárosból, Móra­városból, sőt a Belvárosból is. Jellemző az üzlet profil­jára, s ami egyben arra is magyarázat, hogy milyen jól kiválasztott helyen létesült: a forgalomnak mintegy 60 százaléka hideg-jneleg étel. Ennek a bisztrónak a szomszédságában, a Bécsi körúton épít egy ABC-áru­házot a MÉK, ugyancsak a városi tanáccsal kötött meg­állapodás alapján. Az előké­szítés már folyamatban van. A Szegedi Tervező Vállala­tot bízták meg a terv elké­szítésével. Ha a tervet ez év nyarának végén kézhez kapja a MÉK, akkor az épí­tés megkezdését talán előbb­re is tudják hozni, de 1974. tavaszán mindenképplen megkezdik a munkát. A be­ruházás a szanálási költség­gel együtt megközelíti a 10 millió forintot, s ehhez jön még a berendezés vásárlása, amely ugyancsak jelentős összeg. Tarjánban, a Tápai sor 58. szám alatti telket már ma­gáénak tekintheti a MÉK. Itt épül fel egy újabb biszt­rója. A tervezéstől az épí­tésig a költségeket a tanács vállalta magára. A mintegy 500 négyzetméter alapterüle­tű üzlet berendezéséről pe­dig a MÉK gondoskodik. Ebben a vállalkozásban ér­dekes a MÉK kettős szerepe: 6 az épület kivitelezője és majd bérlője lesz az új üz­letnek. A megállapodás sze­rint 1974-ben kezdenének az építéshez. Ezt az időpontot azonban szeretné a MÉK egy évvel előbbre hozni, ha a Szegedi Tervező Vállalattól az idén, legalább szeptem­berben megkapja a terve­ket Ez esetben ősszel hozzá­kezdenek a munkához, ame­lyet télen is tudnának foly­tatni, ha az épület tető alá kerül. Az előzetes tervek szerint az építési költség ta­nácsi beruházásból, mintegy 4 millió forint. Az üzlet be­rendezésének költsége pedig — ami a MÉK-é — megkö­zelíti az 1 millió forintot. A tarjániak bevásárló köz­pontnak nevezik máris azt az építményt, amelynek a falait már felhúzták, s ere­detileg ABC-áruházként sze­repjelt a programban. Ez a létesítmény is a városi ta­nács és a MÉK megállapo­dása szerint készül, 530 négyzetméteren. A tervezési, az építési és a szerelési költségeket ez esetben is a tanács fedezi, a berendezés­ről pedig a MÉK gondosko­dik. Ennél a pontnál érde­mes egy pillanatra megállni. Regőczi István úgy nyilat­kozott, hogy tárgyalásokat folytatnak a hűtőpultokat gyártó csongrádi MIRKÖZ Szövetkezettel egy komplett üzletberendezésre, amely reprezentatív jellegével a szövetkezet gyártmányainak bemutatását is szolgálná az üzletben. A modern beren­dezés ugyanis felhívná a vásárlók figyelmét a MIR­KÖZ gyártmányaira. Ha si­kerül üzletkötésük, akkor szó lehet arról, hogy a MÉK más üzleteinek berendezését is ettől a cégtől rendeli. Szegeden immár 20 üzlete van a MÉK-nek, Csongrád megyében pedig 52. E válla­lat kiskereskedelmi forgal­ma tavaly 115 millió forint volt, idei terve p>edig 140 millió forint. A szegedi építkezésekkel egyidőben Csongrád megye más váro­saiban is építtet új üzlete­ket a MÉK: Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Szen­tesen és Makón. Bisztrók, élelmiszerüzletek és ABC­áruházak nyílnak egymás után a következő években. A számítások szerint 1976-ra a Csongrád megyei MÉK kiskereskedelmi forgalma évente megközelíti a 350 millió forintot. Ez a felfutás stabil gazdálkodási bizton­ságot nyújt a vállalatnak. Ezek szerint elmondható, hogy a Szeged megyei városi tanáccsal kötött megállapo­dással nyert: modern üzlet­hálózatot, és sok-sok tízezer vásárlót, akikért tulajdon­képpen az egész beruházás történik. k F. Tanácstagokat jelölnek a választók „Két kézzel" Nyernek általa. Még nem hallottam jelölő gyűlésen, hogy valaki meg­fedte volna a választópolgá­rokat. Tegnap ez történt a 4-es számú tanácstagi kör­zet gyűlésén; Redenszky Mi­hályné, aki hetedikként kért szót, felháborodását közölte a jelenlevőkkel, miszerint most volna rá alkalom, hogy kifejezzék köszönetüket és hálájukat az immár hat éve körzetük érdekeit képviselő tanácstagjuknak, dr. Kulka Frigyes professzornak. Ki­fejtette véleményét, hogy a lakóbizottság is sokkal job­ban dolgozhatna, többet se­gíthetne tanácstagjuknak, aki bizony 6ok-sok elfoglaltsága ellenére az egyik legaktívabb tagja a városi tanácsnak. Igaz, a hozzászólók nem szó szerint mondtak köszö­netet, de azzal, hogy min­denki elismerően szólott ta­nácstagjuk eddigi tevékeny­ségéről — valójában a kör­zet köszönetét fejezték ki. Berengi József ruhagyári dolgozó úgy fogalmazott, hogy tanácstagjuk az, akire ráillik a párt X. kongresszu­sa által olyan szépen sza­vakba foglalt meghatározás a közéleti emberről: nem­csak képtes, de kész is dol­gozni az emberekért. A Sza­bó G. Lászlóné elnökletével megtartott jelölő gyűlésen Pigniczky György tartott beszámolót, s nem véletlen, hogy különösen a város egészségügyi helyzetét rész­letezte, hiszen a tanácstag­jelölt Kulka professzor ép­pen a város egészségügyi há­lózatának fejlesztésével fog­lalkozott legtöbbet eddig is tanácstagsága idején. Tudott, ismert, hogy a városi tanács ülésein többször szólt a bal­eseti sebészeti ellátás javítá­sának ügyében, a szociális otthonok fejlesztésének, épí­tésének kérdésében. A körzet lakói tudják azt is, hogy nemcsak a város, hanem a körzetben lakó emberek ki­sebb-nagyobb dolgaiban is segített. Mindegyik hozzá­szóló „kortes-beszédet" tar­tott, amelyből kiderült, hogy bizalom és tisztelet övezi ta­nácstag-jelöltjüket. Ahogy a szavazáskor va­laki közbekiáltott: „Két kéz­zel jelöljük!* A Szegedet környező öt község mindegyikében lezár­nak egy fejezetet, s újat kezdenek a jelölő gyűlések. E ciklussal véget ér a községi tanácsok munkája s a tele­pülések lakói immár a vá­rosi tanácsba jelölnek új ta­gokat Sorsforduló e lép>és — mondotta el tegnap Szőre­gen, a moziban Katona Ist­ván, a városi tanács vb pénz­ügyi osztályának vezetője az 51-es választókerület jelölő gyűlésén, amikor megköszön­te a város tanácsa nevében a nagyközségi tanács eddigi munkáját. Hiszen Szőreg tanácstagjai sokat tettek a településért, ennek is köszön­hető, hogy nagyközség lett községükből. Most egy új fejezet kezdődik, tagjai lesz­nek egy sokkalta nagyobb közösségnek, Szeged városá­nak. Üjonnan jelölt, április idusán megválasztandó ta­nácstagjaikra is új feladat vár: dolguk az lesz, hogy a város, a megyeszékhely ta­nácsában képviseljék a sző­regiek érdekeit. Ez lesz a feladata Deszpo­tov Tivadarnak is, ha a vá­lasztáskor ugyanúgy megnye­ri az 51-es körzet választó­polgárainak bizalmát, mint a tegnapi gyűlésen. Fiatal ember, nevét hallva alig né­hányan ismerték. Arca vi­szont annál ismerősebb volt a résztvevőknek, hiszen nem csupán ő szőregi, már a déd­apja is itt született, lgynyil­Deszpotov Tivadar ván alapwsan ismeri a Wte­ség adottságait, lehetőségeit, s ez nem csak az ő munká­ját könnyíti meg majd, ha­nem nyernek általa a körzet lakói is. Hiszen így tudja majd valóban jól kép>­viselni érdekeiket. És nyil­ván jó képviselőjük lesz a város tanácsában, hiszen munkás, fiatal, az újszegedi kendergyár dolgozója. A tár­sadalmi munkában és mun­kahelyén egyaránt helytáll. S a délszláv nemzetiség ér­dekeit is szívügyének tekinti majd. Zákányszéktől Baksig Országgyűlési bizottság ülése Pénteken a Parlament go­belintermében ülést tartott az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsá­ga. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szénási Géza leg­főbb ügyész, dr. Markója Imre, az igazságügyi minisz­ter első helyettese, Körösi György vezérőrnagy, belügy­miniszter-helyettes és dr. Bíró György, a legfőbb ügyész helyettese — a képj­viselők megvitatták a bünte­tőeljárásról szóló törvény­javaslatot. A magas szintű jogsza­bálytervezet főbb vonásairól dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter tájékoztatta a bizottság tagjait Az előterjesztést követő vitában számos képviselő fejtette ki véleményét Társadalmi munka Tiszaszigeten Tiszaszigeten, az új műve­lődési házban tartotta elnök­ségi ülését tegnap délelőtt a Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága. Az egész elnök „kiszállására" az a nagyszerű eredmény szolgál­tatta az okot, hogy a közsé­gek között folyó település­fejlesztési munkaversenyben megyei első ez a határmenti község lett. Lakatos Lajos, a járási hivatal csoportvezető­je ismertette a verseny ered­ményeit, részletesen elemez­ve a társadalmi munkák szervezése közben szerzett tapasztalatokat. Az elnökségi ülés ezt kö­vetően Karancsi Sándor nép­frontelnök tájékoztatóját hallgatta meg, a községi népfrontbizottság sokszínű, eredményekben bővelkedő munkájáról. A falu társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis életében végbement vál­tozásokról kötetlen beszél­getés keretében Kiss András tanácselnök számolt be a község vendégeinek. Aki aktív résztvevőként vagy akár vendégként ül be egy-egy jelölő gyűlésre, nem győzi sorba szedni észrevéte­leit Néha csak egy-egy kér­dés fölvetésére van ideje, mert figyelnie kell a követ­kező hozzászólóra, és csak később térhet vissza előző gondolatához. Szembetűnő szép ered­mény, hogy a szegedi járás­ban igen népesek a hétfő óta folyó jelölő gyűlések. Szá­mokkal is kifejezhető az ér­deklődés: a mostanáig meg­tartott jelölő gyűléseken a körzetekhez tartozó választó­polgárok 60 százaléka jelent meg. Zákányszéken hétfőn a névjegyzékbe fölvett lakos­ság 90 százaléka ott volt a tanácsházán, hogy kézföl­emelésével és szóbeli biztatá­sával egyaránt kérje: a húsz éve tanácstag Tóth Szilvesz­terné vállalja továbbra is ezt a megtisztelő feladatot. Ti­szaszigeten a szomszédos körzetekből is jöttek, többen voltak, mint amennyire egyáltalán számítani lehet. Sándorfalván azt jelentette be az elnök, csupán két ház van a körzetben, amelyből senki nem jött Bakson a választási jegyzékbe felvet­teknek közel 80 százaléka ott volt a jelölő gyűlésen. Mi a magyarázata, hogy ennyien jönnek? Egyszerű. Közügy a választás, az elő­készítés első fázisától kezd­ve. Toldjuk meg mindjárt ezt az észrevételt egy másik beszédes bizonyítékkal. Csü­törtök estig háromezren szólaltak föl művelődési há­zakban, iskolákban, tanács­házi nagytermekben vagy ta­nyai magánházakban. A há­romezer fölszólaló jóval több problémát vetett föl, durva számítással is kiderült, hogy I több mint fele közérdekű. Örvendetes, hogy a javasla­tok csak elvétve hangzanak I el így itt a föladat, oldja meg a tanács! Legtöbbször hozzáteszi a fölszólaló vagy az utána következő: mi ma­gunk is közreműködünk a megvalósítás érdekében. Do­maszéken Nacsa Mihály ta­nyájában 50 választó gyűlt össze kedd este. Bár három szoba is kicsi lett, a házi­gazda szívesen látta vala­mennyiüket. Itt hozták szóba például, hogy sok a panasz a buszjáratokra. Ott áll a sok ember a megállóban, van rá eset, akkor se áll meg a busz, ha van hely benne. Itt a tanács közreműködését kérték. De amikor azt kifo­gásolták, hogy a tízkilomé­teres útszakasz egyetlen megállójában sincs a vára­kozókat esőtől, széltől védő fülke, rögtön vállalkozott Fábián Kálmán, hogy ő ké­szít ilyet, csak a hozzávaló anyagot adja a tanács. Tovább kérdezhetjük: mi­ért ez a sok kezdeményezés? Természetesen azért, mert van még megoldani való gondunk bőven. Azért is, mert a választók látják, kí­vánságuk sokszor könnyen teljesülhet. Szintén Doma­széken került szóba: villany van a környék minden ta­nyájában, csak a boltban nincsen. Vennék ezt vagy azt a gépjét, nem tudják kipró­bálni. Ez a kívánság köny­nyen teljesíthető, hiszen a boltnak is érdeke a megol­dás. Az elmúlt évek tapasz­talata is ösztönöz a közérde­kű fölszólalásokra. A két év­vel ezelőtti választások köz­érdekű felszólalásai közül egy sem ment el a tanácsiak füle mellett, érdemben fog­lalkoztak valamennyivel, és ami megvalósítható volt, meg is valósult. Zákányszéken az került szóba többek között, hogy tíz éve készült a falu vízmű­ve. Akkorát fejlődött azóta a község, hogy kinőtte víz­hálózatát. A föiszólalások így hangzottak eL „Szívesen hozzájárulunk anyagiakkal is a bővítéshez." A szókimondás az idei je­lölő gyűlésekre csakúgy jel­lemző, mint a korábbiakra. Szatymaz egyik körzetében régi tanácstagot jelöltek új­ra. Aki javasolta, bírálta is: néhány közérdekű bejelen­tésre nem adott feleletet vá­lasztói előtt. A nyílt, valóban demokra­tikus légkör jellemzésére elég néhány példát hoznunk. Szavazás előtt mindenütt mondja az elnök, lehetőség van kettős vagy többes jelö­lésre. Szatymazon az elnök biztatására azt válaszolta valaki: lenne másik jelölt, biztosan lenne, ha nem az került volna szóba, akivel mindenki egyetért. Bakson sem kértek másik jelöltet mostanáig egyetlen körzet­ben sem. Pusztamérgesen a 24-es választókerületben azt indítványozták, együtt indul­jon a választáson Szabó Mi­hályné és Jakus Györgyné. Zsombón Ocskó Imre és Vincze Antal neve kerül kö­zös szavazólapra, de volt kettős jelölés Sövényháza két körzetében és Domaszé­ken is. A Szegedhez közeli falvak­ban a bejáró munkások gondjaira is oda kell figyel­nünk. Sok fölszólaló említi a közlekedési nehézségeket. Sokszor itt sem kell nagy erőfeszítés a megoldáshoz. Sándorfalván hangzott el, hogy a Szatymazon át Sze­gedre tartó busz csak a gu­migyárig jön. Aki másutt dolgozik, mire begyalogol a falezemgyárig, lekési a csat­lakozó járatot. Kézenfekvő a javaslat: egy megállóval meg kell nyújtani ennek a busz­nak a nálváját. Közéletünk felelősségtel­jes fórumai mindenütt a je­lölő gyűlések. Helyi problé­mákkal foglalkoznak legin­kább, és közösen keresik a megoldások útját. H. n. J

Next

/
Thumbnails
Contents