Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

VASÁRNAP, 1973. FEBRUÁR 18. 3 rnmrntmmm KISZ-isíák és úttörők gazdag programja Az idén hetedik alkalom- pokat, több mint tízezer fia- Maximumában rendezik mai megrendezésre kerülő iái részvételével. meg. Július 3-án a Szegedi Forradalmi Ifjúság Napok Az úttörők első felévi Nemzeti Színházban díszbemegyei programjáról, az út- programjának egyik fő fel- mLltató keretében láthatjuk törőmozgalom első félévi adata a már folyó szaktar~ a megye legtehetségesebb feladatairól és időszerű ifjú- gyj versenyek sikeres lebo- úttörőit A sportversenyek ságpolitikai kérdésekről tar- nyolitása A 2800—3000 ál- megyei döntőit május első tottak sajtótájékoztatót teg- talános iskolai úttörői meg- napjaiban bonyolítják le nap delelott a KISZ Csöng- mozgató helyi és járási-vá- Szegeden. 2 SSTHÖS SS =« 2S-Í » «"25SETSL-S pok tartalmas es valtozatos án a Szegedi Tanárkéoző helyen szerepel az ifjúsági SES « rotó sss^-JS 2? jssk zr^jLStt sültemében ^^ Se vS T^TS LT^ SSdSsS Í^jén^l^MáTu's S^tíKSSS* £ rSf^St-S 12"én Szegeden a Tisza fontos feladatokat tűztek az L„ v nL s-eÜ Üíf lóban 180-200 résztvevővel ifjúsági szervezetek elé. A ban rendezendő unnepseg- m ^ az úttörövezetők KISZ megyei bizottsága ebSn<£ F&j^isl ^ ^TnClaia AZ Út" 3 ***** * Központi Bizottságának tát- to™szervezetek kulturális megye munkásifjúságának kára lesz. StoSETwX P^gramjában kiemelt he- helyzetét, és az SZMT-vel délután koszorúzása ünnep- lyen _fzfrepel a "fl^nc- közösen az NDK-bó! haza- csoportok es nagykorusok térő fmtalok problémáit A versenye, melynek megyei .,....' bemutatóját április 29-én sajlotajekoztaton az 1973. Mindszenten, illetve május óvi építőtáborok menetrend6-án a JATE Auditórium jét is ismertették. seget rendeznek Szegeden, a Kossuth- és Petőfi-szobornál és a szóregi csata emBékművénfl. A Forradalmi Ifjúsági Napok programjának egyik meghatározója a május 20. es 23-a között Gyulán sorra kerülő Erkel Diákünnepek A Szeged városi döntőket március 14-én rendezik meg a Bartók Béla Művelődési Központban. A X. berfrn! VTT megyei programját a VIT-vetélkedók megyei sora fogja öszsze. Az alapszervezeti és járási-városi döntők után a szegedi döntőt április 7-én, a megyeit pedig április 8án rendezik meg, a szegedi Ifjúsági Házban. A JATE aulájában április 24-én ünnepséget rendeznek az ifjúság nemzetközi szolidaritásának napja alkalmából, Szegeden tanuló külföldi fiatalok részvéteiével. Egész napos programmal megyei ifjúsági napot szervez a KISZ megyei bizottsága május 13-án Hódmezővásárhelyen. A programban ifjúsági nagygyűlés, művészeti események és sportrendezvenyek szerepelnek, s a találkozót ifjúsági bál zárja majd. Július 27-e és 29-e közölt hetedszer rendezik meg a Szegedi Ifjúsági Na„Paprikahús" A Szegedi PaprtkafeldolgD- árunak a „csípős-csemegézó Vállalatnál rekordidő nek". Üjabban díszes, alufóalatt befe jezték a tavalyi ter- liás csomagolásban is forgamésű fűszerpaprika-csövek lomba hoznak csemegepaprihasítását és szárítását. Ez kát. azt jelenti, hogy a múlt év Jó termésátlagok Zárszámadás a Móra Tsz-ben Tegnap tartotta első zárszámadó részközgyűlését székházában a szegedi Móra Ferenc Tsz. Szili Antal elnök ismertette az elmúlt évi gazdálkodás mérlegét. Beszámolójában három fő ágazatot érintett részletesebben; a növénytermesztést. állattenyésztést, valamint a mellékés segédüzemágak tevékenységét. Szeged legkisebb gazdaközössége 3210 hold összes területtel rendelkezik, amiből a szántó 2259 hold. Gyümölcsös 118, szőlő pedig 64 hold. Az 519 tag közül 163 férfi és 121 nő dolgozott tavaly, nyugdíjas és járadékos 235. örvendetes, hogy 45en kérték felvételüket a múlt évben, fiatalították az átlagéletkort, ami ma már 48 év. A Móra Tsz gazdálkodására jellemző, hogy bár az időjárás akadályozta a termelést. mégis az átlagtermésekkel nem kell szégyenkezniük. Kenyérbúzát 206 holdon termesztettek. 17,22 mázsás holdankénti átlaggal, kukoricát 660 holdon 20 mázsás átlaggal — ami nem fényes siker —, fűszerpaprikát 265 holdon, többet a tervezett területnél, 46,06 mázsás átlaggal, pritaminpaprikát pedig 34 holdon 65,58 mázsás holdankénti terméssel. A vetésszerkezetüket tehát módosították a pénzes növények javára — fűszerpaprika, pritaminpaprika —, ami ugyan növelte a kockázatot, több munkaerőt kívánt, de egyben megmentette a téeszt a mérleghiánytól. Gyümölcsösüket jég verte, az őszibarackos Somogyi Károlyné felvétele A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja őszén 8000 holdnyi paprikaültetvényről betakarított 3000 vagon piros paprikacsőből távolították el a kocsányi, és a magházat, majd a csövek 25 millió liternyi nedvességtartalmát elpárologtatták. A visszamaradt félezer vagon száraz „paprikahús'' a biztonságos raktárakban romlási veszély nélkül korlátlan ideig eltartható. A megszárított paprikából folyamatosan őrölik a fűszert, s szállítják a világ minden tájára. Az „erőstől" a „csemegéig" terjedő minőségek mellett nagy a sikere a nemrég bevezetett uji mintegy kétezres jószágai- 8000 hízót bocsát ki. Sertéstelep műanyag elemekből A makói Úttörő Termelő- lomártnyal, már részlegesen szövetkezet területén. fel- üzemel. A hizlaldák 54 méépült a megye első olyan ter hosszúak ós 12 méter sertéskombinátja, amelyet szélesek. A öaztatók, kocaelőr egy ártott műanyag ede- szállások. malacnevelők mekből állítottak össze. Az ugyancsak 12 méter szélesek, ...., . . . . ... és 48. 46, illetve 36 méter 50 miKbó forint beruházás- hosszúak. A korszerű telep sal készült éj létesitmeny, ^ idén 3000. jövőre pedig és téíialma csak a tervezett 50, illetve 35 százalékát hozta. Kukoricájukat korán elvetették, április végén fagy ritkította. A legideálisabb területeket a fűszerpaprikának hagyták. A növénytermesztés termelési értéke mindezek ellenére a tervezett 12 millió 993 ezer forint helyett 14 millió 956 ezer forint lett. Az állattenyésztés többet hozott, a 15 millió 225 ezer forinttal szemben 17 millió 081 ezer forintot. A baromfitenyésztésben elért kimagasló eredményeknek köszönhető. Ez az ágazat élteti a közösséget. élvonalba tartozik, javult az állategészségügyi helyzet, a téesz saját keltetésű naposcsirkéket nevel. Tápüzemet is létrehoztak, hiszen több mint 200 vagon termény ide-oda szállítása — tápért való cserélése — tetemes költséggel és sok időveszteséggel járt. A különböző szolgáltató ágazatoknál korántsem olyan jeles a bizonyítvány, mint a termelésben. A vendéglátónál — bár. étterem, presszó stb. — a tervezett 6 millió 600 ezer forint helyett 6 millió 413 ezer forinthoz jutott a téesz. Ugyanakkor a beruházás öszszege milliókkal meghaladta a tervezettet, nőttek a költségek, a munkadijak és a különböző javítások, alkatrészek költsége. Az elnöki beszámoló hangsúlyozta, a tagság lelkiismeretes munkája, erőfeszítése meghozta gyümölcsét Ennek ellenére a mérleg szerinti eredmény csekélyke, 270 ezer forint. Voltak már gazdagabb zárszámadások a szép nevű termelőszövetkezetben. A téesz összes árbevétele túlhaladta az 58 milliót, öszszes vagyona 43 millióra rúg, amiből a tiszta vagyon 28 milliónál több. A tagoknak és alkalmazottaknak összesen csaknem 14 milliót fizettek ki tavaly, az egy tagra eső átlagjövedelem 24 ezer 816 forint, az egy napra eső jövedelem pedig 102 forint 66 fillér. Az első részközgyűlés igen sok tanulsággal szolgált. Mindezek felhasználásával megvan a remény egy sikeresebb, eredményesebb esztendőre, amihez a jelenlevő meghívottak — köztük Prágai Tibor, a városi pártbizottság osztályvezetője — is biztattak. Sz. L. L tfrrfmi életünkből ne csalt a rosszat ragadják ki, vagy nagyítsák fel, hanem a gondok megmutatásával együtt egészében mégis a szocializmus optimizmusát, életünk derűjének növekedését hirdessék. Időnként bajok és gondok is vannak ezekkel a műhelyekkel. Nemegyszer külön politikai és morális vitákat kell a szervezetekben folytatni. Minél zártabb egy műhely, annál inkább fennáll a befeléfordulús. a konzervativizmus, a valóságtól való elszakadás veszélye. Másoknál meg éppen az életközelség ezer hatása csapódik le olykor eltorzultan és nyer rossz, nem egyszer kiábrándító általánosítást. Különösen a jelentősebb politikai események (mint a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése), egyes külpolitikai fordulatok (a német szerződés, vagy az arab helyzet alakulása), vagy az egyes, főleg szomszédos országokban lezajló akciók (a horvátországi egyetemisták magatartása, a JKSZ utóbbi tanácskozásai) váltanak ki reflexiókat, irritálják az egyes műhelyek hangulatát. Ilyenkor mielőbb ideológiai, politikai segítséget kell nyújtani, megteremtve a nézetek egységét és a tömegek között végzett munka tartalmának azonosságát. NélküJörtteteften. hogy a műhelyek munkájának ideológiai tartalma valóban korszerű legyen. Természetesen rrem támaszthatunk azonos követelményeket; egy színház, egy kutatóintézet például nem foglalkozhat a politika napi kérdéseivel, de egy folyóirat, egy marxista tanszék már igen, hogy a napilapokról ne is szóljak. A

blll'lirálíc alkotóműhelyékben a HŰI UldlIO dolgok természeténél fogva nagy hangsúlyt kapnak a szakmai kérdések. Hiszen működésük fontos célja a korszerű módszertani kérdések felkutatása és alkalmazása, a művészeti intézményeknél pedig az új kifejező eszközök keresése, a művészi ízlésvilág csiszolása. Ezzel kapcsolatban dera a uesze&co ftttrrirtri a figyelmi, hogy az alkotói műhelyek túlságosan szakmai célkitűzésekre összpontosítanak, az ilyen elmélyülés könnyen befeléfordulással jár. Ezért lényeges, hogy az alkotóműhelyek szakmai erőfeszítése megfelelő ideológiai munkával párosuljon, hogy a szakmai kérdések ne szakadjanak el a művelődéspolitikai feladatoktól. Különösen a művészeti intézményekben áll fenn annak a veszélye, hogy a műhelymunka megfelelő ideológiai támasz nélkül a nem kívánatos tendenciáknak is megjelenési tehetőséget nyújt. Megyénkből j6 segítő? világnézetünk terjesztésének ai alkotóműhelyek, bár néha nem kellő kiegyensúlyozottsággal, és időnként nem kielégítő színvonalon. Előfordul, hogy az elméleti tisztánlátással is van probléma. Korábban előfordult, hogy a Tiszatáj súlyosan vétett a párt internacionalista politikája ellen. De a Somogyi Könyvtár belső híradója is egy memoár közlésével kegyeletsértést követett el a magyar munkásmozgalom egyes mártírjaival szemben. E politikai hibák és mulasztások elkövetésében mi is hibáztunk, mert nem volt meg a szükséges kapcsolat köztünk és az említett műhelyek vezetői között. követelmény és feladat az _ alkotóműhelyek ellenőrzése, munkájuk segítése a helyi irányító párlfórumok számára. A megoldást abban látjuk, hogy az alkotóműhelyek élére jól felkészült, vezetésre alkalmas egyének kerüljenek, akik értik és magukénak vallják politikánkat éppúgy, mint világnézetünket. Továbbá: a műhelypártszervezeteket erősítsük, növeljük felelősségüket az ott folyó munkáért. Végül legyen személyes kapcsolatunk aZ alkotóműhelyek vezetőivel, s tegyenek rendszeresek tanácskozásaink az alkotókkal. Különös a helyzet azokban a műhelyekben, ahol a kommunisták nem alkotnak önálló alapszervezetet. (Tiszatáj, művészeti seóMPteP,anM Az, itt doIgpzo feommraHttáte; kai külön kett foglalkozni, és ken megtalálni azt a szervezeti keretet (pártcsoport, rendszeres aktíva, stb.), ahol mint kommunisták alakíthatják műhelyük munkáját Nehezítette munkánkat, hogy több műhely — a művészeti szövetségek és a Tiszatáj — helye a tanácsi szervezetben sokáig tisztázatlan volt. Ebből következett, hogy a pártmunkában sok olyan anyagi, szervezeti kérdéssel kellett — es kell még ma is — foglalkozni, amik az ideológiai, a politikai elemző munka rovására mennek. Éppen ezért, a jövőben rendezni kell a tanácsi szervek és a helyi folyóirat, művészeti szövetségek kapcsolatát. A művészeti műhelyek és a tanácsi szervek — sőt a szakszervezetek is — művészeti, kritikai, újságírói alkotódíjakat alapítottak, és adnak ki évek óta. A jövőben azt is megnézzük, hogy a különböző dijakkal hogyan lehet az egyéni teljesítményt mellett a műhelymunkát is segíteni Nagyon jelentősek a tanácsi erőfeszítések a művészeti munka tárgyi feltételeinek fejlesztésében (művészlakások, műterem, művek vásáríasa stb.). Az atkotómühétyek befolyásolásának fontos tényezője a személyes emberi kapcsolat. Az olyan vidéki szellemi decentrum, mint Szeged, feltehetően hordoz hátrányokat a fővárosi szellemi centrummal szemben. Az azonban kétségtelen előny, hogy a különböző műhelyek vezetőit, alkotóit személyesen ismerjük és megfelelő elvi, emberi kapcsolatunk vasi velük, vagy legalábbis többségükkel. A

míihollípl/ Pártirányításában nagy UIUIIGiyCK jelentőséget tulajdonítunk a különböző alkotói területek szakmai-ideológiai kérdései megvitatásának, noha ebben csak a kezdeti lépéseket tettük meg intézményesen (az esti egyetem speciális művelődéselméleti és esztétikai tagozatával). Nagy lehetőségek vannak a művészeti és az ideológiai műhelyek közötti alkotóbb kapcaAatefc táatakftréaca. De fontosnak tartjuk « közönség és a műhely kapcsolatának állandó fejlesztését is. Mind nagyobb tömeg válik részesévé a különböző művészeti alkotások ismeretének. Öröm látni falusi tárlatokon fiatal és idősebb tsz-tagokat. Jó tapasztalni az író—olvasó találkozók iránti érdeklődést. A falu és a város esztétikai képének átalakulása, az évente felépülő sok ezer lakás belső kulturáltsága sok változást hoz az emberek látásvilágában. Ugyanakkor elvitathatatlan, hogy van még a közvéleményben nem kevés konzervativizmus, helyenként sznobizmus és számos olyan probléma, amely végső soron visszahat a műhelyek munkájára is. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy művészeti műhelyeink vállaljanak szerepet az ízlésformálás meggyorsításában, különösen az ifjúság nevelésében. (Ma már gyakori, hogy képzőművészek, írók, színészek órákat tartanak az iskolákban, ifjúsági klubokban.) Egy-egy műhély tudományos, vagy művészeti sikere gyakran országos mércével mérhető, növelve ezzel hazánk tekintélyét éppen úgy, mint jelezve a vidéki szellemi decentrumok megerősödésének folyamatát. Ideológiai műhelyeink munkájára jellemző, hogy törekednek kielégíteni a marxizmus—leninizmus iránt növekvő érdeklődést. Megyénkben a marxizmus—leninizmus művelését és propagandáját főfoglalkozásban végzők száma meghaladja a százat — köztük mind többen rendelkeznek tudományos minősítéssel. Az Ili' PVek SOn*n OVÜmölcsözS együttműködés alakult ki pártbizottságaink és a marxizmus —leninizmus tanszékei között. Mindezek jó állapotmutatói annak, hogy világnézetünk terjesztésében az alkotóműhelyek nélkülözhetetlen funkciót töltenek be. Velük és általuk mind nagyobb tömegekhez tudunk szólni — korszerűen. , DK. ÁGOSTON JOZÍiLl