Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

1972 sttaiísziiiStcsjci 63. évfolyam, 23. szám 1973. tanuár 2&, vasárnap Ára: 1 forint Aláirtak a vietnami Munkásszálló, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1972. évi terv teljesítésérőla népgazdaság fejlődéséről /I I ,'J B Y>S Cy . JOy VILÁG YROLETÁRIAI, CGYESÜL/ETEK! békemegállapodást Magyar vezetők üdvözlő táviratai Szombaton délelőtt 11 óra után került sor Párizsban, a Vietnam-konferencia színhe­lyén, a nemzetközi konfe­rencia központ nagy tanács­kozótermében, a világszerte várt eseményre, a vietnami háborút megszüntető és a békét helyreállító megálla­podásnak, valamint három •jegyzőkönyvének aláírására. A Kleber sugárúton, a nemzetközi konferencia köz­pont, a volt Majestic-szálló épületének környékén már kora délelőtt több mint ez­ren gyűltek össze, hogy a VDK és a DIFK zászlóit lo­bogtatva köszöntsék a békét, és újból kifejezésre juttas­sák a párizsiak szolidaritá­sát, a hős vietnami néppel. A konferencia épületének előcsarnokában Jean-Paul Angles, a francia Külügymi­nisztérium protokollfőnöke fogadta az érkező négy kül­ügyminisztert és kísérőiket, akik a színpompás egyenru­hájú francia köztársasági gárda kivont karddal tisz­telgő testőreinek sorfala kö­zött vonultak az aláírás színhelyére. A nagy tanács­teremben, ahol az elmúlt négy év alatt 174 ülést tar­tott a Vietnam-konferencia. <Az 1969. május 13-án a VDK és az Egyesült Álla­mok képviselői közö'tt meg-* ' kezdődött tanácskozások ugyancsak ebben az épület­ben, üe egy másik teremben zajlottak le.) A négy külügyminiszter — Nguyen Duy Trinh, a VDK. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK. William P. Bogers, áz Egyesült Államok és Tran Van Lam, a saigo­ni kormány külügyminiszte­re — a Vietnam-konferenci­án részt vett küldöttségek tagjaival együtt zöld posztó­val fedett hatalmas kerek asztal mellett foglalt helyet, egymással szemben a VDK és az Egyesült Államok, il­letve a DIFK és a saigoni kormány küldöttségei. Jelen voltak az ünnepé­lyes aktuson a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bi­zottságban képviselt orszá­gok nagykövetei is. Ök a nagy1 kerek asztal mellett két kisebb, téglalap alakú asztalnál foglaltak helyet: az egyik asztalnál a DIFK és az Egyesült Államok kül­döttségei között Mód Péter magyar és Askari tábornok, indonéz nagykövet, a másik asztalnál pedig — a VDK és a saigoni kormány kül­döttségei között — Emil Wojtaszek lengyel és Leo Cadioux kanadai nagykövet. A négy külügyminiszter 11 óra 6 perckor kezdte meg az aláírási aktust, amely csak­nem húsz percen át tartott. A külügyminisztereknek ösz­szesen 32 ízben kellett alá­írniok nevüket: a megálla­podás és a három jegyző­könyv két-két — angol és vietnami — nyelven, és 4—4 példányban készült okmá­nyaikra került oda névalá­írásuk. Az okmányokat tartalma­zó, vörös, kék, zöld és bar­na színű mappák az óramu­tató járásával ellenkező irányban „járták körül" a hatalmas kerek asztalt. Az ünnepélyes csendet csak időnként szakította meg a tv-kamerák berregése. A délelőtt aláírt három jegyzőkönyv közül az egyik a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság működé­sének részletes szabályzatát tartalmazza, a másik a ve­gyes katonai bizottságok te­vékenységét szabályozó elő­írásokat, a harmadik pedig a katonai és a polgári fog­lyok szabsMonbocsátására vonatkozik. Nguyen Duy Trinh, a VDK külügyminisztere és William P. Rogers amerikai külügy­miniszter szombaton dél­után 15 óra 45 perckor ér­kezett meg a Vietnam-kon­ferencián részt vett VDK-. illetve amerikai delegáció kíséretében a nemzetközi konferenciaközpont nagy ta­nácstermébe, hogy a VDK, illetve az Egyesült Államok kormánya nevében aláírja a vietnami háborút megszünte­tő és a békét helyreállító megállapodást és azzal kap­csolatban négy jegyzőköny­vet. A délelőtt aláírt jegyző­könyveken kívül ez alkalom­mal a VDK kikötőit elzáró amerikai aknazár eltávolítá­sáról intézkedő jegyzőköny­vet is aláírták. A délután aláírt megálla­podás szövege azonos a dél­előtt aláírt megállapodás szövegével, csak a bevezetés­ben van különbség: a dél­előtt a négy küldöttség által aláírt megállapodás beveze­tése az aláírókat csupán a „párizsi Vietnam-konferen­cián részt vett felek"-ként líti, míg a délután aláirt megállapodás bevezetése így hangzik: „a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradal­mi kormányával egyetértés­ben, az Egyesült Államok kormánya pedig a Vietnami Köztársaság kormányával egyetértésben, megállapodtak a következő intézkedésekben, s kötelezik magukat azok tiszteletbentartására és vég­rehajtására". Az aláírási aktus, amely­nél ez alkalommal is jelen volt a magyar, a lengyel, a kanadai és az indonéz nagy­követ, mintegy negyedórát tartott, s beszédek ez alka­lommal sem hangzottak el. Az aláírás után a külügy­miniszterek és a küldöttsé­gek tagjai most is — akár­csak délelőtt — egy szom­szédos terembe vonultak át, majd rövid együttlét után elhagyták a nemzetközi kon­ferencia központi épületét A Vietnami békemegálla­podás aláírása alkalmából a magyar vezetők üdvözlő táv­iratokat küldtek a VDK és a Dél-vietnami Köztársaság vezetőinek. A táviratokat és a békemegállapodással kap­csolatos egyéb híreket la­punk 2. oldalán ismertetjük. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya mélységes megelégedéssel és örömmel vet­te tudomásul, hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság, a Dél-Vietnami Köztár­saság, az Amerikai Egyesült Államok és a Vietnami Köztársaság kormányainak képviselői január 27-én Párizsban aláír­ták a megállapodást „a háború befejezésé­ről, és a béke helyreállításáról Vietnam­ban". A magyar kormány kiemelkedő je­lentőséget tulajdonít a megállapodás alá­írásának, amely a hazája függetlenségéért és egyesítéséért harcoló hős vietnami nép nagy történelmi eredménye, s véget vet a második világháborút követő korszak leg­hosszabb és legpusztítóbb háborújának, a Vietnam belügyeibe való idegen beavatko­zásnak. A Magyar Népköztársaság kormánya at­tól az óhajtól vezéreltetve, hogy ily mó­don is hozzájáruljon a vietnami béke és az általános nemzetközi enyhülés ügyéhez, az érdekelt felek felkérésére vállalta azt a megtisztelő feladatot, hogy részt vesz a megállapodás végrehajtásának ellenőrzé­sére életre hívott nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság munkájában. A Magyar Népköztársaság kormánya is­mételten leszögezi: a testvéri szolidaritás mély érzéseitől vezettetve hazánk népe erejéhez és lehetőségeihez mérten elő fogja segíteni az elszenvedett háborús se­bek mielőbbi begyógyítását, és hozzá kí­ván járulni az egész vietnami nép érde­keinek megfelelő békéhez. Az 1972. évi terv fő célki­tűzése a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítása volt. Ezért a terv azt írta elő; hogy a nemzeti jövede­lem 5—6 százalékos növelé­se mellett a fogyasztás 5 százalékkal emelkedjék, a felhalmozás (a beruházások és a készletfelhalmozás együttes összege) pedig az előző évi szinten maradjon. A külkereskedelemben a ki­vitelt a behozatalnál lénye­gesen gyorsabban kellett nö7 vélni. 1972-ben a nemzeti jöve­delem a tervezett ütemben emelkedett. A lakosság fo­gyasztásának a növekedése a tervezettnél lassúbb volt. A felhalmozás, főleg a mérsé­keltebb készletnövekedés miatt, kisebb volt az elő­irányzatnál. Mindezek követ-; keztében a nemzeti jövede­lemből a fogyasztás aránya a tervezett 72 százalékról 74 százalékra emelkedett, a fel­halmozás pedig 28 százalék­ról 26 százalékra csökkent. A külkereskedelmi forgalomban kiviteli többletet értünk el. A KSH jelentés kimutatja, hogy 1971 százalékában a népgazdasági terv teljesíté­sének részletei a következők: nemzeti jövedelem: 105 — ipari bruttó termelés: 105,6 — építőipari bruttó terme­lés 101 — mezőgazdasági bruttó termelés 104 —a la­kosság reáljövedelme: 103.5 — a lakosság fogyasztása: 103,5 — a kiskereskedelmi forgalom: 103 — beruházás: 98 — behozatal (folyó ára­kon): 97 — kivitel (folyó árakon): 121 százalék. A szocialista ipar bruttó termelési értéke 5,6 száza­lékkal volt több, mint 1971­ben. Az állami ipar terme­lése a tervezett ütemben, a szövetkezeti iparé valami­vel mérsékeltebben fejlődött. A szocialista ipar a terme­lésnövekedést a tervezettnél kisebb létszámmal érte el. Az iparban dolgozók száma 0,8 százalékkal kevesebb, ezen belül a munkások szá­ma csaknem annyi volt, mint 1971-ben. A munka termelékenysége 6,5 száza­lékkal emelkedett. A legtöbb ipari ágazat termelése a tervezett ütem­ben, illetve annál gyorsab­ban fejlődött. Kevesebbet termelt az előirányzottnál a bányászat, a kohászat és az építőanyag-ipar. A termelésben, a felhasz­nálásban — a központi fej­lesztési programoknak meg­felelően — nőtt a korsze­rűbb energiahordozók, az alumíniumipari termékek, a (Folytatás a 2. oldalanj Acs 6. Sándor felvételét Az új irodaházat december végére szeretnék szerelőcsarnok Az 5 ezer négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok lokzatán az utolsó simításokat végzik A Dorozsmai út mellett, bent a szántóföldeken — mint azt már korábban is megírtuk — központi telepet épiti az ALÉP. Munkásszálló és szerelőcsarnok falai ma­gasodnak itt, a város iparövezetében. A tervek szerint még a nyáron be kell fejezni a beruházást. A vállalat adminisztratív dolgozói is új otthont kapnak. A Petőfi Sándor sugárúton — az Ady téri egyetem előtt — készül a négyszintes irodaházuk. A munkásszállóban 25(1 dolgozó kap szállást •• •• - . , <11

Next

/
Thumbnails
Contents