Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-26 / 21. szám

PÉNTEK, 1913. JANUÁR 26. 3 fteljesítilc feladataikat Hunkásőregység gyűlése Szegeden A Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága törzsének személyi állománya tartotta meg tegnap délután ünnepi egységgyűlését Szegeden. Az 1972-es kiképzési év eredményeit értéikelő munkásőr-találkozót dr. Teiszl István megyei parancsnokhelyettes nyitotta meg. Köszöntötte Rózsa Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, a megyei tanács képviseletében megjelent Kovács Imre elnökhelyettest, a társíegyveres testületek parancsnokait, akik megtisztelték jelenlétükkel ezt a találkozót A következőkben Mákos István, a munkásőrség megyei • parancsnoka adott számot a törzs, valamint a megyei parancsnokság hatáskörébe tartozó megyei munkásőregységek 1972. évi munkájáról. Jelentette, hogy a meghatározott feladatokat mind a katonai jellegű kikcvzésben. mind pedig az állományépítő politikai nevelő munkában a munkásőregységek sikeresen teljesítették. Megfelelően tovább erősödött a parancsnoki állomány katonai, politikai vezetőkészsége, kiemelkedően fejlődött a személyi állomány kommunista munkásöntudaton alapuló harci szelleme is. A későbbiekben ezt a tényt emelte ki különösen Rózsa István, amidőn arról szólott többek között, hogy a munkásőrségben folyó hosszú múltra visszatekintő szocialista munkaverseny kiértékelése — a „Kiváló egység" és „Kiváló alegység" címek, valamint 'a „Kiváló muikásőr"-kitüntetések oda. ítélése mind nehezebbé válik. Hiszen sokszor még árnyalatnyi különbségeket is nagyon nehéz megállapítani valamely egység javára a végzett munkában. Jellemző, hogy a termelőmunkában és a munkásőri szolgálatban elért különösen kiemelkedő teljesítményekért 760 munkásőr kapott megyénkben kitüntetést, jutalmat 1972ben is. Ezen az egységgyűlésen is 16 munkásőrt részesítettek különféle kitüntetésben, elismerésben. Közülük tízen kapták meg a 10, illetve a 15 éves szolgálati érdemérmeket. Az egységgyűlés utolsó aktusaként a munkásőrök egyhangúan csatlakoztak a miskolci „Oprendek Sándor" munkásőregység országos felhívásához, hogy adjunk vért a hős vietnami nép sebesültjei számára. Ezzel is segítsük elő, hogy minél többen életben maradjanak azok közül, akik megérhették a fegyverek elhallgatásának napját. Kulturális delegáció utazott Bécsbe Dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésiével csütörtökön kulturális delegáció utazott Bécsbe, a Petőfi-emlékbizottság, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Magyar Rádió, valamint a Magyarok Világszövetsége szervezésében 25—26-án a bécsi Collegium Hungaricumban és 28-án Burgenlandban rendezendő Petőfiemlékünnepségekre. SZAMVETES % GYÁLARÉTEN Jeles ünnepe volt tegnap Gyálarétnek. A Komszomol Tsz tartotta tizenötödik eredményes zárszámadását. A nem olyan nagy közös gazdaság 1949-ben alakult a legszegenyebb emberekből, urasági cselédekből, nincstelenekből. Azóta évről évre küszködnek a földdel, időjárással és tisztességes hírű, jó termelőszövetkezetet teremtettek. Csorba Mihály elnök — aki az „alapítók" közé tartozik — zárszámadási beszámolójában értékelte a tavalyi évet, ami a gondok mellett szép eredménnyel zárult a Szeged melletti kis faluban. A kora tavaszi szárazság, a viharos erejű szelek, a kukorica vetésénél hátráltatták a munkát, a nyár pedig a termésátlagokat rontotta. Különösen a kalászosok betakarításánál igényelt segítséget a termelőszövetkezet, kapott is a mihálytelekil Üj Elet Tsz-től. A mérleg végeredményben kedvezően alakult A tervezett jövedelmet elérték, sőt a tegnapi napon a 10, 15 és 20 éve dolgozó téesztagoknak' jelvényt és pénzjutalmat adott a gazdaközösség Összesen 16 embernek. Tavaly összesen 864 holdon gazdálkodott a kollektíva. Különösen az asszonyok munkája dicsérendő, igyekezetükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a növénytermesztésből 3 millió forint árbevételhez jusson a gazdaság. A termésátlagok: kenderből 45 mázsa termett holdanként, búzából 15,5 mázsa, őszi árpából 21,3 mázsa. Mint az elnöki beszámoló is hangsúlyozta, sajnos, nem mindenben fényeskedett a vezetés. Ha a munkaszervezésen és az irányításon javítani tudtak volna, akkor az eredmények is jobban csillognának. Vöröshagymából 52 mázsás, pritaminpaprikából 32 mázsás holdanként! termésátlagot takaríthattak be, arai bizony bőEgyut1 és önállóan A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja ven hagy kívánnivalót maga vei együtt meghaladta a 10 után. millió forintot. Az állattenyésztés 2 millió A tegnapi zárszámadáson forinttal járult hozzá az el- eredményével ünnepelt a múlt évi árbevételhez. A ta- törzsgárda, az egész tagság gok háztáji gazdaságából 1 millió 300 ezer forint értékű sertést adott el a közös. A növénytermesztés és állattenyésztés mellett a gépi és fogatszállítás, valamint a homokbánya termelt pénzt a Komszomol Tsz-nek. A tagoknak munkadíjként 2 millió 530 ezer forintot fizettek ki, s az egy napra eső átlagjövedelem 107 forint. Emellett táppénzre 116 ezer forintot, különböző segélyekre 23 ezer forintot, földjáradékra pedig 60 ezer forintot fizetett a gazdaság. Jutott beruházásokra is, legtöbb pénzt, 280 ezer forintot a gépek kívánták, de mqg mindig kevés, hogy tökéletesen gépesített szövetkezetnek vallja magát a gyálaréti. Mintegy 200 holdon altalajlazítást végeztettek, amihez a saját erő 60 ezer forint volt. A Komszomol Tsz álló- és íorgóeszközvagyona a tavalyi gazdálkodás eredményéSz. L. I. H

a egy munkás tétlenül toporog a gépe mellett, vagy az állványokon, a félbe maradt falat nézve — annak nyilván egyéb oka van, nem az, hogy nincs kedve dolgozni. Nem véletlen, hogy az ilyen, kényszerű állásidők során mindjárt szóba kerül az is:' ennyivel meg ennyivel lesz kevesebb a keresetük, mert... Igen, ez a „mert" az érdekes. Az ok. S a népgazdaság bármelyik területén, akármelyik gyárban, vagy építkezésen firtatják is az okokat, mind egy dolog közé csomózódnak: a munka jobb megszervezéséről, a termelési feltételekről kellett volna idejekorán gondoskodni. Idejekorán? — köthet bele a szóba a jól tájékozott. Hisz 1973-at írunk már, a Központi Bizottság 1971. decemberi és a Minisztertanács tavaly év eleji határozatától évnyire vagyunk. A minisztériumok kiadták az irányelveket, a vállalatok szervezési programokat készítettek, seregnyi értekezletet tartottak, fejlesztettek, korszerűsítettek, átcsoportosítottak stb., stb. Hát akkor hogyan fordulhat elő ilyen toporgás a gép mellett? A szervezés sem valamiféle csodaszer, objektív okok még így is késleltethetik a termelőmunkát. Ez vonatkozik az olyan vállalatokra, ahol kezdettől átérezték a cselekvés fontosságát, s igyekezték, törekedtek, és ezt teszik ma is. Csakhogy nem mindenütt, és nem mindenki „kapcsolta be a rakétákat" a szervezési buzgóságban, hogy hamarabb célba érjen a kollektíva. Meg aztán voltak, akik inkább a tűzijátékban tetszelegtek: nagy fény, nagy füst, rengeteg megbeszélés, formalitás. Megkeresések, „majd utánanézünk a szakirodalomban" elhatározások, de vajmi kevés gyakorlati lendület, vajmi kevés megvalósító serénykedés. Az ilyenek is meg tudták nyugtatni magukat, környezetüket, azzal, hiszen nem lehet ripsz-ropsz, nem is ezt várja tőlünk a népgazdaság. Valóban, nem azt várja. De a túlságosan tempós nekikészülőd és t, az „ej, ráérünk arra még!" mentalitást sem. Határozott, következetes, lépcsőről lépcsőre fölhaladó munka- és üzemszervező tevékenységet vár a gyári és az országos közvélemény egyaránt. Tudatos ez a várakozás: a jobb. szebb élet várását is jelenti, hisz a jobb munkával ehhez gyarapítjuk a feltételeket A

múlt év szervezési „alapozó-edzéseit" — némelyik helyen már győztes „mérkőzéseit" — idén kell kiterjeszteni, kiteljesíteni minden gyárban, szövetkezetben, a nagy és kis munkahelyeken egyaránt. 1973 döntő fontosságú év ebben a munkában. De éppen, mert sokhelyütt még csak az alapok lerakásánál tartanak, először és elsősorban ezen a szinten kell rendet csinálni. Például az állásidők, a veszteségidők csökkentésében, a toporgás tényleges munkára változtatásában. Ha tavaly elmaradt a konkrét cselekvés egyik vagy másik helyen, mert a magasabb régiókban kalandoztak a gondolatok, most már csakugyan ideje nekilátni. S elsősorban a legszükségesebbeknek. Ezek többnyire nem látványos dolgok. A gépek jobb karbantartása, az anyagokról való gondoskodás, á munkaidő minden percének kihasználása, a döntési jogkörök tisztázása, egy-egy makacsul visszatérő hiba száműzése, az egyenletes, ütemes termelés biztosítása — lám, csupa egyszerű, hétköznapi dolog. De a legfontosabbak. Csak célratörően és gyakorlatiasan kell foglalkozni velük, s egészében egy idő után úgy hatnak, mintha valami jobb üzemanyag gyorsítaná a haladást. S ha nem is a rakétasebességet jelentik: a majdani „rakétához", a precízen, tökéletesen működő üzemszervezethez ez a haladás teremti meg a feltételeket. Tűzijáték nélkül, a formalitások helyett, a lényegre koncentrálva. Ahol a munkaverseny energiáit is hasznosítják a szervezés jobbításában, ott máris csatát nyertek. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál például a brigádok és a munkahelyi vezetők szerződései messzemenően szolgálják a munka jobb megszervezését is. Természetes, hogy benne foglaltatik egy ilyen szerződésben: a szocialista brigád tagjait az üzemrész vezetősége ellátja az előírt anyagokkal, gépeiket a megfelelő műszaki szinten tartja stb. Ez elemi feltétel. De már az, h«gy a brigádtagok gyűlésen beszélik meg a szakmai problémákat, hogy javaslatot is tesznek kiküszöbölésükre, továbbá, hogy a feltárt hiányosságokat a vezetőség megszünteti, a javaslatokat munkájában felhasználja — nagyon fontos lépcső, a magasabb színvonalhoz. Tulajdonképpen azt a kölcsönösséget tükrözi, amit helyenként bizony hiányolunk — s egyben a legfőbb biztosíték a szervezőmunka gyakorlatiasságára is. Elvont elméletieskedés helyett a sürgető, égető feladatok megoldását, az alapvető feltételek biztosítását hozza az ilyen együttműködés. Persze a szervezettség javítása minden vonatkozásban jobb együttműködést követel meg. Konfliktusokról, összeütközésekről is hallani, panaszok hangzanak el a szervezőkre és a szervezők sem maradnak adósak a viszontpanaszokkal. A szervezési csoportok, osztályok megalakulása sokhelyütt jótékonyan hatott a munkára. De az általuk hozott új, és a begyepesedett régi — pláne, ha egy kis presztízsféltés is tetézte — ütközéseire is sor került. A vasúti gazgatóság szervező csoportja nincs egyedül azzal a megállapításával, hogy némelyek, a szervezést a szakfeladatoktól teljesen független, új tevékenységnek fogják fel, sőt, szükségtelen többletmunkának tekintik. Vannak, akik 'eddig nem akarnak ilyen munkát végezni, míg a felsőbbség nem kezdeményezi. Ez sem csak a vasútnál fordul elő: a mindent felülről váró szemléletnek számos példáját — és kárát — láthattuk már. Merő félreértés, ha fontos részfeladatokat sem akarnak végrehajtani egy-egy terület gazdái, mert, úgymond „nincs rá felsőbb utasítás!". Holott például a vasútnál vezérigazgatói rendelkezés mondja ki: minden vezető felelős területe szervezettségéért. Ebből is látszik: ha olyan vezetői erények hiányoznak, mint az önállóság és kezdeményezőkészség, a szervezettség szenved csorbát. O

lyanok ls akadnak, akik megalapozatlan szervezési változásokat javasolnak, kerülik a munka „dandárját" — vagyis a munkafolyamatok felmérését, értékelését, a hibák föltárását. Megint mások azzal ártanak az ügynek, hogy a szervezési tanácskozásokon nem nyilvánítanak ugyan ellenvéleményt, a megvalósításkor bezzeg vitát kezdenek, nem azt teszik, amit kellene, vagy csak egy részét végzik el a rájuk- háruló teendőknek. Az ilyen, megkésett akadékoskodás megint csak az időt rabolja, az eredmények elérését késlelteti. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának állásfoglalása arra hívja fel a vállalatokat: 1973-ban tegyenek további intézkedéseket az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Sok még a tennivaló ezen a téren. s különösen a kisebb gazdasági szervezetekben sok a pótolnivaló is. Keményen kell dolgozni azért, hogy egy év múlva jelentős színvonalemelkedésről adhassanak számot az ilyen üzemek is. Simái Mihály Népfront Csütörtökön, a népfront székházában ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke megnyitójában méltatta a vietnami háború befejezésének és a béke helyreállításának jelentőségét/ Megállapította, hogy a vietnami nép világszerte tiszteletet kiváltó hősi harca, a Szovjetunió és a többi szocialista ország sokoldalú, testvéri támogatása, a világ haladó erőinek szolidaritása végül is arra kényszerítette az amerikai agresszort, hogy befejezze igazságtalan háborúját Ezután az elnökség Bencsik István főtitkár előterjesztése alapján megtárgyalta az Országos Tanács februári ülése elé kerülő beszámoló irányelveit a végzett munkáról és a további teendőkről, a tanácsválasztásokkal kapcsolatos feladatokról, valamint az országos elnökség 1973. évi munkatervére vonatkozó tervet. Propagandisták tanácskozása Az MSZMP Központi Bizottságának országos agitációs, propaganda és művelődési tanácskozása Nemes Dezsőnek, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével csütörtökön folytatta munkáját. A tanácskozáson, amelyen a párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek agitációval, propagandával és művelődésüggyel foglalkozó vezető politikai munkatársai, a tudományos és művészeti élet, az oktatásügy képviselői, valamint a sajtó, a rádió és a televízió vezetői, munkatársai vettek részt, széles körű vita folyt az ideológiai és kulturális élet időszerű kérdéseiről, valamint az agitációs és propagandamunka feladatairól a Központi Bizottság novemberi ülésének állásfoglalása alapján. A vitában huszonötén szólaltak fel, többen pedig írásban nyújtják be felszólalásukat. A tanácskozás Aczé) Györgynek, a Központi Bizottság titkárának zárszavával ért véget Egyezmény Berlinben csütörtökön délelőtt magyar—NDK művelődésügyi együttműködési egyezményt írtak alá, amely az együttműködés idei részletes tervét tartalmazza.