Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

4 KEDD, 1973. JANUÁR & Á nyugellátások kiegészítéséről 8. Gy. nyugdíjas olvasónk kéri tájékoztassuk arról, hogy január 1-től kifizetésre kerülő havi 50 forint nyugdíjkiegészítés kiket érint. Továbbá azt is szeretné megtudni, hogy az 50 forintos kiegészítést a két százalékkal emelt nyugdíjhoz adják, vagy a két százalék kiszámítása előtt és azután emelik két százalékkal? A 44/1972. (XIX. 27.) MT. mámú rendelet szerint 1973. felemelik és a felemelt öszszeghez adják hozzá az ötven forint rendkívüli pótlékot. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjjal, továbbá az öregségi és a munkaképtelenségi járadékkal együttesen folyósított házastársi pótlék két százalékkal felemelt összegét ugyancsak ötven forinttal kell kiegészíteni. A házastársi pótlékkal együtt folyósított nyugdíjak és nyugellátást* 1973. Január 1-től havi január 1-től a nyugdíjakat, a száz forinttal emelkednek, nyugdíjjellegű egyéb ellátá- mert a nyugdíjasok a rendsokat stb egységesen ötven kívüli pótlékot megkapják a forinttal kell kiegészíteni, nyugellátás és házastársi pótllletve felemelni. Tehát lék után is. mindazokat a nyugellátáso- 1973. január 1-től havi ötkat és egyéb jellegű ellátá- ven forint rendkívüli pótlékcsaládi segélyt, valamint az önálló foglalkozású tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozói részére a tanácsok által megállapított jövedelemkiegészítést is. A nyugdíjjellegű egyéb ellátások összegét annyiszor ötven forint rendkívüli pótlékkal egészítik kl, ahány személy részére az ellátást megállapították. 1973. január l-től a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint járó öregségi és rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 697 forint, az özvegyi nyűg sokat, amelyeket évenként két százalékkal emelt összegben kell folyósítani. 1973. 1anuár l-től ötven forint rendkívüli pótlékkal egészítik kl. Rendkívüli pótlékkal egészítik ki bármely nyugdíjrendszer alapján megállapított öregségi (szolgálati), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, baleseti járadékot, özvegyi és szülői nyugdíjat, valamint az árvaellátást Ugyancsak havi ötven forint rendkívüli pótlékkal egészítik ki a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokat megillető öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot is. Kiegészítésre kerülnek továbbá a hadigondozási ellátások, a tanácsi segélyek, az átmeneti segélyek és a vakok személyi járadéka, stb. A rendelkezés vegrehaitása úgy történik, hogy el3ször a nyugellátások és egyéb ellátások 1972 december havi összegét két százalékkal díj legkisebb összege 502 kai etrészítik ki a sorkatonai forint és az árvaellátás összeszolgálatot teljesítők hozzá- ge pedig havi 29R forint lesz. tartozói részére folyósított Dr. V, M. Félreértés - Kapitány, süllyedünk! — Kibic nem szól bele! L KEBÜLET _ isugj caiid Géza és Bruiyo ttauuiu i.utuu, fusziai Milm«y Cü i»*gy Juasuuuia, Auai Janus es CfiiZoJC Lva, viua István Ssnaor es fcui'uaieg uuiau Bozai, tizutnes Aura es ttozsu GyuiifcVi leiczia, szuányl László es üurgó Ágnes, irana Minaiy és Apio Gizcua Gyungyi, ivegdon Laszio és Szabó Katalin Joliin, dr. Korpásy iswán Béla és Kubutyl Anna Muria, Szabó István es uomoaos Hona házasságot kötötten. hzuleies: Naszradl Istvánnak és Klspal iionéaaa Edit, Baniord Józseincic es Csongrádi Veronikának Péter, Uáruanyl Lajosnak és Makra Franciska Agr.esnen József, Dinnyés Zoltánnak és Bárdos Hozaua Arankának Zsolt Zoltán, Hagy Lajosnak és Hatvani Máriának Zoltán Lajos, Balogh Istvánnak és Gyuris Liternek István, Tarjányi Györgynek és Oián Márta Évának Tamás Béla, Molnár Györgynek es Mlkus Magdolnának Zsolt, Fehér Istvánnak és Hódi Franciskának Róbert, Vukoszávlycv Mátyásnak és Putnlk Szrblni.ának Zoltán, Pintér Jánosnak és Vajas Etelkának Gyöngyi, Eszes Tamás Lászlónak és Sepsi Margit Kornéliának Csilla Mónika. Hello Andrásnak és Baranyl Katalin Júliának Andrea, Mezei Intván Józsefnek és Ccányl Erzsébetnek Tamás Vince, Terhes Mihálynak és Varga Éva ctelkának Mihály, Aranyi László Antalnak és Vazorka Teréziának László, Bánfi Sándornak és Landisz Máriának Sándor. Sándor Andrásnak és Balogh Magdolnának Tibor. Héj la József Gyulának és Hegyi Margitnak Csanád. Dudás Csaba Lászlónak és Harsányt Ilona Klárának Szilvia Márta, Pintye Jánosnak és Fodor Ilona Etelkának Tamás, Németh Mihálynak és Vastag Máriának Anikó. Blezók Mihálynak és Bánfi Ilonának Gabriella Mária, Buknicz Ferencnek és Takács Erzsébet Valériának Ferenc. Kertai Miklósnak és SzűrBznbó Katalinnak Miklós. Keresztes Lászlónak és Gaullk Teréziának Mlk'ós Norbert, Medvecz Gábor Jánosnak és Kovács Eva Juliannának Péter. Nagy László Ferencnek éis Szőke Zsuzsannának László Gábor, Kubai Gézának és Kovács Ágnesnek Róbert. Jelenfl Antalnak és Végvári Mária Viktóriának Péter. Papp Lalasnak és Tornai Annának Csaba. Horváth Lászlónak és Puskás Ilona Etelkának Zoltán. Ovurls Józsefnek és Molnár Ibo'vR Msedet'rinnk CsabJózsef. Kiérnem Tibornak és Kertész Erzsébetnek BrlBlttMargit. Dnnl Gvuln Jánosnak é* Krár<(••'. Katalinnak Ovula Csaba. Móres Tstvánnak és KővárMárta M-fdoleénak Ara"ka. Sári Jánosr-sk és Lévny Esnzcsnna Márién'k Zr-n-sss R*kr Stsák József Em"n»k é, Móriénak Mari-nn, Koffer Tmrén«k é« Korák ne-GUs-t Borbéta. Saél Ze'fén Kélmán risk é- fkntris Márts ária'-*, nak Máris M—de'ns. TCAszó Ml bátenok A- nnll Aneéesk Atflls S-llvn-ttfra-V ás Ksloes jrptallnnsk Amei, Keés Máfvé Jánosnak és Panfslvl Gábor Mátyás, Lehoczky András Anyakönyvi hírek Imrének és Lehoczkl Margitnak Ildikó, Cseh I^szló Vendelnek és Tóth Valériának Mónika Katalin, Csikós Lászlónak és Szekeres Ilonának Zoltán László, Haraszti Károly Mihálynak és Dankulov Juliannának Attila Lfczló, Májer Jánosnak és Franezek Eva Viktóriának Éva. Tánezos Ervin Józsefnek és Stróbl Zsuzsannának Roland Ervin, Kispélcr Mihály Antalnak és Csurfó Margit Piroskának Anikó Margit nevű gyermekük született. Halálozás: Bartók Józsefné Nagy Mária, Rózsa Ferenc, Jedllcslca Ferencné Csáki Rozália, dr. Gráczy Ferenc, MUller Mária Gizella, Huszta Lajos, Gerber Pálné Ambrus Ilona, Bachmann Ferenc Károly, Varga István, Murányi Jánosné Szűcs Mária, dr. Szabó Józsefné Székács Ilona, Fejes Ferenc, Machman Mártonné Farkas Julianna, Zakar Péterné Tóth Rozália, Konkoly Jánosné Buzdeé-Lantos Zsófia, Ballá Mihály. Kószó Istvánné Abrahám-Tnndarl Márta, Franczuszkl Scbőnó Ráeóczl Anna, Varga Rozália, Thurzó Ferencné Nagy Lujza Róza, Kristó Jánosné Rostás Veronika, Frányó Imre, Tánczos Márta, Tokodl Józsefné Nagytorma Katalin meghalt. IL KERÜLET Házasság: Sárkány Géza János és Szaszkó Piroska, Berki Vince és Mezei Mária, Molnár István és Kálló Erzsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Tóth Rozália, Bakai Jánosné Fa Erzsébet, Lajtos Lajosné Patai Paula, Korényl János, Mágori Józsefné Verba Anna, Tóth Istvánné Duschák Anna, Imre Ferenc József, Bíró Mátyás, Terhes Géza meghalt, in. KERÜLET Házasság: Pásztor Sándor és Balázs Margit házasságot kötöttek. Születés: Molnár Endrének és Árva Judit Juliannának Akos, Gajódi Bélának és Szabó Mária Magdolnának Béla Péter, Lelnweber Ernő Istvánnak és Halász Mária Magdolnának Gábor Ernő, Nagy István ülésnek és Héll Katalinnak Tibor, Papp Kálmánnak és Hegedűs Saroltának Szilvia, Lakó Ferencnek és Varga Mártának Edit, Tart Ferencnek és Nagy Erzsébetnek Kinga Tímea, Volenázki Imrének és Mezőhegyesi Margit Máriának Csilla Andrea, Laltár Mihálynak ér Bárkányi Rozáliának Katalin Petval Ferencnek és Gál Katalinnak Ferenc, Farkas Ferenc Józsefnek és Kolomnár Piroskának Attila, Varga István Imrének és Szűcs Évának Vanda Éva nevű gyermekük született. Halálozás: Muskó János, Vízi Sándor, Ábrahám Sándorné Blte Veronika, Farkas István, Tóth Imre, Papdi Józsefné Farkas Etel, Szabó Cyuláné Tóth Julianna, Víg István, Farkas Józsefné Pataki Mária. Kolompár József, Bozókl Jánosné Lőrlnez Veron, Császár Gyuláné Bachman Leopoldtna meghalt. Célok és teendők az állattenyésztésben Az 1972. esztendő után hető a siker. Az idén mint- 1973 első hónapjaiban felk*^ meglehetősen vegyes, némi- egy 200 szakosított sertéste- resik a megyék tanácsait, teleg ellentmondásos az állat- lep kezd működni, vagyis te- rületi tsz-szövetségeit, a tenyésztési helyzetkép: a korábbi erőfeszítések eredményeként már tavaly több volt a sertés, mint amenynyit a IV. ötéves terv 1975re irányzott elő — a becslések szerint az Idén már kintélyes szerephez jut im- helyben igyekeznek a gazdamár a nagyüzem. Igaz, itt- ságokkai egyeztetni az előtt tekintélyes gondokkal jár képzeléseket. Van a tenyészmindez, főként pénzügyi ter- tőkben készség, kedv, jó remészetűekkel. Magyarán: agálás a kormányhatározatezek a beruházások jóval ra. Csak egyetlen példát eratöbbe kerültek a tervezett- lítve: az egyik tsz-szövetség százezer tonna sertéshússal nél, s akadnak hangok, ame- tagszövetkezetei jövőre 450, haladjuk meg azt —, de a lyek megkérdőjelezik a jöve- 1974-ben 308, 1975-ben 708 másik legfontosabb területen, delmezőséget Kazareczki szarvasmarha-férőhely mega szarvasmarha-tenyésztés- Kálmán mezőgazdasági és építését tervezik, állományuben most gyürkőzünk csak élelmezésügyi miniszterhe- kat 60 százalékkal gyarapítneki igazán az új kormány- lyettes a megyei tanácsot ille- ván a tervidőszak végére. Jehatározat végrehajtásának. téke6eivel tartott decemberi lentős aktivitással találkotanácskozáson erre az ag- zunk a tejfeldolgozásban is: gályra célozva szögezte le: sorra-rendre alakulnak tersemmiféle áremeléssel ne melőszövetkezeti közös válszúmoljanak a gazdaságok, lalkozások erre. Megannyi önmaguknak kell megolda- részletkérdés egybehangolóniuk e modern, iparszerű te- sától függ, vajon miként silepek működtetését. (Hozzá- keredik a program végrehajtette azonban a miniszter- tása egy-egy tájban, s az helyettes, hogy elismerendő egész országban. Egyvalami itt is az iparban szokásos bizonyos: úgy lenne kívánapróbaüzemelés megannyi tos, ha a célszerű szakosodás buktatója, továbbá való igaz: ellenére nem apadna a serolykor nehezebb dolgozni tésállomány, de gyarapodna ezeken a telepeken, mint va- a szarvasmarhák száma, iamely ipari üzemben, lévén rtt a „megmunkálandó anyag" nem más, mint élő szervezet) A szakértelem, valamint a szakosodás terjedése van most napirenden, így eldöntendő a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, hogy mire helyezzék a hangsúlyt Vannak már szaMindez egyszersmind annyit tesz, hogy összességében a tervezettnél korább valósul meg a X. pártkongresszusnak a hústermelés emeléséről szóló, s a Központi Bizottság novemberi ülésén ugyancsak megkülönböztetett figyelmet élvező határozata, ám ez korántsem rejti el a sokirányú teendőket A félszínen, a statisztikai adatok szerint húsellátási gondjaink lényegében megoldódtak, hiszen az 1965. évi 53-ról 1971-re 15 százalékkal nőtt s elérte a 61 kilót az egy főre jutó húsfogyasztás. Mindez azonban a baromfitenyésztés korábbi, s a serkosodott gazdaságok"'egyíküVan-e vajon valamiféle rázsszer e célkitűzés elérésére? Természetesen nincsen, nem lehet, ám az előjelekből ítélve optimisták lehetünk: a kötelező tervmutatók helyébe lépett közgazdasági szabályozók olyképpen vezérlik a helyi döntéseket hogy a népgazdaság érdekeivel egyívuauuLLL 60ilUa».fiun.- b®®®^ harmónia teremtődik a ket az Agárdi Állami Gaz- következő esztendőkben, daságot, éppen a közelmúltban mutatták meg a hazánkban jár szovjet párt- és korment fejlődésével magyarázható, annak köszönhető. Régi keletű dilemmát sikerült Keresztényi Nándor mányküldöttségnek, amelytósan — legyűrni sertéstígyben. Az úgynevezett sertésciklus, a termelés szakaszos nek tagjai nagy elismeréssel szóltak a negyven gazdaságot sertés tenyés rtés dolgáhullámzasa mind nálunk, ban elhangoló agárdiak írnnd a világ legtöbb orsza- munkálkodásáró]. A termelőgáton súlyos gondotat oko- szövetkezetek eddig kevésbé zott. Igaz, hagyományosan tartózkodtunk a marhahús- szakosodtak, de a legjobban tói, az egy főre jutó évi tíz- szervezettek és legnagyobb kilós marhahús-fogyasztás területűek előbb-utóbb ráléproppant kevésnek mondható. nek erre az útra amelyen a Ugyancsak elmaradtunk tej- , . , . ' ' . ivás dolgában: az évi 110 mezőgazdasági termelésnek, liter fejenkénti fogyasztással fgy az állattenyésztésnek jevalahol az európai országok lentős tartalékai vannak rangsorának végén vagyunk. mé& m határozza meg azt, Most tehát, az új eszten- vajon melyik állattal a legelőbenkettős tennivaló ne- célszerűbb valamely gazdahezedik a gazdaságokra. He- " lyesebben ne beszéljünk er- sagnak foglalkoznia? Recepről ilyen komoran: nem ívelt tet adni erre aligha lehetne: volna föl a sertéstenyésztés, _ ^ ha nem lett volna érdemes, - "á1t kifizetődő foglalkozni ezzel ero"Klnalab az állattal. Ugyanakkor a most már végrehajtási rendelkezésekben is napvilágot látott kormányhatározat egyértelműen jövedelmezővé teszi a szarvasmarha-tenyésztést, annak minden fázisát. a hagyományok, a munkai természeti adottságok, a pénzügyi teherbíróképesség mind-mind olyan szempont, amelyek belejátszanak a vezetőség döntéseibe. A sertések esetében lényegében a háztáji gazdaságok Szarvasmarha-ügyben tejés hústermelésre várható bizonyos szakosodás. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi gyors reagálásának köszön- Minisztérium szakemberei Épülitek vfémruhája* A lengyel Finommechanikai Intézet több évi kutatás eredményeként kidolgozta bizonyos építőanyag* — pL a beton, a kő, a vakolat, a kerámialemezek, az aszfalt, a fa és a farostlemezek — fémmel való bevonásánali módszerét. Egész házhomlofc. zatokat fémmel bevonni természetesen célszerűtlen, a módszer azonban alkalmas az épületek, emlékművek, féldomborművek stb. részleges külső és belső kiképzésére. A fémbevonat tartósság és élettartam tekintetében mindenféle festést felülmúl. A felületre pisztollyal viszik rá, amely fémolvasztó és szóróberendezésből áll. A fém tartósan rátapad az anyagra, nem árt néki a víz, a hőség, a hideg és külseje tetszetős. KRC2ELÍ A. tóROlY Hullámsír 101. — Már maga a gátépítés ls bűncselekmény volt, ezt ti is tudjátok, s ha rajtam állna, én az egész társaságot lecsukatnám, beleértve az ifjú Pallavicinit is. Nincs kizárva, hogy Herrich diszkrét sugalniára felbéreltek valakit. Azt a mafla katonát nyilván nem volt nehéz kijátszani. De meg nem is lehetett mindenütt egyszerre Megvárták, míg elhalad. Pénzért mindig akad mindenre vállalkozó. — A katona esküszik, hogy senkit sem látott. — Eszébe se jutott, hogy erre figyeljen, mikor a víz úgy rohant és terjedt, hogy az ő életét is veszélyeztette. S míg magához tért, és tudomásul vette a történteket, az illető, aki a háta mögött mesterkedett, nyugodtan eltűnhetett, — De hogy? En sem láttam senkit — Lehet, hogy csónakon. Mindenesetre, őrültség volt nem több katonát kivezényeltetni erre a gátszakaszra, mikor kezdettől fogva tudtuk, hogy ez a védelem legkényesebb pontja — kesergett a főügyész. — De ha nincs tanúd, hogy bizonyítod be föltevésedet, vagyis azt, hogy valaki elősegítette a gátszakadást, ami, szerintem, amúgy is bekövetkezett volna. — Sehogy — legyintett lemondóan Nóvák. — Az egész várost se veszik kutyába, én meg igazán kis pont vagyok. S a végén mindig a purifikátort szokták megbüntetni. Amíg így tanakodtak és gyanakodtak Algyőn, s aztán fölkerekedve elindultak valamennyien a helyszín felé, bent a városban is tapasztalták a gyors apadást, s ez különösen a több liter borban fogadó hősködőket boldogította, mert máris bevonultak a kocsmába, s pöffeszkedve, öntelt ábrázattal rendelték meg az italt, a kishitű, vesztes fél számlájára. A mámor azonban nem tartott soká, mert tömérdek ember őgyelgett a Széchenyi téren, s a helyzet akkor már olyanná vált, hogy bárki benyithatott a tanácsterembe, a bizottság minden információt szívesen fogadott. fűi történt, hogy mikor 8 óra felé a városi ha> dú jelentette a főkapitánynak a több hüvelyknyi apadást, s egy fél óra múlva újra ezzel az örvendetes hírrel állt elő, a hozzá nem értő kormánybiztosok is gyanakodni kezdtek, s már-már futárt akartak szalasztani Algyőre a főügyészhez, hogy hivatalosan tájékoztassa őket a történtekről, mert ha a vész valóban elmúlt, akkor ők már holnap visszautaznak Pestre, mikor a posta egy sürgönyt kézbesített, mely hírül adta rövid tömörséggel, hogy a Tisza Petresnél húszölnyi szélességben átszakította a gátat. A döbbent csöndet Kende kormánybiztos ügyefogyott kérdése törte meg: — S hol van az a Petres? A Tisza jobb vagy bal oldalán? A főjegyzőt elöntötte a pulykaméreg, de uralkodott magán, ám nem minden epe nélkül válaszolt — Petres méltóságod hatáskörébe tartozó dűlő, a percsorai keresztgát mentén, Dtíc és Mártély között — Persze, persze — hebegett a kormánybiztos, s úgy tett. mint akit csak memóriája hagyott cserben pillanatnyilag, de egyébként tudja, miről van szó. — Hiszen többször is áttanulmányoztam a térképet (Folytatjuk^ ,