Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-06 / 30. szám

4 VILÁG RROLETÁR1AI, EGYESÜLJETEK! 63. évfolyam, 30. szám 1973. február 6., kedd Ára: 80 fillér MA G Y A R SZ OCIA II S T A MUNKÁSPÁRT LAPJA Hótakaró nélkül 124 képviselő teleinek a növények flz országgyűlés tavalyi tevékenységéről Metszik a fákat - hordják a műtrágyát Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, az országgyűlés elnöké­nek. Szeged országgyűlési képviselőjének vezetésével, hétfőn a Parlamentben ér­tekezletet tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnö­kei és a megyei képviselő­csoportok vezetői. A tanácskozás résztvevőit Apró Antal tájékoztatta az országgyűlés elmúlt eszten­dei tevékenységének értéke­léséről. — Az országgyűlés — hangsúlyozta Apró Antal — az elmúlt esztendőben to­vább folytatta az új ciklus­han megkezdett tevékenysé­gét — megfelelően a X. pártkongresszus céljainak — kiemelkedő törvényhozó munkát végzett, s ellenőrző funkciójában is jelentős te­vékenységet fejtett ki. A képviselők sokrétű választó­kerületi munkája, a bizott­ságok és az országgyűlés fe­lelősségteljes tanácskozásai, a hozott törvények és hatá­rozatok egyaránt hozzájárul­tak az államélet és a szocia­lista demokrácia fejleszté­séhez. — Az országgyűlés 1972­ben négy ülésszakot tartott, s összesen hét törvényt alko­tott. Jóváhagyta az 1971-es zárszámadást és az idei költ­ségvetést. történelmi felada­tot teljesítve módosította a Népköztársaság Alkotmá­nyát. a szociaüsa egészség­politika alapelveit összegezte az új egészségügyi törvény­ben. igazságszolgáltatásunkat fejlesztette tovább a bírósá­gokról. valamint a Magyar Népköztársaság ügvészségé­ről szóló két törvény, s a szocialista tervezés jelentő­ségét. szerepét, alapelveit kodifikálta a népgazdasági tervezésről alkotott törvény. Az elmúlt esztendőben mó­dosították az országgyűlés ügyrendjét is. — A plenáris viták arról tanúskodnak, hogy a képvi­selők mélyrehatóan tanul­mányozzák a Ház asztalára került javaslatokat, ismerik azok helyi vonatkozásait, a választópolgárok észrevéte­leit. javaslatait. A vitákra az is jellemző, hogy a hoz­zászólók — az elmúlt eszten­dőben 124 képiviselő vett részt a plénum tanácskozá­saiban — nem csupán a kü­lönböző törvényjavaslatok egyik vagy másik rendelke­zéseit elemzik, hanem széle­sebb politikai alapon beszél­nek az országos és helyi ta­pasztalatokról, választóik véleményéről, észrevételei­ről. Az egészségügyről szóló törvényjavaslat vitájában például gyakran visszatérő téma volt a bölcsődei és az óvodai hálózat fejleszté­sének sürgetése, a táppénz­helyzet kedvezőtlen alakulá­sa. s szóba kerültek az or­vosetika kérdései is. A nép­gazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat vitája során pedig egyebek között a na­gyobb takarékoságra való tö­rekvés követelményét, a gaz­daságosabb tervezést, az in­formációgyűjtés jelentőségét hangsúlyozták a képviselők. — Az ellenőrzés sajátos parlamenti eszközével, az interpellációval számos alka­lommal éltek a képviselők. — Az országgyűlési bizott­ságok az elmúlt esztendőben nagy gondot fordítottak az ülésszakok jó előkészítésére, a sokoldalú parlamenti vita kibontakoztatására, s arra is jutott idejük, hogy önálló napirendként ellenőrizzék a törvények és jelentősebb központi intézkedések végre­hajtását, tanulmányozzák a kiemelt népgazdasági ágak fejlődését, a lakosság ellátá­sát, szociális. kulturális helyzetét. Az ipari bizottság megvitatta például a szak-, munkásképzésről szóló tör­vény végrehajtását, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság a tanácsokról szóló törvény „gyakorlatba ülteté­sét" tanulmányozta, a terv­bizottság tárgyalt a beruhá­zási fegyelem megszilárdítá­sára és a népgazdaság' egyensúly megteremtésére tett intézkedések tapasztala­tairól. A kereskedelmi bi­zottság mérlegre tette a kül­kereskedelmi forgalom ala­kulását és az idegenforga­lom fejlődését, a kulturális bizottság górcső alá vette az általános iskolák és a könyvkiadás gondjait, a szo­ciális és egészségügyi bizott­ság kereste az egészségügyi beruházások elhúzódásának okait. A mezőgazdasági bi­zottság foglalkozott az öntö­zés problémáival, a külürvi bizottság napirendre tűzte hazánk és a fejlődő orszá­gok kapcsolatainak elemzé­sét, a honvédelmi bizottság megvitatta a közlekedésren­dészet időszerű feladatait — A bizottságokban meg­vitatott témákhoz mintegy 400 javaslat, észrevétel hang­zott el, s néhány nagyobb jelentőségű kérdés megoldá­sa végett a bizottságok köz­vetlenül a kormányhoz for­dultak. A képviselői munka támogatásáról nemrégiben megjelent kormányhatározat a jövőben tovább gyorsítja a bizottsági észrevételek és ja­vaslatok megoldását, megvá­laszolását. Az országgyűlés elnöke a továbbiakban a képviselők választókerületi munkáját elemezte, majd elmondotta, hogy az országgyűlés az el­múlt esztendőben is folytat­ta nemzetközi kapcsolatai­nak ápolását, több hivatalos parlamenti küldöttséget és személyiséget fogadott, és számos ország parlamenti meghívásának tett eleget. Apró Antal végezetül vá­zolta az idei terveket, elkép­zeléseket. Elmondotta, hogy várhatóan a plénum elé ke­rül a büntető eljárásról, va­lamint a statisztikáról szóló törvényjavaslat, beszámol a Minisztertanács tevékenysé­géről a kormány elnöke, ha­gyományosan a nyári ülés­szakon vitatják meg az 1972-es zárszámadást, s az év vége felé határozzák meg az államháztartás jövő évi pénzügyi prognózisát. Az országgyűlés elnökének I tájékoztatóját követően élénk eszmecsere alakult ki a parlamenti „műhelymun-í ka" módszereiről, gyakori a- í tárói, majd dr. Korom Mi­hály igazságügyi miniszter ismertette a tanácskozás résztvevőivel a büntető eljá­rásról szóló törvényjavaslat főbb vonásait. Csak a Dunántúl déli és nyugati területei kaptak az elmúlt két hétben jelentő­sebb — 25—45 milliméteres — csapadékot, az alföldi me. gyéket elkerülte a nagyobb, kiadósabb havazás. Az eny­ha, napsütéses időjárás mi­att a hóbunda 3—4 nap alatt eltűnt, a hóiét felitta a ta­laj. Ennek a mezőgazdasági üzemek szakemberei örül­nek; korábban ugyanis attól tartottak, hogy miután a ta­laj felső rétege átfagyott, a csapadék nem jut le a nö­vények gyökérzetéhez, illet­ve a talaj víztároló rétegei­be. A februárban szokatlanul erős felmelegedés miatt azonban felengedett, a föld — ez általában csak már­ciusban szokott bekövetkez­ni, s így a hólé hasznosult, értékesült. A növények átteleJése egyelőre zavartalan. A vege­táció természetesen még nem indult meg — ehhez tartósan plusz 10 fokos hő­mérséklet szükséges —, s az őszi vetések „nyugalmi álla­potát" egyelőre nem zavar­ja meg semmi. Nagy kér­dés azonban, hogy a hóta­karó nélküli áttelelés hogyan befolyásolja majd a termés­eredményeket; félő, hogy a későbben vetett és eléggé meg nem erősödött gabonák­ban kárt tesz a fagy. Azt, hogy mennyire viseli meg a tél a növényeket, csak ké­sőbb tudják megállapítani amikor megindul a vege­táció. Február elején a földek mái­nem néptelenek. Országszerte hordják a határba a műtrá­gyát. Ügynevezett indító mű­trágyaadagokat kapnak az őszi vetésű növények, ame­lyek fejlődésük következő szakaszában meghálálják az ásványi anyagokban gazdag vegyianyagokat. A gyümöl­csöskertekben hozzáláttak a koronakialakító metszések­hez, és a szőlőültetvényeken is metszik a tőkéket. Az Üvegházakban ezekiben a na­pokban újabb vetésre kerül sor. miután betakarították a legkorábban piacra kerülő hajtatott paradicsomot, papri­kát. A most elvetett növények beérése után a tél végi—ko­ra tavaszi zöldségkínálatot gazdagítják majd. A^ üveg­házakban palántanevelésre is előkészítik a felszereléseket és a talajt. A fólia alatti termesztők is felkészültek a szezonra. Amennyiben továbbra is enyhe marad az idő, a me­zőgazdaság idei startja ked­vezőnek ígérkezik; előbb in­díthatják a gépeket, és az őszi vetésű növények fejlő­dése korán kezdődik meg. A TU—/44-es új korszakot nyit Az Aeroflot 50 éves A szovjet polgári repülés állandó tanácsa megalaku­lásának ötvenedik évfordu­lója alkalmából hétfőn a Fe­rihegyi repülőtéren sajtótá­jékoztatót tartott Alekszej Kulevdv, az Aeroflot szov­jet légitársaság magyaror­Ázsiai értekezlet Uj-Delhiben hétfőn nem­zetközi értekezlet kezdődött, amelynek résztvevői az ázsiai országok társadalmi, gazdasági és kulturális prob­lémáit vitatják meg. A kon­ferencián 20 állam — közöt­tük a Szovjetunió — kül­döttsége vesz részit. Venkata Giri indiai köz­tarsasági elnök rövid meg­nyitó beszédében méltatta az ázsiai népi-ivoe*. a gyarnoar tó elnyomás ellen vívott hosszú és kitartó harcát. Venkata Giri végezetül hangsúlyozta, hogy az ázsiai népeknek a nemzeti felsza­badulásért vívott harca el­választhatatlan a társadalmi­gazdasági haladásért, a bé­kéért és a népek közötti ba­rátságért vívott harctól. A nemzetközi konferencia február 8-jfi. tarb Tsz vállalat (MTl-fotó: Jászai Csaba felv. — KS) A téli hidegben sem csökken a munka a Dunai Vasmű­ben, ahol több mint egymilliárd forint berüházással tíz vállalat kivitelezésében ésül a folyamatos acélöutému szági kirendeltségének ve­zetője. Elmondta, hogy 1923. február 9-én hozták létre a kormány mellett működő ta­nácsot,. amely a polgári légi­közlekedéssel és egy légi­flotta fejlesztésével foglal­kozott. Az ország első rend­szeres repülőjárata . 1923 nyarán indult Moszkva és Nyizsnyij Novgorod között. A 420 kilométeres távolság megtételére akkor még 4 óra kellett. r935-től a szov­jet légiközlekedésben áttér­tek a hazai gyártmányú re­pülőgépek használatára. 1956-ban jelent meg a lé­giforgalomban az első TU— 104-es lökhajtásos repülő­gép. A szovjet légiközleke­dés fejlődésében nemrég új szakaszt nyitott meg a vi­lág első. hangsebességnél gyorsabb szuperszonikus utasszállítója, a TU—144-as repülőgép, melynek órán­kénti sebessége 2500 kilomé­ter. A kilencedik ötéves terv idején a szovjet repülőgép­ipar már sorozatban fogja gyártani az IL—86-os. 350 személyes légibuszt is: A Szovjetunió már a há­ború előtti évektől kezdve első helyen áll a világon lé­gijáratainak hosszát tekint­ve, amely jelenleg mintegy 800 000 kilométer. ebből a nemzetközi útvonalak hosz­sza 225 000 kilométer. A vi­lág utasszállító forgalmának csaknem egyharmadát bo­nyolítja az Aeroflot. 1971­ben 80 millió utast szállí­tottak. az idei tervük sze­rint már 105 millióan utaz­nak gépeikkel. A nyári idő­szakban naponta átlag 400 000 utas közlekedik Aeroflot-repülőgéppel. Ezek a gépek Európa. Ázsia. Af­rika és Amerika 64 orszá­gába repülnek. Az Aeroflotnak hagyomá­nyos és rendkívül széles kö­rű kapcsolatai vannak a MALÉV-val is. Nyáron az Aeroflot heti 22 járata kap­csolja össze Budapestet Moszkvával, Kijevvel és Le­ningráddal. A MALÉV is a legmodernebb szovjet repü­lőgépekkel korszerűsíti gép­parkját, három TU— 144-os repülőgépet vásárol ebben az •éjíbea,

Next

/
Thumbnails
Contents