Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

CSÜTÖRTÖK. 1OT3. FEBRUÁR T \ 3 Költözik a gyógy­szertár Somogyi Károlyné felvétele Korszerű, új egészségház építése fejeződött be Algyőn. A kivitelezők gyakori változása miatt a beruházás megle­hetősen elhúzódott, s végül öt és fél millió forintba került. Az építkezést a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Terme­lőszövetkezet fejezte be, s jelenleg a kisebb hibák javítá­sával egyidőben a» beköltözés is megkezdődött. Világos, mo­dern helyiségeket kapott a gyógyszertár is, mely februártól már az egészségházban fogadja a betegeket. Nők a közéletben A népfront megyei elnökségének ülése Tegnap, szerdán ülést tar- A népfrontelnökségek nő- Lajos, Molnár Sándor, Mo­ioU. Szegeden a Hazafias politikai munkájában is szá- ravszki Ferenc, dr. Márton Népfront Csongrád megyei mos változás kivetkezett be. Sándor, Oláh Miklós és dr. elnöksége. A napirenden olyan témák szerepeltek, mint a népfrontbizottságok nőpolitikái munkájának ér­tékelése, a közelgő tanácsvá­lasztásokkal kapcsolatos fel­adatok megbeszélése. Ezen kívül az elnökség jóváhagyta a népfront megyei bizottsá­gának idei munkatervét is. A népfrontbizottságok nő- van a megyében. Különösen politikai munkáját elemző a csongrádi és a szentesi anyagot Szabó Gáborné, a népfrontelnökségek végeztek népfront megyei alelnöke jó munkát a nőpolitikái te­terjesztette a résztvevők elé. vékenység irányításában. Az anyag mindenekelőtt elnökség 1971-ben állásfoglalását amely a nőpolitikái munka javítását célzó irányelveket tartalmazott. Az azóta eltelt több mint egy esztendő je­lentős változásokat hozott a nőpolitikái munkában. A Hrabovszki Mihályné, vala­mint az MSZMP Csongrád megyei bizottságának jelen­levő munkatársa, dr. Hor­váth Károlyné — az ered­mények mellett számbavet­ték a „fehér foltokat" is, vagyis azokat a területeket, melyeken nem kellőképpen hatékony a nőbizottságok munkája. Ezek közül né­hány: a családtervezés, ér­dekvédelem, a nők helyzete a községekben, a népfront és a KISZ közötti jobb kerületi népfrontbizottságok együttműködés igénye stb. Szemléletes példa: egyre több nő dolgozik a testüle­tekben. A népfrontbizottsá­gok tagjai között is jóval több a nő, mint korábban, csakúgy mint az elnökök és a titkárok között. Az el­nökségek mellett dolgozó nőbizottságok száma is gya­rapodott, jelenleg hetven született munkája pedig Vásárhelyen ismerteti a legjobb ebből a szempont­' bóL A vita Nagy István elnöki összefoglalójával zárult. Az elnökség abban állapodott meg, hogy az anyag és a vi­ta tanulságai alapján aján­lásokat, javaslatokat állíta­nak össze, melyeket eljuttat­A nőbizottságok is egyre inkább megtalálják helyüket, speciális feladatkörüket. A hetven közül tavaly már 34 készített önálló munkatervet, népfront kongresszusát köve- Számos területet felölel te- nak a nőbizottságoknak. tőén átszerveztek a megyei vckenységük. Megbeszéléseik, nőbiaottságot. létszámát 53- üléseik napirendjén olyan ról 38-ra csökkentették. Ez- témák szerepelnek, mint a által hatékonyabbá vált a település kommunális fej­bizottság munkája és javult ieSztése a szolgáltatások,' összetétele is, közelebb ke- kereskedelem, orvosi ellátás, rült a való élethez. Tekin- óvodai igénvek, a férőhely­télyesen megnőtt ugyanis az bővítés lehetőségei, társadal­üzemekben és termelőszövet- mi mUnka szervezése, sok­kezetekben dolgozó tagok gyermekes édesanyák és aránya, s jelentős mértékben egyedülálló nők. idős embe­meg is fiatalodott a bizott- rek segítése stb. De a nőbi­ság. S hogy a bizottság zottságok munkájában részt munkája hatékonyabb le- vevők közül egyre többen gyen. tagjai közül hétfőnyi tanulnak is. Vásárhely III. operatív csoportot alakítót- kerületében tavaly például tak, akik .havonta találkozva g0 ng tanult a politikai aka­démián, a népfront politikai tanfolyamain pedig mintegy 400 nő vett részt a megyé­ben. brigádvezetők felelősségérzete j o, hogy az utóbbi idő­ben a szocialista mun­II kaverseny-mozgalom­ban egyre inkább a haté­konyság növelése, a minőség javítása, a hibátlanul vég­zett munka követelménye ke­rül előtérbe. Fontos polifikai feladat, hogy ezek a célok és követelmények a munkaver­senyben, a szocialista brigá­dok vállalásaiban még na­gyobb súlyt kapjanak és a mozgalom egészére kiterjed­jenek." Az MSZMP KB ta­valy novemberi határozatá­nak ez a megállapítása tö­mören summázza a munka­vérseny számtalan feladatát. Mo6t, év elején vállalatok­nál, üzemeknél egyaránt ar­ra törekszenek a határozat szellemében, hogy hatéko­nyabbá tegyék a munkaver­seny-mozgalmat. A fokozáshoz, a hasznos változtatásokhoz a legtöbb szegedi üzemben megvan­nak már az alapok, ötletek, javaslatok, elképzelések so­rát jegyezhették föl gazda­sági és mozgalmi vezetők a szocialista brigád vezetők vál­lalati tanácskozásain. A tex­tilesek, vasasok, élelmezés­ipariak, helyiipariak kevés ki­vétellel már decemberben megtartották ezeket a hasz­nos eszmecseréket. (Másutt is sor kerül rájuk január vé­géig.) A tanácskozásokon megvitatták a brigádmozga­lom fejlesztésének lehetősé­geit, s egyben szóltak a hiányosságokról is. Mi sem természetesebb: mindezt igyekeztek összekapcsolni az éwégi, illetve az 1973-as vál­lalati tervekkel, feladatok­kal. Ilyenformán a gazdasági, gazdálkodási kérdéseket és a brigádmunka javítását egy­más mellett, szerves egység­ben tárgyalhatták. Az érté­kelő beszámolók foglalkoztak a brigádmozgalom számsze­rű növekedésével is. De 1972-ben a legtöbb helyen nem ez volt a jellemző. A munkásosztály legjobbjait tömörítő versengés új szaka­szába is lépett ebben az esz­tendőben: az új igények, ma­gasabb követelmények idő­szakába Az anyagi és erköl­csi elismerés egyaránt ma­gasabb, rangosabb lett — de nehezebb is volt eleget ten­ni a magasabb mércének. Ezért csak egy-két vállalat­nál számolhattak be 5—10 százalékos számbeli növeke­désről. A tartalmi elmélyü­lés, a minőségi fejlődés volt inkább jellemző. Rendjén is van így; szocialista brigád­ban dolgozni, brigádtagnak lenni — ez ma már komoly a tisztességet, társadalmi ran­got jelent, amit ki is kell ér­demelni. A kollektívák tényleges eredményei, az elért fejlődé/ si Szint, a tevékenység szo­cialista jellege — ez a mér­tékadó. S hogy ilyen mérték­kel mérik maguknak a fel­adatokat a brigádok, hogy tudatosan törekszenek a többre, jobbra, ez kitűnt megbeszéléseken észrevételekből, ból. Az anyagellátás folya­matosságának, a gépek jobb műszaki állapotának biztosí­tásáért emeltek szót például a jutaárugyárban. Ilyen, a munka folyamatosságát gát­ló tényezőket máshol is szó­vá tettek. De a textilművek­ben azt is fejtegették, hogy szocialista módon dolgozni nem csupán a százalékok nö­velését jelenti. Ez már a tartalmi gazdagodás irányá­ba mutat. N előkészítik a soron követke­ző feladatokat, s rendszere­sen figyelemmel kísérik a napi eredményeket. Az eredményeket s a még meglevő hiányosságokat egy­aránt bőven tárgyalta a je­lentés. Mindenekelőtt az el­végzett: vagy a tervezett Mert igaz, Lehetne bőségesen sorolni az eredményeket, s részle­tezni a hiányosságokat is. hogy alig több munkákról érdemes szólni, mint egy esztendő alatt je­A makói járásban például ientős eredményeket sike­háromnapos tanfolyamot ren- felmutatniok a nőbi­deztek a kozsegek nobizott­sági vezetői számára. A ta- zottságoknak, 9losegitve ez­pasztalatok alapján az idén, zel a párt nőpolitikái hatá­az első negyedévben a sze- rozatának megvalósulását, de gedi és a szentesi járásban nem sikerült mindenütt sok­is megrendezik e tanfolya- , „. „„ mot. A népfront országos °Malu es valóban jó szinvo­nőbi zottságának javaslatára nalú munkát végezni. Ez a megyei bizottság bekap- hangot kapott a vitában is, csolódott a háziasszonyok melyben a felszólalók — helyzetét felmerő munkaba: több mint ötszáz kérdőívet Szőkefalm-Nagy Bela, Hof­ósszesrtettek. pescmg Szegeden 1273 hely vár gazdára Felsőoktatási intézmé- Összesen tehát a szegedi fel­nyeink hamarosan megjelenő sőfokú oktatási intézmé­tájékoztatójában a szegedi nyekben 1273 „gólyát avat­egyetemek, főiskolák idei fel- nak" szeptemberben, vételi keretszámai is szere­emcsak jól dolgozni, szocialista módon tel­jesíteni a gazdasági feladatokat — hanem ennél többet adni. A hármas jelszó második, harmadik „lépcső­je" már a fokozást jelenti: többen szorgalmazták az ön­képzés lehetőségeinek növe­lését, tanfolyamok, hosszabb távú oktatás szervezését Másfelől azt is, hpgy ezek a felajánlások is kellő súllyal essenek latba a mérlegelés­nél, értékelésnél. A kender­fonóban például" kifogásol­ták, hogy nem minden bri­gád vesz részt a politikai ok­tatásban, s ez nem mutat­kozik meg kellőképp az ér­tékelésben. Persze, tudjuk, hogy ez komoly lecke az ér­tékelőknek, például a bejá­ró brigádtagok esetében sok szempontot figyelembe kell venniök. De éppen a ken­derben találkoztam nemrég olyan brigádvezetővel, aki nemcsak a szemináriumláto­gatást szervezte meg bejá­ró társainak — havonta egy­szer —, de a könyvtárba is „beíratta" őket, maga hcizza nekik a könyveket. S alkal­manként tárlatot nézni is el­mennek együtt, aminthogy gyárlátogatásra is szorítanak időt. A titka mindennek: gazdagodni akarnak új is­meretekkel, tapasztalatokkal. Ami legjellemzőbb: a bri­gádvezetők felelősségérzete. Nem véletlen, hogy az üzemi vezetés legszilárdabb bázisai­nak érezheti-tudhatja a bri­gádmozgalmat Felelősségtel­jes, tudatos, hozzáértő mun­kásemberek a „brigadéro­sok", s ilyen alkalmakkor még külön fűti őket a kül­detés tudata is. A többiek meg­bízásából beszélnek. Akkor is, amikor az anyaghiányt, a A munkaverseny és terme­lésszervezés egymást kölcsö­nösen kiegészíti, erősiti vagy gyengíti. A tanácskozásokon egy sor munka- és üzem­szervezési javaslat is elhang­zott Olyan hiányosságokról is szó esett, amire máshol a brigádok már megtalálták a megoldást. A vásárhelyi mér­leggyár brigádvezetői szóvá tették például a munka szer­elhangzott vezetlenségét, s hogy a kiesés javaslatok- miatt nem tudják maradék­talanul teljesiteni vállalásai­kat Nos, ennek a Kenderfo­nó és Szövőipari Vállalatnál már meglelték az orvosságát: az adott brigád és az üzem­rész irányítói közötti szer­ződéskötést. Ezt a formát ta­lán célszerű lenne meghono­sítani más üzemekben ' is, aminthogy kooperáló válla­latok szocialista brigádjai­nak jobb „összjátékát" is eredményezhetik az ilyen szerződéskötések. Valami ha­sonló lehetne a recept a gu­migyári tmk-sok gondjaira is: ők azt panaszolták, hogy más üzemrészek teljesítésé­hez kötődik eredményessé­gük. Ez a kiragadott példa is bizonyítja; a brigádok közti tapasztalatcserében is lenne fantázia, jobban ki lehelne használni az ilyen lehetősé­geket. Hol ezt, hol azt csi­nálják másutt jobban; — ér­demes eltanulni a legjavát. A verseny nyilvánosságának, a legjobbak népszerűsítésé­nek formáit, módozatait is lehetne így fejleszteni, bő­víteni; erre nagy szükség is van. Vagy az újakkal való foglalkozást; a kézfogástól a befogadásig, az első naptól a betanulásig mennyivel jobb az olyan üzemekben, ahol egy-egy szocialista brigád veszi „szárnyai alá" az új társat. A szocialista brigádok növekvő aktivitása, a többletfeladat-vállalás, a tudatosabb munkavégzés megfelelő hangsúlyt kapott a vállalati tanácskozásokon — állapította meg az SZMT közgazdasági bizottsága. Az eszmecserék hasznosak vol­tak, elérték céljukat. A köz­gazdasági bizottság különös fontosságot tulajdonít annak, hogy a következőkben a szakszervezeti bizottságok a gazdasági vezetőkkel együtt tegyenek intézkedéseket a brigádvezetői javaslatok megvalósítására, a hibák, pa­naszok orvoslására. A ter­melésszervezés korszerűsíté­sét szorgalmazó javaslatokra külön gondot kell fordítani. t Megszívlelendő az alábbi ajánlás is: „Az 1973. évi munkaverseny célkitűzések kialakításakor, a munkaver­körülményes anyagvételezést seny-szabályzatok készítése­és szállítást teszik szóvá, ak­kor is, amikor a műszaki könyvtár kincseinek célsze­rű felhasználását szorgalmaz­zák. Vagy azt a helyzetet ki­fogásolják, hogy szakmunká­sok kénytelenek olyan mun­kákat végezni, ami nem tar­tozik feladatkörükbe. Ez nem egy helyen vár még megol­dásra: sajnos, úgy is el le­het vesztegetni értékeket, hogy nem használjuk ki a bennük rejlő lehetőségeket. kor ki kell dolgozni az átla­gos munkaeredményeket meghaladó munkavégzés, az eredményesebb anyagi, er­kölcsi ösztönzés hatékonyabb formáit". Ez kétségkívül tovább fo­kozhatja a verseny növekvő lendületét: érdemes hát ke­resni és felhasználni a moz­galomnak ezeket a tartalé­kait. Simái Mihály pelnek. A József Attila Tudomány­egyetem állam- és jogtudo­mányi karára 80, a bölcsé­szettudományi karra 95, a természettudományira 150 új hallgatót vesznek fel. A nem tanári szakokra 25 vegyész, 60 matematikus, 15 biológus, 10 fizikus és 40 programozó matematikus pályázhat. Az orvosegyetem keretszámai nagyjából az elmúlt évekhez hasonlóak: az általános or­vosi karon 180, a fogorvosin 20, a gyógyszerésztudomá­nyi karon kereken 100 hely kiadó a felvételizőknek. A Szegedi Élelmiszeripari Főis kólán 120-an, a tanárképző főiskolán 378-án kezdik, meg tanulmányaikat az 1973—74­Németh^es tanév első évfolyamain. £ kormány részvélnyilvánítása A Magyar Népköztársaság kormánya mély megrendü­léssel értesült a Kecskeméten történt súlyos kimenetelű közúti szerencsétlenségről. A kormány utasította az illeté­kes szerveket a szerencsétlenség körülményeinek gyors ki­vizsgálására. Felhívta a közlekedés- és postaügyi minisz­tert, hogy a Minisztertanács február 1-i ülésén tegyen je­lentést, terjessze elő javaslatait a szükséges intézkedésekre. A kormány az áldozatok hozzátartozóinak részvétét és együttérzését fejezte ki. Gondoskodik arról, hogy az áldo­zatok hozzátartozói segítségnyújtásban részesüljenek. 4A szerencsétlenségről jelentésünk a &, oldalonj) üj gyár Asztalos Lajos, kohó- < s gépipari miniszterhelyettes szerdán felavatta az Elektro­akusztikai Gyár nyíregyházi üzemét. Az új üzem létre­hozása szorosan kapcsolódik a párt- és kormány vidéki ipartelepítési politikájához s ugyanakkor része az országos elektronikus alkatrész-ellá­íJtáai programnak is. I i

Next

/
Thumbnails
Contents