Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

SZERDA, 1973. ABRUÁR 14. 3 r Eplifl a Barátság Parkja Budapest felszabadulásá­rak. 28. évfordulója alkal­mából kedden a kőbányai Óhegyen ünnepi külsőségek között kezdtek hozzá a Ma­gyar—Szovjet Barátsági Park építéséhez. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Szakali József, a X. ke­rületi pártbizottság első titká­ra ünnepi beszédben emlé­keztetett a magyar és a szovjet nép barátságára, amelynek jelképéül emlék­művet is állítanak majd a parkban. A Magyar—Szovjet Barát­sági Park mintegy húszhek­tárnyi területen épül meg. Megvalósításában részt vesz­nek a déli hadsereg „Buda­pest" nevét viselő egységé­nek katonái, akik nagy tel­jesítményű buldózerekkel rendezik a terepet A kerüle­ti üzemek, gyárak szocialis­ta brigádjai, valamint a la­kosság több mint 6 ezer tár­sadalmi munkaórával segítik a park építését. (MTI) A közelgő VIT jegyében Propagandisták megyei konferenciája A július 28. és augusztus Az ifjúsági törvény vég­5-e között Berlinben meg- rehajtási utasításairól tar­rendezésre kerülő X. VIT tott nagy figyelmet keltő, megyei előkészítésének' első izgalmas előadást Nádor eseménye volt az a propa- György, az Országos Ifjúság­gandistakonferencia, me- politikai és Oktatási Tanács lyet a KISZ Csongrád me- főtitkára. A közelmúltban 18 gyei bizottsága rendezett minisztérium és főhatóság tegnap a szegedi Ifjúsági készítette el — mondotta Házban. Közel 100 KISZ-fia- egyebek közt — az ifjúsági tal érkezett a megye minden törvény határozati utasítá­részéből, többségükben VIT- sait, melyek konkrét jogi körök vezetői, alapszervezeti keretet biztosítanak a gya­propagandisták. Az egész korlati feladatok végrehaj­napos program első előadá- tásához. Létrehozták az if­sát dr. Sebe János, a KISZ júság új, minden eddiginél Csongrád megyei bizottságé- szélesebb fórumát, az Ifjú­nak titkára tartotta a X. sági Parlamentet, melynek VIT megyei programtervé- első, háromlépcsős konferen­ről és a propagandamunka ciascjrozatát előreláthatólag aktuális kérdéseiről. Tájé- 1974-ben tartják meg. Konk­koztatta többek között a rét központi intézkedések fiatalokat az országos VIT- szülf.ttek a tanulóifjúságot j- erinto kerdesekben is. Egy a vetelkedo felteteleirol es sok közül: szeptember 1-től menetrendjéről, az „Egy na- bevezetik az új középiskolai pot a VIT-ért!" társadalmi ösztöndíjrendszert, mely elő­munkaakcióról - a társa- ^el,áthatólag "f?zer fizikai . , . , . dolgozó tehetseges gyerme­dalmi munkaval szerzett két érinti. pénzt az alapszervezeteknek A világon másodikként a 235-90172-0007 számú megszületett ifjúsági tőr­csekkszámlára kell majd be- vény végrehajtási utasításai fizetni - és egyéb politikai, í?be*ővé tett,ékl T » i ... ... , . KISZ-szervezetek konkrét, kulturális es sportrendezve- gyakorlati, napi feladatokká Felvégiek 2. nyékről. Veseátültetés A miskolci megyei vezető veseátültetés az első Ilyen kórház urológiai és nephro- sikeres műtét. Ebben az lógiai osztályán 1972 júniu- esetben az Egészségügyi Mi­sa óta kezelik Szabó Bálint nisztérium által szervezett és 35 éves budapesti lakost, akit irányított program keretében súlyosan; legyengült állapot- először fordult elő, hogy ban szállítottak a miskolci , _„ .... - ... .. nem elo, hanem elhunyt sze­korhap művese allomasara. ' A rendszeres művese kezelés mélytől vett vese került a hatására a beteg általános szervezetbe, állapota javult. A kezelés • . tegyék a határozatban és a törvényben lefektetett jo­gokat és kötelességeket. A megyei propagandista­konferencia délutáni prog­ramjában a X. VIT-re és az időszerű ifjúságpolitikai kér­désekre koncentráló Ifjúsági Fórumot tartottak. A Fó­rum résztvevője volt Ko­vács László, a KISZ KB külügyi osztályának vezető­je, Hargita Árpád, a DÍVSZ titkára, Völgyi Ist­ván, az Expressz Utazási Iroda vezetője, és Oláh Miklós, a KISZ mb. titkára. zavartalanságát azonban za­varta az időnként fellépő láz. Szabó Bálinton, akit tizenegy hónapig veseműködés nél­kül, csak a művesével tudtak életben tartani, a vele tör­tént előzetes megbeszélés után január Jl-én veseátül­tetést hajtott végre dr. Pin­tér József osztályvezető fő­orvos, az orvostudományok kandidátusa által vezetett orvoscsoport. A Miskolcon végrehajtott Dr. Horgos Gyula Moszkvába ulazotf Dr. Horgos Gyula kohó- szovjet vaskohászati minisz­és gépipari miniszter vezeté- terrel, és a szovjet vaskohá­sével kedden, tegnap reggel szat más vezetőivel a ma­küldöttség utazott Moszkvá- gyar—szovjet hosszútávú ba. vaskohászati együttműködés­A delegáció 1. P. Kazanyec ről tárgyal. (MTIj Víziifi Az ATIVIZIG és a VITUKI szerződése A közös célok és íelada- leli területen a vízlefolyás- A kutatóintézet figyelmét ixik hatásosabb szolgálata ér- ről, és elvi tervet dolgoz ki a gyakorlati szakemberek az dekében a közelmúltban az itteni belvíréblözet bel- élet, a munka során adódó együttműködési szerződést vízgazdálkodására. Ezt a témákra rendszeresen felhív­kötött az Alsótiszavidéki munkát az ATIVÍZIG tanul- ják, az igazgatóság pedig Vízügyi Igazgatóság és a Víz- mányokkal, eddig megfigye- úttörő szerepet vállai az ed­gazdálkodási Tudományos léseinek és tapasztalatainak digi tudományos eredmények Kutatóintézet. A szerződés átadásával segíti. Az együtt- gyakorlati alkalmazására. A Sóként arra hivatkozott, hogy működés haszna ebben a té- szerződést kiegészíti az ATI­a "tudományos kutatómunka mában végül az itteni bel- VF7TR. A.. „ VTTTTITI KI<;7 és a gyakorlati yízgazdalko- vízgondok végleges és kor- /1<41tjr f.3, ' .TT dás minél közelebb kerüljön szerű megoldása lesz. -Ha- szervezeteinek egyuttmuko­egymáshoz. és ez a kapcso- sonlóképpen fontos téma az dési megállapodása, amely a lat gazdasági előnyöket isje- együttműködésben az úgy- fiatal műszaki dolgozók lent. nevezett rétegvizek készle- k fejlődése ^pam­A vízgazdálkodási felacka- temek es minosegenek val- J tok optimális megoldásához tozása. Ezekről a VITUKI .lábol lesz jelentós, mind a kutatóknak, mind a értékelt informaciokat ad a gyakorlati szakembereknek vízügyi igazgatóságnak. Kö­e'gyre több és értékesebb résen állapodnak meg a hidrológiai alapadatra van hévízkutak üzemeltetésének szükségük. Érthető tehát, módozataiban is. hogy a szerződés egyik leg- A szerződés meghatározza fontosabb tétele a felszíni és azokat a kutatási feladato­a felszín alatti vizek állán- kat is, amelyeket az ATI­dó figyelemmel kísérése, és VlZIG szakemberei végez­az adatok szüntelen kicseré- nek el 1975-ig. a helyi ís­lése. Igy az együttműködési meretek és a gyakorlati la­terv részeként például a ku- pasztalatok alapján, és tar­latóintézet vizsgálatokat vé- talmazza a közös kutatása gez a feherto-majsai kíaer- témákat Történelmi igazságtételnek adódik, hogy — bár a házak­is érezheti az ember, hogv a nak nem mindegyike kor­majdani, már a következő szerű — a többség viszonylag évezrednek készülő város- kielégítő nagyságú és kom­alközpont a maga nagyszerű fortú lakásban éL művelődési, kulturális és Elégedettségüknek egyik sportlétesítményeivel annak valószínű oka, hogy a leg­a területnek a szívében épül többen sajátjukban laknak, fel, amelynek idősebb lakó- A lakásoknak 96,1 százaléka sai nem vehették birtokukba magántulajdon, 3,9 százaléka a tudást. Most már — hhogy pedig állami tulajdonban a szomszédos Tarján példáz- van. Ám ez sem von le za — minden lakónegyednek semmit a városrészhez való meglesznek az alapfokú in- ragaszkodásuk értékéből. A tézményei. s köztük a tizen- régebbi felmérés alkalmával két tantermes általános isko- a szegedieknek majdnem 57 Iák — a központban pedig százaléka adta le voksát a szakközépiskolát építenek. Belvárosra, amikor azt kér­Húsz év múlva egy újabb dezték: melyik városrész tet­szociológiai felmérés bizo- szik a legjobban? Az Északi nyára iskolázottabb lakossá- városrész lakói 41,8 százalé­got talál a felvégen is. kának jelenlegi környezete a legszebb, Tarjánra 19,7 Az Igaz- százaléknyi, a Belvárosra 13,3 Sághoz százaléknyi, Üjszeged csa­ugyanis ládi-társasház részére 12,3 hozzá tar- százaléknyi szavazat jutott Az Északi városrészt a legtöb­ben átla­igaz, hogy hát tulajdonképpen, három­negyed részük szeretne vala­hol a környéken maradni. A többség — 43,5 százalék — családi házban kívánja életét leélni, 8,5 százalékuk egyemeletes társasházban. Több emeletes új épületben 22,5 százalékuk, hasonló, ám régi házban 7 százalék lak­na. A felmérést végző szo­éiológusok ismertették ugyan a sorház, láncház, átriumház lényegét — ezekben a kér­dezettek 22 százaléka lakna szívesen —, de valószínű, hogy tapasztalatlanságuk miatt ezeket az adatokat nem, lehet mérvadónak te­kinteni. , ELÉGEDETTEN PÉNZ A TAKARÉKBAN CSÖND-VAROS tozik, hogy rendkívül kedve­zőtlen a kép, ha a két sugár­út környékén élők iskolai végzettségéről faggatjuk az adatokat összegező kompu­tert. Míg az 1968-as felmérés gosnak tartják szerint Szegeden a férjeknek sokan nem tudják Felsova­41,1 — a feleségeknek 48,3 rostól elkülöníteni —, a vá­százaléka nem rendelkezik laszadók egynegyede kimon­hét osztálynál magasabb dottan szépnek, egyötöde végzettséggel, az Északi vá- csúnyának minősítette. Pa­rosrészben 48,8, illetve 51,5 naszkodni is jobbára csak a százalékukra érvényes az kereskedelemre s a közmű­előbbi Mindez az idősebb vesítésre panaszkodtak, mar korosztályok múltbeli, rossz kevesebben a köalekedesre. társadalmi-szociális helyze- Az előbbiek gondjait pedig tével magyarázható, s beil- csak a rekonstrukció semmi­lik amolyan történelmi lec- siti meg azáltal, hogy koz­kének is. A 60 éven felüliek- művesitik a területet, egy­nek 76,1 százaléka, a 45—59 ben az igényesebb, nagyobb éveseknek 46.9 százaléka, a építkezésekre sarkallják az 30—45 éveseknek 14,7 száza- egyelőre megkímélendő re­léka, a 30 éven alúliaknak — szék lakosságát mindez a családfőkre vonat- A tervezők — dicséretükre kőzik csak — 10,5 százaléka legyen mondva — figyelem­nem jutott túl a hetedik be vették azt a véleményt, osztályon sem. Az utóbbiak- j^gy a városrésznek egyik nak azonban 57,9 százaléka w bfc értéke- a csönd. 8-11 osztályt végzett (ahogy legfontosabb erteke. a csönd. a 60 éven felüliek 17 szá- A jövendő Északi varosresz­zaléka), 21,9 százaléka érett- ben — ha meg is nőnek a ségizett, vagy tanult azon fcázak — nem kerülnek a túl is valameddig (ahogy a - , tk nieUé 60 éven felüliek 3,4 száza- "agyforgalmu utak melle. léka). főiskolai, egyeteir^ legalábbis közvetlenül. A végzettséggel rendelkezik megkérdezetteknek 72,5 sfcá­10.5 százaléka (ahogy a 60 ^éka azért szereti lakhe­even felüliek 3.4 szazaleka). . - _ Igényeiket már az utóbbi n,ert csendes városresz­évefe színvonalához lehet nek ^^ 13'7 százalékuk mérni. Amikor például szó- vallotta, hogy ba került, hogy milyen la- ^^ nem saeretl' mertmoz­kásba lennének hajlandók S31™35- 10'8 százalék éppen kiköltözni, ha házukat sza- mozgalmassága miatt szereti, nálják, a családok 81,2 sza- míS 2'9 százalék csendességét zaléka ragaszkodott a fürdő- kedveli. E furcsa össze­szobáho®. S majdnem felük vetésből kitűnik, hogy a vá­nyilatkozott úgy. hogy sze­relne nagyobb lakáshoz, ma­laszadók háromnegyed része kimondottan csendesnek tart­Katonagyűlés A dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők egye­sülésének 12. évfordulója alkalmából ünnepélyes katona­gyűlést rendeztek kedden Egerben, a Dobó István lakta­nyában. A katonagyűlésen Nguyen Thanh, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára mondott ünnepi beszédek gasabb komfortfokozathoz » 32 E^ki városrészt, s jutni - mindössze egy csa- 32 * ho«y 3 lakosság túl­lád akadt, mely hajlandó nyomó része — 86,2 százaié­ienne rosszabb korülménve- ka — a csöndet kedveli, nem ket is elfogadni Ez abból is a mozgalmasságot. Ebből adódik, hogy a la­kosságnak legalább a fele továbbra is az Északi város­részben szeretne maradni — akár annak átépítése után is. Ha szükséges, a lakók 11,9 százaléka választaná szívesen Tarjánt, 8 százaléka a Bel­várost, 8,5 százalék a Felső­varost, 8,5 százalék Újszege­det, elsősorban annak csa­ladiftársashúzas régaét. Ha a je­lenlegit lebont­ják, a la­kók nyilatkozata szerint 31 százalékuk kér másik lakó­házat. 33,5 százalékuk másik lakást. Lakásra és pénzre is számít 18.2 százalékuk, házra és pénzre 4,4 százalékuk. Telket — esetleg pénzt is — 5,4 százalékuk kér majd. Lakóházat főként azok a családok kérnek, amelyek­ben a családfő 45 évnél idő­sebb, míg építési szándéka a fiataloknak s a nagycsaládo­soknak Van. (Az utóbbi — ahogy említettük — megle­hetősen kevés.) Az építési1 szándék vagy a lakáskérelem attól is függ természetesen, hogy milyen az illető családok szociális helyzete. Az inaktív keresők — magyarul nyugdíjasok — jövedelmét leszámítva, a csa­ládok 34 százalékában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az ezer forintot, 23,6 százalékában viszont 1500—2000 forint között van. (S azt sem szabad feledni, hogy előkertek s kertek ve­szik körül a házakat, meg­teremvén néha még a piacra valót is. A) megkérdezettek­nek 36.4 százaléka úgy nyi­latkozott, hogy az utóbbi őt évben nem költött a lakas berendezésére. 27,1 százalé­kuk legföljebb tízezer forin­tot használt föl ilyen célra. Arra a kérdésre, hogy tud-e a család pénzt megtakarítani, 64,5 százalék válaszolt nem­mel, arra, hogy van-e meg­takarított pénzük. 70,7 szá­zalék a „nincs"-csel. Mind­össze tíz százalékuk vallott tízezer forintnál több félre­tett pénzről. Amikor az Északi város­rész sorsáról megszületik a végleges döntés, ezeknek az adatoknak kétszeres 'lesz a súlyuk. Hasznos vizsgálatok ezek; mérhetővé válik, hogv milyen változásokra van szükség a város egészséges fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy lakótelepek és családi-társas­házas városnegyedek megfe­lelő aránya alakuljon ki, hogy ne egyszerre öregedje­nek ki egyes városrészel;. Egymást s magunkat így is­merjük meg jobban — a jö­vő érdekében. Keress Miklós „ I J

Next

/
Thumbnails
Contents