Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

63. évfolyam, 33. szám 1973. február 9., péntek Ára: 80 fillér A megye állami iparában Sikeres Fizetésemelés, termelékenység Lázár György látogatása Szegeden Csütörtökön Szegedre látogatott Lázár György munkaügyi miniszter és Buda István munkaügyi miniszterhelyettes. A megyei pártbizottság székházában fogadták őket és megbeszélést folytatott velük Gyön Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke, Török József, a hódmezővásárhelyi pártbizottság első titkára, dr. Varga Dezső, a szegedi pártbizottság titkára. Juhász József, az SZMT vezetőtitkára, Kovács Imre, a megyei tanács. Takács János, a szegedi tanács elnökhelyettese, valamint a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai bizottságának több tagja. Az MSZMP Központi Bizottságának nagyjelentőségű novemberi határozatában megjelölt központi bérintézkedések megye! előkészítéséről Győri Imre tájékoztatta a munkaügyi miniszteri. A többi között elmondotta, högy megyénk dolgozói egyetértéssel fogadták a határozatot, és különösen a fizikai és műszaki dolgozók körében váltott ki fokozottabb munkakedvet. Kiket érint? Több nagyvállalatnál már az elmúlt év végén megkezdték az előkészítő munkát, érdemi intézkedésekre azonban csak a kormányhatározat nyilvánosságra kerülése után került sor. esztendők A megyei Vöröskereszt küdöttválaszió konferenciája A Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusára készül. Ennék jegyében tartotta vezetőség- és küldöttválasztó értekezletét tegnap Szegeden, a városi tanács nagytermében, a Vöröskereszt megyei szervezetei Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Soóky László, a Magyar Vöröskereszt elnökhelyettese, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára, dr. Albert Sándor, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet megyei bizottságának titkára, dr. Rózsa József megyei főorvos és öze János alezredes, a megyei polgári védelmi törzsparancsnok. Dr. László Györgynek, a Vöröskereszt megyei szervezet elnökének köszöntő szavai után Győri Imréné, a Vöröskereszt megyei titkára számolt be a vezetőség nevében az elmúlt négy év munkájáról. Somogyi Károlyp* felvétele lázár György és Győri Imre Csendes Istvánnal, a DÉIÉP szakoktatójával beszélget, az új iskolaépületben Általában felmérték . az egyes állománycsoportokban dolgozók számát, bérszínvonalát, az elmúlt években végrehajtott béremelések hatását. Sorrendet határoztak meg a vállalat számára legfontosabb munkakörökre, amely figyelembe vételével az adott lehetőségeken belül differenciálni akar. Több vállalatnál számításokat is végeztek, hogy a bérfejlesztés hatását milyen nagyságú eredménynöveléssel tudják majd ellensúlyozni. A központi bérintézkedés Csongrád megyében mintegy 52 ezer munkást és művezetőt érint. A bérfejlesztésben részesülők mintegy 37 százaléka szakmunkás, 36 százaléka betanított munkás. Az utóbbiak közül több mint ötven százalék három évnél hosszabb idő óta szakmunkát végez, ezért a szakmunkásoknak járó (Folytatás a 2. oldalon.) Változott szerep A lakóbizottságok tevékenységéről A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén más témák- között megvitatta a lakóbizottságok újraválasztásáról beszámoló, és tevékenységükkel foglalkozó anyagot is. Közismert, hogy nemrégiben választották újjá Szegeden, a lakóbizottságokat. szerepükről és működésükről azonban általában már kevesebbet tudunk. Éppen ezért mindenképpen hasznos ismertetni a végrehajtó bizottság által elfogadott jelentést. A végrehajtó bizottság titkára. dr. Csikós Ferenc által összeállított anyag mindenekelőtt rövid visszapillantást ad a lakóbizottságok történetéről. Az 1950-esévek közepétől alakultak meg az első bizottságok a város sűrűn lakott területein. A tanács 1965-ben hozott hatáT rozatában előírta, hogy a város egész területén létre kell hozni a lakóbizottságok szervezetét, s szabályozta működésüket is. A bizottságok mindenekelőtt lehetőséget biztosítottak arra, hogy az állami feladatok megoldásában részt vegyen a lakosság is. ezzel segítve a tanács államigazgatási és tömegszervezeti munkáját. Feladataik közé tartozott, hogy segítsék a tanácstagok munkáját választókerületükben, vegyenek részt a társadalmi munkák szervezésében, segítsék elő a házirend, általában a szocialista együttélés szabályainak betartását a lakóházakban. , Az 1965 óta eltelt idő bizonyította, ahhoz, hogy valóban eredményes munkát végezhessenek a bizottságok, néhány változtatás szükséges. Kiderült például, hogy hatósági jogkörbe tartozó igazolások kiadásával nem képesek tehermentesíteni a tanácsi. hivatali szervezetet Időközben hatályba lépett az új tanácstörvény is, megszűntek a kerületi tanácsok. E változásokat is figyelembe kellett venni a lakóbizottságok újjáválasztásánál, tavaly ősszel. A választások idején arra törekedtek, hogy a bizottságokban minél több olyan tag legyen, aki aktív dolgozó, s kevesebb nyugdíjas és háztartásbeli. A városban öszszesen 175 bizottságot választottak újjá. 1)78 taggal. Az elképzelések szerint a jövőben nem végeznek hatósági jellegű munkát, nanem mindinkább társadalompolitikai feladatokat fognak ellátni. Számos lakóbizottság máris eredményesen bekapcsolódott ebbe a munkába, részt vettek például a választópolgárok összeírásában. A .lakóbizottságok szervezetéről és működéséről szóló 1965-ös tanácsrendelet ma már nem mindenben alkalmas munkájuk szabályozására. Az idén új rendeletet alkot majd a tanács, mely újra szabályozza alapvető feladataikat. Az elsődleges cél az. hogy társadalompolitikai feladatokat lássanak el: működjenek közre a szocialista együttélés szabályainak betartásáért végzett munkában, segítsék az országgyűlési képviselők és a tanácstagok munkáját, vegyenek részt a választások előkészítésében és lebonyolításában, ügyeljenek a lakóházak épségének megóvására, vegyenek részt társadalmi munkák szervezésében és így tovább. Ezáltal a lakóbizottságok jobban eleget tehetnek alapvető feladataiknak, fontos szerepet vállalhatnak az adott körzet életében. Csongrád megyében az elmúlt négy év alatt 22,5 százalékkal emelkedett a Vöröskereszt taglétszáma. Ma már kereken 36 ezer tagot számlál a szervezet. Az elmúlt hetekben 382 alapszervezetben 2332 vezetőségi tagot választottak újjá, s az aktivitásra jellemző, hogy a taggyűléseken 30 ezer tag vett részt. ^ 4z utóbbi négy évben minőségileg megváltozott a Vöröskereszt felvilágosító munkájának jellegé, hiszenaz egészségesebb életkörülmények, a jobb életszínvonal más feladatokat állított a társadalmi szervezet elé: a kulturáltabb életre nevelés, egészségünk megvédése és a szabad idő hasznos felhasználása az, ami nevelési feladatokat ad. A jobb életmód új gondokat is felvet: az iparosodás a fokozottabb környezetvédelemre, a balesetveszély elhárítására figyelmeztet, a tehetősebb életmód pedig az alkoholizmus terjedéséntár kedvez. Mindezek ellen felvilágosító munkával küzd a Vöröskereszt. Az egészségnevelési munka részeként speciális előadássorozatokat szerveztek az ifjúság és a társadalom több rétege számára. A íanfolyamformák közül legnagyobb az érdeklődés az elsősegélynyújtás és az anyák iskolája iránt. Négy év alatt összesen 751 elsősegélynyújtó tanfolyamot tartottak, közel. 16 ezer hallgató részvételével, és az anyák iskolája ím tanfolyamán a megyéből 11,5 ezren vettek részt. Az élmúlt négy évben erősödtek meg a megyében az üzemi Vöröskereszt-alapszervezetek, s ma már az üzemek, vállalatok életének részeivé váltak. Rendezvényeik látogat tottak, erősödött velük a vöröskeresztes mozgalom. A mezőgazdasági területeken működő alapszervezetek legjelentősebb feladata az elmúlt időszakban az vott, hogy minden mezőgazdasági egységben legyen egészségügyi felelős, mivel a mezőigazdaság kemizálása folytán nagyon sok egészségügyi felvilágosító, és nem egyszer elsősegélynyújtó munkára van szükség. A Vöröskereszt egyik legszebb. leghumánusabb feladata a véradás szervezése. Csongrád megyében közüggyé vált az önkéntes véradás és a véradók erkölcsi megbecsülésének ügye. Az. hogy a megyében közel 26 ezer önkéntes véradó van. nagyon sokat mond. de az még többet, hogy a többszörös véradók aránya 70—75 százalék. A beszámoló kitért a tiszai árvízveszély időszaka alatt végzett munkára is, amelyben a Vöröskeresztnek igen nagy szerepe volt, mert egyrészt a polgári védelem tudnivalóiról, másrész!. a szervezet szellemének jegyében egymás segítéséből is vizsgáztunk. A mozgalom utánpótlása szempontjából külön ölöm. hogy jelenleg az általános iskolákban 122 vöröskeresztes csoport működik, a középiskolákban pedig 32. Játékos vetélkedőkön és rendszeres foglalkozásokon ismerkednek az egészségügyi tudnivalókkal, s az elmúlt négy évben nemzetközi vetélkedőkön is jól szerepeltek a Csongrád megyei diákok. A vöröskeresztes aktivisták munkájához életünknek sok területe kapcsolódik, például feladatuk a családvédelmi munka is,, az öregek gondozása, valamint az alkoholizmus elleni küzdelem. Tevékenységük eredményességét nem lehet statisztikai adatokba szorítani, de azok a családok és emberek, akiken segítettek. ismerik munkájuk jelentőségét. A beszámoló végső sommázata volt, hogy a III. kongresszus óta eltelt időszakban jól dolgoztak Csongrád megye vöröskeresztes alapszervezetei. A beszámolót vita követte; amelyben többek köiaött felszólalt dr. Koncz János, s a megyei pártbizottság köszönetét fejezte kS az eredményes munkáért. Felszólalt dr. Bozó Sándor, a megye! tanács vb titkára, és dr. Soóky László a Vöröskereszt Országos Elnökségének köszönetét tolmácsolta. Hozzászólása után ae Egészségügyi Minisztérium kitüntetéseit adta át. Győri Imréné ae „Egészségügy Kiváló Dolgozójai kitüntetést, dr. Markos Sándor főorvos pedig minisztériumi dicséretet kapott. A hozzászólásokra Győri Imréné válaszolt, és javallatott tett a munkatervre, majd pedig az új elnökségnek, valamint a Vöröskereszt fV. kongresszusa megyei kiadott* ségénék tagjait választották meg. A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja ffr/Mo világ PfÉOtETÁfclJU, €G YESO LJETEK! 4