Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

Húsüzem Üj húsüzemmel gyarapodott a szegedi Üj Élet Terme­lőszövetkezet. A tisztes épület két, élesen elkülönülő részre oszlik, egyik telében csirkét, a masikban sertést dolgoznak föl. Mindkettőben közös vonás, hogy korszerű fölszereléssel látták el, lehetőséget adva a gyors és pon­tos munkára, és törekedve az új üzemre rendeltetésé­nél fogva kötelező egészségügyi követelmények betartá­sára. A baromfifeldolgozó és a sertésvágóhíd egyaránt „saját" nyersanyaggal dolgotok, a téesz állattenyésztő telepeinek évi állományát dolgozza föl, beleértve termé­szetesen a szövetkezettel egyre szorosabban összefüggő háztáji gazdások állatait is. Élő állat helyett csomagolt terméket, friss húst száHitanak ezután piacra. Tisztított baromfiból 1400 a napi „fejadag", sertésből negyvenöt. A csirkehús értékesítésére most kötnek szerződéseket az élelmiszerboltokkal, a sertéshús egy részét a piactéri új pavilonban árulják majd. A teljes üzem Szeged jobb el­látásához járul tehát hozzá. Első képünk: Évente 300 ezer frissen vágott, tisztított baromfit szállítanak a boltokba. — Második felvételünkön: Gyors kezek dolgozzák föl a közös gazdaság hizlaldáiban és a ház|téjiban neveit sertéseket 63. évfolyam, 22. szám 1973. lanuár 27., szombat Ára: 80 fillér Magyar küldöttség utazott Vietnamba Ünnepélyes búcsúztatás a Ferihegyi repülőtéren A vietnami háború befeje­zéséről és a béke helyreállí­tásáról szóló megállapodás alapján működő nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság magyar tagozata; nép­hadseregünk egységeinek csoportjai — Esztergályos Ferenc rendkívüli és megha­talmazott nagykövet vezeté­sével — péntek este Buda­pestről útnak indult Saigon­ba. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren — számos hoz­zátartozó jelenlétében — ünnepélyesen búcsúztatták. Ott volt a búcsúztatásnál Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, Honvédelmi Minisztérium és Jáno6 külügyminiszter, to­vábbá a Magyar Néphadse­reg tábornoki és parancsno­ki karának több tagja, • Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatár­sa. Ugyancsak megjelent a repülőtéren Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete és Huynh Van Than, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője A indulás előtt Fehér La­jos mondott beszédet. Egyebek közt utalt arra, hogy a vietnami béke hely­reállításáról szóló megálla­podás létrejöttével hosszú, kegyetlenül véres és áldoza­tos küzdelem ért véget. En­nek legnagyobb terhét a vietnami nép viselte, amely kivívta az egész világ tisz­teletét, megbecsülését A Vietnami Demokratikus Köz­társaság népének szilárdsága és a dél-vietnami hazafiak kitartó, igazságos honvédő harca meghozta a várva várt békét A továbbiakban a kor­mány elnökhelyettese rá­mutatott, hogy a kapitalista világ vezető tőkés nagyha­talma nem tudta térdre kényszeríteni a szabadság­szerető vietnami népet A hosszú háború ideje alatt lé­nyegesen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok. A szocializmus, a béke és a demokrácia térhódítása kö­vetkeztében Vietnam maga mögött érezhette a proletár nemzetköziség legyőzhetet­len erejét, a béke és a szo­cializmus világot átfogó tá­borának erőfölényét, s az egész haladó világ rokon­szenvét. A szocialista orszá­gok önzetlenül segítették a nagy - küzdelmet, erkölcsi, politikai, diplomáciai téten nyújtott támogatásuk, gaz­dasági és katonai segítségük döntő részese a történelmi jelentőségű győzelemnek. Fehér Lajos hangsúlyozta, hogy a magyar nép a harc első pillanatától vietnami testvérei mellett állt és álL Katonai és gazdasági, továb­bá politikai, diplomáciai té­ren és a százezreket mozgó­sító szolidaritási akciókkal segített abb^n, hogy mielőbb elhallgassanak a fegyverek az amerikai agresszorok ál­tal feldúlt Vietnam földjén. Az együttműködési megálla­podás alapján továbbra is támogatjuk a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot a háborús károk helyreállitá­Á textiliparban: Korkedvezmény a munkásnőknek sában, az ország újjáépítésé­ben, az egységes, független demokratikus Vietnamért folytatott küzdelmében. A támogatás másik lénye­ges formája, hogy a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bizottság tagjaként részt ve­szünk a háború befejezésé­ről és a vietnami béke hely­reállításáról szóló megálla­podás végrehajtásában. Ez­zel összefüggésben a kor­mány elnökhelyettese ki­emelte, hogy a nemzetközi bizottságban nagy és felelős­ségteljes munka vár hazánk képviselőire is, akiknek tá­vol a hazától, szeretteiktől, egy háború sújtotta ország­ban kell dolgozniok, s be­csülettel teljesíteniök köte-1 lességüket, hiszen olyan posztokon állnak őrt, ame­lyeken a hazai és a nem­zetközi közvélemény figye­lemmel kíséri minden csele­kedetüket. ' ' » ' Beszéde befejező részében Fehér Lajos hangoztatta, hogy a delegációt az igaz ügy sikere felett érzett öröm és elégedettség kíséri a szép küldetésre. Emlékeztetett ar­ra, hogy a Lengyel Népköz­társaságból odaérkezőkkel együtt két szocialista ország képviselői tevékenykednek majd a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottságban. Kifejezte kívánságát, hogy a nagyszerű küldetés járjon teljes sikerrel. A Magyar Népköztársaság kormánya, a hozzátartozók, egész népünk nevében sok sikert, eredmé­nyes munkát kívánt a dele­gációnak és azt, hogy kép­viseljék méltóképpen a szo­cialista hazánkat. (MTI) Az 1973. január 1-én élet­be lépett nyugdíj-korked­vezmény a textilipari előfo­nó- és fonónőkre, illetve szö­vőnőkre is vonatkozik. A rendelet szerint az említett munkahelyeken eltöltött nyolcévi munka után két év, majd minden további négy év után egy-egy év korked­vezmény illeti meg a dolgo­zó nőket. A korkedvezmény bevezetése — a szakszerve­zet becslése szerint — a tex­tiliparban az idén előrelát­hatóan mintegy háromezer nőt érint, s hatmillió forint többletköltséget ró a nép­gazdaságra. Azoknak az elő­fonó", fonó- és szövőnőknek, akiknek egészségi állapota lehetővé teszi hogy tovább dolgozzanak — és kívánnak is tovább dolgozni — az ösztönző nyugdíjrendelet a korkedvezmény figyelembe­vételével elért éveiktől szá­mít. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetében elmond­ták: a szakszervezet központi vezetőségének az az állás­pontja, hogy a jövőben nem a nyugdíjkorhatár további csökkentését kell szorgal­mazni, hanem azt, hogy a rohamos műszaki fejlődést kövesse a munkakörülmé­nyek korszerűsítése; a nehéz fizikai munka megkönnyíté­se. Ahol ez a fejlődés nem történik meg, ott tovább is könnyítésre lesz szükség. A szakszervezet központi veze­tősége egyúttal felhívta a gazdasági és a szakszerve­zeti vezetők figyelmét: idő­ben készüljenek fel a kor­kedvezményes nyugdíj be­vezetésére. Ülésezeit az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és hatá­rozattá emelte a bírák fe­gyelmi szabályzatát; dr. Ste­fan M. Lászlót legfelsőbb bí­rósági bíróvá választotta, továbbá döntött egyes sze­mélyek bíróvá választásáróL Megvitatta az igazságügy ­miniszternek a kegyelmi ügyek intézésének 1972. évi tapasztalatairól, és a belügy­miniszternek az állampol­gársági törvény elmúlt évi végrehajtásáról szóló jelen­tését. Az Elnöki Tanács a mi­niszterek jelentését tudomá­sul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött, és egyéb, folyamat­ban levő kérdésekben hatá­rozott. Együtt­működés Pénteken az Akadémia tu­dósklubjában Köpeczi Béla, az MTA főtitkára és G. K. Szkrjabin, a Szovjetunió Tu­dományos Ákadémiájánák megbízott főtitkára ünnepé­lyes külsőségek között írta alá a két intézmény közötti tudományos együttműködés 1973—75 közötti időszakra szóló egyezményét. Az aláírt okmányban mindkét tó megelégedéssel állapítja meg, hogy a termé­szettudományok, s a társa­dalomtudományok területén sikeresen fejlődtek a kap­csolatok, az Akadémiák 1971—72-es tudományos ter­vüket teljesítették. A kül­döttségek megvitatták az akadémiák 1973—75. évi tu­dományos együttműködésé­nek szervezeti, tartalmi és formai kérdéseit, és számos kérdésben állapodtak meg. A tudományos együttmű­ködés elmélyítése céljából meghívják a másik fél tu­dósait, tudományos intéze­teikbe, hosszabb időtartamra munkavállalási jelleggel. Hagymaexport hat országba Négyezer vagon vörös- és fokhagymát vásárolt fel a Szövetkezetek Csongrád me­gyei Értékesítő Központja a gazdaságoktól, a háztáji ter­melőktől. A fűszernövény zömét a makói, a szegedi, a szentesi telepen csomagol­ják, dolgozzák fel, és indít­ják útjára. A felvásárlási csúcsidőszakban Zala és So­mogy megye is besegített az exportáru előkészítésébe, tá­rolásába. Az átvett termés túlnyomó részét már értéke­sítették. Az 1972-es esztendő termését hat országba: Ang­liába, a Német Szövétségi Köztársaságba, Franciaor­szágba, Olaszországba, Svéd­országba és Trinidadba to­vábbította a HUNGAROF­RUCT Vállalat. A makói tájkörzetben a művelés és a betakarítás fo­sok kézi erőt igénylő fél dro­gozásba. A korszerűsített termesztés révén felszaba­duló munkaerőre nagy szük­ség van a válogatásnál, osz­tályozásnál, csomagolásnál. A fűszernövény szállítási szezonja ugyanis korán, már júliusban kezdődik, az úgy­nevezett főzőhagyma szedé­sével. Keresettek a világpiacon a különböző szárítmányok: a vöröshagymából készült sze­let, por és morzsa. A MÉK saját telepei nem győzik a szárítást, ezért bérmunkában segítenek a konzervgyárak, a paprikafeldolgozó üzemek, a Herbária Gyógynövény Vállalat. Hazánkban a szá­rított hagymának nemigen van keletje, annál inkább külföldön, mert kezelése, tá­rolása az üzletekben, az ét­kozatos gépesítésével a ter- termi konyhákon vagy ha­melőszövetkezetek egyre jókon a legjobban megfelel jobban bekapcsolódnak a a mai követelményeknek. .jfl MO Gí?Wi '»' • •A*. VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents