Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1973. JANUÁR 4. A bombastop nem elég: Alá kell írni a kékemegállapodást! Az óesztendő végén a washingtoni kormány felfüggesztette a VDK északi területeinek bombázását — ezután a VDK és a DIrK Párizsban tartózkodó küldöttei lehetőnek tartották a megszaKadt bizalmas targyaiások folytatasát az új esztendő elején. A részleges 'bombastop és a tárgyalások újraíelvétele közt nyilván oKozati összefüggés van. De az is nyilvánvaló, hogy csak részleges eredménynek lehet tekinteni a légitámadások felfüggesztését, s hogy ez önmagában nem elegendő; hátra ván még a béke tényleges kikényszerítése az Egyesült Államoktól, annak a múlt év őszén létrejött megállapodásnak aláírása, amelynek nyomán elhallgathatnak a fegyverek az egész indokinai térségben. A részleges bombázási szünet mutatja, hogy az amerikai imperializmust rá lehetett kényszeríteni a VDK északi területei ellen folytatott pusztító légitámadások leállítására. Ha elemezzük azokat az okokat, amelyek a Fehér Házat erre • döntésre kényszeritették, egyben megvilágítjuk azt is, hogyan lehet fokozni a nyomást az amerikai „héjákra", a Következő lépés, a tűzszünet aláírása érdekében. Az első ilyen ok nyilvánvalóan a Nixonra nehezedő politikai-morális nyomás: a nemzetközi és a hazai közvélemény követelése volt A skandináv országok — a svédek nyersen, a dánok és norvégok némileg árnyaltabban — megmondták, mégpedig jó hangosan azt amit a nyugati partnerek többsége magában gondolt... Palme, svéd miniszterelnök éles bírálatát most azok a nyugatnémet angol, francia és brit megkönnyebbült nyilatkozatok követték, amelyek üdvözölték a bombázás felfüggesztését — vagyis kiderült hogy Washingtont egyik szövetségese sem támogatja ebben a dologban. De ennél is fontosabb volt az a nyomás, amelyet a szocialista országok fejtettek ki a VDK fokozott támogatásával. Súlyosan eshetett a latban Brezsnyevnek az a kijelentése is, amelyet nem lehetett másként értelmezni, mint igen komoly figyelmeztetésnek; ha tovább folyik a VDK bombázása és a békerendezés szabotálása, akkor nem lehet előre lépni a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésében. Ami a belső tiltakozást ületi, ez már nem korlátozódott az ellenzékre, vagy a haladó és a pacifista erőkre; a vártnál erősebbnek bizonyult Nixon pártjában is. És az elnök bizonyára gondolt közelgő beiktatására, amelyre árnyékot borított volna a háborút ellenző amerikai tömegmozgalom fellendülése, a tüntetések újabb hulláma. A másik fő ok csakis az amerikai veszteségek növekedése lehetett. Azok a rakéták, amelyek legutóbb érkeztek a Szovjetunióból, a szó szoros értelmében megtizedelték a támadó amerikai légirajokat A terrorbombázások legutóbbi tizenkét napjának mérlege az Egyesült Államok szemszögéből rendkívül súlyos volt: száz pilótát vesztett és a lelőtt gépek értéke, a Pentagon szerint is meghaladta a 150 millió dollárt Az amerikai veszteségek mértékét megmutatta a VDK néphadseregének újévi, összesített jelentése is, amelyből kiderült: 1972 során 732 gépet lőttek le Vietnam felett köztük 54 légierődőt is megsemmisítettek. A B—52-es légierődök most már nem „bombázó kirándulásra" indultak, mint korábban; a foglyul esett pilóták elmondták, hogyan zuhant „moráljuk" a vietnami légvédelem hatékonyságának növekedésével párhuzamosan. A bombázás leállítása után a nemzetkőzi közvélemény és nem utolsósorban az amerikai nép azt sürgeti, hogy Nixonék végre vonják le a következtetést a „vietnamizá1Ó8" és a katonai nyomás kudarcából, írják végre alá azt a megállapodást, amelyben a múlt év októberében már megegyeztek. A vietnami nép békét akar, de nem szabadsága árán. Támogatja ebben a világ béke- és szabadságszerető népeinek, a haladás erőinek hatalmas serege, ideértve azokat az amerikai milliókat, akik megelégelték a szennyes háborút Rvdnyánszky István ftBVT elnöksége | |Jjj fejgZet EfirÓpáiSail Helsinkiben • Helsinki (TASZSZ) A Béke-világtanács titkársága Helsinkiben bejelentette, hogy a BVT elnöksége január 6-án és 7-én Helsinkiben rendkívüli ülést tr-"t. Ezen részt vesznek a VDK és a DIFK képviselői is. A BVT elnöksége áttekinti a közelmúlt vietnami eseményeit, és intézkedéseket dolgoz ki a vietnami szolidaritási mozgalom fokozására. BULGÁRIA Válaszol: Dlmltr G. Braianov, a* európa biztonság nemzeti bizottságának elnöke, a Brüsszelben székelő nemzetközi bízott sá tag a PQÍIIP tíOU Moszkvába készül • Párizs (TASZSZ) Pompldou elnök szerdán az Elysée-palotában rendezett sajtóértekezletén érintette egyebek között küszöbönálló látogatását a Szovjetunióba, ahol megbeszéléseket folytat majd Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. „E találkozásnak az a célja, hogy kicseréljük nézeteinket az európai és a közös érdeklődésre számottartó nemzetközi problémákról és megvitassuk Franciaország és a Szovjetunió kétoldalú kaocsolatainak kérdését... Ha az emberek jószándékkal találkoznak, az a feszültség enyhülésének ügyét és az együttműködést szolgálja" — mondotta a francia elnök. A francia kormány szerdal ülése után Jean-Philippe Lecat, a kormány szóvivője kijelentette, hogy a minisztertanács a külpolitikai helyzet áttekintése során a vietnami helyzettel is foglalkozott. A szóvivő ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a francia politikának e téren játszott aktív szerepét maga a köztársasági elnök Is aláhúzta, amikor közölte, hogy levelet intézett Vietnam ügyében Nixon elnökhöz. A kormány szerdai ülésén elhatározta, hogy ötmillió frankot küld a VDK-nak a Hanoiban működő, volt francia kórház korszerűsítésére. — Az év folyamán melyik eseményt tartja a legfontosabbnak az európai béke és biztonság megszilárdításának szempontjából, különösen a balkáni országok közötti jószomszédi viszony fejlődésének vonatkozásában? — Az 1972. évet az összeurópai értekezlet előkészítése és összehívása folyamatának elmélyülése jellemzi. Az egész év folyamán több esemény azt mutatta: törvényszerűen érlelődnek az objektív és a szubjektív feltételek ahhoz, hogy Európát a háborús konfliktusok szférájából a megértés, a biztonság és az együttműködés felé vezessük. — A Szovjetunió és a Varsói Szerződésben résztvevő szocialista országok már 1972. januárjában, prágai nyilatkozatukban meghatározták az európai államok közötti békés egymás mellett élés, valamint a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális evvOttműködés fejlesztésének elveit. — Az NSZK-ban a Szovjetunióval és Lengyelország' gal megkötött szerződést éles I politikai harcok közepette I ratifikálták, s ez a folyamat a revansizmustól fűtött reakciós erők bázisónak szűkülésére vallott. A NyugatBerlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, az NDK és az NSZK közötti alapszerződés, valamint az NDK nemzetközi tekintélyének növekedése az európai változások újabb momentumai. Fontos esemény volt a revansista és neonáci erőknek az NSZK-ban lezajlott választásokon elszenvedett veresége is. Lehetőségek tárultak fel az NSZK és az NDK közötti normális kapcsolatokra. valamint a békés együttműködés politikájának megvalósítására egyrészt az NSZK. másrészt a Szovjetunió és a szocialista országok között. — Az európai biztonság és , együttműködés ügyének nagy politikai sikereként könyvelhető el, hogy Helsinkiben 1972 végén megkezdődtek a sokoldalú konzultációk európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Ennek a gyakorlati eredménynek az eléréséhez történelmi jelentőséggel járult hozzá a Szovjetunió és a szocialista országok állandó ilyen irányú tevékenysége; alkotó, a békére irányuló kezdeményezéseik sora. Az európai szocialista országok állhatatossága, elvszerüsége, és realizmusa nem csupán szétzúzta az európai biztonság és együttműködés ügyével szemben táplált bizalmatlanság és a tagadas gátjait Ezen túlmenően olyan konstruktív javaslatokat eredményezett, amelyek a helsinki konzultációkon pozitív jelentőségűeknek bizonyultak. Ki kell emelni a béke ügyéhez nyújtott ama nagy pozitív hozzájárulást, amelyet Lecmyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára által vezetett szovjet pórt- és korEgyiptomi diáikzavargások Bezárták az egyetemeket A reménység lovagja A

fenti cím Jorge Amado, Brazília nagy (rója regényének elme. Róla szólt ez a regény, 6 a reménység lovagja: Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt főtitkára, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legmarkánsabb veteránja. Most töltötte be hetvenötödik születésnapját Prestes, s ez alkalomból az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a brazil kommunista vezetők Táviratban gratulált neki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, s elküldték üdvözlő távirataikat a világ kommunista és munkáspártjai mindenfelől. A háromnegyed éviszázadból felet a brazil munkásmozgalom szervezésével, fejlesztésével töltött el Prestes, hiszen éppen most múlt ötven éve, hogy 1922-ben megalakult Brazíliában a kommunisták pártja. Azóta nagy utat tett meg Prestes is, a párt is. A latinamerikai forradalmi mozgalmak egyik vezető ereje a Brazil Kommunista PArt. A pártot is, magát Prestest is újra meg újra üdvözölték, a főtitkár például 1936-tól 1945-ig volt a brazil bortönök foglya — kiszabadulása után választották meg a párt főtitkárává, — de sem személy szerint őt, sem a párt erejét megtörni nem tudták. Pedig nyolc esztendeje ismét brutálisan reakciós hatalom uralkodik Latin-Amerika legnagyobb országában: a brazil junta 1964-ben került puccsal hatalomra, s azóta ismét megszigorították a kommunisták, s általában a haladó erők elleni üldözőhadjáratot S mindezek ellenére: a latin-amerikai világban nem csökkent, hanem nőtt a haladás ereje és befolyása. Kubában immár tizennégy esztendeje győzött a szocializmus. Chilében több mint két éve a népi egység, a kommunisták, szocialistáik és más baloldali erők szövetségéből létrejött népfront kormány van hatalmon, s tartja magát, lép előre a reakció minden támadásával szemben. Progresszív erők jutottak néhány évvel ezelőtt hatalomra Peruban is. És ha vannak is még visszaesések, vesztett csaták — például a bolíviai progresszív kormányt nemrég ismét reakciós uralom döntötte meg —, mégis, az egész latin-amerikai kontinensen a forradalmi, a haladó erők mozgásban vannak és küzdenek az egyes országok nemzeti függetlenségéért, a jenki Imperializmus ellen, a népek szabadságáért Ebben aa immár kontinensnyi méretű küzdelemben is jelentős szerepe van soksok millió spanyolul és portugálul beszélő latin-amerikai egyik példaképének, a most 75 esztendős Luis Carlos Prestesnek, akit születése napján szeretettel köszöntenek a magyar kommunisták, a haladó magyar közvélemény is. . • Kairó (MENA, AFP, TJ FI) Ötödik napja tartanak az egyetemista zavargások Kairóban. Szerdán délelőtt a diákok tömeggyűlést rendeztek az egyetem előtt, majd az utcákra vonultak, követelve letartóztatott társaik azonnali szabadon bocsátását. A tüntetők a város központja felé tartva, szembekerültek a feloszlatásukra kivonult rendőrosztagokkai, mire visszavonultak az egyetem épületéhez. Szadat elnök kedden este Ahmed Iszmail hadügyminiszterrel tanácskozott. Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy ezen a tanácskozáson is — akárcsak a felsőoktatásügyi, az ifjúsági és a belügyminiszterrel tartott keddi találkozón — az egyetemista megmozdulásokról volt szó. A rendőrség és a tüntető egyetemisták a szerdai nap folyamán többször összecsaptak Kairó utcáin. A rendőrök könnyfakasztó gáz és gumibotok segítségével próbálták megakadályozni, hogy több száz kairói egyetemista az egyiptomi főváros központjába vonulhasson. A kormány szerdán este elrendelte, hogy az ország összes egyetemét és felsőoktatási intézményét zárják be. A kairói egyetem környékén szerdán este nyugalom uralkodott, a rendőrség azonban továbbra is körülzárva tartja az egyetem épületét. Ülésezik az amerikai kongresszus zet megkívánja. Mansfield a legsürgősebb feladatként jemányküldöttsége nemrégiben Magyarorszagou tett látogatása jelentelt, vaiamiat a Todor Zsivkov elvtárs vezette bolgár párt- és kormányküldöttségnek a Szovjetunióban tett látogatását. — Meg kell említeni, hogy az európai népek képviselőinek brüsszeli értekezlete 1972. júniusában a legszélesebb tömegeket tette érdekeltté a kollektív biztonság kialakításában, valamint a gyümölcsöző együttműködésre irányuló intézkedések kidolgozásában. — Mit vár az 1973-as évtől? — Az 1973-as évet az összeurópai értekezletről fogják elnevezni: összekapcsolják azzal az eseménnyel, amely újabb távlatokat tár majd fel a földrészünk népei közötti békés fejlődés, és együttműködés számára. Nem lehet kétséges, hogy 1973-ban, a Helsinkiben öszszeülő értekezleten reális alapot fektetnek majd le az európai kollektív biztonság és együttműködés kialakítására. Az össz-európai értekezlet határozatai gyakorlati távlatokat tárnak majd fel Európában, s ezek új történelmi jelentőségű változásokhoz vezethetnek a béke, a biztonság és az együttműködés jegyében. Az általános európai enyhülés pozitív hatást gyakorol a balkáni népek közötti barátság és együttműködés légkörének megteremtésére. Meggyőződésünk, hogy az 1973as esztendőben sokoldalú tevékenység bontakozik majd ki a balkáni államok és népek között, ennek a folyamatnak az erősítésére. (Következő számunkban: Ewabl Moldt és Mtloslav Ruzsck nyilatkozata.) 0 Washington (MTI) Vietnam uralta a hangula- kongresztot a washingtoni Capitóli- S7II, n „, * " jit az szus vessen véget a vietnami umban, amikor szerdán - az háborúnaki ha az elnök ezt teszi meg minden toelnöki és a törvényhozási hatalom éledező konfliktusa je- haTogatás nélkül." gyében — megnyitották a Nagy feltűnést keltett a ^^.T^JZtTl?!! választásokon vereséget vedett demokratapárti elnökjelölt, George McGovern szenátor szerdán előterjesztett javaslata, amely indítványoz93. amerikai kongresszus első ülésszakát. A szenátus demokratapárti tagjainak az ülésszak megnyitása előtt tartott ülésén za: hívják Nixon elnököt a Mike Mansfield, a demokra- szenátus zárt ülése elé, hogy tapárti többség szenátusi ve- ott adjon magyarázatot, mizére a törvényhozási szünet- ért folyamodott a terrorbomben felújított bombázásra bázás felújításához. McGoutalva hangoztatta: a jövő- vern elismerte, hogy javaslaben biztosítani kell, hogy a ta „példátlan a maga nemékongresszus törvényhozási ben", de — mint mondotta szünet idején is bármikor — „éppúgy példátlan az elkezdeményezhesse önmaga nök által elrendelt bombáösszehívasát, ha azt % hely- zóhadjárat is". Róma Giuseppe Medici olasz külügyminiszter szerdán különrepülőgéppel Pekingbe utazott. Medici hatnapos hivatalos látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. Koppenhága „Kis északi csúcstalálkozó" lesz Koppenhágában a Szocialista Internacionálé január 12-én kezdődő párizsi konferenciáját megelőzően. A találkozón Lars Korvald norvég, Kalevi Sorsa finn. Olai fur Johannesson izlandi és Anker Jörgensen dán miniszterelnök, valamint Svédország képviseletében KjellOlof Feldt kereskedelemügyi miniszter vesz részt. Az északi országok együttműködésének jövőjét vitatják meg, különös tekintettel a kibővített Közős Piaccal való kapcsolatokra. Üj-Delhi Kürt Waldheim, az ENSZfőtitkára február első hetében Indiába látogat — jelentették szerdán delhi hivatalos forrásból. Moszkva A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a repülés biztonságának növelese, az utasok és a személyzet életének és testi epségének fokozott védeljne érdekében törvényerejű rendeletet fogadott ól a gépeltérítő büntetőjogi felelősségrevonasáróL London Hosszas huzavona után végre sort kerítettek az észak-írországi katolikus közösség elleni terrorakciókban vétkesek letartóztatására. Belfastban bejelentették hogy három személyt őrizetbe vettek. Leningrád Megkezdődött annak a földgázvezetéknek az építése, amelyen keresztül a Szovjetunió Finnországba szállít majd földgázt A gázvezetéket 800 milliméteres átmérőjű, 55 atmoszféranyomást kibíró acélcsőből építik. Karachi Ali Bhutto pakisztani államfő szerdán egy karachi tümeggyűlésen kijelentette, hogy „esze ágában sincs elismerni'! a Bengáli Népi Köztársaságot, ha ezt a pakisztáni nép ellenzi. Az elmúlt hetekben Pakisztánszerte reakciós tüntetéseket tartottak a Bengáli Népi Köztársaság tervezett elismerése ellen. Colombo A ceyloni parlament elfogadta a háztulajdon korlátozásáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvény, amely a szegények lakásgondjainak enyhítései szolgálja, elrendeli, hogy allanii tulajdonba kell venni azokat a házakat, amelyek nagyobbak a töróény által engedélyezetRvd.