Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

VASÁRNAP. 1973. JANUÁR M. Szegedi szalámi Nagy András rajza Abai Pál MODERN ÜZLET Az idősebbek még bizonyára amiékeznek arra az időre, amikor az újságárusok holmi trükkökkel próbálták eladni a lapokat. Nap mint nap szenzáció kellett. „Véres dráma a Dob utcában" — kürtölte a rikkancs. ^Feldarabolta szomszédját egy kispesti hentes" — folytatta Az emberele csak az ilyen és ehhez hasonló drámákért, gyilkosságokért, bankrablásokért nyúltak a bukszájukba. Megvették az újságot, hazamentek és keresték benne, hogy mit is csinált az a hentes ott Kispesten? Előfordult, hogy a véres drámát nem találták a lapban. Volt valami verekedés Kispesten, de a hentes csak felpofozta és nem feldarabolta szomszédját. Kacsa volt az egész, ügyes trükk. De másnap az újságolvasó megint beugrott egy másik „szenzációnak". Hiszen leleményes; csalafinta és főleg jótorkú rikkancsokban nem volt hiány. A kapitalista világra jellemző Czédités, a vevők becsapása ma már természetesen ismeretlen. Az újságot kedvelők népes tábora akkor is megveszi az őt érdeklő lapot, ha nem handabandával erőszakolják rá. Sajtóterjesztőink megkomolyodtak, megcsendesedtek. Zárkózott világukban, kis házacskáikban úgy őrizgetik az újságok sokaságiit, hogy a vásárlónak szinte fáj a szíve megzavarni a hírlapárus idilli magányát Lassan rátértünk az önkiszolgálás módszerére is. Ügy tűnt KEt a harmóniáit nem zavarja meg semmi. Ám közbeszólt fiatalságunk lendülete és formabontó kedve. Nyilván mindenkinek feltűnt hogv egy ideje nemcsak a megszokott helyeken kaphatók a hetilapok. Ifjú leánykák, fiatalemberek hónuk alatt öles újságcsomókkal vándorolnak a város különböző pontjai felé. Feltűnnek •spresszókban, kávéházakban, stadionokban. JŐlneveltek. kedvesek. szolidak. Középiskolásafok, egyetemistáink vékonypénzű rétege áldozza idejét energiáját arra, hogy időben és kényelmesen hozzájuthasson az •Ivasó kedvenc lapjához. Sőt akadnak olyan fiatal amatőr lapterjesztők is. kik a veszélyt is vállalják azért, hogy minél több újságot eladjanak. Ilyen az a farmernadráfios kedvesmo6olyú szőke kislány is, aki nap mint nap a csúcsforgalomban a gépkocsik között árusít. Négy órától hatig dolgozik. A kocsik lassan haladnak előre. A kislány behajol u kocsik ablakán és leomol v kedvességgel suttog is valamit. Az autósok, hálából a mosolyért a kislány ügyességééit. vevőkké válnak. Nem könynyü dolog a kocsik között elsiklani az újsághalmazzal. Am a kislány akrobata ügyességgel műveli ezt. Az a titokzatos, kedves mosoly pedig egy pillanatig sem hervad le arcáról. Kifejezetten sikere van. Sokan autósaink közül az ő kedvéért lassítanak, sokan pedig megállnak B járókelők közül is, csodálni •afiretaMégeC ügyessegél. DDan ÜDDD PÜDQ ünoa nnoo naaa •••• anpp nocia anan • ••a Egyenlőtlen fejlődés Beretzk Péter VEDETT TERÜLETEINK Jómagam arra voltam kíváncsi, vajon mit suttoghat eladás köasben. Így magam is arra vettem utamat másnap. A kislány pedig ezúttal is titokzatos és kedves volt. — Tessék megvenni az újságot. Rendkívül fontos hírek! ! ! — mondta. Nem voltam rest, megkérdeztem, hogy mi az a rendkívül fontos hír. melyre felhívta figyelmemet. 0 még nyájasabban válaszolt. Ma is rengeteg hír található alapban. Mindenki azt olvassa el belőle, amelyik neki tetsző. Rendkívül fontos számomra az eladás. Mielőbb túl kell adnom ezen a kötegen. A másik sarkon az évfolyamtársam árusít. Versenyben vagyunk... Megköszöntem, hogy kereskedelmi életébe is beavatott. Ö szintén megköszönte, hogy vevője lettem. Szívesen félretesz számomra holnap is egy példányt, hiszen holnap is rengeteg írást olvashatok a lapban és az eladás holnap is fontos lesz számára. Talán még fontosabb, mint ma. A rövid beszélgetés meggyőzött arról, hogy fiataljaink élelmessége, talpraesettsége, kereskedelmi érzéke kifogástalan. Amit a kislány mondott lapterjesztés közben, az nem tartalmaz hamisságot Nem kell túl sok irodalmi érzék ahhoz, hogy az ember megértse: fontosnak tartja a vevőkkel való jó kapcsolatot Nehéz szívvel gondoltam arra, hogy aznap még az élelmiszer üzletben és a háztartási boltban is dolgom akad. De jó lenne, ábrándoztam, ha ott is olyan mosolyogva fogadnának, ahogyan ez a kislány köszöntötte vevőit! Milyen jó lenne, ha a másik sarkon levő üzlettel ők is versenyben állnának. Hogy az eladás ezekben az üzletekben is rendkívül, fontos esemény legyen? Erre nem is merek már gondolni. Nie legyen telhetetlen a vásárló. Lapunk december 24-i számában „Védett területeink" címmel szakszerű közlés jelent meg megyénk rezervátumairól, objektumairól. Az előző napi újságcikkben a hírek között arról értesülünk, hogy az erdő- és fagazdaság alkalmazottaiból természetvétedelmi kör alakult, mely természetőri programot dolgozott ki a rezervátumok figyelmes őrzésére. Örömmel állapítható meg, hogy — ha megkésetten is — a rezervátumok eléggé elhanyagolt állapotából új szellem bonlakozik ki. Legjobban mutatja mulasztásainkat, hogy az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása csak 1971. április 1-én lépett hatályba. E 12/1971 sz. végrehajtási utasitás 14. §. 3. pontja értelmében megyei természetvédelmi bizottságokat kell alakítani, melyek természetvédelmi ügyekben a megyei tanácsok végrehajtó b i zottságai nak javaslattevő szervei. Szegeden a megyei természetvédelmi bizottság 1972. december 11-én megalakult. A magyar természetvédelem hatalmas előrelendülését mutatja az is, hogy rövid ideje már kormányhatározat intézkedik a hortobágyi nemzeti park létesítéséről. A 32 ezer holdas nemzeti park tudományos jelentősége kiterjed egész Európára; megőrzi az ősi magyar pusztai tájat, a létében ide kötött és benne élő ősi magyar állat- és növényi fajokat. Visszatérve a szegedi. Csongrád megyei természetvédelmi bizottságra: annak gondosan megválasztott tisztikara és tagjai, Szőkefalvi Nagy Béla akadémikus, egyetemi tanár vezetésével biztosítéka annak, hogy a kitűzött célok — 'természetvédelmi értékek feltárása, ezeknek rangsorolása, védelem alá helyezése és a törvényes szankciók alkalmazása — sorban bekövetkezik. Természetes, hogy a feladatok végrehajtásához a természetvédelmi törvények ismerete nélkülözhetetlen. Ujabban felmerült a természetvédelmi rendeleteknek iskolai kötelező oktatása is. A Csongrád megyei természetvédelmi bizottság az elnök javaslatára soron kívül napirendre tűzi a Fehér-tó védettségének a rendezését. Itt látom szükségesnek, hogy a fehértavi védettség kérdésével foglalkozzam, amely talán a mai hivatalos szervek előtt sem eléggé ismert. Itt kell kiegészítenem a hivatkozott újsápcikk adatait. Az akkori város tulajdonát képező ősszikesből nem 280, hanem 350 hold terület lett törvényesen védetté. Az erdők és természetvédelemről szóló 1935. TV. t. c. 28. §-a alapján a Földművelésügyi Minisztérium a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal egyetértésben 1939. november hó 13-án 113. 559. sz. határozatával „hazánkban páratlanul álló madárvilág megmentése érdekében" az ősszikes területéből 350 holdat természetvédelmi területnek minősített és intézkedett a várossal szemben a természetvédelmi terület kijelöléséről, a területnek védő táblákkal való megjelöléséről, ami meg is történt. A védett terület ezután az Országos Természetvédelmi Tanács (OTT) intézkedése alá került. A felszabadulás után a rezervátum növekedett. A védett területtel határos úgynevezett Vetró-szék tulajdonosa 198 hold terjedelmű birtokát felajánlotta az OTT-nak. A tanács a területet a védett területhez csatolta és őrzésével a Vetró-széken lakó juhászt bízta meg. Ezek után a terület még több kisebb-nagyobb önként felajánlott földtulajdonnal gyarapodott és megközelítette a 800 holdat. Miután mint védett hely, a Korom-sziget is érintve van, erről annyit kell tudni, hogy a halgazdaság növekedése előtt ez egy 8—10 holdas lankás magas iiiíS? A vetyeháti öreg nyárfa domb volt, melyet a legnagyobb vadvízáradás sem takart el. Erre építette a Korom nevű juhász a kunyhóját, juhaklát. A 460 holdas tó közepében levő szigetet másfél kilométerről eredő, méter magas hullámok ostromolják vagy két évtizede és méter magas szaggatott partvonalával alig egy holdnyi területre zsugorodott össze. Az értékes szigeten túlzsúfoltban a több ezernyi sirály-vadréce fészkelőközösség mind kisebb területre szorul. A sziget élete magára hagyva még néhány év. Visszaépítése — esetleg még hozzá szigetek építése — sürgős feladatok közé tartozik. A Sas-érre vonatkozó közlésben a barna-rétihéjáról írottak tévesek és talán helyette a rétisasra gondolt a szerző. A barnarétihéja lövése eddig megengedett volt, mert a rétihéják között ma még a legközönségesebb, viszont a rétisas hazánkban már csak néhány pár fészkel — a Sas-érben is csak ritkán. A Sas-érrei knpesolatban, melynek sok madárlakója a Fehér-tóval él közös élettérben, megemlítendő az, hogy a mar egyre ritkább szürkegém ott védett madár, a Fehér-tavon pedig díjazás jár lövéséért. A pusztaszeri Büdösszék-tó régi elnevezése megtartandó, mert a Dong-ér hosszú úton kalandozásai közben több semjéken, szikesen halad át és képez tavakat: egyébként is a szikes tavakon nem ritka a kékalga tenyészet és ettől származik egye« szikes tavaknak orrfacsaró illata, ami azonban egyúttal meghatározó jellemzője is egyes szikes tavaknak. A vetyeháti öreg nyárfa engem személy szerint is magához köt. Évtizedes sportevezéseim során mindig meglátogattam és csodáltam életképességét, amint szélvihar letört derékvastagságú ágazatát pótolni volt képes. A század elején a Tisza és Maros Csongrád megyei hullámterén még éltek ilyen hatalmas öreg nyárfák. A mai nagyfai gazdaság szigetén gyermekkaromban jártam, ahol két ilyen hatalmas nyárfa még állott. Itt hallottam akkor, hogy a sziget a nagy fáról kapta a nevét, amelyet 1896-ban a millenáris kiállításra küldtek fel Budapestre, A hatalmas fának üregét kibelezték és így a fa belsejében egy szobabútor volt elhelyezhető. A felszabadulás után még voltak a maroslelei Maros hullámtérben öreg nyárfák. Ezekkel sem a fűrész, sem a balta nem tudott megbirkózni, kirobbantották őket a földből. A végén már csak a csupasz, hatalmas törzs maradt, ami éknek, baltának is ellenállott. A vetveháti 53 méter magas, hatalmas lombozatú veterán fa ma már az utolsó hírmondója annak, hogy a Tisza—Maros hullámterein az évszázados nyárfák mily hatalmas méreteket értek el. Ez a fa magában egy erdő. Megnyugvás számomra, hogy a vetyeháti nyárfa megmaradása érdekében tett javaslatom annak idején megértésre talált az OTT részéről. E fa alatt találkoztak a Horthy-éra alatt a szegedi veterán hazafiak; amiről a fa mellé épített emlékmű tanúskodik. Csongrád megyében élni kell azokkal a lehetőségekkel, melyeket a természetvédelmi jogszabályok biztosítanak a megyei tanácsnak Medvénkben, Alsó- es Felső-tanya körzetében igen sok a tavaszi semiékvíz, melyeken ritka madárfajok kezdenek fészkeléshez. Az áprilisban, májusban meginduló legeltetéssel a disznókondáknak, csordák kutyáinak az áldozatává lesznek a lészkek, tojások, fiókák. Ilyen esetekben a megyei tanácsnak joga van az időszakos védelmet elrendelni, mely két hónapi időre szólhat, amelyet azonban az OTVH hat hónapra is fel. emelhet. Szegeden a TIT biológiai szakosztályának van egy madártani és természetvédelmi szakköre, melynek egyik fő feladatául kell kitűzni a madárvédelmi tevékenység mellett a Csongrád megyei termelőszövetkezetek és vadásztársaságok tagjai számára a természetvédelmi törvények ismertetését