Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

4 SZERDA, 1973. FEBRUÁR 14. Áz első lépés Á szegedi ifjúsági klubokról „Az ifjúsági klubok működési irányelvei" — olvasom egy füzet borítóján. Négyszáz ilyen készült a Csongrád megyei tanács házi nyomdájában. Az ifjúsági klubmozgalom igazán nem új dolog, de júságl klub a tagoknak. A jó, mondom, mert „a nagy fellendülés időszakában" nem mindig ilyenek születtek. Ezeken a hasábokon már szóba került néhányszor, hogy mint az egész országban, Szegeden is csak nagyobb mindenki által tapasztalható szervezettséggel teremthetők fellendülése még igen. A klubok helyiségei az utóbbi években a fiutalok legnépszerűbb közös kulturálódási, szórakozási helyévé, a foglalkozások, egymás megismerémeg a valóban tartalmas működés feltételei; hogy nagy szükség lenne már a spontán mozgolódás mederbe terelésére, hatékonyabb támogatásra egyfelől, a vadhajtások sének, különféle ismeretek nyesegetésére másfelől. szerzésének, az Idő hasznos eltöltésének alkalmaivá váltak. Nehéz felsorolni, hogy mindezeken kívül mi mindent jelent még egy jó ifAz Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács tavaly novemberben fogadta el azokat a irányelveket, amelyek határozottan, világosan Könyvekről sorokban Tizenkét amerikai elbeszélést tartalmaz A csillagüzött „szerető című antológia. Majdnem mindegyik történet a technika okozta szélsőséges, különös helyzetbe került emberről szól, olyan veszélyekre figyemeztetve, amelyeket a civilizáció tartogat számunkra. A válogatás egyik legszebb darabja Z. Henderson A holmi című enyhén szürreális hatású lírai története, amelyben az idegen bolygó lakóit az emberi civilizáció hatása süllyeszti el. Az elbeszélés mintha a fehér kultúra gyarmatszerzó, romboló manipulációját idézné föL Sajnos, a szerzőkről életrajzi tájékoztatást nem, csupán általánosságokat tartalmazó utószót kapunk. A Területi statisztikai zsebkönyv Magyarország adatait tartalmazza 1971— 1972-ben. Egyes körzetek, megyék, megyeszékhelyek, nagyobb városok, kiemelt községek szerint szól a termelésről. a lakosság életkörülményeiről. a kulturális életről, az idegenforgalomról stb. Az országos területfejlesztési koncepció szerinti kategorizálás ebben a kötetben szerepel először. A szexológla a viszonvlag fiatal tudományágak közé tartozik, s együttesen használta föl a biológia, a pszichológia, a szociológia eredményeit, módszereit a szexuális maTotortás kutatódban. Buda Béla A szexualitás modern elmélete című könyve gazdag anvngra támaszkodva utatia be a szexológia irányzatait, elméleteit és eredményeit. Rámutat. hogy a „nemi ösz»a-t" fogalma miért nem elégséges az emberi szexualitás megértéséhez. Foglalkozik a szexualitás zavaraival, a másik nemmel Való k^pCSO1 személyiségténvezőivel stb. Úttörő jelentőségű könyv, különösen orvosok, pszichológusok, tanárok számára nyújt hasznos ismereteket. Szenyin M. V. vezető szovjet közgazdász Szocialista Integráció címmel írt könyvet. Elvi szempontból közelíti meg a szocialista országok gazdasági együttműködésének lehetőségeit figyelembe véve a nemzeti és nemzetközi jelentőséggel bíró érdekek törvín'-s-e-űsé"e't. P'mutat a f»4ts-»*s tendenciáira, a meglevő problémákra, s vizsgálja AZOI-~T N MV'OKNT TA-*—T amelvek vé^ső soron á szocialista integrációt szol"áljuk. A szerző gazdag külföldi — köztük magyar — anyagot. Is füh-'s-náh s olyan problémákat is szóvá tesz, amelyek nemcsak közgazdászok szamára érdekesek. A nemzetközi sakkélet egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye volt Borisz Szpasszkij es Róbert Fischer tavaly július—augusztusi mérkőzéssorozata a világbajnoki címért. Flórian —Varnusz: Fischer és Szpasszkij című könyve e mérkőzés körül támadt bonyodalmakról szól, az amerikai nagymester extravagáns viselkedéséről, amely hetekig foglalkoztatta a világsajtót A szerzők elsősorban a sakkozás iránt érdeklődőkhöz kívántak szólni, de mások is érdekes olvasmányt adtak. Leírják a versenyzők legfontosabb mérkőzéseit, n reykjavíkl sorozatot, amelyekből magas színvonalon lehet megnyitást, közép- és végjátékot, stratégiát és taktikát tanulni. megjelölik a klubmozgalom fej lődésének-fej leeztéeének lehetőségeit, módjait és feladatait. Foglalkoznak a klubok létesítésében és működtetésében érdekelt valame'nynyi szervezet és intézmény tennivalóival, amelyekkel a közös cél — a mozgalom fejlesztése, a működési feltételek biztosítása, a klubtevékenység tartalmassá tétele — elérhető. Az irányelveket és a végrehajtásukhoz készült részletes útmutatót tartalmazzák az elöljáróban említett füzetek. Ezeket a napokban küldték és küldik szét két nyilvántartólappal együtt, hamarosan valamennyi ifjúsági klub vezetője és tagsága áttanulmányozhatja a dokumentumokat. A nyilvántartólap minden egyes rovatát csak azok a klubbok tudják kitölteni, amelyek az irányelvekben megállapított szabályok szerint működtek eddig, vagy eszerint képesek működni ezután. Kizárólag ezek kapnak majd működési engedélyt, tagjaik tagsági igazolványt. „1973. május 1-től csak működési engedéllyel rendelkező ifjúsági klub működhet!" A szétosztott nyomtatványok kitöltése, azaz a klubok nyilvántartásba Vétele az irányelvek végrehajtásának előfeltétele. Az első fázisa annak a fontos munkának, amely az ifjúsági klubmozgalmat valóban a fiatalok igényei és szükségletei szerint képes szervezni, irányítani, segíteni. Szegeden pillanatnyilag közel 40 Ifjúsági klub van. Ez a szám természetesen mindig változik és a nyilvántartólap kitöltésével sem az az elsődleges cél, hogy egyetlen, pontos számot ismerjünk meg. Sokkal inkább annak tisztázása, hogy kinek mit kell tenni a város ifjúsági klubjaiért, azaz az itt élő fiatalokért G. B. űz érettségi számai A Művelődésügyi Minisz- mazási témákat azonban jótértum gimnáziumi főosztá- nak minősítették, lya négy év óta készít tájé- A szóbeli érettségi vizskoztató összegezést a gim- gáról egybehangzó állítás náziumi érettségi vizsgák volt, hogy „a jelöltek kuleredményeiről. A pedagógusok minden évben nagy érdeklődéssel fogadták a legfontosabb megállapításokat és adatokat, mert az összehasonlítások, értékelések hasznos tanulságokat is rejtenek magukbah. Pár nappal ezelőtt ismét kezünkbe került a tájékoztató az 1971 —72. évi gimnáziumi érettségi vizsgák tapasztalatalróL Ebből közlünk most nfehány érdekes megállapítást, statisztikai adatot. Lássuk először az írásbeli tételeket! Az 1200 magyar írásbeli dolgozat témaválasztásának elemzéséből kitűnik, hogy az elnökök és a szaktanárok 'többsége megelégedését fejezte ki az 1971 —72. tanévi érettségi írásbeli tételekkel. A matematika írásbeli tételekkel kapcsolatosan , korántsem volt volt ennyire egyöntetű a vélemény. Többségükben azt kifogásolták, hogy „a feladatsor nehézség szempontjából nem v.olt eléggé differenciálf". Ezt az is bizonyítja, hogy míg tavaly 12 százalék volt az elégtelen dolgozatok aránya, ez a szám az 1971—72. tanév érettségi írásbelijén 20,3 százalékra emelkedett. Orosz nvelv és irodalomból a kijelölt írásbeli tételeket mindenütt tetszéssel fogadták, s „a nyelvi készségek az írásbeli tükrében megfelelőnek bizonyultak". Az angol írásl>eli fordítási szövegét a vidéki szakosított- osztályok tanárai dicsérték, a budapestiek „túl igényesnek, műfordítói készséget feltételezőnek" tartották. A francia nyelv és irodalommal kapcsolatosan a tájékoztató megállapította, hogy a tanulók „nyelvi készsége viszs//lesett, gyakori a hibás szóhasználat, az Időegyeztetési és helyesírási hiba". Németből nem tartották szerencsésnek a szaktanarok a fordítási feladatot, a fogalturált magatartást tanúsítottak". Általában jó volt a tanulók ideológiai-politikai felkészültsége. Elgondolkoztató azonban a tájékoztatóban az elnöki megjegyzések summázata: „A fiatalok gondolkodását a leegyszerűsítés jellemzi, összehasonlítani, differenciálni nem tudnak..." Vissza-visszatérő megjegyzés tárgya a jelöltek „szóbeli kifejezőképességének gyengesége". Ugyanakkor meglepő a tájékoztató következő mondata: a szakosított osztályok tanulói logikusan gondolkoznak, biztos ismeretekkel rendelkeznek még a nem szakosított tárgyakban is. Jólesik olvasni, hogy „az 1971 —72. tanév érettségi vizsgáinak eredményei fejlődést oktatásunk mutatnak, s a három köte- lenti, hogy lező tárgyban — magyar, történelem, matematika — javult a gimnáziumnak a felsőoktatásra való előkészítő munkája... Az általános eredmények alakulása is megnyugtató." Az egyes tárgyak elemzésére már külön-külön nem térünk ki, hisz ez elsősorban a szaktanároknak szolgál tanulságul. Érdemes azonban a szülők tájékoztatása érdekében a statisztikai adatok közül idézni s bemutatni, hogy a szegedi gimnazisták eredményei miiaga így fest: A legjobb átlagot Budapest érte el (3,09), utána Pécs következik (3,07). A „harmadik helyen" Szeged és Heves megye érettségizettjei állnak 2,69 átlaggal. (A leggyengébb átlagú megye Hajdú-Bihar [1,99)). A végső eredményeket illetően — azaz, az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek öszszevetése utón — még kedvezőbb a kép az eddiginél. Magyar nyelv és irodalomból Szeged 3,84 százados átlagával a fővárosiak után következik (Budapest: 3,87.) A Csongrád megyei diákok 3,78 átlaggal rangsorban a harmadikok. Történelemből még ennél is jobb az eredmény: 3,95 átlaggal Szeged az első helyen áll. Sorrendben követi Budapest (3,93), majd Csongrád megye (3.82). S ugyancsak matematikaélretörését jeSzeged 3,46 átlagával az előkelő második helyen van (a legjobb átlagot a fővárosiak érték el: 3,48). Fizika tantárgyból érezhető a tagozatos osztályok megerősödése, melynek eredményeként Szeged érte el ugyancsak a legjobb országos átlagot: 4,40. (Utána Zala megye következik 4,22 átlaggal.) Kémiából Nógrád megye áll az első helyen (3,93), őt követi Csongrád megye (3,93), majd Szeged (3.92). Biológiából Debrecen (4,08), és Budapest (4,03) utón következik Szeged (3,95). Orosz nyelv és irodaszágos vizsgálatban. A magyar irodalom írásbeli vizsgájának legjobb átlagát Budapest érte el 3,52vel. öt követi Csongrád megye 3,44, Szeged következik 3.43-as átlaggal. (A legroszszabb eredményt Borsodban érték el: 2,88.) A nyelvi tudás értékelésében a legjobb átlagot Győr megye érte el 3.56-os eredménnyel. Utána Pécs következik (3,50), majd Budapest (3,44), azután Csongrád megye és Heves megye (3,41), és úgy Szeged (3,40). A leggyengébb, átlag: Szabolcs-Szatmár megye 2,98. A matematika írásbeli átged az ötödik helyen van. A többi idegen nyelv értékelésére már nem férünk ki, mert a vizsgázók száma — választhatóságuk miatt — jóval kevesebb az eddigieknél. Befejezésül azonban közöljük a három kötelező tárgy országos érettségi átlagát: magyar nyelv és irodalom 3.60, történelem 3,67, matematika 3,16. A szegedi átlagok tehát jobbak az országosnál. Reméljük, hogy az idei érettségiző tanulók is tartják eredményeikkel az 1971—72. tanév érettségi szintjét. BáhTalvi József »» Tömörkény utcáján . Mielőtt még sétánkra indulnánk, a padon ülve kényelmesebben hallgathatjuk meg Szeged klasszikus költőjének, Juhász Gyulának azt a versét, amely a legtömörebben foglalja össze e város szellemi örökségét, és örök szellemiségét Itt szoktam fölolvasni vendégeimnek; SZEGED a Tisza-parton halkan ballagok. És hallgatom, mit simák a habolt? E partok méla fordulóinál Alit rgyszer (röglw Attila király. E tájon, hol a két víz összeér. Áldozott egykor dús Ajtony vezer. ott fönn, ahol most ven harang dalol, Dugonics András búsult valahol. Mert búsulásra volt Itt mindi" ok, Ugye bajtársak, ugye magyarok? Itt Tömörfcíny, ott Gárdonyi lakott, Petiin Zoltán erre ballagott. Megállok felhős tavaszig alatt. S mlg megy a víz, és az Idö szalad. Érzem, hogy az öreg Tisza felett Az örökélet cslllzsz remeg. Annál inkább helyénvaló itt ez a vers, mert valaha, a népdal szerint ls. lányok sütötték a halat, a mai Roosevelt tér másik felén, a régi Halpiacon áll, sajnos, nem a „szent folyó", a Tisza felé forduló arccal, Juhász Gyula szobra, Segesdi György alkotása (1957). Előle a kis Béla utcán (a Víz előtt Kémény söprő utca vagy az egykori, itt lakó palánki kéménysöprő mester nevéről Kontraszti utca volt a neve) át a Palánk 4. sz. házához érünk. Ennek falán olvashatjuk Juhász Gyula disztichonját, melyet már 1922ben megírt Tömörkény lakóházának tervezett emléktáblájára: Itt élt, álmodozott, és tért pihenőre [Tömörkény. Vándor, szent ez a hely, mlg magyar él, (s híre szállt Juhász Gyula az író halálénak tizedik évfordulójára tervezett emléktáblára 1927-ben írt egy másik verset is: Itt élt • darvadozott a magyar föld lés magyar nép Hü éz tisztászlvú írAmúvésze: Tömörkény. Sem akkor, sem később nem került ez a szöveg a falra, mégis, az 1927-ben leleplezett emléktábla prózai szövegében fölismerhető a hasonló megfogalmazás, nyilván ugyancsak Juhász Gyulától: í házban éh • szegedi föld és nép thiztaszfvü irómúvésze TÖMÖRKÉNY ISTVÁN 1»01—I»N Az avató beszédet is Juhász Gyula tartotta. Amikor azután 1964-ben a házat lebontották, a régi tábla a múzeumba került, Tömörkény születésének centenáriumán pedig, 1986-ban leleplezték a mait. így, á látszólag újabb tábla — valójában a legrégibb szöveget őrzi! • Tömörkény lakóháza, az utca 6. sz. háza, ott állt, ahol most mi állunk: a még meglevő régi ház és az emléktáblával díszített Palánk 4. sz. haz között az úton. A Tömörkény utca mostanára jócskán megkurtult: innen mindössze a Tisza-partig ér, Valamikor ez is Oroszlán utca volt, mint nyomvonalának folytatása az Oskola utcán túl, s az író halála után kapta mai nevét. amint fölkelünk, s átsétálunk a híd alatt, ahol Tömörkény sokat irt as 1876-ban épült öreg házről. mely hajdan Ferenczi János (1838—1896) tanítóé, a szegedi népnyelv érdemes búváráé, as időben pedig az író bátyjáé, Steingassner József (1856—1922) uradalmi gazdatiszté volt Az írónak őrhelyként szolgált az ablak, amelynek párkányára kikönyökölve a Tisza-part életét figyelhette. Nézi a kevés jövőmenőt, figyeli télvíz idején a sarkon ácsorgó munkanélkülieket amint ecetbe rakott apró dinnyét, sajtot, túrót, kis szalonnát eszegetnek köröm közül ebédre. Innen nézf a szemben levő piros iskola falához dobott ócska kabátot, amely a híd alatt háló csavargónak gönce, s utóbb rongyszedők zsákmánya lesz. Sok-sok apró jelenet vésődik a néma szemtanú szivérványhártyájára, hogy művészi alkotássá emelődve a kor dokumentuma, a szegénység és nyomor Jellemzője váljék belőle. Innen sétál ki a pár méterre folydogáló „vizecske" mellé, ed-elnézegetni, ha álmosan hömpölyög vagy ha haragos, tajtékzó tavaszi áradattal zúg lefelé. De többnyire nem csak ezért az ősi szegedi szertartásért sétál le a partra, hanem az emberekért is: Itt látja a századfordulón a vizenjárókat. homokból élőket, kubikosokat. Itt ismeri meg őket, s örökíti meg életüket, harcukat a vízzel, az elemekkel, a társadalommal, egymással. Innen hallja egy téli hajnalon, amikor a jégen átkelő kendergyári lány beleszakadt a vízbe. Innen nézi Márlt, a szőregj cigányasszonyt, abban „az elszilajodott világban", a háború idején, amikor a katonaikórházzá lett iskola előtt féltéssé] elegy büszkeséggel leste urát a második emeleti ablakban. Tömörkény írásaiból ismerjük az öreg ház mindennapi életét. A nagy, döngve csapódó kaput, az udvart a futószőlővel, a háziállatokkal: a mosókonyhát, ahol „már úgy körülbelül a tatárjárás óta" Mári néni dolgozik. & mosónő; örzsét meg Viktort, a ház cselédeit, s az öreg favágókat, akik évről évre fölfűrészelik a téli tűzrevalót. A közelben volt az író életének két fontos színhelye: a Közművelődési Palota, ahol délelőtt es délután múzeum- és könyvtárigazgatóként helytállt, s a Tisza-parti toronyház helyen Ónozó né kocsmája, ahol ebéd meg v.-«iora után szemlélődve teartyolgatta botocskáját.