Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

SZERDA, I97J. JANUÁR 3. A takarmánytermesztés korszerűsítése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban kedden miniszteri értekezletet tartottak a takarmánytermesztés korszerűsítéséről. ,„ , , , . , ., Megállapították, hogy a szá- allampolgarokat, akik das alatt van-e vagy sem. Megkezdődött a választók összeírása Az idén esedékes általános gyakorlástól eltiltó ítélet hatanácstagi választások élőké- tálya alatt áll, szabadságszítéseként január 2-án, ked- vesztés büntetését tölti, vagy den országszerte megkezdő- előzetes letartóztatásban van, dött a választók összeírása, rendőrhatósági felügyelet A névjegyzékek elkészítésé- alatt áll, elmebeteg, tekintet hez összeírják azokat a ma- nélkül arra, hogy gondoskolas és tömegtakarmányok hozama az utóbbi években a lucerna kivételével — gyakorlatilag nem növekedett, és nem változott a szántóföldi takarmánytermő terület nagysága sem. A miniszteri értekezlet leszögezte, hogy a takarmányok iránti igényeket gyorsított programmal kell kielégíteni. Legfontosabb tennivaló: a megfelelő minőségű és választékú vetőmag elő1956. január 1. előtt szülét- ' Az összeíró lapot a választék, vagy házasságkötésük- adónak kézjegyével kell kel váltak nagykorúvá. ellátnia, Az összeírás szabályairól a de ha valaki távolléte, kórhelyi tanácsok végrehajtó bi- házi ápolás, üdülés, munkazottságai hirdetményt" adnak végzés stb. vagy testi fogyaki, amelyek kifüggesztése tékossága miatt a lapot nem ugyancsak kedden ország- töltheti ki személyesen, azt szerte megkezdődött. helyette hozzátartozója, Az összeírást végző bizto- szomszédja vagy az összeíró sok körzetükben január 2 biztos is megteheti. Ilyen és 6. között osztják ki az esetben íveket. A kitöltés határ- az akadályozó körülményt ideje január 12. az összeíró lapon meg kell ...... Az összeíró lapon a pontos jelölni. allitasa, a pillangós takar- névre. a bejelentett állandó Az összeírásról szóló áltamanyoknal a vetesterulet lakásra, a foglalkozásra, a lános rendelkezések csupán a növelése és a termelést be- személyi igazolvány számára, pécsiekre nem vonatkoznak, folyasolo műszaki tényezők a születési helyre és időre, A megyei város tanácsának — műtrágyázás, növényvédelem stb. — javítása. A miniszteri értekezlet úgy határozott, hogy a takarmánytermesztés technológiai rendszerének korszerűsítését részben rövid távú program keretében, 1975-ig valósítják meg, s ezzel egyidőben hosszú távú terv megvalósításához is hozzálátnak. Az 1973—75-ig terjedő szakaszban az utóbbi időben kialakított komplex gépsorok széles körű alkalmazására kerül sor. Hosszabb időt vesz igénybe a korszerű állattartási technológiához kapcsolódó iparszerű takarmánytermelés rendszereinek továbbfejlesztése és általános elterjesztése. illetve az esetleges választó- végrehajtó bizottsága ugyanis jogi korlátozásra vonatkozó felhatalmazást kapott arra. kérdések szerepelnek. Isme- hogy az összeírást — az egyretes, hogy nincsen választó- séges népességnyilvántartás joga annak, aki a közügyek- kialakításának előkészítésetői, illetőleg a választójogi ként — eltérően végezze. Dr. Dimény Imre Szolnokra látogatott Dr. Dimény Imre mező- helyzetéről, és az új év tergazdasági és élelmezésügyi veiről tájékozódott. A tárminiszter és a minisztérium gyaláson többek között tájénéhány vezető munkatársa koztatták a vendégeket a tegnap Szolnokon a megye második tiszai vízlépcső élelmiszer-gazdaságának építéséhez kapcsolódó öntöA termelés „szakaszparancsnokai" Üjra meg újra visszatérő — ezeknek a demokratikus téma: a művezetők megbe- eszmecseréknek a gazdasácsülése. Tulajdonképpen a gi vezetés szempontjából is munka, a szaktudás tiszte- közvetlen hasznuk van. letét-elismerését jelenti ez, Aminthogy a továbbképzéa munkásokkal együtt lé- sükről való gondoskodás, a legző, velük nevető vagy műszaki könyvtár szélesíró irányítók értékeléséi sebb, hívogatóbb „ajtónyiA művezetők jelentős -ré- tása" is jobb eredményesze maga is szakmunkás- ket ígér. ként kezdte, s úgy emelke- Hasonlókéoo látszik az dett ki társai közül, hogy . ™son'°KeP? tatszik az tanult, képezte magát; rrT- lgyekezet m;is uzemekben sok magasabb végzettségű- * ^^ mekbe^hL/az^^ vtlfalSsh^z Sdást'a ^ak^latbar^ íobban igénybe a művezematoztassáklSev azonban tök hozzáértését, s arányítvatornennymknJf íák ehhez a -gbecsülést. nagyon sok múlik rajtuk Vagy a kábelgyárban, ahol kihelyezett tanfolyamot in- hozzáértésükön, ötletességükön, vezetői rátermett- ültoUaK továbbképzésükre. séeükön Fent — a maea- Vagy a Min5ségi clPŐgyár SS szintű*vezetők iS itteni ^egységében, ahol .... a művezetői érdekeltséget f„*e;JX fokozandó, 18 ezer forintos céljutalomösszeget biztosiban — és lent ziek között egyaránt tudjákezt. Az igazi, jó műve- totteTa'v^őfc zető úgy él együtt társaival. mintha egy brigád Erre, ennek a gondos irányítója volna — az ilyet odafigyelésnek a kiterjeszmeg is becsülik a többiek, tésére, kiteljesítésére érdeS az igazgatók is tudják: mes és szükséges lesz gonmekkora szerepe van a dőlni az új esztendőben is; tervek teljesítésében, a a fokozásra törekedve, munka jó elvégzésében Nem véletlen, hogy az egy-egy terület legjobb is- MSZMP KB novemberi merőjének. ülésén született határozatAz elmúlt évben számos ban az ipari munkások és jelét láthattuk annak: művezetők béremelése mind nagyobb megbecsülés egyaránt, s egymás mellett övezi a termelés „szakasz- szerepel. S az is termeszeparancsnokait". A Kender- tes, hogy a „differenciáltan fonó- és Szövőipari Válla- kell végrehajtani" utalásálatnál a párt-végrehajtóbi- ban benne foglaltatnak ők, zottság is vizsgálta hélyze- a nagyobb tudású szakemtüket. Meg volt hozzá az berek is. Alaposan mérleadattár, hiszen a vállalat gelni kell, persze szemégyáregységeiben dolgozó lyenként, ki, miért, menyművezetőkről felmérő- nyit érdemel közülük, elemző tanulmány készült Középütt, a vállalati veMegállapították. hogy ja- zetők és a dolgozók között vulás mutatkozik a műve- feszül — sokszor bizony a zetők anyagi megbecsülé- szó idegi értelmében is —, sében, a rendszeres érté- mint egy híd, mint egy kelés-premizálás hatása összekötő kapocs, a művepedig az eredményekben zető. Felelősségteljes a tükröződik. A művezetők munkája — fölfelé is, legjelesebben tevékenykednek lé is. A művezetőkre, a a maguk helyén, s a ter- termelés mind bonyolulmelés irányításában, a szo- tabb frontjának szakaszpacialista munka versenyben, rancsnokaira — mint a a munkahelyi közérzet ja- munkásosztály szakmai vitásában egyaránt többet, szempontból képzettebb, jobban dolgoznak. A gyári vezetésre termett tagjaira és üzemrészi szinten tar- — napjainkra, egyre natort „művezetők fóruma" is gyobb és nehezebb feladaiól bevált, s alighanem ér- tok hárulnak. Ehhez kell demes lenne másutt is mérnünk kiválasztásukat ilyen fórumot teremteni. S — megbecsülésüket egynemcsak a megbecsülés, a aránt. nayvohb tisztesség okából S. M. zőrendszerek helyzetéről. A vízlépcső első ütemének építése 1973-ra befejeződik. Sürgőssé vált a megye vízrendezési problémáinak megoldása is, különösen a Jászságban, ahol a Mátra vidékéről lezúduló víz gyakran idéz elő tetemes belvízelöntéseket. A miniszter és vezető munkatársai délután a tsz-ek és az állami gazdaságok. illetve a vállalatok vezetőivel tárgyaltak a zárt termelési rendszer megyei helyzetéről. Kerámia külföldre A Kerámia Htsz évente mintegy hat-hétszáz féle terméket készít. Az utóbbi időben ismét bővült a külföldi vevők köre. Ausztria például újra nagyobb megrendeléseket adott fel. Főleg magyaros jellegű tányérokat vásárolnak, s a tavalyi 120 ezer forintos szerződéssel szemben az idén a megrendelések összege eléri az 500 ezer forintot. Az NSZK is az eddiginél nagyobb tételben vásárol hangulatlámpákat, díszkerámiákat, tányérokat és vázákat. Magyar-jugoszláv idegenforgalom Portoroz, a szépséges szlovéniai tengerparti város volt a színhelye a jugoszláv és magyar idegenforgalmi szakemberek értekezletének az új évet megelőző napokban. A megbeszélésen értékelték a múlt év idegenforgalmát a két ország között. E szerint 1972-ben tizenegy százalékkal több turista utazott Magyarországról Jugoszláviába, mint a megelőző években. „Biztosítani kell, hogy » lakásépítési terv keretében a Budapestet és az öt kiemelt várost arányosan megillető lakások felépüljenek." (Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi határozatából). A kitűzött cél közismert: a negyedik ötéves terv idején kereken 400 ezer lakást kell felépíteni hazánkban. Félidőben jogos a reménykedés, teljesíteni lehet az elhatározást. Persze az országos terv a sok-sok település, községek és városok új lakóházait öszszegezi, közöttük Szeged és Csongrád megye lakásépítkezéseit is. Környezetünk legnagyobb építőipari vállalata, a Délmagyarországi Épitő Vállalat játsza a főszerepet az új otthonok felépítésében. Az elmúlt esztendőben 1664 lakást készítettek, amelyből 1431 Szegeden épült fel. Igazán elismerésre méltó eredmény. Ettől függetlenül legalább két kérdéssel érdemes közelebbről is foglalkozni: hogyan lehetne olcsóbban és gyorsabban elkészíteni az új lakásokai Ezekre a kérdésekre kerestük a választ és beszélgettünk a vállalat képviselőivel: az igazgatóval, a főépítés-vezetővel, az alapszervezeti párttitkárral és a lakásokat szerelő szakmunkással. Lássuk, hogyan vélekednek. Mindenki panaszkodik, hogy drága a lakás, elfutottak az árakkal. Sipos Mihály igazgató viszont azt állítja, és bizonyítja is, hogy ők évek óta nem emelték a lakásárakat. Sőt, amint az alább majd kiderül, Szegeden a házgyár üzembehelyezése óta olcsóbban lehet elkészíteni egy lakást, mint amikor még Dunaújvárosból, vagy Szolnokról hoztak házgyári lakásokat. Persze bonyolult egy lakás költségének a megállapítása, mert kétféle árat emlegetnek : bruttót és nettót. Az úgynevezett bruttó értékben minden benne szerepel, a terület szanálásának költsége, a közművesítés, az óvodák, bölcsődék, kereskedelmi hálózat, közlekedési vonalak, villanyvezetékek, fűtési megoldások, postai vezetékek és így tovább. A lakás nettó ára jóval szűkebb területre korlátozódik, kizárólag a lakásra, mint építményre, sőt annak is csak a „felépítményére", az alaptól felfelé. Azért az alaptól, mert más és más az alapozás szilárd, köves talajon, vagy üledékes, terhet nem tűrő földön. Az igazgató tényeket, számokat emleget: — Mi évek óta nem változtattunk a lakások árain, A LAKÁSÁRAK ALAKULÁSA Szolidaritási gyűlés Bensőséges szolidaritási etnami Demokratikus Köztárgyűlésre került sor újév saság követségének képvisenapján a SZOT rózsadombi lőivel. A lelkes hangulatú üdülőjében. A SZOT szo- gyűlés végén Degli Innociálturisztikai irodájának centi, a CGIL KB tagja, az szervezésében ugyanis, ha- olasz turistacsoport nevében zánkba látogatott mintegy 500 ezer líra ajándékot nyúj400 olasz szakszervezeti tu- tott át a vietnami nép megrista, ök találkoztak a VI- segítésére. (MTI) mindössze az építőanyagárak 1—2 százalékos emelkedését számítottuk fel. Tessék, itt vannak az adatok: amíg a szolnoki házgyárból hoztunk lakásokat, akkor egy négyzetméter lakóterület ára 6807 forintba került. Másképpen kifejezve, egy kétszobás otthon a tízemeletesben 352 ezer és 500 forintba került. Amióta készen van a szegedi házgyár, azóta egy négyzetméter lakóterület 5218—5804 forint között ingadozik, attól függően, hogy milyen és hány emeletes az épület. A tízemeletes F—61es típusú épületben egy lakás ára 316 ezer forint. Szeretném még megjegyezni, hogy a szegedi házgyár termékeiből korszerű és jóval magasabb felszereltségű lakásokat állítunk össze, mint a megelőző dunaújvárosi, vagy szolnoki gyárak termékeiből. Ez az igazság. Arról az építőipar nem tehet, hogy magasak a szanálási költségek, rosszak a szegedi talajviszonyok, és egyre emelkednek a telekárak. Mi a nettó lakásárakat tekintjük ránknézve mérvadónak. Van ebben is valami igazság, hiszen a szabómester sem tehet arról, ha a cérna, vagy a gomb ára emelkedik, attól függetlenül a szabó munkadíja a régi is maradhat, de nekünk, akik a ruhát megrendeljük teljesen közömbös a belső „struktúra", a lényeg az, hogy öszszesen mennyit kell kiadnunk egy öltönyért. Azon viszont érdemes meditálgatni, hogy hol építkezünk, sok-e a szanálási költség, vagy kevés. Ezt is a kivitelező építőipar szemszögéből kell érteni. A vállalat igazgatója így vélekedik: — Régi gondokról és gátló körülményekről szeretnék előbb szólni. Az egyik tényező: nekünk legalább középtávon, azaz minimum öt évre kellene látnunk az igényeket Eddig mi ezt nem tudtuk, senki sem jelezte. Ha mondtak is számokat, meghatároztak igényeket, az nem volt stabil, mert állandó változások következtek. A mi vállalatunk is tervez, tervszerűen fejleszt, eszközöket, anyagot, technológiát és létszámot. Részleteket sorakoztat az igazgató egymásután. A leendő házak területének biztosítása, a tervek időben érkezzenek, annak megfelelően rendelnének anyagot, készítenék elő a gyártási menetet, sőt továbbmenve, annak ismeretében kell szakmunkásokat kiképezni. — Évek óta nincs összhang az építkezések vonalán, ütköznek az érdekek, ellentéteket szül a mai gyakorlat. Példát mondok: a beruházó az olcsóbb jellegű lakást kéri, a kivitelező körülményei a fejlettebb, de drágább alternatívát ajánlja. Ezt a vitát ugyan eldöntötte az a tény, hogy Szegeden házgyárat építettünk, de ez csak a lakások szerkezetét adja, nem pedig a teljes komplexumot. Megemlítem az igazgatónak, hogy bizonyos ellentmondást látunk az építkezések gyakorlatában. A házgyári elemeket igen gyorsan összeszerelik a tarjáni városnegyedben, de amikor a ház tető alatt áll, azután nem ritka az esztendős várakozás, mire a szerelőipar rendbehozza a belsőséget. Mi ennek az oka, magyarázata? — Kevés a szakmunkásunk — Válaszolja Sipos Mihály. — A munkaügyi osztály jelentése szerint 1965ben 102 villanyszerelőnk volt, most 83 van, vízvezetékszerelő akkor 163 volt, mint 129, festő és mázoló szakmunkás 154 volt, 125 van, és így sorolhatnám a többi szakmát is, amelyre igen nagy szükség lenne a házgyári termékekből összeszerelt lakások befejező munkáinál. PROGRAMVEZERLÉSSEI Stimmel, elfogadjuk, hogy sokan otthagyták a vállalatot, de mégsem hagyhatjuk szó nélkül: a DÉLÉP feladata, hogy rendezze sorait. — Nem tétlenkedünk —, mondja az igazgató —, tanfolyamokat szerveztünk, hogy segédmunkásokból szakmunkásokat neveljünk. A belső létszámból 33 embert írattunk be átképzésre. Bízunk abban, hogy 1973 őszere megszaporodik a szakemberek száma, s munkájuk eredménye érezhető lesz ebben az évben. Megoldódott a lakások szerkezetének gyors, és korszerű felépítése, meg kell oldanunk a második vonal gyorsítását i6. — Hogyan? Mit terveznek? — Legalább három dolgot szeretnék megemlíteni: a szakképzést, a munka szervezését és a műszaki programozást. A szakmai átképző tanfolyamokról beszéltem, a munka szervezésében szalagszerű építési módozatot akarunk meghonosítani. s szervezetileg is így áll majd fel a csapat. A műszaki programozásnál segítségül hívtuk a gépi adatfeldolgozást, ebben segített az ÉGSZI, elkészült a komplex intézkedési terv. Elmondom a tapasztalataimat, hogy sok az utólagos javítgatás, gyenge a munkafegyelem. Az igazgató elismeri a tényeket. — Ez igaz, s jelenleg igen nagy az élőmunka ráfordítás minden építkezésnél. Az építők után megjelennek a javítók, s utánuk újabb javító csoport „a garanciális" vonul. Ez az állapot tarthatatlan. Vannak olyan munkák, amelyet háromszor tapogatnak át. Célunk az, hogy egyszer, de jól, és véglegesen készüljön el a munka. Ha valaki hibázott, menjen viszsza és javítsa ki, ne kelljen újabb munkacsoportokat szervezni, hogy egymás hibáit javítgassák. Szeretném, ha a munkahelyen is körülnézne, és beszéljen az építésvezetőkkel. a munkásokkal. Ebben maradtunk. Utam következő állomása a lakónegyed volt, a tarjáni városrész. Erről legközelebb. Gazdagh István *