Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

4 SZOMBAT, 1973, JANUÁR TL Vasas művezetők tanácskozásai Wanapság az ipari terme- lékát a dolgozók egyéni prob- nek érdekében a művezetők lés intenzív fejlesztésének, a lémáira fordítják a müveze- részére szakmai, politikai, gazdaságosabb termelésnek tők. Az arányokból is lát- valamint korszerű vezetésegyik fő követelménye a ható, hogy a legkevesebb idő elméleti ismeretek továbbgyúrak, az üzemek, a műhe- a munkások szakmai neveié- képző tanfolyamokat indítotlyek vezetésenek javítása, az sére, a jobb munkaerkölcs, tak a FÉG makói gyáregyirán.vítás színvonalának a munkához való szocialista ségében, a BMG makói gyáemelése. Az MSZMP KB és viszony kialakítására jut, rában, a Kontakta Alkata kormány üzem- és munka- holott az egyik legfontosabb részgyár szentesi gyáregyszervezésről szóló határozatának végrehajtása ls szükségessé teszi a művezetői feladatuk lenne. A gazdasági vezetők, munka fejlesztését. Ezt acélt "f^tL^t tűztük magunk elé, amikora nagy flcyelmet múlt év második felében a rsiat Vas- Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Elnöksége, a KGM, NIM közös irányelve alapján megyénkben is megszerveztük a művezetői tanácskozásokat fordítottak az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a vezetés színvona'ának emelésére, a művezetők irányító munkájának segítésére. ségében, a Szegedi Kábelgyárban. A szocialista munkaverseny szervezésében, irányításában és szélesebb körű kibontakoztatásában az előző időszakban eredményesen működtek közre a művezetők. A versenyvállalások teljesítésének komnlex segítése azonban helyenként nem volt megfelelő. A poliA FÉG makói gyáre<i"-égéb?H az 1972', ^zdaság- tiicai tömegoktatásban* rós'zt A tanáraként- P®""*81 intézkedések nyo- vev6k számót az általános A tanácskozások beszámo- mán javult a munka haté- :.ko)a eIvé„T^ének „or2al. Jói és a hozzászólások jól konysága, az ösztönzőbb érérzékeltették a közvetlen ter- dekeltséS forma bevezetésé- ÍT ^f i, ^ , J meló, és kiszolgáló műhe- ^l jefentő£™erS^ a^^mal^T Iveket irányító művezetők művezetók keresete. A Kon- a ? ™ helyzetét, a gazdálkodasban takta Alkatrészgyár szentesi A part KÍ>zPonti Bizottsábetöltött szerepet, felelőssé- gyáregysegeben 1972-ben be- ^ n™H év novemberi algét, helytállását, valamint betett új termelésirányftá- lefoglalásában kiemelten azokat a gondokat, amelyek Sj rendszer a mennyiségi és a hatékonyabb munkavég- minőségi fejlődest ewaránt zést gátoljak. segítette. A gazdálkodás vaA megyében közel 150 a lamennyi területén érezhető vasas művezetők száma. Volt ennek hatása, bérpoliTöbbségük rendelkezik azok- tikai vonatkozásban jelentékai a vezetői tulajdonságok- kenyen érintette a művezekal, amelyek a kitűzött fel- tőket is. adatok teljesítéséhez szüksé- . . gesek. Mint a termelés gya- A METRIPOND Mérlegfoflalkozott az él etjzín vonal-politikai intézkedések között az állami ipar munkásainak és művezetőinek — 1973. március l-től — átlagosan 8 százaiékos béremelésével. A művezetők valamennyien na<»y megelégedéssel és bizalommal fogadták a központi bérintézkekorlati irányítói összekötő gyárban > ugyancsak nagy je- dés bejelentését kapcsot képeznek a gazdasági vezetők és a dolgozók között — mind műszaki, mind gazdasági értelemben Ezen túl jelentős politikai tényezők is. Fontos szerepet töltenek be a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában, a tervek teljesítésében, hisz tevékenységüktől nagymértékben függ a termékek önköltségének, minősécéhek alakulása, a termelékenység növekedése, a belső tartalékok hasznosítása. Az SZMT elnöksége a legutóbbi ülésén a tahácskozások tapasztalatainak értékelése alam'án megtárgyalta a művezetők helyzetét, tevékenységük eredményességét. lentőségű szervezési Intézkedés bevezetése van folyamatban, amely az üzem- és munkaszervezés fejlesztése mellett a művezetők tevékenységét ls hivatott segíteni. A művezetők között a nők Munkájukat sikeresnek éraránya iparági megyei át- tékelte, és nagyrabecsülését lagban csak 1,3 százalék, fejezte ki. Ezzel szemben kedvező, A tanácskozások alkalmahogy a fiatalok aránya külö- sak voltak e fontos dolgozói nősen az elmúlt évben fejlő- réteg helyzetének értékelédést' mutat sére> tekintélyük növelésére, A képzettségük, szakmai- munkájuk elismerésére, lési eredmények, munkasike- és politikai felkészültségük problémáik megvilágítására rek is meggyőzően tükrözik szempontjából általában ki- és tisztázására, a művezetők tevékenységé- elégft6 Több hel azon_ A jövő hónapban kerül sor ^fontössagat^ hasznom ^ ^ ^ ^ _ ^ iparagunkban - a vállalati azonban helyenkent negatív zel egyharmad — csak az ál- tanácskozásokon elhangzott jelenségek is tapasztalhatók, talános iskolai végzettséggel, véleményeket, javaslatokat, A vállalatok saját működési- ^^ ezze] gem rendelkező tapasztalatokat összegező. szervezeti szabiUyzataikban mk_,mká, keoeaíté«ű mű- felhasználó - az I. Orezájól megfogalmazták a müve- 8zalirnunKas Kepesutsu mu zetók kötelezettségét és vezetők száma. A gépipari Sos Művezető. Tanácskozás gait, figyelembe vették a termékek gyártási eljárásai- megtartására, amely ele a nak bonyolultsága, a fejlőmagasabb Az 1972-ben elért termeségeiröl szóló kormányrendé- . , letet. A feladatok végrehaj- dés üteme mind tásához szükséges feltétele- követelményeket .támaszt, a ket azonban gyakran csak művezetőkkel szemben, sürreszben, vagy hiányosan biz- geti továbbképzésüket. tosítják számukra. Ide sorolhatók a Személyi, szervezeti, gazdálkodási, technikai és termelés-irányítási feltételek biztosításával kapcsolatos problémák. A fluktuáció következtében a szakmai összetétel minőségileg kedvezőtlenül alakult A szervezeti feltételekhez tartozik, hogy a vállalati információ a művezetők részére nem kielégítő. A művezető kötöttségeit általában az okozza, hogy sokszor nem a lehetőségeket, hanem a szükségletet veszik figye'embe a munkafeladatok kitűzésénél. Ez fokozza a művezetők megterhelését, rontja a végrehajtás ütemességét, szaporítja a túlórákat. Ehhez több helyen hozzájárul a meglevő géppark műszaki állapota, a munkaeszközök mtnősíge. A munkavégzést befolyásoló tényezőkhöz tartoznak még az anyagei'átás nehézségei. A programszerűség h'ánva. és a hn'"pr,'rént elforduló hatoskörön kívül. beavs/'-e-Ssok ugyancsak ide sorn'hatók. Az iparági reprezentatív felérések adatai szerint naoi munka' dejük 50—00 srózn'ékát a közvetlen feladatokra. ?0 százaiékát megbeszélésekre. értekezletekre, jo—20 s'áre1 svát egyéb ügyintézésekre es 5—10 száza-. Az elmúlt év során enmegyéből delegáltakon kívül valamennyien érdeklődéssel, várakozással tekintünk. Szúcs Gyula, • vasas szakszervezet területi szervezője Mikor készül el ? A kérdés: mikor készül el nyát, hozzájárult az építke- A tavaly életbe lépett laegy-egy beruházás — szoro- zések hatékonyságának, ter- tézkedéssorozat voltaképpen san felzárkózott napjaink melékenységének emelkedé- út a beruházási gondok foolyan gazdálkodási alapkér- séhez. Ami pedig 1973-at il- kozatos megoldásához, a hadései mellé, mint a mennyi- leti: a tavaly bevezetett kor- tékonyabb beruházáspolitika látozások továbbra is ér- kialakításához. Igazi, tartós be kerül, vagy a milyen minőségű. Ezzel pedig máris napjaink gazdálkodási gondjainak közepéhez érkeztünk, mert a beruházások' esetében a pénznek és.az időnek ez a szoros elvi kölcsönhatása, mind ismétlődőbb gyakorlati kettéválása okoz feszültségeket, hátrányokat Tekintsük át napjaink beruházási helyzetképét. A közvetlen előzményekről célszerű annyit megjegyeznünk, hogy a gondok korántsem újkeletűek; a beruházások viszonylag lassú kivitelezése, az eszközök szétaprózódása — ami évről évre sok új beruházás megkezdéséből, s ezért a befejezések elhúzódásából származik —, rendre-sorra olyan hibák, amelyekkel már sok éve újra és újra szembekerülünk. 1971-től ezek a gondok valamelyest felerősödtek; a beruházási ütem a tervezettnél jobban gyorsult, mivel a központi döntésekre alapozott beruházások mellett a vállalatok-szövetkezetek is az előirányzottnál több új beruházást kezdtek meg, ami önmagában még nem okozott volna bajt, ha közben a felhalmozásra-beruh ázásra fordított eszközök gyorsan, hatékonyan visszatérültek volna, az új létesítmények tervszerű üzembehelyezésével. Nyilvánvaló azonban, hogy a tervezettnél több beruházás — miközben fokozta az építőiparra nehezedő keresleti nyomást —, ném valósulhatott meg a tervezett ütemben. Ellenkezőleg: nőtt a beruházások befejezetlen állománya, ez jelentős összegeket kötött le. 1972-ben határozott intézkedések vetettek gátat ennek a folyamatnak. Nem a beruházásokra fordított öszszegek csökkentek, csupán a növekedés ütemét mérsékelték ezek az intézkedések, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy az eiőnyös hatások széleskörűen kibontakozzanak. Az intézkedéssorozat átmenetileg korlátozta az irodaás üdülőépítkezéseket. Másrészt, az eszközök határozottabb koncentrálásával gyorsították a központi döntési körbe tartozó egyedi nagyberuházások kivitelezését. Az esztendő végén döntött úgy a kormány, hogy az építőipari árak emelkedését határozottan visszaszorítják, ami a beruházások tervszerűtlen költségnövekedését korlátozhatja. Mindez már 1972-ben javította az építőipar kereslet-kínálat arávényben maradnak. Nincs szó természetesen ezúttal sem a beruházások összegének csökkentéséről, csupán a növekedés korlátozódik, erre mutat az éves tervnek az az előirányzata, hogy a beruházási összeg 113 milliárd forint, három százalékkal több, mint 1972-ben. megoldást az hozhat, ha a beruházásokra költött forintok a jelenleginél sokkal gyorsabban térülnek meg, ha minden beruházás tervszerűen és hatékonyan valósul meg. Tábori András OSZLOPOK A napokban egy távoli városból érkezett Szeged-barát vendégemet sétáltattam meg városunk utcáin. A Szeged-barát meghatározás tudatosan futott ki a golyóstollamból, ugyanis az illető nemcsak látogatója, tisztelője Szegednek, hanem szívvel-lélekkel töltekezett bakicsit szégyenkezve. —r Fenyőoszlop. — Szent Kleofás! — mondta. — Ez három évvel ezelőtt is itt volt már, akkor mérgemben megszámoltam, ha jól emlékszem, húsz fenyőoszlop tartja itt ezt az alumínium tetőszerkezetetNem tudtam hirtelenében rátja, otthon, a hegyes-erdős felelni, visszapergettem mavárosában, baráti körben, és nagyobb hallgatóság előtt is mindig igaz, baráti szeretettel, mondhatnám lokálpatrióta hevülettel beszél Szegedről. Legutóbb — nagy lekötöttsége miatt — három eszgamban az időt: az illető tényleg három évvel ezelőtt járt itt utoljára, ezek az oszlopok tényleg itt álltak már szégyenszemre a nagy áruház körül. Eszembe jutott az is, hogy a tetőszerkezet megroppanásával abban az időtendövel ezelőtt járt nálunk, ben a sajtó ls foglalkozott, nagyon érdekelte, mi történt megállapították, hogy valaazóta, kíváncsi volt az új lakónegyedekre, a város belsejében épült változásokra, mindenre, ami az 6 szemémi tervezési vagy kivitelezési hiba történt, a tetőt feL dúcolták. Na de most mit mondjak ben egy város fejlődésvona- ennek a távoli Szeged-barátlán, a fölfelé vezető íven nak, mért csúfoskodnak itt tapasztalható. Tetszett neki az Oskola utca új torkolata, a vöröstéglás házóriással; a Bajcsy-Zsilinszky utca új esztendők óta' a város szívében, egyik legforgalmasabb útvonalunkon ezek, a szembétűnően provizóriumépülete; nagy érdeklődéssel nak számító fenyőgerendák? szemlélgette Tarján szépen alakuló városképét, s külön megdicsérte a Székely sort, Makogtam valamit, hogy meglesz majd a végső, sta« tikailag és esztétikailag kiezt ő még legutóbb keskeny, elégítő megoldás, lehet, hogy sáros dűlőútfélének látta. Persze körbejártuk a Dóm téri galériát is, örült az új szobroknak, aztán elindulnem is kell már három évig várni erre. de ő csak csóválta a fejét — Nem vagyok járatlan tunk sétálni a körúton, a ebben a szakmában — város szíve felé. Útközben mondta. — A műegyetemen dagadt a mellem, annyi di- építészmérnöki diplomát cséretet fogalmazott meg a kaptam valamikor, de most város fejlődéséről, külön nem a szakember, hanem az előadást tartott arról — töb- egyszerű esztétikai és egyéb bek között —, miért tartja igényekkel beoltott Szea Széchenyi teret az ország ged-barát véleményét fejtem egyik legszebb, legharmo- ki; ha már ennyi ideig szénikusabb terének. gyenkeznek itt ezek a fenyóA Tisza áruház elé érve gerendák, legalább a véglemegtorpant gesség látszatát keltő borí— Hát ez ml! — bámult tást rakhatnának rájuk, rám, mint aki a sok dicsé- mert így rettenetesen kiábret után valami rosszat is rándító. kénytelen közölni velem. Ebben egyetértettünk. — Oszlop — feleltem Ormos Gtró BERCZEL! A. KXROLY 177. De akik mozogni tudtak, mégis elkövettek mindent, hogy megmeneküljenek, előbb loholtak az ár elől, aztán gázollak, majd úsztak benne, míg valamelyik kőépület lépcsőházában, vagy a szárazon maradt Oskola utcában nem húzták meg magukat De voltak sokan, akiket öregség vagy betegség agyhoz kötött, s ezek siránkozva, tehetetlenül várták a végzetes pillanatot, mikor a tető rájuk szakad. A Kocsonyás utcában egy halott feküdt ravatalon, gyertyák és koszorúk között, s egy öreg néni virrasztott mellette, mert az illető az ura volt. Hangosan imádkozott, mindig csak ugyanazt, remélve, hogy ta'án jön értük valaki, de csak a szél könyörült .jieg rajta, egy hirtelen rohammal összeroppan ' ot ta a ház átázott falait, s a hitvány kis épü'et virras'tos'ul, halottasról percek alatt elmerült a vízben Egy óra múlva már csak ez üres konorsó lebegett az ár színén, a halott kifordult belőle Nagy Sándor, a S-e'edi Híradó szerkesztője, már nem írhatott egyebet, mint egy gi'á z':eretes' hírt, mert a Klauzál téri nyomdába is behatolt a víz, a nyomdászok elmenekültek, s 3 maga nyomta ki e pár sort: „Kongj, városháza öregharangja! Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosának végórája elérkezett." Folytak a könnyei, míg ezeket leírta és kinycm.ai.ta. A vaksötét miatt nem indulhatott meg a mentés amúgy is vészé'yes munkája, mert ha a dereglyék megteltek, még többen okartalk belekapaszkodni, s lapáttal, csáklvávr.1 kellett távol tartani őket. néha elég durván, hogy a többiek életét ne kockázassák. De mindez fáklyafény mellett történt, s nem lehetett eligazodni, hogy valóban ki szorul rá a mentésre a legsürgő~ebben. Mert akadtak a legnyomorultsbbak között i6 kevélyen bátrak, akik nem tolakodtak, nem tülekedtek, s megadással vártak sorukra Ezek gyakran rajtavesztettek, mert mire mégis felvehették volna őket a csónakba, már elmerültek. De megtévesztőén sok volt a visítozó és gyáva, aki a rémület görcsében senkivel sem törődve akart életben maradni, s ezek sok zavart, sőt, halálos veszedelmet ls okoztak. Néhányan a lámpakarókra kapaszkodva várták a segítséget, de elfáradtak, s mire odaértek a mentők, már csak holttestük himbálózott a vízen. Dermedt karja'kat alig tudták lefejteni a lámpa vasról. A Vargák utcájában már éppen kimentették volna az egész családot, mikor a ház reccsent egyet, és mindenkit maga ala temetett. Egy anya az utolsó percben még kidobta gyermekét az ablakon, de egy elzuhanó gerenda oly szerencsétlenül esett, hogy letépte a gyerek fejét. Volt, aki boldogan szállt be a csónakba, subába burkolt gyerekével, s csak később vette észre, hogy már nem éL A legrosszabbul a Makkos-erdő fáin kuporgó munkások jártak, mert rajuk csak napok múlva került sor, s addigra a legtöbbjük elpusztult. A hold fénye, ha Itt-ott át tudott szivárogni a rohanó felhők között, hígan és halványan, csak pillanatokra és kísértetiesen világította meg ezt a feldúlt tájat. De ez a fény is inkább lila fátyol, volt, halotti lepel, mely foszladozva simult rá á meg emm'sült város maradékára. Ám ha a hold nem is, a tűz egyre több helyen lángolt föl ördögi vörös nyelvével, s néhány házsort a pokol rőt bugyrává változtatott. Mert a gvufag-á:on kívül már égett a Piek-ház is. a Korona u'cában, melyben pálinkát főztek, s attól féltek, hogy a szesz a pincében felrobban, s a láng átterjed a szomszédos fűnzerüzletb°n felhalmozott lőporra is. Nem messze tőle. a zsidótemplom mellett, egy péküzlet is lobogott már. s a Nagv Péter utcában egv ház padlás" lángolt szikrázva, mert tele volt bútorokkal, tollal, ágyneművei. A Szentháromság utcában egy gyógyszertár dőlt össze, s a sok kiborult, kiömlő orvosság megmérgezte a vizet. R-ggelre itt kacsák, libák libegtek döglö'ten, de kutyák is, mert az úszó deszkákról, melyeken meghúzták magukat, belelefetyeltak a gyanús színű folyadékba. S a lad'kosok rr.ár kezdték megfigyelni, hogy a házak milyen félr-tamerhetetlen zajjal rogynak bele a hullámo'-ba. Először csak valami gyenge, sajátos reccsen tat lehet hallani, mintha valami megh-s"dt volna, aztán hosszan tartó csobogást, mire nagy porfelhői csap föl, s gyorsan el-szlik. (Folytatjuk.)