Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

h't \ n VILÁG PROLETÁRIA^EGTESOtJETEK! A MAGYAR SZ O C I A L I S T A MUNKÁSPÁRT L APJA 63. évfolyam, 9. szám 1973. lanuár 12., péntek Ára: 80 fillér Eredményes tárgyalás Varsóban Varsóban csütörtökön alá­irtaik a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság 12. ülés­szakának jegyzőkönyvét. Lengyel részről a jegyző­könyvet Kazimierz Olszews­ki. a Minisztertanács elnök­helyettese, magyar részről Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese írta alá. Az állandó bizottság meg­állapította, hogy a magyar —lengyel gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés eredményesen és a két ország számára előnyö­sen fejlődött. A hosszú le­járatú egyezmény, valamint az éves kereskedelmi jegy­zőkönyvek előirányzataihoz viszonyítva jelentősen növe­kedett az áruforgalom. A kétoldalú árucsere évi volu­mene jelenleg 295 millió rubel. A bizottság fő figyelmét a fontosabb területek ipari együttműködésére — külö­nösen a két ország közötti gyártásmegosztásra — össz­pontosította. A kétoldalú gazdasági együttműködésben fontos belyet foglal el az autóipar. Országaink e téren évek óta együttműködnek. A mostani ülésszakon megtárgyalták az együttműködés 1976—1980-ra szóló kiterjesztésének, vala­lamint új termékekre — többek között a „FIAT 126—P" kis személygépkocsi­ra, amelynek gyártása a kö­zeljövőben beindul Lengyel­országban — történő kibő­vítésének lehetőségeit. Elő­reláthatólag rövidesen meg­felelő megállapodást írnak majd alá, amelynek alapján a magyar fél — gépkocsik lengyelországi importja elle­nében — e gépkocsi egyez­tetett részegységeit és ele­meit fogja szállítanL Vályi Péter tegnap haza­utazott Varsóból. A KGST előnyei l°bb mínősé^et ígér a tejipar Miniszterek beszámolóla a moszkvai munkaértekezletekről Csütörtökön hazaérkezett a magyar küldöttség, amely Moszkvában, a KGST állandó bizottságok vezetőinek ér­tekezletén vett részt. A tanácskozáson az állandó bizott­sági elnökök között dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöke, dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter, a színesfémkohászati állandó bizottság el­nöke és Dégen Imre államtitkár, az Országos. Vízügyi Hivatal elnöke, a KGST vízügyi vezetők értekezletének soros elnöke is beszámolt bizottságának munkájáról, fel­adatairól. A küldöttség tagjai hazaérkezésük után nyilat­koztak az MTI munkatársainak. DR. HORGOS GYULA el­mondotta, hogy a rádiótech­nikai és elektronikai ipari együttműködés hat integrá­ciós témáját vizsgálták. Az említett ágazatban a félve­zetők. a légiközlekedési auto­mata berendezések, a hír­közlő rendszerek, a színes te­levízió és az ahhoz kapcsoló­dó berendezések, a mérés­technikai automatikák és a híradástechnikai közszükség­leti cikkek fejlesztésében és gyártásában van kialakuló­ban a szocialista országok együttműködése. Különösen a műszaki tudományos kuta­tások koordinálásában értek már el sikereket A bizottság mintegy 400 termékcsoportra fogadott el szabványosítási és egységesítési ajánlásokat, ezzel segítette elő, hogy kü­lönböző elektronikai alkatré­szeket azonos méretek sze­rint gyártanak, s így a tag­országóknak né*n okoz gon-' dot azok cseréje. A bizott­ság komplex tervet dolgo­zott ki a többi között auto­mata és félautomata sztereo lemezjátszók, mikrofonok, erősítők, komplett hangcsa­torna-rendszerek, rádió- és tv-készülékek, magnetofonok közös fejlesztésére, választé­kuk bővítésére. Eddig mint­egy 90 gyártásszakosítási ajánlást is elfogadtak. DR. SZEKÉR GYULA ne­hézipari miniszter elmondot­ta: a moszkvai tanácskozáson beszámolt a színesfémkohá­szati állandó bizottság azon integrációs kezdeményezései­ről, amelynek hatása, ered­ménye máris mérhető több országban. A színesfémkohá­szat szerteágazó területein el­sősorban a jobb nyersanyag­ellátásra és a termékek gaz­daságosabb előállítására, fel­dolgozására törekednek. Több oldalú tárgyalásokat folytattak a KGST-országok réz-, nikkel- és cink-szük­ségletének kielégítéséről. Már az elmúlt esztendő­ben kialakult az ésszerű kooperáció a színesfémkohá­szatban; minden eddiginél jobban kihasználták az egyes országokban fellelhető sza­bad kohászati kapacitást, és így bérmunka útján több tíz­ezer tonnával tudták a ter­melést növelni. Szintén az integrációs törekvések ered­ménye, hogy az új technika számára szükséges félvezető anyagokból, nagy tisztaságú fémekből és különleges fizi­kai talajdonságokkal rendel­kező anyagokból már el tudják látni saját szükségle­teiket a KGST-országok. Ugyancsak előrelépést jelen­tett a fémkohászati állandó bizottság kezdeményezése a csomagolástechnika korsze­rűsítésében. Az állandó bizottsági el­nökök moszkvai ülésszakán Szekér Gyula már beszámolt a KGST legfiatalabb tagjá­nak, Kubának a fémkohá­szati állandó bizottság ülé­sén tett javaslatairól, és azokról a kezdeményezések­ről, amelyekkel a színesfém-lelőhelyekkel és fejlett színesfémkohászattal rendelkező ország bekapcso­lódik a KGST-tagországok együttműködésébe, színes­fémellátásába. Mindinkább előtérbe kerül a nagy kapacitású, korszerű gyárak építésének szükséges­sége. elsősorban az alumí­nium, a réz, a cink és az ólom feldolgozására. Ezek tudományos, technikai elő­készítésére hat tudományos és műszaki tanácsot hozott létre a fémkohászati állandó bizottság. Ebben a nagysza­bású munkában Magyaror­szág a timföld- és az alumí­niumgyártás tudományos és technikai fejlesztéséért fele­lős. DÉGEN IMRE államtitkár elmondotta, hogy a moszk­vai találkozón a vízügyi tes­tület sok eredményéről adott számot, A komplex program megvalósítását célzó felada­tok közül különösen jelentős a Tisza-menti országok ösz­szehangolt együttműködése. Az öt Tisza-völgyi országot — Csehszlovákiát, Jugoszlá­viát, Magyarországot, Romá­niát és a Szovjetuniót érintő együttműködésben gondos nemzetközi munkamegosztás szerint készülnek fontos ta­í.uhríBnyok, tervek, felméré­sek és egyéb munkálatok Magyarország feladata első­sorban, hogy koordinálja az* együttműködő országok ti­szai távlati vízgazdálkodás­fejlesztési terveit. A magyar szakemberek az idén készítik el azt az átfogó tájékoztatót is, amely e közös folyómenti területek jelenlegi vízgazdál­kodási helyzetét tárja fél és tartalmazza mindazokat az alapvető adatokat, amelyek az átfogó Tisza-völgyi vízgaz­dálkodási keretterv kidolgo­zásához szükségesek. A Ti­sza-völgyihez hasonló együtt­működés kialakítása megkez­dődött a Duna-mentén is a folyó vízkészleteinek komp­lex hasznosítása érdekében. A Csongrád Megyei Tej­ipari Vállalat szocialista bri­gádjai tanácskozást tartot­tak. Meghallgatták a bri­gádmunkáról szóló beszá­molót, majd megvitatták 1973-as tennivalóikat. Csá­penszki István, a tejipari vállalat igazgatója elisme­rését fejezte ki valamennyi szocialista brigádnak, hiszen nagymértékben hozzájárul­tak ahhoz, hogy az elmúlt évben a vállalat sikerrel eleget tudott tenni félada­tainak, a tervezettnél na­gyobb nyereséggel zárta az évet. A tejipari vállalatnál a dolgozók csaknem 50 száza­léka tevékenykedik a 38 bri­gádban. Ezek közül összesen 26-an nyerték el a szocia­lista címet. Figyelemre mél­tó, hogy a termelési felada­ti* megoldása mellett erő­feszítéseikből a tanulásra, a művelődésre is telik — ami­nek különösen nagy jelentő­sége van vidéken, Bácsbo­kodon, Makón, Kisteleken, Gyopároson. A vállalatnál a versenymozgalom megfele­lően szervezett, a kollektí­vák munkáját félévenként értékelik, a jutalmakra 1971 ­ben, s 1972-ben mintegy 30 ezer forintot fizettek lei A .verseny mozgalomnak kö­szönhető. hogy nőtt a mun­kafegyelem, s ugyanakkor — élelmiszeripari üzemről lé­vén szó — á higiéniai köve­telményeket is fokozottabban betartották. Az idei esztendőben a tejipari vállalat brigádjai szeretnék megismételni jó munkájukat, ez hangzott el a felszólalásokban. Különö­sen nagy figyelmet kíván­nak szentelni a tejterméked minőségének, hiszen a tej-' árak emelkedése következté­ben joggal növekedhet aa igény a minőség iránt. Azon dolgoznak, hogy maradékta­lanul betartsák a szabvá­nyok előírásait; a lakosság a pénzéért hibátlan, kifogás­talan tejet, tejterméket kap­jon. Milliók az ifjúság támogatására Lázár György munkaügyi miniszternek, az OIOT társ­elnökének vezetésével csü­törtökön ülést tartott az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. A többi kö­zött értékelték az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatait, az ezzel kapcso­latos munkálatokat. A tör­vény végrehajtását szolgáló távolabbi feladatok elemzése után a tanács elhatározta, hogy a népgazdaság távlati terveihez az ifjúság pálya­kezdésének, családalapítá­sának megkönnyítését, a sza­badidő hasznosabb eltöltése feltételeinek javítását célzó javaslatokat dolgoz ki. Az ülés napirendjén sbb­repelt az ifjúság állampol­gári nevelése is. Végezetül a központi ifjúságpolitikai alap idei felhasználásáról döntöt­tek. 1973-ban 15 millió fo­rinttal támogatják az ifjúsá­gi turizmus fejlesztését, tíz­millió' forintot költenek a fiatalok kulturális kedvez­ményeire, s 13 millió forintot fordítanak a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulj sát segítő új középiskolai ösztöndíjakra. TUZGYAK0RLAT Tűzoltók. Milliós értékeket mente­nek meg, gyakran emberéletért küz­denek magasban, mélyben egyaránt Gyors emberek, precízek, pontosak. Akrobaták is. Az a jó, ha tétlenül várnak szolgálati helyükön, de ilyen ritkán van. Nem a tűz gyakori pusz­títása miatt hanem mert gyakorlatoz­ni ok is kell. Tűzveszélyes üzemeket „mérnek be'' maguknak, hogy ha ne­tán szükség lesz rájuk, pillanatok alatt közbeavatkozhassanak. Tegnap, csütörtökön a Bárka utcai bútorké­szítő szövetkezetnél gyakorlatoztak. Képeinken; A tömlőkkel futni kell, hogy mielőbb összeszerelhessék a hosszú „kígyót". Állandó összekötte­tésben állnak egymással a tűzoltók. Leggyorsabb a rádiókapcsolat. Az emeleti ablakokat létrán közelít* meg. Ügyesen, gyorsan. • A atnta 4

Next

/
Thumbnails
Contents