Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-30 / 24. szám

KEDD, 1973. JANUÁR 39. 3 Tejipari felmérés Ctoszágos tejipari felmérés kezdődött; a vállalatok szakemberei négy hónap alatt széles körű elemzésekkel felmérik a tej gyűjtőhálózatát, helyzetét. Azt, hogy milyen korszerűsítésekre van szükség, és hogy a fejlesztés várhatóan mennyibe kerül majd. Különösen a vidéki tejgyűjtő csarnokokat vizsgálják meg alaposan, mert az eddigi tapasztalatok szerint a tejtermelés és a feldolgozás között levő kereskedelmi-szállítási „láncban" itt akad a legtöbb kifogásolnivaló. A háztáji és a kisebb gazdaságokból a gyűjtőcsarnokokba kerül a tej, ezekben a létesítményekben azonban nincsen elég hűtőberendezés, és így a csarnokokból elszállított tej minősége gyakran kifogásolható. (MTI) Küldöttségünk Prágában A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására dr. Kornidesz Mihálynak, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesének vezetésével vasárnap este Prágába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége. A delegáció tagja dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője is. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Nagy Miklós az MSZMP KB osztályvezetője búcsúztatta. Énekkar, fényképész A családi ünnepeket rendező * intézet szolgáttatásai A városi tanács végrehajtó alapvető céljai közé tartozik: bizottsága még tavaly ta- segíteni az ünnepségeket, vasszal fogadta el azt a ha- családi eseményeket bennsőtározatot, amely a családi és ségesebbé, emlékezetesebbé tarsadalmi eseményeket ren- tenni és az, hogy a hozzátardező intézet feladatait fog- tozókat megkímélje az utánlalta magába. Az intézet járástól. Az intézet már megTűkor tavalyról H

azánkban 10 millió 415 ezer ember &. az 1973. január 1-i adatok szerint. Hogyan? Milyen körülmények között? Melyek legfontosabb gazdasági, szociális, kulturális eredményeink? Ezekre a kérdésekre válaszol az 1972. év tükrében a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, amelyet lapunk vasárnapi számában közöltünk. Olvashatunk újabb országos termelési rekordokról, milliárd kilowattórákban és milliárd köbméterekben. Millió tonnákban és millió négyzetméterekben. A búzatermés például tavaly haladta meg hazánkban a négymillió tonnát. A jó munka mellett ehhez bizonyára hozzájárult a műtrágya-felhasználás'11 százalékos növekedése is. (Csupán a szén, a televíziós vevőkészülékek, a gyapjúszövet és a cipó termelése csökkent az előző évhez képest a mérsékelt keresletnek, az igényeknek megfelelően.) Mégsem a rekordok, mint inkább a mértéktartó realitások statisztikája az 1972. évi. A mértéktartás legfőbb mutatója, hogy — a tavalyi terv célkitűzéseinek megfelelően — javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Az 1971. évivel összehasonlítva valamelyest csökkent a beruházás, a külkereskedelmi behozatal mértéke. A nemzeti jövedelem öt százalékkal, a lakosság fogyasztása 3,5, a kivitel 21 százalékkal növekedett. A külkereskedelem áruforgalmi egyenlege a tervezett hiány helyett többlettel zárult. Á beruházás és a fogyasztás százalékos aránya pedig 28:72-ről 26:74-re javult. Néhány további részösszefüggés vizsgálata csak aláhúzza, hogy az 1972. pv nem a nagy számok, a mennyiségek bűvöletében, hanem a gazdasági célszerűség. a hatékonyság jegyében telt el. Az ipari termelés pádául 5,6 százalékkal volt magasabb, mint 1971ben. A munka termelékenysége viszont — mivel az iparban foglalkoztatottak száma csökkent — 6,5 százalékkal emelkedett. Másik példa: tavaly 90 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe, csupán 13 milliárddal nőtt a befejezetlen beruházások állománya. (Megjegyezzük, hogy az 1973. évi tervben 23 nagyberuházás befejezése és csupán 5 új nagy építkezés elkezdése szerepel.) összesen 90 nagy teljesítményű Dieselt, 22 villamosmozdonyt helyeztek üzembe a vasúton 1972-ben, s így a gőzvontatás aránya 20 százalékra csökkent. Az állam, vagyis mi. 10 millió 415 ezren vagyunk, a gazdaság is, a terv is értünk van. Tavaly összesen 161 milliárd 600 millió forintért vásároltunk élelmiszereket, élvezeti, ruházati és tartós fogyasztási cikkeket. A fogyasztás és a reáljövedelem egyaránt 3,5 százalékkal nőtt, vagyis az 1972. évi tervben előirányzott 5—5 százaléknál kisebb mértékben. Változatlanul legnagyobb társadalmi problémánk a lakáshiány, bár tavaly 90 ezer lakás épült, ami összességében jelentősen több a tervezettnél. Két beruházásigényes „apróság": a telefon-előfizetők száma 27 ezerrel gyarapodott, 400 ezerrel bővült a közműves vízellátásban részesülők száma 1972-ben. A kórházi ágyak száma 1200zal. az általános iskolai osztálytermeké 320-szal nőtt. Csaknem másfél millióan tanulnak jelenleg a különböző szintű iskolákban és egyetemeken. Tavaly 1,9 millió magyar állampolgár járt külföldön, 26 százalékkal több, mint 1971-ben. A statisztikai adatok a közhiedelem szerint száraz, elvont, érdektelen tények. Valójában életünk leglényegesebb összefüggéseit sűrítik magukba ezek a számok. S a közölt adatok — ha figyelünk rájuk, s igyekszünk felfogni jelzéseiket, üzeneteiket — a mai helyzet és a holnapi feladatok megértését segítik. Bátorítást adhatnak, tudatossá, emberivé tehetik erőfeszítéseinket. Az 1972. évi statisztikai adatokból mindenesetre kiolvashatjuk: jó úton járunk, lehet is, érdemes is, kell is még határozottabb lépéseket tenni a negyedik ötéves terv teljesítése, a hatékony, gazdaságos munka, a tartós népgazdasági egyensúly megteremtésének útján. — • )i .kezdte munkáját. Nyilván érdeklődésire tarthat számot, milyen szolgáltatásokat vállal. Szolgáltatásai kétfélék. Az úgynevezett alapszolgáltatások díjtalanok, a kiegészítő szolgáltatásokért pedig — ha keveset is — fizetni kell. Az alapszolgáltatásokat kormányrendelet rögzíti. Az alapszolgáltatások felölelik valamennyi fcsaládi ünnepséget, a névadótól a gyászszertartásig. A névadó ünnepséghez — természetesen díjtalanul — termet, anyakönyvvezetőt, köszöntő kórust, kísérőzenét is biztosítanak, megszervezik a házasságkötést is. A házassági évforduló ünnepségét is megrendezik. A polgári gyászszertartáshoz gondoskodnak például búcsúztatásról, kamarakórusról. Sok kiegészítő szolgáltatást is lehet igényelni az intézettől. A solí közül csalc néhány példát lehet idézni: zenekíséret orgonával, szólóének, szávalat, szavalókórus, énekkar, kamarazenekar stb. Vállalja az intézet, hogy magnetofonfelvételt készít az eseményről, fényképészt biztosít, rövid filmet készíttet. Kérésre gondoskodik esküvői ruhák kölcsönzéséről, menyasszonyi csokrok megrendeléséről, táviratok feladásáról, sőt a nászutat is segít megszervezni. Elvállalja a temetésekkel kapcsolatos szinte valamenynyi. utánjárást igénylő munkát, a koszorúk beszerzésétől a síremlék megrendeléséig. Mindezt 20—30 forintos díjakért. Az intézet munkája tehát nem csupán abból a szempontból hasznos, hogy biztosítja egy-egy családi esemény ünnepélyes hangulatát, hanem sok utánjárástól is megkíméli azokat, akik igénybe veszik szolgáltatásait. Az intézet mellett különben társadalmi bizottság is alakult, azzal a céllal, hogy segítsék munkáját A tizennégy tagú bizottság feladatait a városi tanács végrehajtó bizottsága határozta meg. A magyar szakszervezetek történetében már igen - sok változást feljegyeztek, akár az ágazati felépítésről, akár a szervezeti alapelvekről legyen is szó. Egy-két'tisztség azonban változatlan, amióta szervezett munkásság létezik; ez különben a szakszervezeti vezetők hierarchiájában a legalacsonyabb „rang", a bizalmi tisztsége. A legkisebb funkció, de ta1 Ián a legszebb, mivel viselője társai között éi és mindennapjaiban ugyanazt a munkát végzi, élete, keresete, hangulata, viselkedése éppen olyan, mint azoké, akik őt megválasztották. Egyszer megkérdeztem a bútoripar legrégebbi bizalmiját, hogyan ítéli meg saját helyzetét Az üzemi „háromszög" analógiájából indult ki: — A tizenöt vagy húsz fős csoportnak is éppen olyan a szervezeti felépítése, mint a vállalaté, csak kisebb a „sarzsi". A csoport művezetője, a párt és a szakszervezeti bizalmi alkotja a kis háromszöget. Én vagyok az egyik szög. A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában Bárdos Mihályné furnérragasztó tíz esztendeje dolgozik. Férje is „fás" volt, asztalos szakember és a szegedi gyárból ment nemrégiben nyugdíjba. A bizalmi tisztségre négy évvel ezelőtt választották- meg Bárdosnét, de előtte is részt vett a közügyekben, hiszen nőfelelős volt. Érdekes, hógy nem a fumérragasztók bizalmija, hanem a szomszédos műhely dolgozói választották újból képviselőj ükké, ahol előzően is bizalmat kapott. „A régiek ragaszkodtak hozzám." A furnérszabászok tizenheten vannak, többségük férfi A bizalmi, lehet, hogy félre érti érdeklődésemet, mert így kezdi mondanivalóját: — A mi csoportunkban nincs senki elmaradva a tagsági díjával. Pontosan fizetnek. A bizalmi feladatai közé tartozik, hogy a szervezetlen dolgozók körében felvilágosító munkát végezzen, hogy azok mielőbb lépjenek be a szakszervezetekbe. Az az általános tapasztalat, hogy az új munkások három-négy hónapig várakoznak és csak azután kérik felvételüket. Bárdosné csoportjába legutóbb négyen kérték felvételüket. Két nő és két férfi. — A nők pedánsabbak ezen a téren, a férfiak sokkal hanyagabbak. Értem ezt a belépésre és a tagdíjak fizetésére is — pártfogolja a női nemet. — Az asszonyok már az első fizetésnél rendezik a bélyeg árát^ a férfiak rendszerint a hónap végén. — Mit csinál a bizalmi? — Sűrűn megkérdezem a társaktól, hogy mi a problémájuk és aztán intézkedem, segítek, ha tudok., Ha segélyezésről van szó, nem is kell nekem puhatolódzni. Jönnek maguktól. Elmondom ilyenkor, hogy írjanak kérelmet és én aláírom, tár mogatom. — Kik kérnek segélyt? — Főleg azok, akik betegek voltak hosszabb ideig, vagy a tanév kezdetén azok, akiknek több iskolás gyerekük van, bár azoknak kérés nélkül is megszavazunk segélyt. A bizalmit nem honorálják, munkáját önként végzi, és gyári beosztásában teljesítménybérben fizetik, pontosan annyit keres, amenynyit társai. A furnérragasztás nem nehéz munka. „De nagyon oda kell figyelni, kézügyességet, és jó szemet kíván, évek is eltelnek, mire valaki jól begyakorolja a' munkát." ERDEKEK KÉPVISELŐJE Több műtrágyát gyártanak Az idén 8 százalékkal, nö- foszfort és káliumot egyaránt veli a műtrágya gyártását a tartalmazó kemikáliát állívegyipar. A Nehézipari Mi- tanak elő, a Péti Nitrogénnisztérium tájékoztatása sze- műveknél pedig több mint rint már teljes kapacitással 100 000 tonnányi nitrogén- és üzemelnek az összetett mű- foszfortartalmú műtrágyát trágya-gyárak, amelyek több gyártanak, hatóanyagú, korszerű, 'ion- A többlettermeléshez jecentrált műtrágyákkal lát- lentősen hozzájárul, hogy az ják el a mezőgazdaságot. A elmúlt esztendőben a vt-gyPeremartoni Vegyipari Vál- ipar továbbfejlesztette a lalatnál a 250 000 tonna ka- műtrágyagyártás alapanya-gpaeitású üzemben nitrogént, bázisát. MUNKAFELTÉTELEKRŐL A szakszervezetek alapszabálya így fogalmaz a bizalmi feladatairól; „Képviseli a csoportjához tartozó dolgozók érdekeit ... Segíti élet- és munkakörülményeik javítását." Legtöbb szó a fizetésekről esik. — Jönnek hozzám, hogy milyen régóta itt dolgoznak, ideje volna emelni az órabéren. A régiek érdekében azonnal tárgyalok a művezetővel. A művezetőm egyébként minden bérkérdésben megkérdezi a véleményemet. Akkor is hozzájárulásomat kéri, ha célprémiumot osztanak. Van, amikor sikerül, máskor nem, de csak elhangzik a kérés: Ilonka néni béremelés kellene. — Más gondok, kérések? — Tüzelőakció, segély, üdülés, beteglátogatás, családi ügyek, néha csak egy kis beszélgetés is elegendő. Tudja, hogy az emberek szeretik megosztani gondjaikat, örömeiket a társakkal. Nem csak panaszkodnak, örülnek is sok eseménynek. A bizalminak érteni és érezni kell mások életét. Ha valaki elkerül a gyárból, mert elérte a nyugdíj korhotárt, vagy megrokkant, a szakszervezeti bizalmit olykor-olykor felkeresi. Legutóbb Kuruczleki István nyugdíjas kereste fel Borsosnét. — Javasoltam, hogy adjanak Pista bácsinak 600 forint segélyt. Én el is vittem a lakására, fél lába van szegénykének. Ha valaki beteg, meglátogatom. Hevesi Józsefné szülni volt a klinikán. Elmentem hozzá, virágot vittem és csekélyke ajándékot. Mindig van tennivaló: nőnap, gyermeknap, karácsonyi ünnepek. — Mit szeret ebben a tisztségben? — Nem is tudom, szeretem az embereket, szeretek vergődni a társak gondjaival és örülök, ha sikerül elintézni bármit is. • Néha ugyan megkapom, hogy mit ad nekik a szakszervezet. Erre azt válaszolom, hogy dolgozzatok jobban, akkor több lesz a pénz is és nemcsak a féláru utazást, vagy üdülőjegyet kaphattok. A szerelőműhely bizalmija Kucsai Sándor. Tizenhat éve dolgozik a gyárban, és nemrégiben, tette le a szakmunkásvizsgát Kérdem tőle, hogy emelkedett-e a fizetése, mint szakmunkásnak. — Még nem, — mondja —, de március elsején valószínű ezt a változást már figyelembe veszik. Nem kell sokáig beszélgetnünk, hogy a Központi Bizottság tavalyi, novemberi határozatát boncolgassuk. A munkások bérének felemeléséről mindent tudnak és ertenek. „A szakmunkások 8— 10 százalékot kapnak, a segédmunkások valamivel kevesebbet Én már szakmunkás vagyok." Kucsai Sándor három éve bizalmi és a számvizsgáló bizottságnak is tagja. Szívesen végzi társadalmi munkáját, de azt szeretné, ha a gazdasági munka is zavartalán lenne a műhelyben. Mint bizalmi, gyakran szóvá teszi az anyagellátást, a munkahelyi szervezés gondjait. — Miről beszélt a legutóbbi termelési tanácskozáson? Mire kérték társai? — A kéziszerszámokká) sok a baj. Egyébként is kevés van belőlük, de azok is a raktárban hevernek, javításra várva. Most vettek egy angol gyártmányú fúrógépet. Ügy néz ki, hogy beválik. Fúrógép, csavarhajtó, gyalu, ezekkel dolgozunk, ha roszszak, nem megy a munka, ideges lesz az ember, kevesebbet keres. A szerelő műhely dolgozoi is leggyakrabban segélyezést kérnek a bizalmitól. Legutóbb Vörös Istvánnak adtak házassági segélyt. A bizalmi hiányolja, hogy művezetője ritkán kérdezi meg, nem kéri tanácsát, • véleményét, bérügyekben. Csodálkozik is ezen, hiszen művezetője szakszervezeti tisztségviselő is egyben. ELMODANÁM, HOGY... Ha megkérdeznék *a szakszervezeti csoport bizalmiját, mit mondana el, társai érdekében, nevében ? Bárdosné: — Különösebb gond nincsen. Várjuk a márciusi béremeléseket és bízunk abban, hogy gyorsabban épül az új gyárunk, mert ebben a zsúfoltságban nehezen megy a munka. Kucsai Sándor: — A munkaellátottság javítását kérném. Most is úgy néz ki a helyzetünk, hogy néhány nap kényszerszabadságra kell menni. Év elején gyenge a tempó, év végén ''pedig nem ritka a napi tizenkét órás műszak. A folyamatos munka- és anyagellátást sürgetném. Gazdagh István