Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

Pillanatkép a Tápé! Háziipari Szövetkezet közgyűléséről A Tápéi Háziipari Szövetkezet kisteleki készülnek az erős lábtörlők MjfflMIMW* Sokrétű termelés, jól kereső bedolgozók a Tápói Háziipari Szövetkezetben (x) Közel negyedszázad telt tünknek bel- és külföldön el szövetkezetünk megalaku- egyaránt. A tagság többsége, lása óta. Ez időszak alatt a mintegy 1800 ember a saját gyékényfonásból, bedolgozás- otthonában termeli meg a ból jói fizető szakma lett. szövetkezet vezetői által Ezt a Tápén felépült sok meghatározott termékeket. A családi ház és a bedolgozás fennmaraló rész csomagolásdarabot szállítunk Francia- ló teljesítményeket prodÍrországba, Belgiumba, Hol- kálnak. de az átlag az 1500— landiába, Svédországba. 2000 forint körül keres. Finnországba stb. 1975-ben Az eltelt közel másfél év több mint félmillió az éves alatt összesen mintegy 1000— igény. 1200 asszony és lány sajátfEzen kívül kárpitozott bár- totta el a széküléslap készíkétezren keresik meg bedolgozással a kenyerüket, illetve bedolgozással egészítik ki a család jövedelmét. Tagságunk egyötöde Tápén él. a többi 1600 Csongrád. Békés, Hajdú-Bihar, Borsod és Bács-Kiskun megyében 60 mert nemcsak ügyesség, hanem nagy akarat és türelem is kell hozzá. S aki azzal számol, hogy mindjárt az első hetekben ezreseket keres. az nagyon csalódik. A legtöbb tanuló három-négy egyre nagyobb népszerűsége sal, szállítással, forgalmazás- székeket, fotelokat és egyéb tésének tudományát. Pedig bizonyltja. Szövetkezetünket sal és Irányítással van el- típusú szalmával és gyé- kezdetben elég nehezen annak idején gyékényfonók foglalva. A szövetkezet közel kénnyel bevont székeket, szokták meg a kárpitozást, a és szatyorkészítők alakítót- húsz esztendeig lassan fej- széküléslapokat készítünk a mezőgazdasági munkához ták. Persze alig voltak két- lődött, az utóbbi öt év alatt külföldi megrendelők részé- szokott asszonykezek. Nem is tucatnyian. Ma több mint termelési értéke és taglétszá. re tízezerszámra. Műanyag, maradt meg mindenki, aki ma megnégyszereződött, rafia- és gyékényszatyrokat, hozzáfogott a tanuláshoz, 1970-ben 8 millió forinttal, táskákat stb. Gyékénytaka1971-ben 14-gyel, 1972-ben rót például évente 200 vakerek 20 millió forinttal nö- gonnal exportálunk. Mindvelte termelési értékét. Ez az ezekből a külföldi, illetve a év pelig előreláthatólag 25— nyugati vevők mennyiségi 30 milliós termelési érték- igényeit a nagy fejlődés el— emelkedést hoz. Az emelke- lenére sem tudjuk klelégíteközségben. Ez a szorgalmas dés üteme egészen kimagasló, ni Jelentős, és évről évre naP'§ csinálta az első kere2000 szövetkezeti tag szer- évente 40 százalék körül mo- fejlődő kapcsolataink van- Jet és az is előfordult, hogy lett jó hírnevet szövetkeze- zog. nak Csehszlovákiával. W, sem sikerült. De néhány Ugyanakkor a belföldi el- beti, tanulás után már naponlátás számára is termelünk Ja készítenek egy székülésegyre nagyobb mennyiség- kpot «• két-három hónap ben gyékényből, sásból, mű- elteltével ót. majd négy és anyagból készült terméke- három órára csökken a székA fejlődésnek a termelés- mazkodunk a közgazdasági ket. Például 100 ezer darab « emelkedés gyors ütemén kl- szabályozó rendszerhez, fi- sisál lábtörlőt. Ezen kívül "ják például az vül van olyan érdekessége is, gyelembe vesszük a határon gyékény lábtörlőt, védőcsiz. g^®™ J™"™®?* £ hogy az előállított termék- túli vevők, a külföldi pia- mát. börgyékényt. suba sző- Ut febraárban mennyiségnek több mint 50 cok igényeit, exportképes nyeget. kis vas bútor- és fo- tóbruárban százaléka exportra kerül és termékeket termelünk. Gyé- lyóirattartót, papírkosarat, ™ . 7o darab feró az export fejlődése az általá- kényes és szalmás székülés- portörlőt, felmosót, gyér- ' . fri 73 RLó Jánosné tó nos fejlődésnél jóval gyor- lapokból például ebben az mekkocsi hálót, ruhaszárító Jll évben több mint 300 ezer kötelet. Az export fejlődése sabb. Nálunk tehát az exportot a gazdálkodás szerves részének tekintjük. Az export fejlesztése a jövőben is alapvető feladatunk. Néhány esztendő múlva termékeink 70—80 százaléka kerül külföldi piacokra. Je Bedolgozók öt megyéből részlegében nuárban is meg februárban is 73—73 darabot kárpitozott be. Ördög Jánosné mind a két hónapban 70-en felül teljesített, A felsoroltak havi keresete 2200—2500 forint _ „ . , . „ , . körül mozog. Egy székülésTermekeinket az ot me- gyon komoly szerepe van. lap kárpitozásának bére 30 gyében működő bedolgozó Annak ellenére, hogy ezen a forint Az a bedolgozó, aki a lenleg többségében szalmát, tagjaink termelik meg. Van- környéken gyékény és sás 8Zéküléslapot a saját anyagyékényt, sást és emberi nak 20—25 éve működő gyé- nemigen terem, a bedolgozók g^ból készíti mintegy 40 fomunkát exportálunk nagy- kénytakaró szövők, sza- száma növekedik. rintot kap darabjáért, részt nyugatra, s így is tel- tyorkészítők, 10—15 éve be- Hajdú-Bihar megyében Természetesen nem mlnjesítjük a X. pártkongresz- dolgozó műanyaghorgolók és több mint 400 asszony és denkj képes még ilyen telszus határozatának, a me- egy-két éve tevékenykedő lány ismerkedett meg a be- jesítményekre. Aki későbben gyei pártbizottság éliásfog- széküléslap-készítők, fiata- dolgozással. Itt is szalmával kezdte annak még nem lalásában meghatározott fel- lok és Idősebbek egyaránt, kárpitozott széküléslapot ké- megy ' 1)ven J^l. No meg a adatoknak ránk eső részét. Bedolgozóinknak korábban szítenek. Ezen a területen sok báz körüli munka is befolyáEredményeink azt mutatják, csak időszakonként tudtunk a gyékény és a sás, a bedől- soija a teljesítményt. Mtnhogy jól kihasználjuk az munkát adni. az utóbbi évek. gozásnak már hagyományai denesetre aki 7—8 órát tud adott lehetőségeket, alkal- ben viszont már annyit vál- vannak, bar széküléslapot so- szentelni a bedolgozásnak, az lalhatnak, amennyit akar- ha nem készítettek. naponta két keretet megcsinak, illetve amennyit bír- Oj területünk a Borsod nál. "ak- A megyei 10 község is. Mind- Szeged környékén egyébkövetkezteben a termékek össze egy éve kezdtük meg ként a szatvorhoreolást válgyartását is körzetesitettük, itt a szervezést, és el kell falják bedolwzS Egv illetve a hagyományokat, a mondani, hogy nem vért mürafia szatyor elkészítéségazdasági es szociális körül- eredménnyel. Bedolgozóink ... . . ... ményeket figyelembe véve száma már meghaladja a 200 neK Dere forint, a KICSIhonosítottuk meg a termék- főt. Általában saját anya- nek 8 forint. A tapasztalatok gyártást az egyes körzetek- gukból gyékényes székülésla- azt mutatják: ezzel a terben Tápén készülnek a pot készítenek. Vannak be- mékkel is lehet keresni. Kügyekényes termekek: takarók, lábtörlők, szatyrok, visDivstos, modern bútordarab a fonott fedelű szék. Az ásotthalmi asszonyok keze alól szép darabok kerülnek kl kocell falvédők, sod ringós üléslapok. portörlők stb. Csongrád megye 10 községében szintén az említett termékeket termelik. Különösen a Szeged környéki községekben nőtt meg a bedolgozók száma. Kisteleken például 86 fő, Szőregen 48 fő, Sándorfalván szintén 48 fő, Bakson 40 fő, Pusztamérgesen 28 fő, Mórahalmon és Ullésen szintén mintegy 25— höz kötve az ember, akkor 25 fő bedolgozó termel szö- «inálja, amikor akarja. A dolgozóink mindhárom kör- lönbségek nyilvánvalóan Itt zetben, akik megkeresik a is vannak, de nem olyan nakét és fél, három ezer fo- gyok, mint a széküléslaprintot. Ezek persze kimagas- készítésénél. i A hírnév kötelez A bedolgozásnak olyan Ml a fejlesztést mindenütt előnye van, hogy jól össze megbeszéltük a járás és a lehet egyeztetni a családne- község vezetőivel. Csak olyan veléssel és a háztáji, ház kö- területeken, olyan községekrüli munkával, hiszen sem ben alakítunk csoportokat, reggel, sem este nincs idő- ahol nincs és a közeljövő.. ... , . , „ szövetkezet vezetőinek csak vetkezetünk szamára. Nagy m a kívánsóga hogy a be_ létszámú bedolgozónk vain dolgozó állandóan és rendSoténf munka folyik * központi tápéi üzemházba* ben sem várható ipartelepítés. Azt szeretnénk elérni, hogy egy-egy községben legalább 30 bedolgozó legyen. A szétszórtság így is nehézzé Algyőn is. pedig korábban szeresen dolgozzon, vagyis teszi a munkát, a körzetek azt gondoltuk hogy az olaj- .júliusban ls annyi terméket összefogását, arról nem is beipar fejlődésével esetleg a mi.nt ja"uaJan' Ez szélve- hogy a termékeK ^ , L . ... a külföldi es a belföldi cé- a nyersanyagok szállítása is meglevők is otthagyják a gekkel kötött szerződések tel- elég sokba kerül, bedolgozást. Nem igy tör- jesítése. és a szállítási ha- Most a körzetek megszilártént, a létszám Itt is emel- táridők betartása miatt na- dítását tartjuk egyik legkedik. Sok fiatal asszony Joní°s' Ez az a terület, fontosabb feladatunknak. , , , , ahol kockáztatni nem sza- Szervezettebbé tesszük az elkedvelte meg a szakmát az bad. Egy külföldi piacot na- látást, az átvételt és a szálodatelepültekből. Egyesek kl- gyon nehéz megszerezni, s lítást. Ez is feltétele annak, magasló eredményeket értek elveszhet pillanatok alatt, hogy a ránk váró feladatúéi Bár mi szerencsés helyzet- kai eredményesen tudjuk , ,„ , .. . . be" vagyunk, mert szalmá- megoldani. Ennek érdekében Bekes megye 10 községe- Val és gyékénnyel károitozott szerveztük meg a munkaverben szalmával kárpitozott széküléslapokat például csak seny- és a szocialista brigádszéküléslapot készít több Franciaországban és nálunk mozgalmat. Ezért készitetmint 350 asszony és leány. A kész«enek a szállítások pon- tünk üzem- és munkaszerve... .. . , , . t0s teljesitesehez így is ra- zesi programot:, ezért beszélhatarmenti falvakban a me- gaszkodni kell. A hírnév ar- getünk dolgozóinkkal At zőgazdaság gépesítése követ- ra kötelez bennünket, hogy esztendő elsó két hónapját kertében a termelőszövetke- amit vállaltunk, azt határ- eredményesen zártuk. bfzetekben egyre kevesebb a időre teljesítsük. Ez egyéb- zJ!?k abban- hugy ezt a temmunka. Ilyen területeken a ként a továbbfejlődés egyik ^ V6géÍg tartani tud" aá tevékenységünknek na- feltétele la, R, ML ) a