Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

á ftéo 'ROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! • % • ^ ­i 63. évfolyam, 6. szám 1973. január 9., kedd Áras 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Öt uj nagy­beruházás Meggyorsítják a nagy építkezések befejezését Mint ismeretes, az idei terv is a beruházási összegek koncentrált, hatékony fel­használását írja elő, s min­denekelőtt a folyamatban le­vő beruházások gyors befe­jezését szorgalmazza, össze­sen öt egyedi nagyberuhá­zás indul, ugyanakkor 23 ilyen beruházás munkálatai fejeződnek be, így a kivite­lezés alatt levő egyedi nagy beruházások száma az év vé­gére a jelenlegi 76-ról 58-ra csökken. Az idén készfii el a villa­mosenergia-ipar egyik leg­nagyobb létesítménye, a Gyöngyösi Gagarin Hőerő­mű, amelynek építésére, felsze­relésére az évek folyamán több mint 8 milliárd forin­tot költöttek. Az erőmű je­lenleg már 600 megawatt vil­lamosenergiát szolgáltat, jú­lius 31-ig pedig üzembehe­lyezik az utolsó 200 mega­wattos gépegységet, s utána az erőmű már végleges tel­jesítményét nyújtva 800 megawatt villamosenergiát termel. Másik nagy létesítményünk a Barátság II. olajvezeték lényegében már elkészült, az első 100 000 tonna olajat pró­baképpen már sikerrel át is bocsátották rajta. Még a hír­közlő berendezések felszere­lése van hátra, utána meg­kezdődik a 60 napos .folya­matos próba, majd a vezeté­ket végleg átadják rendelte­tésének. Teljesítőképessége igen jelentős, évenként akár 10 millió tonna kőolaj szál­lítására is alkalmas. Építésének fontos szaka­szába .jutott a 2-es számú Ajkai Timföldgyár te. ahol a berendezések felét már tavaly üzembehelyezték, S évi 120000 tonna timföld gyártására máris alkalmas. Az idén a gépek másik fele is működésbe lép, s bár a teljes, 240 000 tonnás teljesít­ményt csak jövőre éri el, már az idén 170 000 tonna timföldet szolgáltat. Az építőanyag-ipar két új üzemmel bővül. A Beremendi Cementgyár­ban már tavaly üzembe be­helyezték az új kemence­sorokat, így 1973-ra már csak a ki­sebb befejező munkák ma­radtak, s az idén eléri tel­jes teljesítőképességét, az egymillió tonnás termelést. A Bátaszéki Cserépgyár csak az idén kezdi meg a termelőmunkát, s teljes kibontakozása után a jövő évtől minden eszten­dőben 51 millió cserepet, és 47 millió téglát állít elő. A gépipar egyetlen, de nagy jelentőségű befejező egyedi nagyberuházása a Magyar Vagon- és Gépgyár új acélöntödéje. Pillanatnyilag minden erőt a termelőberendezések szerelé­sére fordítanak, hogy mi­előbb üzembehelyezhessék az öntödét. Az új üzemtől már az idén legalább 4000 tonna, jövőre, pedig 18 000 tonna -jó minőségű acélönt­vényt várnak, s ha minden a terveknek megfelelően tör­ténik, akkor lényegesen eny­hül az évek óta tartó önt­vényhiány. A legtöbb nagyberuházás a könnyűiparban fejeződik be. A Mohácsi Farostlemez­gyár, a második fél év ele­jétől várhatóan teljes ka­pacitással dolgozik, a Nyír­egyházi Hullámpapírgyár­ban már decemberben megkezdődött az üzemsze­rű termelés, és csak a befejező munkák vannak hátra. Hasonló a helyzet a Budafoki Kartonpapír­gyárban, valamint a Győri Pamutszövő- és Műbőr­gyárban is, Az utóbbinál a konyhát, az éttermet és az erőtelepet kéli tető alá hozni. E négy üzem évente 60 000 tonna farostle­mezt, 30 000 tonna kartonpa­pírt, 70 000 tonna hullámpa­pírt és 15,3 millió négyzet­méter műbőrt ad az ország­nak. Megkezdődött a próbaüzem a vegyipar új létesítmé­nyében, a Magyar Viscosa­gyár panüzemben, a második negyedévtől kezd­ve pedig már üzemszerűen készül a poliakrilnitril szál. E fontos szintetikus szálból az üzem évente 4600 tonnát állít elő. A befejező nagyberuházá­suk közé tartozik a kelet­nyugati metró építése ésai Batthyány tér rendezése, ami körismerten lényegében már befejeződött, de néhány külszíni munka még hátra van. Főként a Moszkva té­ren és a Déli-pályaudvar környékén kell még bizonyos burkolási és parkosítási munkát végezni. A sportlétesítmények át­adásával és az úthálózat épí­tésével, az idén fejezik be a Nyír­egyházi Tanárképző Főis­kola beruházásait, s véget ér a Szegedi Biológiai Ku­tató Intézet építése is, ahol még a laboratóriumnak egy részét kell átadni. Az év végére minden feltételt meg­teremtenek a biofizikai, bio­kémiai, genetikai és növény­élettani kutatásokhoz. Vályi Péter Varsóba utazott Hétfőn magyar küldöttség utazott Varsóba, a magyar —lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság 12. ülésszakára. A delegációt Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar ta­gozatának elnöke vezeti, a küldöttségben helyet foglal Szurdi István belkereskedelmi miniszter is A delegáció búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelenj dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, dr. Gól Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, valamint Jan Jakubowski nagykövetségi első titkár, Len­gyelország nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az együttműködési bizottság áttekinti az előző ülés­szak óta végzett munkát, s megszabja a gazdiasági és mű­szaki-tudományos együttműködés további irányait. Vár­hatóan elsősorban a gépipari, a nehézipari és a vegyipari együttműködés témái kerülnek előtérbe, a két ország a következő időszakban mindenekelőtt e területen kívánja bővíteni a kooperációt, a szakosítást. A végzők száma: 185-187 ezer az es Hétfőn országszerte ért a téli szünet: csaknem másfél millió diák kezdte meg ismét az iskolai mun­kát. Az általános iskolák 1 043 000 és a középiskolák 220 000 fiatalja hétfőn, a szünet utáni első tanítási napon az eöenőrzőkönyv út­ján kézhez kapta féléri ta­nulmányi eredményeit. Az ellenőrzőkönyv láttamozásá­val hozzák a szülők tudo­mására az elért eredménye­ket. Az érvényben levő ren­delkezések szerint az álta­lános iskolák etfő és ötödik • • • rr J ovo re termel A szegedi sütőüzemek nagy része elavult, a korszerűtlen berendezések­kel csak nagy nehézségek árán tud­ják mindennapi kenyérszükségletün­ket biztosítani. A Szegedi Sütőipari Vállalat most új kenyérgyárat építtet, a Hétvezér ntca és Tavasz utca sar­kán. Teljes berendezését a jugoszlávok szállítják majd. s 1974 végére előre­láthatóan meg is indulhat a termelés. A téli időjárás eddig még nem oko­zott különösebb gondot a DÉLÉI* dol­gozóinak, az építkezés a szabad ég alatt is jól halad. Képeinken: A háromszintes üzem­ház előregyártott vasbeton pilléreit daru segítségével emelik be. A csú­szózsaluzással épült liszt-siló már tel­jes magasságban elkészült, a 35 mé­teres épületben belső szerelést végez­nek. osztályaiban félévkor nem osztályozták a vaníliákat, és ugyancsak mellőzték a szám­mal való értékelést az álta­lános iskola valamennyi osz­tályában azokból a tantár­gyakból, amelyeket tanulmá­nyaik folyamán először ta­nulnak a diákok. A pedagó­gusok azonban a diákok és a szülők számára egyaránt elemző tájékoztatást adnak az elkövetkező napokban az eddig elért eredményekről, az esetleges gondokról. A téli szünetben ország­szerte hozzáfogtak az idei is­koláztatási munka előkészí­téséhez. Az általános iskola nappali tagozatainak nyol­cadik osztályait ebben az esztendőből várhatóan 130— 132 ezer diák fejezi be. A középiskolák nappali tago­zatain csaknem 55 ezren érettségiznek, országosan te­hát. mintegy 185—187 ezer diák továbbtanulásáról, munkába állásáról kell gon­doskodni. Az idén végző mintegv 130—132 ezer nyolcadikos pályaválasztásának körülte­kintő előkészítésére az álta­lános iskolákban január fo­lyamán országszerte rendkí­vüli pályaválasztási szülői értekezletet tartanak. A továbbtanulni szándékozó fiatalok ezután töltik ki lentkezési lapjukat. A tervek szerint a nyolca­dik osztályt befejező diákok 42—43 százaléka középisko­lában tanulhat tovább, ami szám szerint azt jelenti, hogy 55 000 elsőosztályos gimna­zista és szakközépiskolás számára nyílik ősszel felvé­teli lehetőség. A következő esztendőben 28 900 diák kezdheti meg középiskolás tanulmányait a szakközépis­kolákban, 26 100-an pedig a gimnáziumok ban. A középiskolák nappali tagozatain érettségiző 55 000 fiatal közül szeptemberben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain mintegy 15 ezren tanulhatnak. Az ideihez képest tehát az 1973 —74. tanév felvételi létszá­•lát itoaKm 'vyriúr. je­r M úi egészségügyi jogszabályok A múlt esztendőben — zömmel az egészségügyi tör­vény végrehajtása kapcsán — 19 miniszteri rendelet és 35 utasítás jelent meg. Az idén — a különböző magas szintű jogszabályok végre­hajtására — több új minisz­teri utasítás lát majd nap­világot. A rendelkezések aa egészségügy egy-egy szakte­rületét érintő kérdéseket foglalják össze. Kiadásuk azért szükséges, hogy a sok esetben már elavult jogsza­bályok helyébe az egészség­ügyi törvényhez szorosan kapcsolódó új, korszerű, a mai követelményeknek meg­felelő könnyen, gyorsan át­tekinthető jogszabályok lép­jenek. Az Egészségügyi Miniszté­rium jogi osztályán már megkezdték az új rendelke­zések összeállításának mun­kálatait. KGST­értekezict Hétfőn reggel magyar kifl-1 döttség utazott Moszkvába, a KGST állandó bizottságok vezetőinek értekezletére. E tanácskozáson részt vesz dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, a KGST rá­diótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöke, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, a színes­fém-kohászati állandó bi­zottság elnöke és dr. Dégen Imre államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke. Enyhe tél A tél eddigi enyhesége a Fehér-tói természetvédelmi terület sok vendégét — amelyele máskor hasonló idő­szakban déli tájakra köl­töztek — még mindig ma­rasztalja. Szokatlan és érde­kes dolog, hogy a jeges vad­vizeiken szürkegémek, bö­lömbikák tanyáznak, a csör­gő- és tőkésrécék száma pe­dig becslések szerint nyolc­tízezerre tehető. A Dél-Alföldön ritkán lát­ható vendégeket is megfi­gyelt a napokban dr. Beretzk Péter ornitológus. Százszám­ra jelentek meg a magas északon, tundrákon költő zsezsék, amelyeket évtizede nem láttak „vadvízország­ban". Ezek a piros homlokú, barna tollazatú madarak a csízek rokonai és különös magyar elnevezésüket jelleg­zetes énekhangjukról kap­ták. Vadlibák is tartózkodnak még a rezervációban, ami januárban egészen szokatlan jelenség. Az észak-európai országokból az ősszel érke­zett sirályok sem vándorol­tak tovább valamennyien. Visszamaradt csapataik a le­halászott, befagyott tavakon táplálékot már nem találnak, ezért a Tisza szegedi szaka­szára járnak be élelmet sze­rezni, de esténként vissza­térnek búvóhelyükre, a Behór-tó nádaaaibft, * 9

Next

/
Thumbnails
Contents