Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1973. FEBRUÁR S. Az utógondozási segítés A bfróság előtt, az utolsó azokat az emberi köteléke- a kapcsolatot kereső ember szó jogán, sokszor hangzik ket, amelyek megtartják őket elől, azoknak a társaságába el, hogy megbánta tettét a a jó úton? sodorhatják ismét, akik „habűnös. Ne vonjuk kétségbe, A jelenlegi utógondozottak sonló madarak", és hogy a öszinte-e a „többet soha" fo- közül legtöbben lopás, ga- hasonlatnál maradjunk: esetgadkozás. A börtönévek után rázdaság, munkakerülés vagy leg újból együtt repülnek is szilárd lehet még az el- sikkasztás miatt jutottak majd. határozás. De milyenek a börtönbe, közülük pedig Bonyolult témakör és minkörülmények ahhoz, hogy új- kettő élet elleni bűncselek- denképpen hangsúlyoznunk ból megtalálja helyét a társadalomban ? mény miatt bűnhődött. Azért kell meg azt is: minden részletezzük előző életük megbecsülést megérdemel Tavaly 204 börtönből sza- foltját, mert nyilvánvaló, annak a hatvan embernek az badult utógondozását szer- hogy másfajta úton találhat áldozatkészsége, akik önként, vezte meg a III. kerületi ta- vissza a társadalomba az, társadalmi munkában válnacsi hivatal, közülük 50 aki súlyosabb bűncselekmé- lalták, hogy pártfogóik leszutógondozásu automatikusan nyért bűnhődött, hiszen nyil- nek. Hiszen támogató, baráti megszűnt a hivatalos idő le- ván másképp ítéli meg a kapcsolatot kell kialakítani32 család, a környezet, az új uk büntetésüket letöltött emel, munkatársak azt az embert, berekkel, akik az átélt bör si felelősség velük foglalkozni. A legnehezebb visszatalálnyek hogy az elhatározás megszilárduljon, s jártával. Kívülük még utógondozott sorsa dőlt de egészen másképp: újból aki netán rablógyilkosságért tönévek után eleve bizalbörtönbe kerültek. Ez is mu- került a rács mögé. Ha er- matlanok, sok mindenben tátatja, hogy a szabadulás kölcsi érzékünk ellenérzést jékozatlanok és — ez is emután is két irányba fordul- táplál is velük szemben, lát- beri dolog — talán nem is hat sorsuk. Éppen ezért óriá- nunk kell, hogy támogatá- mindig hisznek a hivatalosunk nélkül nem boldogul san kijelölt „barátban", önúj rákezdett életében, s ha az zetlen emberségeben. Az emberközösség a maga mód- utóbbi években mindenképni a hétköznapi életbe azok ján külön ítéleteket hoz, ak- pen az volt a legnehezebb, számára, akiknek a család- kor is mérlegelnünk kell: hogy a legtöbb munkaadó elju felbomlott, volt lakásuk- mindannyian emberek, hí- zárkózott ezeknek a „probból kizárták őket. Számukra báikkal, bűneikkel együtt is, lémás embereknek" a foga tanácsi hivatal egészség- s ha egyszer a bfróság úgy lalkoztatásától. A felméréügyi osztalya albérletet ke- ítélte meg cselekményüket, sek, a tapasztalatok azt mures, munkát juttat, patroná- személyiségüket, hogy nevel- tatják, valamelyest javult a ló pártfogót állít melléjük, hetők — ha éppenséggel sza- légkör a munkahelyeken a azután már csak az a kér- badságvesztés büntetéssel is börtönből szabadult emberek dés: a munkahelyi körűimé- —, segítenünk kell, hogy körül, de ebben persze nem megfelelőek-e ahhoz, visszataláljanak az emberek hagyatkozhatunk teljesen közösségébe. Ha múltja mi- a statisztikai adatokra. Hiámegtalálják-e att a munkatársak kitérnek ba is számolgatnánk, hogy mennyi ideje dolgozik már egy helyen a hajdani bűnöző, hiszen az emberi kapcsolatok mindkét fél akaratán múlnak, s hogy melyik ad többet — a munkaadó, aki elnéző és megértő, vagy a munkavállaló, aki kitartóbb, türelmesebb és szilárdabb, mint esetleges sorstársai — nos, ez semmiképpen sem szorítható statisztikai mutatók közé. Valamennyiük sorsa egyenként is tanulságos, azért is, mert felelősek vagyunk a szabad életben tett lépéseikért is. Már megint a társadalomra hivatkozunk? Igen, hivatkozhatunk is, hiszen társadalmunk arra épült, hogy emberségesebb minden más rendnél, mert valljuk: nem kallódhatnak el emberek és mindenkinek módot kell adni arra, hogy — tévedéseiért megbűnhődve — bizonyíthasson, önbecsüléssel élhessen, s az ilyet nekünk is egész embernek kellene tekintenünk. Ezért is fontos igaz tartalommal megtölteni ezt a nagyon hivatalosnak tűnő, de valójában közvetlen emberi kapcsolatokat jelentő gondozási formát, amit „utógondozás" szóval formázunk fogalommá. Szőke Mária Miért fáznak aPannóniában? Szerencsére kíméletes te- hisz ez törvénytelen, nekünk lünk van, különben a Pannó- nincs módunk zsebből fizetnia Szőrmekonfekció és Ki- ni! Tény. két óra múlva már készítő Vállalat szegedi gyá- elmentek állítólag Szentesre, rát alighanem be kellene ahol szintén beszabályoznizárni, s 500 dolgozóját haza- valóik vannak." £Ü.ldTiL A a "!Ú; A Prométeus Tüzeléstechhdyekben alig-iüig mutat njkai vállalat budapesti cég, í láL ^ 8 lehet hogy a távolság miatt f^'l ulömunkát nehézkeTa kazánok 8zabávegzőknek, akik reggeltől a lyozósa. Leheti de ^ semmiműszak vegéig a tűzőgép k'é ^ ok a huzavonámellett görnyednek. De miért ra méginkább nem szerelőintrus meleg ebben az üzem- nek enyhén szólva követebeiiL.- ,kérde?í^ a 5 ; lőző magtartására. Ha szerigazgatóját. Riegel vánalták a kazánok Viktort. Talán megint a vá- beszabályozását, ennek mirosi gazpro»ram fagyott el" előbb e]eget kell tenniük. S a kapu előtt? Mint megtud- nemC8ak a jogi következmétarn, szó sincs errőL A sze- k miatl _ ami végső ao_ gedi városi tanács, a DÉC AZ, ron két vállalat belügye -, f2, összes érintett szegedi vál- hanem az ötszáz szőrmegyári alat példaszerű gyorsasaggal munkás érdekében! igyekezett segíteni az üzem helyzetén azért, hogy mielőbb beköthessék a gázt a kazáMatkó István A CSELEKVES rr MŰVÉSZÉTÉ Hont Ferenc könyve lényegét madik részben kilenc remek mesterség alapjairól. méghozzá úgy, hogy bár nincs színész, aki ne tanulhatna Senki szegedinek nem nek, elméletének kell Hont Ferencet bemu- már a harmincas években tanulmány beszél a színésztatnia. Ha máshonnan nem, kidolgozta. Amikor azonban a szabadtéri játékokról 1938-ban megismerte Sztanyilván mindenki ismeri: nyiszlavszkij módszerét, ráegyik kezdeményezője és jött. hogy a nagy orosz ren- belőle, nemcsak „szakmai" megteremtője volt — fiata- dező megelőzte: kettőjük olvasmány, hanem a szó légion, 27 évesen — az ünnepi elmélete lényegében azonos nemesebb előadássorozatoknak. Mo- volt Kéziratát dách Tragédia ját — a játé- semmisítette, kok azóta is legsikeresebb és értelmében vett ezért meg- közönségnevelő munka is. Aki elolvassa, „jobb nézőwáit.nriöhh ri^htót * Hogy a két módszerben vé" válik" tehát jobban tud~: imtntto « Hőm Tlőtt valóban sok a hasonlóság, megkülönböztetni a szín, állította először a dóm előtt már H könyvénekcf: házi Jót a rossztóL szabadtéri színpad deszkái- me ,8 bizonyítja: Sztanyiszlavszkij is „a cselekvés műTevékenysege persze ko- vészetének" tekintette a rántsem merült ki ezzel az színházat. De azért mégsem háztörténetben 'határkő K"- ~ Stt'például "Izlrt van méR' A elemzé" kű vállalkozással, s termé- ^m^ mert Honf riragáíódá- anya|at aj* szelesen - mint most meg- saib'an elemzéseiben össze- ^ .,es a regl szlnhaz Vlla" jelent könyvének önéletraj- hasonlíthatatlanul zi írásaiból is kiderül - szerepe van a nem ezzel kezdődött. Hont dráma múltjának, mint az Ferenc már 1923-ban, 17 anyagnaki a színház és a eves koraban színpadra lépett Szegeden, mint rendező és színész. Azután Pá- több egyszerű Azonkívül, hogy az elmaradt szabadtéri elemzést szívből sajnáljuk, egyetlen és hasonló megjegyzésünk! könyv el< anyagát a régi ; a régi színház gából veszi. Az új, a mo, . BHWi . , . ,... uj, a "íVtJrioH dern. a mai színház, ha tetszik az abszúrd, mindössze egy-két utalással szerepel. Pedig nagyon izgalmas lenrendezőjében. S ez ne megtudni, mi a vélemé_ mennyiségi nye Hont Ferencnek arról, rizsba utazott, s két eszten- változásnál: minőségre ható h°8y az új színház, amely gyökeresen felforgatta a drámaírást, okozott-e elvijekönyve lentősegü változásokat a ö. í. deig segédrendezőként dol- különbség, gozott a nagy újító, világhí- ' rű Gémier oldalán. Hazaté- Hont Ferenc új rése után sokfelé rendezett három részből áll. Első felé- színész munkájában. Drámát és tanított, Szegeden és Bu- ben önéletrajzi jellegű íráso- most már másképpen kell dapesten. Sokrétű tevékeny- kat olvashatunk. A máso- írni, ezt tudjuk. De másképségének két kiemelkedő ál- dik rész Beszélgetések a pen kell-e játszani? Ez ügy-, lomása a szegedi szabadtéri színházról címmel két egye- ben sem ismerek illetékeés a budapesti Független temi hallgató és professzo- sebbet Hont Ferencné. Ezért Színpad, amelyről új köny- ruk izgalmas eszmecseréjé- is sajnálom, hogy a könyv vében olyan részletesen és ben fejti ki és foglalja ösz- ezekre a kérdésekre nem ad szeretettel beszél. Sajnáljuk, sze a cselekvés szerepét a feleletet, hogy a szegedi szabadtérit színházművészetben. A haréppenhogy csak megemlíti. Annál inkább, mert a szabadtéri színjátszásról egyébként könyvében sok szó esik. A szegedi szabadtéri — gondoljuk mi —, van olyan jelentős állomása a magyar színháznak, hogy elméletileg is érdemes lenne végre megvizsgálni, hozott-e, s ha igen, mi újdonságot színházművészetünk számára. A szabadtériről, mint népművelő színházról, sokat beszéltünk már. Tényleges művészi jelentőségéről jóval kevesebb szó esett; ezt a hiányt Hont Ferenc könyve pótolhatta volna. Nála illetékesebbet ez ügyben nem ismerünk. S nemcsak azért, mert Hont Ferenc ott volt a játékok születésénél, hanem azért is, mert a színházszervező és -rendező Hont kiváló tudós is, a színház, a színészi mesterség alapkérdéseinek legjelentősebb hazai kutatója. MódszeréHáromezer lóerős Diesel-mozdonyo k Hamarosan új, háromezer sek technikája is. A vasút* lóerős Diesel-mozdonyok je- építők új, 18 tonnás teher!r,ek r*;? JSS* bWÚ. darukat kaputakon. Az új gépek a mostaniakénál kisebb fogyasztás mellett, szükség esetén óránként 100 kilométeres sebességgel vontatnak teherszerel nak. Az új daruk segítségével 25 méter hosszú, talpfákra szerelt pályaelemek is lerakhatok. A szintén új gévényeket. Sok új hűtővagont Pek. amelyek egyidejűleg és új típusú, kényelmes, 26 rakják, igazítják és csiszolméter hosszú utasszállító ko- a síneket, pályaépítési és csikat is kap a szovjet vasút. Javító munkáknál egyaránt Megváltozik a pályépíté- Jól használhatók. nokba. Köztudomású ugyanis, hogy a gyár régi szeneskazánja korommal öntötte e' a környéket, másrészt az újonnan felépült üzemet már amúgy sem tudta volna ellátni elég hőenergiával. Mint annyi más szegedi üzem, a Pannónia is ezért tért át a gáztüzelésre, azaz tért volna át mái- szeptemberben, ha csak közbe nem jön valami. Az igazgató szerint ez a ^valami" a Prométeus Tüzeléstechnikai Vállalat késlckedese. Vele kötöttek szerződést öt gázkazán beszabályozására és beállítására hónaptokkal ezelőtt. A szegedi gazprogram keretében kiépült vezeteken semmi sem múlott, már novemberben íüthettek volna, annál több a Proméleuson. illetve szerelóin. Hétről hétre újabb és újabb kiküldöttei jelentek meg Szegeden, s néhány órai munka után különböző kifogásokkal távoztak. Legutóbb — ez a múlt héten történt — az ügy odáig fajult, hogy valóban gondolkodni kezdtek: néhány műhelyben átmenetileg megszüntetik a munkát. Riegel Viktor felháborodottan mondta: „A Prometeus szerelői legutóbb röviden közölték velünk, ha adunk nekik fejenként 1500 forintot, .külön prémiumot* gyorsan megcsinálják, a kazánokat. De BERCZELI A. KXAOIV Hullámsír 186. Már a Barátok teréhez értek, s Gábor elszorult szívvel látta, hogy a templom is jó méternyire vízben áll, s Így a csónakjában szorongó asszonyokat és gyerekeket oda sem viheti. Azok fel is zokogtak kórusban, de sírásukra inkább csak Etelka figyelt, mert Gábor keményen küzdött még mindig az árral, mely itt a téren valósággal hullámokat vert, s a lapátjába akadó úszó vagy láthatatlanul ellenálló tárgyakkal. Az út, s a tér felismerhetetlenül elmosódott, a megbújó kapufélfák. tótágast álló pado-k, ketrecek, kútkávák örökösen gátolták a továbbjutásban, esetleg arra kényszer!tették, hogy kikerülje a habzó örvényeket, melyek a mélyben alattomos veszélyeket rejtegethettek. Vigyáznia kellett, hogy túlterhelt ladikja bele ne ü.kőzzék olyasmibe, ami rést vag rajta. De az evező néha halottat vagy állati tetemet kotort a felszínre, s ezieket igyekezett nem észrevenni, hogy Etelkát óvja az iszonyattól. A csónakban ülő asszonyok, gyerekek sírása-rívása vagy csak csöndes szipogása úgyis elég idegtépő volt, mert mind elvesztett vagyonát, otthonát fájlalta, felbrühögött, ha elázott ruháira, kis emléktárgyaira vagy kedvelt kertjére gondolt, melyek most mind eltűntek a föld színéről nyomtalanul, s nem sok a remény ró, hogy valaha is újra elő lehet teremteni őket. A Borbás utca elején állt Tarhonyás Lajos háza, melyből szintén csak a szétnyílt nádtető maradt meg. s a nazarénus ott kuporgott a szélén, szemét lehunyta, s csak a szája mozgása árulta el, hogy valamit mormol. Gábor közeledésére nem figyelt föl, egyre csak darálta alig hallható szövegét, s a fiú üdvözlését sem fogadta. Egy pillanatra ránézett, de aztán újra csukott szemmel, ég felé fordult arccal duruzsolt tovább. — „Mindön testnek végié elérközött előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt mög általok, és íme elvesztőm őket a földdel egybe." — Lajos bácsi — integetett neiki Gábor, s egészen közel evezett a nádtetőhöz, de az öreg nem mozdult. S Gábor akkor vette észre, hogy a tetőn, a boldogtalan nazarénus mellett, két letakart leány holtteste fekszik. Az ő lányai. — Mi történt, Lajos bácsi? — hördült föl megrendülten a fiú. — .,A vizek pedig áradának, és egyre növeködének a földön... És oda vesze mindön földön járó test, madár, barom, vad és a földön nyüzsgő mindön csüszó-másző állat és mindön embör." Ezeket mormolta megszállottan, mint aki meg is hibbant egy kicsit. Gábor hiába kérte, hogy beszéljen, nem felelt egyetlen kérdésre sem, s arra sem rezzent fel, hogy Etelka a két halott leány láttán a csónakban ülő nőkkel együtt keservesen fölzokogott. — Mit töttek velünk az urak... Aztán még az Isten is minket sújt — kesergett az egyik öregasszony, aiki már nem tudott sírni. — Lajos bácsi, beszéljen, a jó Isten áldja meg — rimánkodott Gábor makacsul, de Tarhonyás tovább mormolta szövegét. — „És elsüllyeszté ama városokat, és azt az egész vidéköt, és a városok mindön lakosait, és a föld növényeit is." Gábor nem tehetett egyebet, tovább evezett, s némi őrömmel látta, hogy Pintérék háza, mely valamivel magasabban feküdt, nem meszsze a szárazon maradt vasúti állomástól, ahol jelenleg a kormánybiztos és a főügyész tanyázott, s intézkedett, még mindig elég ép>en áll, s inkább csak az udvart öntötte el a víz, mint mogát az épületet. A háznak csak az aljáit nyalogatta, mely i'eny ókoromból készült fekete festékkel, kindrusszal volt bemázolva, de már erősen elmosódott, s csak a vizet színezte sötétre. Különösen Pista lakosztályát kímélte meg a víz, egyelőre csak a tornácot öblögette, de még nem hatolt be a szobába. Az előbbi szomorú látvány után Miska bácsi felbukkanása némi derűt fakasztott, mert az öreg pipás magyar most is inkább élcelődött, mint siránkozott, s még a csónakban ülő kesergő asszonyokat is megmosolyogtatta. — No, Gábor — intett neki a kerítésen keresztül, egy összetákolt faállványon üldögélve —, ezt jól mögcsinálták a mérnök urak. Szöged vót, nincs. Sok ész köllött hozzá, mert vagy harminc évig dógoztak rajta. Gábor bekiáltott, hogy mindjárt visszajön, csak a megmentett asszonyokat, gyerekeket helyezi biztonságba s valóban, nem kellett meszszire eveznie, míg néhány úszó deszka és gerenda felhasználásával kisegítette valamenynyit a szárazra, s az állomás épülete felé irányította őket — Ott majd ellátják magukat, nekem viszsza kell fordulnom. Miska bácsi még mindig ott trónolt az állványon. az oldalán tarisznya lógott, s maga mellé tett egy öblös butykost is, mert pipázgatás közben egyet-egyet kortyintott is. — Talán mögmarad a ház, ha visszamén a víz. De nem nagyon akaródzik — mondta Gábornak, aki egészen a kerlkapuhoz evezett, bár a csónak alját már súrolta a föld.