Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. FEBRUÁR 22. Gépipari tárgyalások Az Országos Tervhivatal tárgyalt a Szovjetunió Álla­mi Tervbizottsága delegáció­jával február 12—20. között Budapesten, az 1976—1080 közötti gépipari együttmű­ködés továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. A szovjet delegációt V. D. Le­begyev elnökhelyettes, a magyar delegációt Karádi Gyula első elnökhelyettes vezette. A delegáció meglá­togatott több gépipari üze­met. V. D. Lebegyevet fo­gadta Vályi Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter. A szovjet delegá­ció szerdán elutazott. Ifjúsági takarók­bstétsk A pénzügyminiszter rende­letet adott ki, amelyben né­mileg módosította a fiatalok népszerű takarékossági for­májának feltételeit, s Vál­toztatott a rendelkezési jo­gosultságon. A módosítás lényege az, hogy négy évvel felemelték a korhatárt, ezentúl a 14—30 életév közötti fiatalok vehet­nek részt a kedvezményes kölcsönnyújtással összekap­csolt Ifjúsági takarékbetét­akcióban. A másik változás egy koráb­bi visszásságot szüntet meg. Ezentúl ugyanis a betét öt éven belüli felmondásakor — ha a betétet nem az váltotta, akinek a nevére szól —, az összeggel a betét elhelyezője, például a szülő, rendelkezik. Készüljünk fel az öntözésre! Szélsőséges éghajlati viszo­nyaink és természeti adottsá­gaink következtében a száraz és csapadékos évek szinte pe­riodikusan váltják egymást. Két-három csapadékos év számos helyen a felesleges Vizek elvezetésében okoz gon­dot, majd az ezt követő 6— 8 száraz vagy közepes csapa­dékú évből néhány kimon­dottan aszályos. Ez a körül­mény nagy termésingadozá­sokat Von maga után. A je­lenlegi hidrológiai viszonyok és előrejelzések az eddigiek­nél kritikusabb változást je­leznek. Az őszi hónapokban az átlagosnál kevesebb csa­padék hullott, különösen de­cemberben csak nyomokban mértek kisebb esőket. A ta­valyi december volt az év­század legszárazabb évutója. Ami a mezőgazdaság számára fontos, a talajban kevés a víztartalék. Az 1973-as me­zőgazdasági év nagy vízhi­ánnyal indult, és a távlati előrejelzések is kevés esély­lyel biztatnak. Az elmondottakból követ­kezik, hogy az öntöző beren­dezésekkel rendelkező gazda­ságok alaposan készüljenek fel a lehetőségek legjobb ki­használására. A felkészülés­kor vizsgálni kell, elemezni és megszüntetni a múlt évi kedvezőtlen tapasztalatokat. Kevés gazdaság mondhatja el, hogy tavaly mindent megtett a követelmények szerinti ön­tözés érdekében. Amikor lát­ták, hogy mégis csak kell ön­tözni, mert nem jön a vér­va-várt eső, akkor már késő volt. Nem voltak kijavítva az öntözőberendezések, vagy a munkaszervezés nem volt megfelelő. Kétségtelen, az öntözéstől való tartózkodás­ban a gazdasági megfontolt­ságok és a munkaerő hiánya is szerepet játszott. A mezőgazdasági üzemek többsége kedvezőnek tartja az öntözéses gazdálkodást, berendezéseket vásároltak és igyekeztek minél nagyobb te­rületen öntözni. Az okszerű vízgazdálkodás ezen belül az öntözés előkészítése és végre­hajtása a tavalyi tapasztala­tok felhasználásával ihtő pél­da lehet, hogy a szárazabb évjáratokból álló periódus fe­lé haladva alapos felkészü­lést kívánjunk meg az öntö­ző gazdaságoktól és a vizet szolgáltató vízügyi szervektől. Ennek érdekében minden ön­tözőgazdaság már most gon­dosah mérje fel aa öntözési lehetőségeit, és ha szükségét látja, vegye igénybe a víz­ügyi szakemberek segítsé­gét is. Az 1972—73-as hidrológiai előrejelzésekből és a meglevő kevés talajnedvesség-készle­tekből következtetve, az idén nagy arányú öntözésre lesz szükség, sőt az idény előtti öntözésekre ta sor kerülhet. Csiszár János öntözési szaktanácsadó Leszerelők t Képünkön, balról jobbra: Só ki András. Szenet Iinre, Bu­dai László, Horváth József Csongrád megyei fiatalok szereltek le minap a határ­őrségtől. A megye különböző városaiból és községeiből két évvel ezelőtt bevonult fiúk a Magyar Népköztársa­ság államhatárának őrzésé­ben jól helytálltait. A köve­telményeknek megfelelően sa­játították el a katonai és a politikai ismereteket, ered­ményesen hajtották végre a szolgálati feladatokat. Pél­dás magatartásukat és éber szolgálatukat jelzi, hogy a leszerelek többsége 197l-ben is és 1972-ben is elnyerte a Határőrség Kiváló Katonája vagy az Egység Élenjáró Katonája címet. A nagy számú kiváló és élenjáró határőrök közül a legkiemelkedőbbek négyen voltak. Nevezetesen: Hor­váth Józ/ef határőr. Zákány­szék, I. kerület 81. szám alatti lakos, aki a Szegedi Gépjárműjavító Ktsz motor­szerelőjeként vonult be a határőrség egyik Szeged környéki alegységéhez, s most. leszerelése után, • zákányszék! Május 1. Szak­szövetkezetben fog majd dolgozni. Budai László határőr, Sze­ged, Béke utca 18. szám alat­ti lakos, bevonulása előtt a Csongrád és Bács-Kiskun megyei FÜSZÉRT dolgozója voli és ugyanoda kéri a visz­szavételét. Sóki András ha­lárőr. Szeged, Kállai fasor 8D. szám alatti lakos, aki a TÜZÉP Vállalatnál szoba­festő és mázoló volt, és ez­után is ott akar dolgozni. Szenti Imre határőr, hód­mezővásárhelyi lakos meg a szókkulasi üj Elet Tsz-ben gyakornok volt, és a katonai szolgálat miatt megszakított munkáját most ugyanott szeretné folytatni. A négy fiatalember a kü­lönböző típusú fegyverekkel kiválóan végrehajtott lőgya­korlatok, katonai és határ­övezeti ismeretek elsajátítá­sa mellett több bűnözét is leleplezett. A bátor katoná­kat a leszerelés napján Ki­váló Határőr-jelvénnyel tüntették ki. G. B. Elektromos cserépkályha A Villamoc Berendezés és Készülék Művek pépül Eek­thermax gyárában cserép­kályhába helyezhető elektro­mos fűtőberendezések gyár­tását kezdték meg. A pápai gyár szakemberei által ter­vezett 3, illetve 6 kilowattos fokozatra kapcsolható beté­tek a cserépkályhák ajtajá­nak keretébe helyezhetők, A lakások fűtéséhez szükséges energiát csőfűtőtestek szol­gálják. Az új elektromos fű­tőtestek felszerelésére első­sorban azokban a lakónegye­dekben számítanak, ahol a levegő szennyezése miatt el­tiltották B széntüzelésű kály­hák használatét. Az új típu­sú fűtőkészülék hamarosan az üzletekbe kerül. Zúgás kísér át a gyárud­varon. Néhány gép ácsorog egy öreg épület mellett, emitt, fogók garmadája vár a sorára. A vas és az acél fényei. Targonca kanyarodik el mellettem. És mér itt is va­gyok : a kéziszerszámgyári tmk széles épülete előtt. Ügy áll itt ez a munkacsarnok, elnyújtózkodva, mintha ere­jét mutog tná a többi mű­helynek, üzemrésznek; ha valami nincs rendben, ha sántul. csordul, bénul a gé­pezet, Ide hozzátok! A műhely­ben, mint mindig, nagy a EMBEREK ÉS MASINÁK forgalom. Van dolguk a ma­rógépeknek, esztergáknak, összeharapják vasfogaikat a satuk, a lakatosok hűséges eszközei. Szerteszét javításra várakozó szerkezetek, ki­sebb-nagyobb gépek. Sivítás, reszelés visszhangozza a munkát. A Szabadság szocialista brigád tagjai is itt dolgoz­nak. Hozzájuk jöttem, a hí­rük hívására. A brigádveze­tő, Török István, markáns­arcú, hullámoshajú fiatalem­ber, Csoportvezető. A Vas­ipar Kiváló Dolgozója. Nagy­mihály János épp most fe­jezte be egy emelővillás tar­gonca „gyógyítását". Most, mielőtt egy fúrógép rendbe­hozásáhóz látna, ő is bekap­csolódik a beszélgetésbe. Ve­lünk tart Pintér Imre is. Érdekesen indul az eszme­csere. Mindjárt a brigád múltjának fölemlegetésénél meg kell állni, el kell tű­nődni. Most ezüstjelvénye­sek, tavaly kapták meg ezt a kitüntetési fokozatot. 1968­tól számítják ugyanis ered­ményeiket. Pedig a kollektí­A pódiumon: Zsolnai Hédi va 1982-ben szerveződött bri­gáddá. — El is nyertük öt alka­lommal a szocialista címet. Aztán, hatvanhétben egy újonnan idejöttet bevettünk a gárdába. Fölkaroltuk, tá­mogattuk. Ami azt Illeti, itt bent nem is volt semmi baj vele. Másutt művelt olyan dolgokat, amikért leültették. De a brigád emiatt mindent elveszített. Űjra nulláról kel­lett Indulnunk. Egy tanulsággal gazdagab­bak, jóval óvatosabbak let­tek. De Újrakezdték. Sikerült, s egyre jobban. — Fiatal gárda a miénk — mondja Török István. — Én Vagyok a legidősebb a 35 évemmel. A fiatalság alkotókedvet, kezdeményezőkészséget, erőt és szívet egyaránt Jelent en­nél a brigádnál. Milyen is a tmk-lakatosok munkája. Nehéz is, szép is. A javítások általában sür­gősek, ami gépet idehoznak, mér vinnék is: termeljen to­vább, Meg aztán az itteni gépek többsége túl van már a 16 éVes „kislánykoron". 118 éves ugyan nincs köztük, de láttak itt már 1887-es évjá­ratút is. Ügyhogv téemkás legyen a talpán, aki Itt meg­elégedésre helyt tud állni. Mert a munkatársak, azok, kik újra dolgoznak, a ma­sinákkal, az igazi meósok. Törökék helytállnak. Mi­kor azt írják a brigádnapló­ba; „Ügy érezzük, hogy a negyedév termelési sikeré­ben egy kicsit a mi mun­kánk is benne van" — min­den szónak aranyfedezete is van. S a többletvállalásra is meglelik az alkalmat: meg­szervezték a műhelyek, gépi berendezések felügyeletét. Feloszlottak egymás közt az üzemrészeket, figyelték, hol bukkannak olyan rendelle­nességre. amit a masinák még csak a szakembernek „mondanak meg." Szűrésnek is nevezhetnénk ezt n jól be­vált akciót: munkájuk úgyis emlékeztet az orvosi vizsgá­latokra, csak ők a gépek élettartamát hosszabbítják, a szerkezetek egészségét óvják. üzem érdekében. És persze ott voltak a KlSZ-pinceklub­jának munkáinál. — Utcát is parkosítottunk — mondják a brigádtagok — amit. Sajnos, nem becsülnek az emberek. Belegázolnak autók, vontatók a gyár előtti ágyásokba, ahogy a kábel­gyárhoz fordulnak. „Szoalalista módon élni" — a hármas jelszónak ez a ré­sze is szemük előtt lebeg. — Ml nem állunk úgy, hogy — mint némelyik nagy gyár — egy-két milliót ad­hassunk bölcsődére, óvo­dára — mondja a brigád­vezető. — Hét úgy gondol­tuk: mi majd a kát kezünk munkáját adjuk. Cs adják, már évek óta. Hinták, mászókák, pancso­lók, átbújók, korlátok, meg­javított csapok, beszerelt esö­v ek, gyerekszerszámok — Jó néhány óvodában, iskolá­ban dicsérik ügyes kezüket A tetszetős Üttörő téri má­zzóka is az ő alkotásuk. Ju­talmuk: látják örülni a gye­rekeket. Szocialista szerződést Is köttek a Ségvárl utcai óvo­dával. A pancsolók, homo­kozók az Ő kezük művel. MÉLTÓ A JELSZÓHOZ Akit nem kell bemutatni, mert mindenki ismeri, és aki tegnap) sanzonestjén, a November 7. Művelődési Központ pódiumán mindent, amit ebben a műfajban le­het, bemutatott. A sanzon­ról Párizs és a franciák óha­tatlanul eszébe jutnak min­denkinek, sokaknak azok a nagy előadóegyéniségek, akik először teremtettek a pódi­um és a nézőtér között va­lami különleges kancsolatot aszal, hogy elhitették: a san­zon itt és most, az előadás pillanatában született, azok­nak. akik jelen vannak, és azoknak la, akik nem. A há­romperces dalok az életről — mindenki dalai. Zsolnai Hédi képes ilyen hangulat megteremtésérc. A magyar sanzon tehát el, lé­tezik, mert van elhivatott művelődje. A kétrészes mű­sor eleje ennek „bizonyítá­sa" Weöres Sándor, Juhász Gyula. Csoóri Sándor ver­seire komponált dalokkal. A második rész önvallomás, József Attila, Ady Endre, Karinthy szavaival, majd a művésznő naplójegyzeteinek részleteivel Spontán, köz­vetlen, intim hangulatú ..be­mutatkozás". amelyet, csak pódiumról lehet és érdemes csinálni. Végül, az est befe­jezéseként — amelyet szer­kesztett és vezetett Domon­kos Imre — vidám Zsolnai­paródiákat hallhattunk — Zsolnaitól. A művésznői Tú­rán László kísérte zongorán. S. E. Már a DÉLUTÁNI minősé­PROGRAM gl mun­— ív. „ka, a kü­lönféle termelési kezdemé­nyezések is mutatják: szoci­alista módon munkálkodik a nyolc brigádtag. De amiben még ennél is inkább jeles­kednek: az a társadalmi te­vékenység. Tavaly és Idén is igen Sok társadalmi munkát végeztek például a kovács­műhely kiköltöztetésében, a Fonógyári úti új munkahely építésében, berendezésében. A pártitkár, Harmatos József is dicséri azt az odaadást, amivel a szocialista brigá­dok, — köztük a Szabadság — tagjai tevékenykedtek az Hány és hány óra ment el így, a mások örömét keresve? Ki tudná ma már megmondani. Hány ezer forintot ért a szorgalmunk? Azt Is nehéz lenne összeszámlálni. Miért csinálják? Hiszen nős, csa­ládos emberek, azt az időt otthoni munkára, akár mel­lékállásra, különpénzszer­zésre is fordíthatnák — játszhatnának csak a saját gyerekeikkel, De hát a télszó? ..Szocia­lista módon"! Hát ezért csi­nálják. S nyilván, mert Tö­rök István és társai: Pintér Imre. Dobó István, Dosztél András, Kiss Gyula, Nyári István, Smitkó Ferenc nem­csak a saját fiaikat, lányal­kat szeretik, s nem is úgy langyos általánosságban a „gyerekeket" — hanem a Jö­vőt szeretik az emberpalán­tákban. Es ez nagy szó. Mél­t£ a Jelszóhoz. Egyszer 800 forint értékű könyvutalványt kaptak az el­ső kerületi tanácstól — ju­talomként a sok-sok mun­káért. — örültünk neki. mert szeretünk olvasni, bár, őszin­tén szólva, nem jut rá sok Idő — mesélik. Együtt men­tek a könyvesboltba, osztoz­kodtak. válogattak, s vitték haza a maguk könyveit. Elképzelem ezt a jelenet­sort. Visszagondolok az elő­zőkre. A különb élet film­kockái peregnek: megint többet tudok a szocialista emberről. Simái Mihály EGYÉN/ ÉS CSOPORTOS vasúti Jegyek soron kívül megválthatók a COOPTOURIST SZEGEDI IRODAJABAN. Kelemen utca 2. Telefon: 12-374. Nyitva: 8—17 óráig, szombaton 8—13.30 áráig. t

Next

/
Thumbnails
Contents