Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

12 VASÁRNAP, 1973. FEBRUÁR 64. Paprikalisztharmat A növényvédő állomás őszi rakozásl idő kötelező betartapasztalata szerint Szeged tásával — egészen a szedékSrzetében a paprikatáblákat sig. A fertőzésre gyanús paúl betegség, a paprika-liszt- lántákat természetesen el harmat (Leveilulla taurica) kell távolítani, támadta meg. A betegséget Díszes hámok A kecskeméti MagyarSzovjet Barátság Tsz díjnyertes fogatai számára díszes hámokat varr a szövetkezet három szíjgyártója. A téesz tenyészetéből vásárolt sportlovakkal együtt a külföldiek szívesen fogadják a remekbe készült hámokat, magyaros szalagokat is. okozó gomba a fennálló rendelkezéseink szerint karantén-kártevőnek minősül, közvetlen érdeke tehát a termelő gazdaságoknak és a háztáji kertészetnek egyaránt, hogy védekezzenek ellene. A meleg és a magas páratartalom optimális környezetet biztosít a gomba terjedésének. üvegházakban és fólia alatt (élen. kora tavasszal is előfordulhat tehát, és nemcsak a paprikát, de á paradicsomot is fertőzi. ' A városi növényvédő főfelügyelő felhívta a paprika- és paradicsompalánteheveléssel, illetve hajtatással foglalkozó valamennyi üzem figyelmét, hogy tegyen meg minden intézkedést a fertőzés megelőzésére. A növényvédelmi szakemberek véleménye szerint szükség van a melegágyak fertőtlenítésére, gőzöléssel vagy vegyszeres eljárással, és a Fundazol 50 WP 0,06 százalékos oldatával áztatásszerűen kell permetezni a növényeket, két lombleveles korukban, utána 8—10 naponként háromszor meg kell ismételni a permetezést. A kiültetett palántát Ugyanezzel a vegyszerrel kell védeni a gombabetegség ellen, szükség esetén — a váA hét könyvei V Sheean: Verdi (Zene- műhelye I—II. A Huszadik mü). — Kertész: A -tárgyi bi- Század Köre (Gondolat). — zonyltékok elmélete a bünte- M. Bialoszewski: Naprafortőeljárási jog és a krimina- gók ünepe (Kossuth). — Nők lisztika tudományában (Köz- évkönyve 1973. (Táncsics). — gazdasági). — Kelemen: A Biológia. Szerk. Kiszely pedagógiai pszichológia alap- György. 2. jav. kiad. (Medicíkérdései 4. kiad. — így ol- na). — Tárnoky József: Gázdunk meg kémiai feladató- készülékek a háztartásban. 2. kat! I. rész (Tankönyvkiadó), átd. és bőv. kiad. — Gélfand — R. Neumann: A királyné Glagoljeva—Kirillev-^Suol: kegyence. — Századok-embe- A koordinátarendszer (Műrek sorozat (Európa).— Ga- szaki). — Balyó—Pelle: Boglaktika III. Tudományos-fan- rács és kukta. 3. kiad. (Mitasztikus antológia (Koz- nerva). — Rudolf: A nemmosz). — Lázár Ervin: A zetközi vétel (Akadémiai), hétfejű tündér (Móra). Petőfi koszorúi. Versek, Mikszáth Kálmán: A fekc- vélekedések, vallomások Pete város — Móricz Zsig- tőfiröl. Vál. Csanádi Imre — mond: Válogatott elbeszélé- Nemeskürty István: Requisek. Diákkönyvtár. — Hámos em egy hadseregért. 2. kiGyörgy; Írásból felmentve ad. (Magvető). — Nemény: (Szépirodalmi). -<- A. Sz. Gazdasági rendszerek irényíCsujanov: Sztálingrádi napló tása. A gazdasági kiberneti(Gondolat). — A magyar ka alapjai — Erőszakos bűnsajtótorténet irodalmának cselkemények és elkövetőik válogatott bibliográfiája 1705 (Közgazdasági). — Hegedűs —1945 (MUOSZ). — Foglal- Géza: A menekülő herceg — koztatottság és kereseti ará- Xántus János: Otthonunk, a nyok 1971. — Képzettség és naprendszer — F. Rodriad— kereset 1971. I. kötet (Sta- W. Klemke: Kérünk egy tisztikai). A szociológia első magyar Szeged a hazai lapokban uras Csongrád mcgje és várottilnaK hoz. Hajdú-Bihari Napto. retor. nchuny közlekedési kérdése — i«. |illusztraciokkal.| GULYÁS Antal: A telcpülcshá- Baráti kapcsolat. Magyar Hirlozat-íejlesztes es a kdzieieedes. lap. lebr. 19. [A tanárképző főLs- ÜALLU Zoltán: Szeged koz- kola és az ungvári Állami Egye"litt közlekedési helyzete es a tem között.) iejlesztes Iránya, Városi Küzlekedes, 1972. december. (Térképekkel.) HODOS Lajos—NAGY Sándor: Az országos közúthálózat és Csongrád megye varosainak közlekedése. Városi Közlekedés, december. (Térképekkel.) KEMES Jenő: A vasút szerepe Csongrád megye városainak életeben. Városi Közlekedés, december.. HORVÁTH C»»lac A Dépjarmu-közlekedés inl'rantxuktuiaja Csongrád megyében. Városi Közlekedés, december. (Szegedről ts.| 11 ETEK László: A Somogyi Könyvtár második adománylevelc. Könyvtáros, Xebruér. (Vasváry Ödön a könyvtárra hagyományozta az amerikai magyarokról gyűjtött dokumentációját.| BOROS Dezső: Bizakodnak a •ecgediek. Labdarúgás, február. (A SZEÓL labdarúgócsapatáról.J VÁMOSI NAGY István: A mai magyar zcuae liete Szegedem. Muzsika, február. (Fényképpel.) • SZAR AZ Pál: „A lehetetlent azonnal megoldjuk, a csodakra azonban ínég várni kolll" — Nehéz, de eredményes evet zárt a szegedi Kan Béla brtgád. Kábel, tebr. L tA kábelgyárban.) Legtartős mezőgazdasági naictárak. CJItók Lapja, febr. 7. |A Kendorfoné ee Szövőipari Vállalat terméke.) (FALUS RObcrt] F. Vtx Könyvszemle. Népszabadság, febr. 9L.. I Ismertetés a ! fotóalbumról laq SZATHMARI István Szegetlen. Népszava, febr. M». (Az MTS OT elnökhelyettesének látogatásáról.! BOR AtnAnatte: Permen(tt vizsgalat. - Mocsár Gábor: Gyémántper. Magyar Nemzet, Oebe. (Könyvismertetés.) Gyógyszeréazelcet arvatusk Szegedén. Magyar Nemzet, febr. 13. Országos zeneelméleti konferencia Szegeden. Népszabadság, febr. >3. MATKO locvsnc (Rajkót a vá-. Vés közepén. Népszava, febr. 13. IJUHA9Z Erzsébet) A E.: Szegedi iratok I399-ÚSI. — Megalakult a Csongrád megyei Levéltar Magyar Hírlap, febr. N. ÁGOSTON József: Fontos láncszem. — Szellemi alkotóműhelyek. Magyar Htrlan. febr. f5. (Szegeden.) TJJ szuiórtúnogéi-i »«Whelyefc. Magyar Hírlap, tttor. W. ÍSzegeden.) A LFOLDY JénS? Beszélgetés a hatni írókkal. — Veress Mtelő* él"' és Irodalom, febr. '7. TÓTH Ervin: Buday György oroszlánt — P. Dehmel: Ébredéstől etol vasig (Móra). V.. I. Lenin: A szovjet hatalom soron levő feladatai. Marxizmus—Leninizmus Kiskönyvtára (Kossuth). — Gál György Sándorr Honhy Hanna. Egy (hadaimas élet regénye (Zenemű). — Goda Gábor: Poldini úr — Galgóczi Erzsébet: Pókháló (Szépirodalmi). — A. Bednár: Egy marék aprópénz — F. Schiller: Stuart Mária. Helikon Csillagok sorozat — R. Lo•well: Régi dicsőségünk. Drámák. Modern Könyvtár (Európa). — Horváth—Torma: Ellenőrzés a vállalati rendszerben (Közgazdasági). Aranykoszorú-díjas ifjúsági klub A Kossuth Lajos Katonai Főiskola szegedi századának ifjúsági klubja korábban kiváló címet, az elmúlt évben pedig a Népművelési Tanács Aranykoszorús Díját nyerte el. Dóra Dezső hallgató aa irodalmi szakkör vezetője. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a szakkör munkájával mindenekelőtt az iskolaközösség kulturális nevelését és szórakoztatását segíti. Több fellépésük volt azonban már a Szeged környéki községekben is. A szakkör irodalmi színpada, a versmondók és a színjátszók az iskolán is és Szeged több klubjában is Radnóti-estet tartottak. Petőfi-emlékműsorral léptek fel. Neves költők és írók munkásságáról irodalomesteken emlékeztek meg. A „Kell a jó könyv" moz- gen és Deszken. Színes és Reznák Mihály hallgató galomba is bekapcsolódtak, változatos formában mutat- két társával együtt a csapatsok pályázatot küldtek be. ják be a baráti hadseregek rádió munkáját irányítja és Könyvpropagandájuk kap- életét. Az úttörők részére te- szervezi. Ügyesen és jól oldcsán a klub tagjai fél év reptanl, lőelméletet taníta- ják meg a hallgatók tájékozatott 50 ezer forint értékű nak. és lőgyakorlatokat ve- tatását. A lehetőségeken bekönyvet vásároltak. Rendsze- zetnek. A tiszti iskolán meg Kii a tiszti iskolások zenei res látogatói a szegedi szín- tablók, makettek készítésé- igényének kielégítését is háznak és a filmszínházak- vei is segítik a katonai tan- biztosítják. A csapatrádió is- - tárgyak megértetését. Leg- segítségévei Szeged kulturáA szakaszok között Petöi'i "főbb a fegyverek kezelésé- lis rendezvényeit is rendszeFotót Török tfö programokról tárgyalnak a klub vezetői A politikai szakkor -tevéről szerveztek vetélkedőket, resen propagálják. Idén tavasszal pedig a szaszervezik meg. adott tájékoztatást. Ehnondta, hogy a szakkor tagjai a Kékesi Márton hallgató a határőr alegységeknél poHtilokat készítettek. Ott vok- sportszakkör munkáját irű- kai tájékoztatókat tartanak, tak a területi szavalóverse- nyitja. — Legkönnyebb dolforradalmisága címmel szél lemi vetélkedőt tartottak. Petőfi és József Attila műveiből ankétokat szerveztek. 50 éves a Szovjetunió és a Szovjetunió ma címmel tabnyeken és járási elsők let- gunk nekünk van — említi tek. Az irodalmi szakkör ja- a szakkörvezetö —. mert nuárban Petőfi forradahnisá- sportnak 'skóton is Ritter Ottó hallgató az ifjúsági klub vezetője. Véleménye szerint a szakkörök megbázísa ™van^A "halíei t tók vezet6i «'* ""gyón ütegéről és katona költészetéről ^Séta^r TpXlt véfjk félórás műsort állított össze, egyesek átlétizálnak vágy mozaásb^ ^n.^ amit Csongrád megye több kézilabdáznak, mások ko^ ^'ttSZJ&Jg1 községében szeretnének majd razngk- vagy focizni*. f A- mozgalomban ís éten jármárciusban és apriüstem be- ggf^ fflstí fSé nak" A k,ub teSÍ£ri mutatni. ^ta si" 20 líter vért Dión Jőesef hattgató kato- böző sportklubjaiban is ver- ^ etvegzett munka iőkrénai szakkörvezetó. Ez a senyeznek. A közehmfftóan fa^ JSS szakkör a katonai kiképzést, ÍO kilométeres távú járőrver- Katonai Főiskola Petőfi Sár»•a honvédelmi nevelést segíti senyük volt, s a közefjövő- dor Ifjúsági Ktetbja méltó aa a tiszti iskolán és az úttö- ben pedig 24 kilométerest tá- ohsmeresBe. rők körében: Tápén, Szőre- vú járőrversenyre készübiek, G. B. A népismeret két nagy tudósa AK alsóvárosi templomtól a FCSCÁIW Otfbvánwi utcán át érünk ki a Hámán Kató utcára A sarkon emléktábla hirdeti, hogy itt. az Oltványi u. 2. se. házban lakott életé utolsó éve»saieseti cimu ujt ben, s itt is halt meg Kátmány Lajos Ct«52— 1919), a magvár népkofcteszeti gyűjtés klasszikusa. a szegedi és Szeged környéki néphagyomány szerencsés kezű megmentője, a hazai toiklorisztitka erdemes búuána. Szegeden is született, PötsőwároBon, a Maros 22. sz atott. A szegedi kegyesoskolátban, ahol elevenen élt Dugonics András és Csaplár Benedek néphagyomány iránti érdeklődésének szelleme, majd a temesvári papnevelőben, ahol Csiky Gergely is tanára voit. ösztönzést kapott a tudományos kutató munkára, s mikor fölszertletese ertan se/. Arad meketfi, gazdag néphacftffc} mér megjelent, még hafeflmas ismeretlen anyagot (meséket és főként babonás történeteket, a hiedelemvilág értékes adatait) tartalmaz. A parasztokhoz húzó, különcnek tartott káplán végigbarangolta a Temesközt, majd alig évtizedes csanádpaiotaj píéibánossága után, betegen. szélütötten hazatért szülővárosába, és 19i0-tői sógoránál, Gácser Antalnál húzta meg magát. Gyógyuáóban már ismét gyűjtött, s életének utolsúp évtizede megint a legtermékenyebb korszaka tett. Ekkor ismerte őt meg Móra Ferenc, aki hagyatékát megmentette, és nagyszerű íráeban idézte főt az utókor előtt különös atekját. te utolsó magyar sámán, ahogy Móra kásának címében nevezte, szörnyű magányban, borzalmas körülmények közi; halt meg „Nincs fantázia, amely elképzelhetné azt az elhagyatottságot, amelynek közepette a legnagyobb magyar folklorista utolsó éveit leélte" — írta. „Pár heti könnyű betegeskedés után csöndesen átszenderüit a másvilágra az öreg pap, akinek a szemét nem fogta te senki, mert nem vok senkije. Még csak takarítót sem tartott, mert az ő lakása valószínűleg nem volt takarítva attól a naptól kezdve, hogy beköltözött. Egy kis iskolásgyerek találta meg a vackán, akitől rostsz irkákat szokott wem»i kéziratpapírnak. Több napos halott tehetett másakkor — patkanyokat BezzeWett el az aji/on&átás az arcáról." A temetése is szomorú teörötmények közt zajlott te. ,,Nádtetejű félház tenyérnyi udvaráról voit a temetés, zuhogó esőben — tudóséi, ismét Móra. — A koporsótól öt lépésre szemétdomb; rothadt kukoricaszarból ágyazva padló a sálban, hogy a halottvivők ne káromkodjanak olyan nagyon, miikor a koporsót kiviszik az utcára; a nyitott kapuiban két öregasszony, rongyos kokluskák, sopánkodtak a világ folyásán." ,Tudós, akinek egész étetében a néplétekbem gvományáról l»h-es Pécskára kerütt, rögtön vate áskálás volt a mestersége. so»m stílusosabb gyűjteni kezdte a népdalokat, népbaliadákat. meséket. Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Dugonics András sírjára alcímmel 1877ben meg is .jefent első gyűjteménye, melyet egy év múlva követett a második. Szeged népe című gyűjteménye három kötetből áH, étele aákonván megjelentetett Hagyományok eírm: gyűjtése két kötetből; kéziratban maradt hagyetéka, amelyből eddig két kötetnyi (Tórtékörnvezetben nem hagyta még el a világot, mint Kálmánv Lajos. Díszkíséretet azoknak a keserűsége szolgáltatott az utolsó úthoz, akik tudták, hogy mekkora értékeket jutalmazott ebbetn a díszleten végben a magyar étetí" S hwM idézzük még Móra emlékezésém* befejező mondatait fo: ,,Lesz-e valahol,, valamikor a legnagyobb magyar folkloristánák valami kis emléke a szülővárosában? Egy kis metaKrt* tti •••«•• wmi^iiiIi as lááünadalak, Mjatdu nepbullA- meíiszobec, agy refeei, ve/gy fegtoabb agy «aáeMSnytóWteí? yfelkm&ylk nagyszavú eirtberc vagy vezető testöeúe. a városnak kezébe vehetné a dolgot. Ha már szégyellnünk kell magunkat a jövendő előtt az utolsó magyar sámán életéért, haláláért, tegailább ae emléke megbecsülése legyen javunkra szóló, enyhítő körülmény." A Dugonics TSrsaság f9*t-ben tervbe vette, hogy a Hámán Kató wtea és az Aprifts 4. útja sarkán lewö üdB parktökörben fölállítja a nagy magyar tudós szobrát. Meg is kezdte a gyűjtést, de a háború közbeszólt. A Szegedi Fiatalok Művészeti KoRégiumána-k hagyományait követő Kéimásny Lajos Kar 1947-ben emléktáblát helyezett el az Oltványi ». 2. sz. házon. Ma is ez Kaámángnak. egyetlen emléke szülővárosccban. Visszafelé hefládva a Hmvrtmtl János utcán, a 47. se. házon ismét emléktábla jelzi, hogy itt a magyar néptadománynak, a nyelvnek és a művefödesnek egy másik nagy tudósa lakott négy évtizeden áte Csefká Gyula (1S78—1954.) Baján született, a helybeli tanítóképzőben szerzett otetevetet, az adai szállási népiskolában kezdte nevelői pályájával együtt a nyelvjárási gyűjtést, amely a Magyar Nyelvőr pályázatán díjat nyert, és 1898-ban meg is jelent. NekibwzdwW, beiratkozott a bedai pedagógiumba, s fcMwHmányai befejeztével 1901-ben kinevezték a Brassó megyei hosszúfatusi polgári iskolába Innen Szigetvárra, majd Qravicabányára kereti. végül t913-ban a szegedi III. kerületi polgári fiúiskolába. 1941-ben innen ment nyugalomba, auaiáán több nemzedéket tanított neve*. TtKtetnanyos működése aiapj&n ?926-ban a szegedi egyetemen doktorátust szerzett. 1931ben pedig „A szó- és szólástörténet" tárgyköréből magántanári képesítést. 1932-től 1951-ig a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolán a magyar nyelvtudomány megbízott előadója volt. Csak munkássága tttofcó évében kapta meg a beosztása szerint rég megérdemeli főiskolai tanárságot. A Magyar Tudományos Akadémia 1943-ban Mészöly Gedeon ajánlására levelező taggá választotta. Könyve Szállóigéit, szólásmódok (19317) címmel tetent meg, de ez csak töredéke életművének; több mint 300 kö2ieményben foglalkozott szavarinte. szólásaink eredetéved, mindig gazdag néprajzi és művelődéstörténet! hátteret vonva mögéi ük, megfejtve CL múlt hcymályáhcL veszett