Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. FEBRUÁR 15. Csongrád megyéből Bajorországba Magyar régészeli kiállítás Münchenben A müncheni múzeumban etre az alkalomra komponált elektronikus zene szól. A fekete környezet ragyogóan megvilágított üvegvitrinleiben magyar régészeti tárgyak. A terem egyik falára automata vetítő dobálja a »'zines diaképeket. Ilyennek festette le az e hónap elején Münchenben megnyílt magyar régészeti kiállítást dr. Trogmayer Ottó, a. Csongrád megyei Múzeumok igazgatója. Az újkőkori és rézkori leleteket bemutató lepi- zentatív gyűjtemény háromszáz kiállított tárgyának jórésze a Csongrád megyei Múzeumok tulajdona. A hódmezővásárhelyi Tornyai János múzeumban néhány éve rendezett régészeti bemutató nemzetközi hírének eredményeképpen jutott el az anyag a Nemzeti Múzeum néhány eredeti tárgyával kiegészítve tavaly zovemberoen Bécsbe, majd e hónap elején Münchenbe. Február 8-án az ottani szokások szerint estélyi ruhába öltözve, közel 400 érdeklődő eiőtt nyitották meg az április 23-ig tartó régészeti kiállítást. A megnyitón ott volt Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, dr Korek József, a Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyettese és dr. Trogmayer Ottó ls, aki a kiállítást rendezte. A régészeti bemutató 3ikeret bizonyítja a nagy sajtóvisszhang, a rádiónyilatkozatok, és az, hogy a Bajor televízió színes felvételt készített a magyar régészeti kiállításról. Az újkőkor és rézkor művészetét reprezentáló régészeti anyag jórészt az utóbbi 15 év Csongrád megyei ásatásainak eredménye. Ezért kelthette fel a nagy közönségsikeren túl a szakemberek 1 éideklőtíesét is. A bemutató egyik érdekessége, hogy az e korról szinte teljes képet nyújtó magyar kiállítás előecarnokaban a nyugatnémet régészek elhelyezték saját leleteiket is. Ez a párhuzam azt bizonyltja, hogy az újkőkor és rézkor feltárásával eddig nem nagyon foglalkoztak az ottani régészek, s ez a magyar Kiállítás az 6 munkájuknak is minden bizonnyal nagy lendületet ad. A kiállítás Ka.alógusa reprezentatív forrásanyagot, hét kisebb lélegzetű tanulmányt és jónéhány fotót tartalmaz. A Csongrád megyei Múzeumok .-égészeii ek munkáját dicséri ez a müncheni kiállítás, s bizonyítja hogy az országhalárokon túl bemutatott kulrurális kincseink méltón reprezentálják hazánkat. T. L. Gyakorlatibbá tenni a zeneelmélet oktatását Tegnap befejeződött Szege. den a zeneművészeti szakközépiskolák zeneelméleti tanárainak háromnapos országos konferenciája. Budapest, Pécs. Miskolc és Debrecen után ötödször rendeztek ilyen tanácskozást Szegeden, harmadik éve a felsőfokú, kihelyezett akadémiai tagozatok részvételével. Jövőre Győrben tartják a konferenciát, melynek programján a különböző szintű zeneelmélet-oktatás tantervi koordinálása szerepel. A szegedi tanácskozáson körülbelül hetvenen vettek részt, kőztük Péter Miklós, a Művelődésügyi Minisztérium művészetoktatási osztályának főelőadója, Nagy Olivér, Dobrai István, Laczó Zoltán, nék még gyakorlatibbá, haSoproni István, a budapesti tékonyabbá a zeneelmélet taZeneakadémia tanárai, a ki- nítását A konferencia előhelyezett tagozatok és a adásai és bemutatói közül szakközépiskolák zeneelméle- kiemeljük Frank Oszkárnak, ti tanárai, sőt a tanárképző a Szegedi Tanárképző Főisfőiskolák ének-zene tanszé- kola docensének és a mi kének néhány oktatója is el- szakközépiskolánk tanárájött megfigyelőként A Sugár nak bemutatóját, aki a koRezső Kossuth-df.jas zene- zeljövőbein megjelenő zeneszerző. főiskolai tanár elnök- elmélet tankönyvének első letével lezajlott szegedi kon- tizenkét fejezetét dolgozta fefencia tapasztalatait a ren- fel. mutatta be tanítványaidező Tömörkény István Gim- val. Dobszay László, a bunázium és Művészeti Szak- dapesti akadémia tagozat középiskola igazgatója, dr. tanszékvezető tanára a taDiós József a következőkben nárképző követelményrendfoglalta össze* szeréről szólt, Szesztay Zsolt. a pécsi tagozat tanára pedig — A jövő hívatásos mu- egy elsőéves csoporttal ilzsikusait képző zeneművésze- lusztrálta ezeket a követelti szakközépiskolák tanárai menyeket. Szakközépiskolámegvitatták, hogyan lehet- sokkal tartott bemutatót • . még Varga Klára és dr. Nagy Vízgazdálkodási intézkedések Cél: megfogni az elkövetkező csapadékot Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak a Dél-Alföld nagy részére kiterjedő körzetében úgyszólván elmaradt a téli csapadék. Ez idő szerint arra sem lehet számítani, hogy hóolvadásből belvinél. Ugyancsak visszatartják „megfog4 ák" a semlyékek vizét, hogy legelőgazdálkodás céljaira használhassák fel. Ez egyénként a legtöbb helyen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek üzezek keletkeznek, amit táró- men belüli vízgazdálkodási í T „ŐUnnánnlr AD n í oonzíz omí ol célcórKon cn zással összegyűjtenének és a későbbekben hasznosítanának. A talajvíz szintje jóval uz átlag alatt van. A Tisza :'obb parti, tehát a magasabb fekvésű területeken a2 öszszefüggő talajvíz a február derekán megszokottnál körülbelül egy méterrel mélyebbe laláiható A vízügyi szolgálatnak mas c ben ilyenkor a bel* izek elvezetése a legfőbb gondj \ most pedig elllenkező feladatra készül fel: az elkövetkező hetekben, hónapokban várható csapadék visszatartására Az igazgatóság a: aszály kártételeinek megelőzésére elrendelte a ?aját es a társulatok kezelésében icvő belvízcsatornák elzárás,!.' a belvízkormanyzasra alkalmas műtárgyaknál: zsilipeknek átereszekteendője, ami elsősorban saját érdeküket szolgálja. A szűkös tartalékok növelésére elrendelte még az igazgatóság a belvizet befogadó tározóknak a folyók holt ágainak, egyes halastavaknak csapadékvízzel való feltöltését. Ezekkel az intézkedésekkei n mezőgazdasági termelést kívánjak segíténi. A kényszerű rendelkezések éryénye. az „aszálykészültség" addig tart, amíg megfelelő mennyiségű csapadék nem áztatja a földeket Utána fokozatosan megnyitják •najd az elzárt csatornákat, tározókat. Mint ismeretes, isvalv hasonló helyzet adódott elő, és szerencsére tavasszal a természet megszüntette a téli rendkívüli csapauékbianyt István, a szegedi —, valamint Németh Rudolf, a budapesti zeneművészeti szakközépiskola tanára, a debreceni Keuler Jenő pedig varsói tapasztalatairól számolt be. A Sugár Rezső vezette vita során többen kiemelték, hogy sikerült közelíteni a zeneelmélet tanítását a hangszeres oktatás igényeihez, problémaköréhez. Főleg azzal, hogy az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a strukturális gondolkodásra nevelés és a zeneművekből vett példákkal történő elvonatkoztatás, illetve a hangszeres illusztrációi. n. í Kereskedni jól, hasznosan, hozzá dr. Törkölyné. — Egy kulturáltan úgy, hogy a vá- öltönyt, női bundát eladni sárló és az eladó egyaránt egyszerűbb tevékenység a elégedett legyen, annak — legválogatósabb vevőnek is. képletesen szólva — min- mint gombok, szalagok, esi pdennapos iskolája van a pult kék, fonalak fölé hajolva mögött, illetve annak mind- apró, sokszor hosszadalmas két oldalán. Egy délután át és nagy türelmet igénylő kerekasztal-beszélgetésnek munkával eladni valamit, beillően erről és sok egyéb- Mondhatjuk-e azt, hogy a naről váltottunk szót Telkes gyobb összegű áru vevőre taGyörggyel, a Komplett Ru- lálása értékesebb tevekenyházati Vállalat igazgatójá- séggel jön létre, mint sokval dr. Törköly Ferencné- féle szalag közül a kiválaszvel' a vállalat párttitkárával tottból méricskélni pár meés Pereznyák Sándomé füg- tert, szinte fiUéres értékben? Ilyen különbségtétel nem lehet értékmérő, mert az apró munkának is nagy becsülete van. — Különben is — vette át a szót az Igazgató — nálunk az a jellemző, hogy a munkát megbecsülni külön kérés nélkül is lehet és kell. Ez az ember belső igényéből fakad, no meg a munka jogos ellenértékéből, az anyagi ösztönzésből is. Pereznyákné közben kügetlenített szakszervezeti titkárral. Félszáznál több üzletükben — a zöme Szegeden van — 560 dolgozó serénykedik az egyre jobb bevételért; áruik bőségével, választékával, minőségével megfogva a vevőt úgy, hogy az máskor is hozzájuk nyisson be. Hozzávéve — mondotta Telkes György —, hogy az adottságok, a körülmények Sít^SS löinféle kímutatásokat tartól mindegyik eltér a másiktól. Egy azonban bizonyos: vállalatunk kereskedelmi és fejlesztési politikája évről évre arra hat, hogy tartalomban és formában egyaránt modern, korszerű üzletek sorát dolgozóinknak mintegy 70 teremtsük meg. Ez a törek- százalékára illik ez a jelző, vés azokra az üzleteinkre is dájában, de oda bárki bármikor bekopogtathat, ha problémájára nem kap kielégítő megoldást, orvoslást az üzletvezetőtől az illetékes osztályvezetőig, a szakszervezeti bizottságtól a pórttitkárig. — A vállalat életét átfogó nyílt, őszinte beszéd a rendszeres ügyvezetői értekezlettel kezdődik — tájékoztatott a párttitkár —, aztán folytatódik a boltvezetők tanácskozásán, majd a termelési értekezleteken. Tervek összehangolásától a bérpolitikai intézkedésekig minden lényeges kérdést, tennivalót meghányunk-vetünk a különböző megbeszéléseken, hogy ne maradhasson érintetlenül hagyott téma, probléma. KOMMUNISTÁK AZ ÉLEN mazó füzetben lapozott. Jellemző adat, hogy a vállalat 42 munkabrigádjából 32 elérte a szocialista címet Az összlétszámhoz viszonyítva érvényes, amelyeket régi kiAmi pedig a törzsgárdát ilcsi, korszerűtlen mivoltuk- leti: dolgozóik 40 százaléka ban örököltünk. Amin lehet, alkotja ezt, amit hangsúlyoz azon változtattunk a lehetőségekhez képest — Például — szólt közbe Pereznyákné — a fizikai erőt igénybe vevő nehéz munkát száműztük. A pincékből tüzelőt felhordani, salakolni, begyújtani a pult mögött állók dolga volt régen, ugyanígy a takarítás is. Ma már olajkályhákkal, gáz- vagy központi fűtéssel berendezett üzletekben ilyen gond nincs. még, hogy sokan részesültek a Kiváló dolgozó elismerésben és a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést esztendőben a is számosan viselik ennél a politikáját — Az előző évben tiáromheti keresetnek megfelelő összegű volt a nyereségrészesedés a Komplettnél. S ha azt veszszük, hogy az üzletekben dolgozók 84 százaléka tevékenykedik jutalékos rendszerben, amelynek alakulásába figyelemmel kísérhetően többféle tényező is belejátszik a forgalomtól függően, akkor szinte minden üzlet dolgozója bizonyos lehet időről időre, hogy mit eredményez a maga részére a saját munkája és a kollektíváé. — A szakszervezet különben is felülvizsgálja minden vállalat bérhangsúlyozta vállalatnáL A MUNKÁT MEGBECSÜLNI — Másmás persze a munka jellege például a női és férfikonfekcióban, mint egy rövidáru szaküzletben — tette Lengyel filmsorozat Szegeden A magyar—lengyel kulturális egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából a Csongrád megyei Mozi üzemi Váll lat bemutató sorozatot rendez a mai lengyel filmművészet reprezentatív alkotásaiból a szegedi Vörös Csillag moziban. A ma, február 15-én kezdődő és február 21-én befejeződő sorozaton hét filmet 'áthatnak az érdeklődők a i'iozi háromnegyed nyolckor kezdődő előadásain. Ma a légyfogó, 16-án a Minden e'adó, 17-én a Nyirfaliget, 13-án a Harc a fellegvárban, 19-én a Szeptember és máius között, 20-án a Ritka látogató és végül 21-én a Kelepce című filmeket mutatják bet pul, a Komplettnél nem jellemző az elvándorlás, az elkívánkozás máshová. 123 elmenő helyébe 139-en léptek. S ami döntő érv: kereseti lehetőség, anyagi ok miatt csupán néhányan mentek el, de azóta többen visszatértek közülük, hogy mégiscsak itt boldoguljanak. Amit ezen a pályán ma meg lehet keresni jó szakismerettel, igazán kereskedői vénával, hozzátéve a szolgálati esztendőket is, azt a Komplett biztosítja dolgozóinak. Tekintve, hogy ez a szakma is elnőiesedett, a kilépők többnyire fiatalok, akik férjhez mentek és más megyébe, városba kerültek — vagy időPereznyákné —, s ha szükséges módosítás, arányosítás, , akkor javaslatunkkal élünk is. bi esztendőt A Komplett üzlethálózata véve ala- Csongrád megyére kiterjedő, s ez önmagában is erégséges arra, hogy megállapítsuk: a feladatok szerteágazóak. Az üzletekben dolgozó kommunisták városonként alkotnak pártszervezeteket. Ezek létszáma nem nagy, de anná( nagyobb erőt képviselnek. Dr. Törkölyné szerint aktívak, kezdeményezők mind a társadalmi munkában, mind a vállalat gazdasági életének vitelében. Szakmailag a kommunisták alkotják a vállalat magvát és képesek arra, hogy másokat is jó mimIcára és tanulásra ösztönözzenek. Többen tanulnak a Komplettnél kereskedelmi főiskolán, sokan középiskolában, valamint boltvezetők taníosebbek, akik a pult mögötti hosszú állás, szaladgálás után lyamán és szakmunkásképző egészségügyi okok miatt ke- oktatásban, aszerint, ahogy restek kevésbé strapás mun- a vállalat időszerű iskoláztatási, utónpótlási • politikája Az igazgató nem tart ki- megkívánja. /fejezetten fogadóórákat iro- Lödi Ferenc kát I 1