Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. MARCIV8 15. HAZAK, GONDOK, EREDMÉNYEK A főtér előtt, ahol a Maros- később, ahogy a családi költ- hatnak az őszibarackból tő felé nyílik az utca, szépen ségvetés engedi, esetleg be- mint például a békéscsarendbehozzák saját portáju- pucolják a házat kívülről is. kat a szőregi építők. Vala- Ilyen „szakaszosan" egy szerbaiak vagy az ózdlak, ahová el is kell szállítani és teljemikor egyszerű parasztház vezett építőipari cégnek nem sen érthető a magasabb piavolt, nagy udvarral és istál- éri meg a házépítés. ök lókkal, ólakkal. Ma a község úgy szeretnék, hogy tavaszegyik jelentős ipari vállalko- szal kezdenek és őöszel ótci ár. Mosolyogtak a feltevésemen. Nem azon, hogy feltételeztem; valóban olcsóbb zásának központja. A kezdet adják a kulcsokat. Készen a lenne az építkezés helybeli aligha különbözik a hasonló ház kívül is belül is. Az ipari szövetkezetek első lé- építkezőnek viszont az előbtéglából, hanem azon, hogy úgy képzelem el, a szőrepéseitől. Sőt, a szőregiek csak bi megoldás jóval olcsóbb. S giek a szőregi gyárból kaphét évvel ezelőtt lettek ön- igaza is van, ha ilyen megolállóak, mivel előtte az Első dásokkal teremt otthont csaSzegedi Járási Általános Szö- ládja számára. A népgazdavetkezet keretében működ- ság számára is előnyös; nem WK 1* állami építőipartól kapacitást, gyarapítja a nemzeti vagyont és nem áll sorba a tanács hivatala előtt, hogy utaljanak kl számukra m ják az építkezés első számú alapanyagát. Ez álom. S Itt van a másik gond, amely közgazdasági szemszögből nézve is furcsa anomália. Sorolják, hogy honnan hozzák Szőregre a téglát: Békéscsaba, Mezőberény, Kun. . ú , x , A szentmárton, Körmend Hét évvel ezelőtt hatvanan lakást. Az igaz viszont hogy n dik ha'tárban levö ma. láttak munkához, jelenleg az állam Jelentós anyagii ta- M &JTa már nem is tesz. kétszázan vannak és évente mogatast ad, hosszú lejárati nek megjegyzést, hiszen örtll23 millió forint értékű épí- kedvezményes hitelt nyújt a nek ha onnan kapnak. Még tésl, szerelési megrendelés- magánépítkezoknek. nek tudnak eleget tenni. Miből épül a ház? Ma még Tréfásan azt is elmondhat- a kisebb társasházak és a csaakkor ls Mezőberényből kellett téglát hoznunk, amikor RP H|Pi azőregi gyárban depózták nánk róluk, hogy a szegedi lédi házak kizárólag téglából az égetett téglát, teli volt a egészségügyi intézmények, készülnek. Tégla, cement, só- gyárudvar." Most kivételekórházak és klinikák „belső der, betr-vas. mész, homok, sen a „^kőí gyárat jelölték udvari építőmesterei". Nő- cserép, gerendák, ajtók, ab- kj számukra, az első negyedvérek részére építenek szál- lakok, parketta és csempe. évl mennyiséget a közeli válodát az Orvostudományi Ennyiből áll az egész, s aho- rosbó] szállíthatják az építEgyetem megrendelésére, a gyan az egyszeri ember kezéseikre. volt vasúti híd melletti ré- mondta, csak egymásra kell szen. A II-es számú kórház rakni a téglákat. Azokat a udvarán új 15o ágyas pavi- téglákat, melyeket éppen a Ion felépítésén dolgoznak szőregi téglagyárban égetévek óta. S itt már elöbuk- nek. A szóregi téglagyár jó kan az első gond is. hírű üzem, úton-útfélen keLaasan haladnak a mun- re8'15 a kiWnő szőregi tégkávaL Miért? Hosszú ideje, lá«- \ kisméretűek oly• azé- . mondanak. _ vas. több mint egy évig szünetelt úf ériesüeUe őket * az építkezés. Hibák voltak a epulet kplsfJét. persze gyar tervekkel. Később módosí- tanak ott blokktéglákat is, tották a kiviteli terveket, úgynevezett B-30-as meújabb helyiségeket kértek az retetei-edeU mellé, majd a 90 Mondom H szőregi építőkágyas épületet bővítették nek, hogy milyen szerencsés előbb harminc, majd később helyzetben vannak, helyben megint harminc ággyal. Sok a téglagyár, s így valószínű mindent megváltoztattak, né- olcsóbban is tudnak építhol az elkészült munka is keznl. Abból indultam ki, hogy a szatymazi emberek is alacsonyabb áron válogatkárba veszett. Legnagyobb kár persze az volt, hogy a gyenge előkészítés miatt el kellett vonulni a munkásoknak, majd Jó egyéves kivárás után megint visszatelepülni. S ml a helyzet most? Az ipari szövetkezet vezetői azt mondják, hogy jó tempóban haladnak, jövő nyáron atadják a kórházi épületet Lakóházakat építenek Szegeden. Tljszentivánon és Újszegeden Három durab, egyenként hatlakásos emeletes társasházak készülnek az újszegedi villanegyedben. Egyiket átadták, a másikat építik, a harmadikkal leálltali, mivel a tulajdonosok pénze elfogyott Szép feladatokkal kecsegtette őket az OTP is, hiszen a szőregi tanács által biztosított telkeken 200 darab, egyenként 4 lakásos, emeletes társasházakat kívánt a pénzintézet felépíttetni. Az árvízveszély és a vele egyidőben kárt okozó belvizek sok házat tettek tönkre és a pénzügyi finanszírozás lehetősége is károkat szenvedett Bíznak azonban az OTP-ben. s remélik, hogy a 200 darab szőregi öröklakás felépítésének programja reak halasztást szenvedett, előbb-utóbb hozzáláthatnak a munkához. Pedig nagy kár ennyit utaztatni a téglákat. A szakember felvilágosít, hogy egy köbméter fal ára a helybeli téglából 2000 forintba kerül, mi-: a kunszentmártoniból 30 százalékkal többe. Pontos Iszámokat lót értesítette őket. hogy a] békéscsabai körzetben a téglagyárakból vagonba raknak bármekkora mennyiségű megrendelést ls, az ár ezer darabonként 120—170 forint körüli összeg. Plusz a vasúti szállítás, plusz a helybeli kirakodás, majd kocsira fel, kocsiról le. Valóban drágítja az árakat ez a sétáitatás. Gazdagh István Szakszövetkezetek ••• homoken A Szeged környéki homok- mégis korántsem elegendő a inkább egybeesik. A tagság vidékeken az átszervezés óta rendelkezésre álló anyagi napjainkban is mintegy ezer termelőszövetkezeti csopor- alap, hogy ezeknek a szak- hektár földet adna közös tok, illetve szakszövetkezetek szövetkezeteknek a fejleszté- használatba, de az eszközboldogulnak. Jelentős föld- si célkitűzéseit gyorsabb ellátottság és a munkaerő területtel rendelkeznek, közel ütemben megvalósítsa. Évről hiánya nem teszi ezt lehetőtíz százalékát teszi ki a évre növekszik a közös hasz- vé. Az idősebb szakszövethasználatukban levő föld az nálatban levő terület. Az el- kezeti tagok szociális probösszes közös gazdaságban öregedett tagok leadják föld- lémái is hátráltatják a nyilvántartott földeknek, jeiket, másrészt a munkabíró gyorsabb kibontakozást. A Ugyanakkor szinte pótolha- tagság kisebb földterületen, dinamikus fejlődés tovább tatlan a szőlő-gyümölcs ter- intenzívebben gazdálkodik, s várat magára. A fejlesztési melésben betöltött szerepük. így adózási szempontból elő- célkitűzések is szerények. A Szeged környéki táj évszá- nyösebb helyzetbe kerül. Saj- Néhány év távlatában mintzadokra visszatekintve is s nos, jelentős a parlagterüle- egy 100—110 hektár szőlőt, gyümölcs-, a szőlő-, és a tek nagysága. Az elmúlt év- 110 hektár gyümölcsöst és zöldségkultúrákban szerzett bén mintegy 600 hektárnyi 100—110 hektár erdőtelepínemzetközi tekintélyt. Saj- föld maradt műveletlen, tést terveznek, ha állami tános. a szakszövetkezetek fej- Ásotthalom, Mórahalom kör- mogatást kapnak hozzá. lődése nem valami dinami- nyékén. Zákányszéken és ... . , , „„ .„ kus. Több objektív és szub- Bordányban is találhatni el- M'ndenképpen arra kell jektív körülmény határozza hanyagolt, „gazdátlan" táb- fpkb^Vekedni hogy a iemeg boldogulásukat. Az ösz- Iákat. tekben törekedni iiogy a je szes terület mintegy 26 ezer A szegedi járásban a szak- ^vő^széttago t S f nahektár ebből közösen 6700 SZÖVetkezetek egy kivételé- ^btabiákba vonák öszh?klárt hasznosítanak. To- vei termőhelyiles gyenge ^ és a jobb minőségű fölvábbi nehézseget okoz, hogy adottságú földeken gazdái- dek kerüljenek közös haszTtl't rJ^, *odnak- A kÖZÖS hasznillat- nosításba. Harmonikusabb fülnek el, művelesükhoz. a ban levő szántóterületük egy együttműködést kell kialakítermésá lagok fokozásához az katasztrális holdra számított ta tagsag és a közös gazanyagi lehetőségek igen szű- átlag-aranykoronaértéke 4,0. dasóg között, a kölcsönös kosek. Ez azt is jelenti, hogy A 14 szakszövetkezet árki- „lónvök alaDián Szinte el^arí»ÍnóMá,dtSZerrrdőS egéSZítér támogatásban ré- SgedíeteTlS a' rendszeres tatní feSUl' Ez a5?nban önma!^- szervesanyag-utánpótlás. Hotést, szolo-gyumolcs telepi- ban nem oldja meg a ked- mokon anélkül iövedelmező tést csupán elvétve kis te- vezőtlen termőhelyi adottsá- ^Mk^^tá^haL ruleteken vegezhetnek. gok ellensúlyozását. Az elA közös szántóterületeken ért terméshozamok alacsoextenzív vetésszerkezetet ala- nyak, kevés az árbevétel, kítottak kl. A kalászosok és másrészt a szőlő- és gyüa kukorica részaránya meg- mölcstermesztés után haladja a 75 százalékot, a kapnak árkiegészítést, zöldségtermesztés minimális, lemző. hogy az elmúlt eszA szőlő-gyümölcs terület ré- tendőben területi egységre kel- A közeljövőben átfogó, szesedése eléri a 15 százaié- vetített árkiegészítés hektá- tobb érdekelt szerv közreműkoL A homoki gazdálkodás ronként 117 forint volt, míg kodesével a megyei mezőgazgyengéi ezekben a „se-ter- ugyanez a termelőszövetkeze- dasági és élelmezésügyi oszmelőszövetkezetek, se-egyéni teknél 722 forint hektáron- tály részletesen elemzi és ként megvizsgálja egyenként ezekA szakszövetkezetekben "e.k sok probléma, gond adódik a SLÍ^JÖS^? ^T gazdálkodásban. Az említett le3ztés, \ehftős.é?,eit-• fbld" nak. A közös munkákban a hiányosságok mellett jellem- h«sznalat és foldnyilvántartagoknak csupán egyharma- z5 az is. hogy az összJe3 tag_ tás problémáit. A hosszura da vesz részt. ság 13 százaléka nem mezőgazdálkodás nem létezhet A táj speciális helyzetét, a szegedi járásban működő szakszövetkezetek sorsát jól "7íerrl látva, a megyei tanács végjel. rehajtó bizottsága is foglalkozott a szakszó vet kezetekgazdaságok"-ban kitapintható, állattenyésztéssel a két zákányszéki szakszövetkezet [kivételével nem foglalkoz-l tervezett és alapos munka Bár a szakszövetkezetek- gald^ágt'főfogTalkozásű^s ^Sf^nvúif^'sztökebb ben a beruházások növekvő ipari üzemekben dolgozik, ^ánk termetosi struktúrétendenciát mutatnak, s leg- Ugyanakkor a tagok gazdainkább a gépvásárlások a sájának és a szakszövetkedöntőek, a meghatározók, zeteknek a munkacsúcsa legjának javításához. Sz. Lukács Imre HM Kevés családi házat is építenek a szövetkezet dolgosok Pedig a környező községekben gomba módjára szaporodnak az. új hajlékok, de ezek közül a csaladi házak közül keveset építenek az allami, vagy a szövetkezeti építőipar munkásai. Az okok kézenfekvőek: az építkező család fogad egy kisiparost, aki a legfontosabb szakipari munkákat elvégzi, vagy irányításával elvégzi a család néhány hozzáértő tagja. A segédmunkát a rokonság, a barátok adják. Egyik évben felhúzzák a falakat, a másik esztendőben tető kerül az épületre, a harmadikban elkészül a belső munka, majd 23. A Széchenyi téren Valahol a közép tájon le is ülhetünk. Ma már nem kell fizetni a helyért, mint a fölszabadulas előtt Sokan bizonyára el sem tudják képzelni, hogy volt olyan idő is, amikor jegyet kellett váltani a korzón való üldögéléshez. El szoktam itt mesélni, hogy diák koromban Himnusz bácsinak hívtuk azokat az öreg pénzbeszedőket, akik a jegyet adták, amikor közeledtek, mindig fölálltunk, mint amikor a Himnuszt halljuk ... Üldögélve, kényelmesen nézhetünk körül a tér nevezetes házain, szobrain. Hogy mindjárt a szobrokon kezdjem, ezeknek alig van irodalmi vonatkozása, bár hiszen Széchenyi István életműve, akár Kossuthé, a magyar irodalom történetének is része. De, hogy a sok adatot kicsit humorral is oldjam, hadd mondjam el, milyen irodalmi vonatkozása van Fadrusz János Tisza Lajos-szobrának. Ambrus Zoltán (1861—1932) író, műfordító és kritikus, A Hét munkatársaként itt volt 1904-ben, a nagyárvíz 25. évfordulóján, a Tisza-szobor avatásán. Beszámolójában ő jegyezte föl elsőkónt a szegedi néphumor friss hajtását. Azt mondta a szegedi tréfaszó, amint lehullt a ^epel az egykori királybiztos, „a szegedi gróf" szobráról, hogy igen, igen, nagy művész ez a Fadrusz: megalkotta az Igazság szobrát. Merthogy az az igazság: a paraszt dolgozik, az úr meg csak nézi. Tessék csak megszemlélni a Tisza-szobort, amint Ambrus Zoltán is látta: „Vízpartra való kőépítményen áll a gróf elegáns munkásruhában, hajadonfővel, és nép a lába elé, ahol három kőparaszt Izzad a legkeményebb munkában: kubikol. A három kubikos majd megsz.aknd a munkában." Szemben velünk, kissé balra van a Széchenyi tér 13. sz. műemlék, a Grünn Orbán-ház. Itt volt 1801-től 1857-ig az első állandó szegedi nyomda. Alapítója Grünn Orbán (?—1828), utána özvegye (?—1829), majd fogadott fiuk, Grünn János (1814—1874) vezette. Iskolai, egyházi kiadványaikon kívül nevezetes Dugonics András Magyar példabeszédek és jeles mondások (1820) című kétkötetes gyűjteményének és Vedres István számos munkájának kiadása. A szabadságharc idején sok röplapot, falragaszt nyomtak itt. Grünn János sikertelen kísérletek után végre 1849. január 1-én megindította' az első szegedi lapot (Tiszavidéki Újság), majd ennek megszűnte után 1849. május 2-án a másodikat is (Szegedi Hírlap). A szabadságharc elbukásával szűnt meg ez is, s utána csak az önkényuralom enyhülésére, 1859-ben indulhatott újság, a Szegedi Híradó. De ennek mar kiadója és nyomtatója Burger Zsigmond (1818—1874), a Grünn-nyomdának 1844 óta művezetője, aki 1857-ben megvette Grünn Jánostól a nyomdát, s el is költöztette Innen a Kelemen és az. Oroszlén utca sarkán volt Wodiáner-házba, utóbb ma is álló műemlék Béróházba (Oskola u. 13.). Az első szegedi nyomdának messze környéken nagy művelődéstörténeti szerep jutott Cirillbetds, szerb nyelvű kiadványai is voltak. A Széchenyi téren a városháza uralkodik. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervel szerint a Vedres Istvántól 1799-től 1805-ig épített régi városháza alapjain született a mai 1882-ben és 1883-ban. Babits Mihály Útinaplójában így frja le: „De ha kilépsz a porváros legszebb terére, megbékülsz. Ott magas paloták, ott új szobrok vannak fák között, ott gesztenyesorok a gyönyörű négyzetben. Ott zene és elegáns asszonyok, dallamos mozgások; s villanyos reflektor fénye játszik a fekete lombokon. Ott előtted a kettős városháza, sóhajok hídjával és egy kis karcsú toronnyal. Hányszor néztem ezt a tornyocskát a gyönyörű ég hátterében: az ég Itt indigószínű, és a toronynak este égő szeme van, s kacéran hordja cifrázott erkélyét, mint csipkéit a kecses táncosnő. S hányszor képzeltem, hogy a kecses torony a felhők előtt nesztelen táncot jár!" Még a régi épületben tartotta első színi előadásait 1800. május 6. és 20. között „az első magyar színigazgatónak", Kelemen Lászlónak társulata. A szegedi színjátszás történetében nagy jelentőségű esemény volt ez. Reizner János szerint ugyancsak a városháza közgyűlési termében zajlott le 1849. július 21-én és 28-án a Debrecenből ide menekült országgyűlés ülése. (Tömörkény szerint a szomszédos Zsótér-házban.) Az üleseken a parlament író tagjai is részt vettek: Bajza József, Egressy Gábor, Jókai Mór, Jósika Miklós, Kuthy Lajos, Táncsics Mihály és Vörösmarty Mihály. A városháza legtöbb Irodalmi nevezetessége a közgyűlési teremhez fűződik: itt tartotta ugyanis rendszeresen fölolvasó üléseit a Dugonics Társaság (1892—1948). Fölsorolni sem lehet azokat, akik előadói asztalánál szerepeltek e fél évszázadnál ls hosszabb idő alatt. Így tehát csak a legjelentősebbeket említhetem meg. A helyiek — Tömörkény, Móra, Juhász, Cserzy, Palotas Fausztin, Réti Ödön, Terescsényi György, Sík Sándor, Berezeli Anzelm Károly, s még mások — nem ls egyszer szerepeltek. A vendégek jelesebbjei pedig: Gárdonyi Géza (1895), Száz Károly, Rákosi Viktor, Vargha Gyula, Abonyi Lajos, Kozma Andor, Vikár Béla (1896), Hermán Ottó (1903), Ady Endre (1905), Kiss József (1908), Gulácsy Irén (1927), Radnóti Miklós (1933). Ady 1905. február 26-án szerepelt. Tömörkénynyel egy előadói asztalnál foglalva helyet fölolvasta Egy párizsi hajnalon című költeményét. Aláírását a Dugonics Társaság vendégkönyve őrzi Tömörkényé mellett. A Szeged és Vidéke tudósítása szerint a költő verse „mély nyomokat hagyott a lelkekben". S a cikkíró hozzátette: „Reméljük, hogy a modern szellem e derék, nagyra hivatott fiatal képviselőjét ezután gyakrabban láthatjuk a Társaság fölolvasó asztalánál. Adyt zajosan éljenezte és tapsolta a hallgatóság." József Attila is azt írta Jolán nénjének 1923. május 14-én: „Azt hiszem, 27-én vagy június 5-én fölolvasást tart rólam Móra Ferenc a szegedi Dugonics Társaságban." Ma már nem tudhatni, miért maradt el József Attila e szereplése Szeged nagy tradíciójú irodalmi testületében. Radnóti Miklós 1933. december 17-én olvasta föl verseit itt, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tollforgatóinak bemutatkozása keretében. Sík Sándor mutatta be őket; Baróti Dezső Dygmocsról, Tolnai Gábor Aranyról, Ortutay Gyula Tömörkényről adott elő ugyanekkor. A Dugonics Társaság ülésein kívül is gyakoriak voltak a közgyűlési teremben az irodalmi események. 1931. november 19-én a Bethlen Gábor Kör rendezésében Tamási Áron szerepelt itt: Rendes feltámadás című novelláját olvasta föl. (Itt ismerkedett meg Radnóti Miklóssal, s együtt töltötték valamelyik szegedi kiskocsmában az. estél.) 1933. december 15-én szintén egyik elbeszélését olvasta itt föl Bánffy Miklós, Kemény János, Kós Károly és Ligeti Ernő társaságában. 1941. június 24-én a DEMKE-közgyűlés keretében verseiből olvasott föl Szabó Lőrinc is itt. Herczeg Ferenc bevezető beszédet mondott ugyanekkor: ő volt ugyanis a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöke. A közgyűlési teremnek ez az irodalmi szerepköre még a fölszabadulás után is továbbélt. 1949. április 3-án a Csillag és a Tiszatáj délutáni előadói ülésén Szabó Pál, Déry Tibor, Zelk Zoltán és több más fővárosi és helyi író is közreműködött. » i