Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
CSÜTÖRTÖK, 1973. FEBRUÁR 1, Már az őszi hónapok is igen száraznak mutatkoztak. A tél sem hozott bőséges csapadékot, havazást a tájon. A Szeged környéki földeken elvetett őszi kalászosok érzik ezt, a partosabb, magasabb fekvésű földeken megritkultak az elmúlt hetekben a vetések. Nincs hótakaró, még szerencse, hogy erősebb fagy nem károsított Korai lenne még arra következtetni, hogy a téli hónapokat miképpen vészelik át az őszi vetések, hiszen még jószerivel tél derekán tartunk. Ha csapadék esne, s utána nitrogénnal feljavítanák az őszi vetéseket, akkor a kalászosok biztatóan fejlődhetnének, a jó termés ígéretével. Annyi viszont már kétségbevonhatatlan, az idei tél, időjárás, ez a se hó, se tél. nem kedvezett az „őszi földeknek". A talaj nem alkalmas arra, hogy fokozottabb ütemben megkezdődhessen a télvégi fejtrágyázás. Ugyanis nagy lenne a taposási kár, többe kerülne a leves, mint a hús. Bár még jó néhány hetet várni kell a mezőgazdasági i munkák megkezdésére — el- j tekintve a kiskertekben a primőrtermesztéstől —, a tavaszi magvak már kaphatók. A zavartalan ellátás érdekében sok múlik azon, hogy a termelői és kereskedelmi vállalatok megrendelései időben érkezzenek a telepekre. Már megkezdődött a vetőmag-Csúcsforgalom, az ellátás az elmúlt évinél jobbnak ígérkezik. A fajtaválaszték is gazdagabb. Egész sor új paprika-, paradicsomés uborkafajtát kínálnak, köztük új hazai hibrideket és úgynevezett nővirágú fajtákat. Megjelenik az üzletekben az új* szigetcsépi hibrid görögdinnye vetőmagja is. A nagyüzemek a növények döntő többségéhez elegendő szaporító anyagból választhatják ki a számukra legmegfelelőbbeket. A kiskert-tulajdonosok sem panaszkodhatnak. Mintegy 20 —21 millió tasak vetőmagot árulnak részükre. Jellemző adat, hogy az elmúlt év első hónapjában 5—10 millió forint értékű vetőmag került az üzletekbe, addig az idei év januárjában 40 millió forint értékűt szállítottak, illetve kínáltak eladásra. Megszűnt az évek óta tartó petrezselyem-vetőmag hiánya. Újdonságként a magról vetett hagyma is kapható, amely egy év alatt ad termést. Sárgarépából, zöldborsóból és sárgahüvelyű bábból is zavartalan lesz az ellátás. Bemutatók a Bábszínházban A szegedi Bábszínház felújítása óta egyre színvonalasabb előadásokat élvezhetnek a gyerekek és a bábozás felnőtt kedvelői. Az új színpadon, jó technikai feltételek között a korábbinál nagyobb kedvvel, lelkesedéssel dolgoznak a bábosok, sorra mutatnak be új darabokat, eredményesen kísérleteznek új megoldásokkal. Legutóbbi bemutatójuk része A selejt A tréfás társaságbeli ember, ha végül már az utolsó üvegből is kifogy az ital, úgy tesz. mint.ia kicsavarná, bizonyítandó ezzel hajlandóságát s tehetetlenségét is. Egy-két cseppet mindenképpen sikerül előcsalogatnia az üveg mélyéből. Vannak azonban nálánál is ügyesebbek, akik értéktelennek vélt anyagokból pénzt csavarnak ki. Ebben nemcsak csavarintos észjárásukra hagyatkozhatnak, hanem arra is, hogy a használhatatlannak mondott eszközöket esetleg felettes szerveik is nagyvonalúan kezelik. A selejtezési munkáról van szó, amelyről bárki hihetné, hogy egyszerű ügy: a rossz anyagot, eszközöket öszszegyűjtik, átadják a MÉH-nek. S az anyag nem vész el, hanem átalakul, mert a hulladékból ismét nyersanyag, 'a nyersanyagból pedig használati eszköz lesz. A kiskunhalasi MÁV-rendelő számadója — hivatalos titulusa ez —kinek az ellenőrző szervek — elsősorban a Szegeden székelő Területi Egészségügyi Központ, avagy előde, a MÁV-igazgatóság I. osztályának egészségügyi főcsoportja — meglehetősen szabad kezet engedtek, kifundálta azt, hogy a selejtből nem feltétlenül szükséges értéktelen hulladékot ömleszteni, s nyersanyaggá alakíttatni. Három népi ellenőr harminc munkanapig volt vizsgálni kénytelen azt, amit a belső ellenőrzés nem tárt fel. S végül a megyei NEB összegezte, hogy a visszaélésnek csupán néhány apró oka volt: az, hogy a kiselejtezendő eszközöket nem kezelték elkülönítve, olyanokat is selejteztek, amelyeket senki sem látott — például fogászati széket és fogfúrót —. a selejtezési bizottság többször előre, név szerint meghatározta a kiselejtezett é^, eladásra kijelölt eszközök vevőjét, s afról sem győződtek meg, hogy vajon ténylegesen megsemmisültek-e a kiselejtezett darabok. Tehát, lehetőség volt arra. hogy a selejtnek nevezett s új műszerek sajátos körforgásba kezdjenek. Utólag bizony már nemigen lehet kideríteni, hogy hol s mi veszett el. Húsz darab gyémánt csiszolókő például nem használatban kopott el. hanem még útközben: Budapesttől Kiskunhalasig. A fogas kérdésekre a számadó előbb azt válaszolta, hogy azokat az orvosi műszereket, melyeket munkahelyén értékesített, az NDK-ból kapta bizományi árusításra, később viszont azt, hogy a kiselejtezett műszereket a MÉHtől vásárolta vissza. A népi ellenőrzési vizsgálatot kéthónapos késéssel a Területi Egészségügyi Központ arról értesítette, hogy van egv bizonylata a MÉH-től. melyen az átvevő vállalat 190 kilogrammnyi hulladékot elismer. Csupán az zavarja 'ennek elismerését, hogy a felsorolt hulladékok anyaga nem hasonlít a keményacélra, melyet orvosi műszerek előállítására használnak. Egyszóval: a selejt bosszút állt, s a számadónak most már valóban számot kell adni eddigi tevékenyégéről a fegyelmi bizottság előtt. Szükségtelen felsorolni, hogy közben a MÁV egészségügyi szervezetében milyen változások következtek be. hogv már a vizsgálat idején új selejtezési szavá'vzatot á'litottak össze hiszen a Vasütegészségügvl Igazgatóság — melv 1972-től fogia csak össze a terület m'nden gond ját-baját — vezetője is elismerte, hogy a régi szabálvzat alanián sem lett volna szabad ilyesmiknek megtörténniük. S az eset arra figyc'meztet. hogy nem árt néha körülnézni: valóban _seleit-e, amit a^nak mn^ö-maV s vadban az olvasztóba' kerül-e végül? Mert a MáV-nál — ahogy mondják — egvedi ez az eset. Ám m«ciehet, hogy máshol is forintot csavarnak — selejtből. V. M. a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatnak. A Csuka parancsára című mese 1954-es feldolgozását újították fel, attól eltérő rendezői felfogásban, modern színpadtechnikai megoldásokkal mutatták be A Bábszínház • tagjai — amint vezetőjük, dr. Kövér Béla elmondta — leginkább | annak a technikai újítás-, nak örünek, amelynek lényege a világítás programozása. Ezzel ugyanis lehetővé vált a fényerő vagy a szín összes változtatásának gyors megoldása, új világítási effektusok alkalmazása A modern technikai feltételek még számtalan lehetőséget teremtettek új megoldások alkalmazására A Bábszínház ezeket kívánja kipróbálni a közeljövőben tervezett bemutatók alkalmával. Márciusban a Toldit, majd az Ezüstfurulya című magyar népmesét viszik színpadra. Ha a kísérletezés eredméhyes lesz, a korszerű megoldások tetszenek a közönségnek. az együttes országos fórumon. az őszi pécsi felnőtt fesztiválon is bemutatja az új feldolgozásokat. i Hoa Binh. Béke — vietnami nyelven. Ez a szó ott, fogalom volt. Jelentését tudták, de hosszú ideig nem részesültek belőle. A béke elkerülte Vietnamot. Franciák, majd amerikaiak szánták meg az egzotikus tájat, gyilkoltak, városokat bombáztak. Hadszíntér volt Vietnam. Az egész világ békeszerető emberei tiltakoztak Nixon politikája ellen, a háború beszüntetését követelték. Párizsban konferencia-sorozat, szerte a földön tiltakozó tüntetések, közben a megállás nélküli hősi harc Indokínában eredményt hozott: aláírták a fegyverszüneti szerződést A' Hoa Binh egyre inkább tartalmat kap. TÁVOL A HAZÁTÓL A rizsföldeket művelő asszonyok görnyedt hátán fegyvereket takartak a zöld ágak, a gyerekek föld alatti iskolákban tanultak, a katonák vérsárban harcoltak, közben Európában egyetemisták tanultak. ök hazájuktól távol munkálkodtak azért, hogy KEPERNYŐ Az albíróék és Elzáék Napilapok, hetilapok szorgalmas olvasói tudják, hogy az- újsághirdetések milyen kincsesbányái a humoros írásoknak. Valószínű, ebből a forrásból mferitett a századforduló fiatalon meghalt tehetséges novellistája, Csáth Géza is: a törvényszéki albíróék, mint elcsellengő tacsikutyát, kerestetik elveszettnek hitt becsületüket, jóhírüket, s ehhez kicsinyes emberek nevetségesen fontoskodó, hivatal-kórságos környezete asszisztál. Az albírj>ék pompás szatíra; miközben könnyű „ecsetkezeléssel" telibe találja a kor fülledt kispolgári köreinek uniformizált világát, s egy jó szemű orvosra jellemző finom műtéttel láthatóvá teszi a gondosan ápolt test mitesszereit — kicsit odaszúr a „képzelt beteg" leleményes doktorának, de fölvillantja a nagy családi drámák persziflázsát is. Ebben a miliőben, ahol a családot megtartó erkölcsi értékek bizonytalan pilléreinek kibillentéséhez ggy aprócska csúzligolyó elegendő, igazán alig csodálható, ha a családi békét elveszett csíptető után matatva-keresve négykézláb állítják helyre, a becsületet pe-üg a „szégyen" kikürtöléséveL A képernyő Olvasta-e? sorozatának friss adása — Kóltai Tamás átdolgozásában, Iglódi István szellemes rendezésével — szinte fölfedezte Csáth Gézát á tévének: szereplői (Balázs Péter, Káldy Nóra, Gyulai Károly és Zsolnay Zsuzsa mellett a szegedi Martin Márta) látható jókedvvel vállalták a paródiát. Némiképp nehezebb feladatot jelentett Bródy Sándor írásának (Elza férjhez megy) tévészerűsítése. Ágoston György olyan novellához fogott, ahol a dialógusok és a cselekmény mögött fontosabb a lélektani elemzés, amit rendszerint bonyolultabb a képek nyelvére fordítani. Kényszerhelyzetből fakadhatott, hogy némiképp más szerepek keltek életre Bródy figuráinál, bár a nézőnek természetesen ezt nem feltétlenül kell észrevennie. A bökkenő viszont ott van, hogy ilyen tálalásban elveszti karakterét az ügyvédférj (Némethy Ferenc), akiről nem tudni végül is, milyen sikerrel szarvazta föl felesége (Váradi Hédi), s a lány (Szerencsi Éva) józan lázadásából is nehezen derül ki, mennyire őszinte és fondorlatosanszámító. N. L majd otthon tudásukkal építhessék szétrombolt országukat Baráti beszélgetésre hfvták a KSZV KISZ-istái a Szegeden tanuló vietnami egyetemistákat Vidámak voltak, és mosolygósak, ki-kivillant hófehér fogsoruk. „Annyira örülünk! Mindenki menne haza!" — szinte valamennyien ezt mondták először, utalva a fegyverszüneti szerződésre. Kitűnően beszélnek magyarul mindannyian, de Duong Kim Thoa, a 21 éves harmadikos biológus kislány valamennyiüknél jobban. Néhány zsargonnal a körülötte ülők kedvence lett. Mit tudtak ezek a fiatalok olyan távol Magyarországról? — Nagyon keveset, csak földrajzból. tanultunk egy kicsit róla. Emlékszem, a „gimiben" dolgozatot is írtunk Magyarországról. Hogyan fejlődött az ipar, és a mezőgazdaság, összehasonlítva a háború előtti adatokkal. Ez volt a címe —mondja Duong Kim Thoa. — Ikre csak négyest kaptam — teszi hozzá. Most is mosolygott, majd mélyet sóhajtva folytatta: — Nagyon szeretünk nevetni, mi vidámak vagyunk. Én csak akkor szoktam elszomorodni, ha eszembe jut a bombázás. Hanoiban lakunk, s láttam odahaza azokat az átkozott repülőket. Hanoi külvárosa fölött dübörögtek, és bombáikkal mindent szétromboltak. Rettenetes négy órát töltöttünk a föld alatt, s amikor előbújtunk, olyan volt a látvány, amilyet soha nem akarunk: utcában siettünk az óvóhelyre és füstölgő síkságon mentünk vissza. Jaj! Borzasztó volt! Később szegedi napjaikról beszéltünk. Sokat tanulnak, reggel rohannak a „suliba", s csak késő délután érnek vissza a „koleszba". A mozit szeretik meg a (évét Néha színházba mennek. Vu Duy Chau negyedéves fizikus., Haiphongban lakik. Hallgatag fiú. A kikötőt bombázták, amikor' eljött otthonról. Mereven néz a falra, ahogyan mesél. A szeme sarkába szökött könnycseppen át szinte látja a bömbölő gépeket. Feledni szeretné az egészet, de nem tudja. — Majd egyszer talán elhomályosul a kép. Két éve jártam otthon; örülök, hogy már elkezdődött az újjáépítés. — Nagyon jó hírt kaptunk Párizsból. Ennek már igaznak kell lennie. Annyiszor becsaptak az amerikaiak, ugye, most már nem tudnak? — Szeretné látni az Egyesült Államokat? — Nagyon. De csak mint turista. Nekünk nem az amerikai nép az ellenségünk, hanem az amerikai imperialisták. Ázokat soha nem akarom látni. Gondolkozik, szavakat formálgat, majd' folytatja: — Hagyjuk ezt az egészet, beszélni sem szeretek róluk. Do Quy Hai, azaz Miklós szintén negyedikes, biológus. Quang Binh az otthona. Ez a falu 30—40 kilométerre van Dél-Vietnam határától. Föld alatti kunyhókban laknak, a falut, keskeny folyó osztja ketté. Ezen a tájon mindennaposak voltak a bombázások. Itt négy éve élt át szörnyű támadást Remegett a föld, a bombák a vízbe potyogtak. Tavaly járt otthon, — Teljesen megváltozott a táj. Már a föld fölé épitik a házakat és meglepett az is, hogy a néhány éve még kanyargó folyót a bombák teljesen kiegyenesítették. ARANYKARD Nagyon régi legendát mesél Do Quy Hai, az arany teknős* béka legendáját Ezeréves történet. Hódítók támadták az országot A ki-J rály nagyon szomorú volt; mert nem tudta, hogyan védje meg népét a betolakodóktól. Csónakba ült és elindult Hanoiban egy tó vizén. A közepén járt már, amikor feljött a tó febekéről egy nagy arany teknősbéka.. Megkérdezte a királyt, hogy miért olyan szomorú. Elmesélte neki az uralkodó, hogy támadják az országát, de nem tud védekezni.~Ekkor a jó teknőc lemerült a vízbo és egy nagy aranykardot hozott föl, s odaadta a királynak. Ezzel minden ellenséget le lehet győzni — mondta, és újra eltűnt. Ügy is lett. Vietnam népe barátai segítségével minden ellenséget legyőz. * Ez a tó ma is megvan Hanoiban és azóta Ho Guan a neve, ami annyit jelent, hogy Kard-tó. A vietnamiak tisztelik ezt a tavat, emlékezetükben őrzik a legendát, a legyőzhetetlen kardot A beszélgetés végén Do Quy Hai elé kis papírlapot tettek a vendéglátók, s kérték, írjon rá egy vietnami mondatot Chuang Ta Mong Muon Hoa Binh. A jelentését magyarul is oda kanyarintotta: Békét akarunk! Ács s. Sándor