Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

18 PÉNTEK. 1973. JANUÁR S. fi vietnami béke útja az októberi megállapodás aláírása Le Duc The Moszkvában — Tárgyalások Párizsban Hazafiak támadássorozata 0 Párizs (MTI, AFP, UPI) A VDK-nak a 20. szélcs­séiii körtől északra fekvő te­rületei elleni barbár ameri­kai bombatámadások leállí­tása óta csütörtökön 10.30 órakor, 3 nap alatt már a harmadik alkalommal ültek ós :zi a demokratikus Viet­nam éo az Egyeuült Államok szakértői. A tárgyalás szín­helye a Párizs környéki Glf­Sur-Yvelte. A csütörtöki ülésen — akár­csak a k:ddl és a szerdai talál­koz In — a vie nami szakértől csoportot Nguycn Co Thach külügyminiszter-helyettes, az ameriikai sz kórtői dele­gációt pedig William Sulii ­van távol-keleti ügyökkel megbízott külügyi államtit­kár verette. A vietnami—amerikai szak­értől szintű bizalmas meg­beszélések — az AFP sze­rint — Le Duc Tho és Kis­slnger Január 8-ra kitűzött újabb találkozója előjátéká­nak tekinthetők. A tanács­koást pénteken, a délelőtti órákban folytatják. A VDK Pártiban tárgyaló küldöttsége jelezte, hogy Le Duc Tho, n dele?áció kü­lönleges tanácsadója, szom­baton délelőtt érkezik a francia fővá-osba. Ls Duc Tho egyébként tegnap, csütörtökön, Moszk­vába érkezett. A párizsi Vietnam-konfe­rencia tetnapi, 172. ülésén Nguyen Mlnh Vy. a VDK kü.döttségén-éc helyeles ve­zetője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok — miután az agressziós háború legva­dabb bombatámadásaival sem tudta megtörni a viet­nami népet — hajlandó volt visszatérni az 1972. decem­ber 18-u előtti helyzethez, így a VDK ls hozzájárult a konferencia munkájának folyta* ásához. Az Egyesült Államok azonban továbbra is bombázza a VDK terüle­tét a 20. szélességi körtől délre, a saleoni kormánvza! p-dig továbbfolytatja terror­ját a lakossággal szemben, és képtelen igényekkel lóp fel, hogy megtorpedózza a tá e a • kat. Mindez arra mutat, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya, állításai­val ellentéfben. továbbra sem hajlandó komolyan tár­gyalni. D nh Ba Thi, a DIFK kül­döttségének helyettes vezető­je kijelentette: az amerikai­ak ismét meggyőződhettek arról, hogy fegyveres erővel nem kényszeríthetik térdre a vletr.ami népet. A béke út­ját az októberi megállapodás aláírása nyitná meg. mely igazságos és méltányos meg. o'dást 'elent valamennyi fél számára. Porter nagykövet, az ame­rikai delegáció vezetője fel­szólalásában azt a reményét hangoztatta, hogy ebben az évben remélhetőleg véget ér „e hosszú :a nyúlt konfliktus utolsó szakasza is". Pham Dan Lam nagykövet, a sai­goni küldöttség vezetője fel­szól-láában megismételte korábbi követeléseit. A VDK és a DIFK szó­vivői a konferencia után tar­tott sajtóértekezleteiken hangsúlyozták: a saigoni kormányzat, amelyet az Egyesült Államok hozott lét­re, nem alkot külön államot és nem léphet fel a szuve­renitás igényével. Dél-Viet­namban a tényleges helyzet az, hogy ott két kormány. két hadsereg és három po­litikai erő létezik, s a rende­zesnól ebből a realitásból kell kiindulni, • Saigon (AFP. AP) Amerikai harcászati és hadászati repülőgépek az el­múlt 24 órában is bombáz­ták a VDK-nak a 20. széles­ségi körtől délre fekvő sű­rűn lakott területeit. Napról napra erősödik a harci tevékenység Dél-Viet­namban. Szerdán és csütör­tök reggel a hazafiak két hónap óta a legnagyobb tá­madássorozatot indító110 az ország területén, főleg a főváros és a Mekong-delta térségében, a saigoni csapa­tok állásai ellen. Új fejezet Európában untf kapcsolatokban. Ebből as *9 ** " elvből kiindulva az NDK ál­Válaszol: EwaM Moldt gj? ne^zi % kit. ügy miniszter-hely ettea m fíSLS$lgkS& Az ön véleménye sze- kenyerének szempontjából kül bármely állammal dip­rint, melyek az 1972-es év egyarant legfontosabb eseményei az — Az NDK erőteljesen sítsen. lomáciai kapcsolatokat léte­európai béke megszilárditá- hozzájárult az európai béke — Az NDK meggyőződése, sa szempontjából? biztosításához, s bizakodás- hogy 1973-ban az ENSZ 1972-ben a szocialista sal tekint az 1973. évi fejle- egyenjogú tagjaként gyü­közösség államainak kezde- menyek elé. ményezései adták a hatal­molcsöző munkát végezhet az Egyesült Nemzetek alap­— A szocialista testvéror­mas ösztönző erot az eny- szágok együttműködésének okmányában lefektetett el­hülési politika európai fo- további kiszélesítése és a vek megvalósításáért, lyamatában elért sikerekhez, szocialista integráció továb- — Az előttünk álló min­É kezdeményezések közül is bi megszilárdítása azok az den feladat teljesítésinek kiemelkedik a prágai „Ha- elsődleges tényezők, ame- döntő feltételét abban lát­tározat a békéről, a bizton- lyek erősítik az egész szo- juk, hogy szilárdítsuk test­ságról, és az európai együtt- einlista közösséget, és annak véri kapcsolatainkat a Szov­működésről". Ezt 1972 ele- minden egyes tagját. Az jetunióval és a többi szocia­jén hozták a varsói egyez- NDK a maga részéről — lista állammal. meny tagállamai. Az ered- mint eddig is — azon lesz, Engedjék meg, hrxrv az mények és sikerek alapfel- hogy aktív hozzájárulásával alkalommal élve, baráti üd­téteie azonban a Szovjetunió előmozdítsa e folyamatot. vözleteimet küldjem a test­és a többi szocialista állam _ az NDK a jövőben is véri magvar népnek. 1973-ra politikai és gazdasági ereje, síkra fog szállni a különbö- új sikereket kívánok a Ma­a közös cselekvés, és a szo- társadalmi rendszerű ál- gyar Népköztársaságnak a cialista közösség összehan- jamok békés egymás mellett szocializmus felépítésének golt külpolitikája volt a tár- éléséért az államok közötti nagy munkájában, gyalusok minden fázisában. Lázongó kongresszus 0 Washington (MTI) „A kongresszus megelégel­te, hogy a Fehér Ház láb­törlője legyen" — így jelle­mezte Roger Mudd, a CBS tudósítója az új törvényhozá­si ülésszak megnyitására ösz­szegyűlt amerikai törvényho­zók lázongását Nixon elnök vietnami „terrordiplomáciá­jával" szemben. A kongresszus demokrata­párti többsége, az elnöki mandátummal szemben sa­ját mandátumára hivatkozva, félreérthetetlenül az elnök újrabeiktatása napjáig, azaz január 20-ig adott „végső ha­táridőt" Nixonnak az 1968­as választási hadjárata során tett, és 1972-es választási hadjáratában megismételt vi­etnami békeígéretének telje­sítésére. A Fehér Ház rendkívül in­gerülten válaszolt az „ulti- i mátumra". Ronald Zisgler, | Nixon elnök sajtótitkára az | elnök nevében az éveken át I számtalanszor alkalmazott j recept szerint a „kényes sza- ! kaszban levő tárgyalások" veszélyeztetésével vádolta az elnök bombázódiplomáciájá­nak bírálóit. A Fehér Ház te­hát ismét eleve az elnök há­borús politikájának bírálóira hárítja a felelősséget a janu­ár 8-án kezdődő újabb tár­gyalási forduló esetleges ku­darcáért — Kedvezően hatottak az európai politika alakulására az utóbbi időkben létrejött egyezmények, így elsősorban a Szovjetuniónak és a Len­gyel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársa­sággal 1970-ben megkötött egyezménye, továbbá annak —- Mit tekint az 1972-es az alapszerződésnek az alá- esztendő legfontosabb világ- hülés iranyvonala megerő­NSZK kötóttiaLSatokróí eseményének az európai södnék- P^rjogot nyerne intézkedik. ke és biztonság megszilérdí- Európában; mindenekelőtt — Ezek az egymást köl- tása, a társadalmi haladás pedig, hogy az európai mun­csönösen kiegészítő és egysé- és a szocialista országok kásmozgalom és az európai ő egy^e szempontjából? CSEHSZLOVÁKIA Válaszol: Dr. Ml osfav Rúzsok kU. ügyminiszter- helyettes —- Szeretném, ha az Marchais válasza • Párizs (MTI) Georges Marchais, az FKP főtitkára nyilatkozatban vá­laszolt Pompidou köztársasá­gi elnök legutóbbi — a vá­lasztásokkal kapcsolatos — kijelentéseire. Az elnök ugyanis azt mondotta, hogy nagyon problematikus hely­zet alakulna ki, ha a nem­zetgyűlési választások ered­ménye kétségessé tenné prog­ramjának — amelynek alap­ján 1969-ben a köztársaság elnökévé választották — alapvető céljait. A franciák­nak világosan látniok kell. hogy ebben az esetben „ösz­szeférhetetlenség bontakozna 'ki" — mondotta Pompidou. I Georges Marchais az AFP­nek adott nyilatkozatában | hangsúlyozta, hogy az elnök I nyilván a baloldal közös I programját tartja összeegyez­tethetetlennek saját politiká­jával. , De vajon a francia népnek nincs-e joga arra, hogy az eddigi tapasztalatok alapján 1973-ban, baloldali többséget választva, az 1969 óta folyta­tott politika felülvizsgálását kívánja? A demokrácia leg­elemibb elvei megkövetelik — hangsúlyozta Marchais —. hogy abban az esetben, ha az ország baloldali többsé­get választ a nemzetgyűlésbe, a köztársasági elnök e több­ség tagjai közül jelölje ki a miniszterelnököt, s elfogadja egy olyan baloldali kormány megalakítását, amely megva­lósítaná az ország által óhajtott politikát. „Ügy lát­szik, az elnök most zavará­ban megengedhetetlen nyo­mást akar kifejteni a válasz­tókra. Ezzel azonban inkább pártvezér módjára viselke- I dik, nem pedig mint a köz- I társaság elnöke" — hangoz- I tatta Marchais. get alkotó második világháború és a háború utáni" korszak követ­kezményeképpen ifjúság szervezetei még szi­— Az elmúlt 1972-es év- lárdabban működnének fenntartása kialakult ben azt tekintem legfonto tendencia résé^íelentik^í"beleértve^a sabbnak- hogy a dialista megerősítése érdekében. Az reset jeienntc De országok együttes erőfeszíté- európai biztonsági és együtt­sével és sok mas ország se- működési értekezlet hatha­— Az európai biztonsági gítségével pozitív irányt a- tós segítséget nyújt majd a HriSben fo&SrSS kerÜlt Sz®bni 82 eur6pal háború kockázatának elhá­(ialú'tárgyalások márism^- helyzet alakulásának. Azok rftásában; kiszélesíti az em­hozták első gyümölcseiket. fennálló európai sérthetetlenségét is. ként vesz részt ezeken az előkészítő tárgyalásokon, s® , ez előmozdítja egy olyan mint például a nemet hely. a problémák, amelyek a rópai országok közötti min­Az NDK egyenrangú állam- nyár folyamán még alig lát- den oldalú együttműködésé szottak megoldhatónak — és llven módon biztosítja a kontinens békés jövőjét Ez tárgyalási aíao megteremtő- zettel kapcsolatos probléma- ^ út sem most, sem a jó­sét, amely lehetővé teszi az kör — megoldódtak, vagy vőben nem lesz mentes • európai biztonsági értekez- a megoidós útján ha_ nehézségektől, osztályellen­let összehívását 1973-ban. , , ., , . ' . . Mindezen események és ladnak- Bízom abban, hogy tétek szabdalta világunkban fejlemények hatására meg- a Csehszlovák Szocialista Köz- és kontinensünkön. Az ifjú szilárdult Európa békéje és társaság és a Német Szövet- nemzedék segítségével azon­biztonsága. segi Köztarsaság között fenn- , . ... . . - . - Hasonló folyamat zaj- álló régi problémák is hama- ^ hosszú idő óta riső te­lik le az ENSZ keretében rosan rendeződni fognak. Az ben sikerült elérnünk an­is. Az NDK ragja lett az európai kormányok és az nak lehetőségét, hogy össz­UNESCO-nak, állandó meg- európai közvélemény jelen- európai párbeszédbe kezd­Nw1 York iVa^nakenfi EJrt^ ^ rt,Ze ^Sértette, hogy az hessünk az enyhülés kitű­kerieteirg"és most® mái- tagfr eredményekhez vezető pozi- zött irányvonaláróL Elég, ha az ENSZ Európai Gazdasá- tív irányzat elősegitese ér- a mi ifjú generációnkat szá­gi Bizottságának (ECE). Ez- dekében együttes erőfeszíté- zadunk húszas és harmincas zei sikerült áttörni azt a ^^ ^ szüksé& Ebből a esztendeinek ifjúságához kori'.tnt nm»lvet az lmn»- .. ,, „ „ , . „ . , , rialista körök évek hosszú szempontból örömmel kéü hasonlítjuk, amely a mun­hogy üdvözölnünk és kedvezően kanélküliség és a háború ré­mei között növekedett tel, hogy ráébredjünk a különb­ségekre és az új lehetősé­Mi iyen várakozásokkal szítö tanácskozást, hiszen ez gekre. tekint ön az NDK 1973. évi az első ilyenfajta megbeszé­lés az 1815-ös bécsi koog­során át állítottak, megakadályozzák az NDK értékelnünk az 1972. no vem­egvenraneú félként való ber 22-én Helsinkiben meg­részvételet az ENSZ és szer- , ,, ,. ., vezetei munkájában. kezdődött sokoldalú eloké­külpolitikája elé? — Az NDK jó eredmény- „ ót­nvel zéria az 197?-»s év res's 'us oltL mérlegét, gazdasági fejlődé­sének és külpolitikai tevé­Mit vár az 1973-as év­től? (Következő szamunkbam dr. Tudor Ionosén nyilatkozata.) a Róma Rómában tárgyalások kez­dődtek az NDK és Olaszor­szág képviselői között a két ország diplomáciai kapcso­latainak rendezéséről. A megbeszéléssorozat — mint az olasz külügyminisztérium közlemény hangoztatja — néhány napig tart. Hongkong Giuseppe Medici olasz kül­ügyminiszter útban Peking fe'é csütörtökön Hongkong­ba érkezett. Az olasz diplo­mácia vezetője szombaton indul tovább Kfnába hatna­pos hivatalos látogatásra. Tripoli Dom Mlntoff máltai mi­niszterelnök csütörtökön rö­vid látogatásra Trlpo'iba, Lí­bia fővárosába érkezett. Megbeszéléseket tart Moa­mer Kadhafi elnökkel, a két­oldalú kapcsolatokról és a Földközi-tenger térségének helyzeterői. Nlamey l * Niger Köztarsaság kor­mánya csütörtökön közle­ményben jelentette be, hogy pénteki hatállyal megszakítja diplomáciai kapcsolatait Iz­raellel. A közelmúltban Csád és a Kongói Népi Köztársa­ság (Brazzaville) is felmond­ta a diplomáciai kapcsolatát Izraellel. Bonn Egon Bahr szövetségi mi­niszter csütörtökön kora dél­után repülőgépen az Egye­sült Államokba utazott. Nie­bel minisztériumi osztályve­zető, a kormány helyettes szóvivője csütörtöki sajtóér­tekezletén megerősítette azo­kat az értesüléseket, amelyek szerint a nyugatnémet mi­niszter időszerű politikai kérdésekről folytat majd eszmecserét az amerikai ve­zetőkkel. Bahr találkozik Kenneth Rush külügyminisz­ter-helyettessel és valószínű­leg Rogert. külügyminiszter­rel Ázsiai biztonsági rendszer Á zsiában a kollektív biztonsági rendszer megteremtése semmi­vel sem kevésbé időszerű, mint Európában — hangoztatja Aszkold Birjukov, a TASZSZ hírmagyarázója, és megállapítja, hogy Ázsiában az el­múlt évtizedek szakadatlan katonai konfliktusok évet voltak. Az Egyesült Államok indokínai agressziója pedig hallatlan mértékben bonyolította az ázsiai kontinensen kialakult helyzetet. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára vetette fel az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének gondolatát. Brezsnyev meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyeken nyugodnia kell ennek a rendszernek. Ezek az alapelvek a következők: az állam­közi kapcsolatokból az erőszak kiik­tatása; a szuverenitásnak és a hatá­rok sérthetetlenségének a tiszteletben tartása; a belügyekbe való be nem avatkoaáo; a gaadaségi és máa ogyüte­működés széles körű fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Ázsia közvéleménye és kormányai körében nagy érdeklődéssel fogadták a minden állam előtt nyitva álló ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó javaslatot. A kezdeményezés kapcsán számos fi­gyelmet érdemlő, konstruktív elkép­zelés vált ismeretessé. Ilyen például a malaysiai kormánynak a Délkelet­Ázsia semlegesítésére vonatkozó el­gondolása, az az indiai javaslat, hogy nyilvánítsák békeövezetté az Indiai­óceánt. Múlt év novemberében Tokióban az ázsiai és csendes-óceáni országokban akkreditált japán nagykövetek érte­kezletének résztvevői egyetértettek abban, hogv — tekintettel a térség­ben bekövetkezett envhiilésre — fe­lül kell vizsgálni az ázsiai zárt töm­bök irányában tanúsítandó magatar­tást. AJS istieá koUaküv testonsatfl rendszer megteremtése — kollektív ügy. E kontinens minden állama hoz­zájárulhat ehhez, ha normalizálni igyekszik a más társadalmi rendszerű országokhoz fűződő kapcsolatait, aho­gyan ezt Pakisztán, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tette, vagy ha a konfrontációról áttér a ba­rátságra és az együttműködésre, anogy India és Pakisztán eljárt, amikor alá­írta a szimlai egyezményt A szovjet —japán kapcsolatokban a második vi­lágháború időszakából fennmaradt kérdések szerződéses rendezése is két­ségtelenül elősegíti majd ezt a célt A Szovjetunió — amely területé­nek kétharmada Ázsiában van — va­lamennyi ázsiai állam és nép érde­keiből kiindulva veti fel a kollektív biztonság gondolatát. Csupán orszá­gunk ellenfelei, azok, akik a nének közötti ellenségeskedésen, a népek egymástól való szétválasztásán akar­nak nyerészkedni, tulajdoníthatnak a Szovjetuniónak olyan célokat, hogy valamely ország, egyebek között Kína ellen akarja felhasználni ezt a rend­szert A Kínai Népköztársaságnak minden joga megvan arra, hogv részt­vevője legyen a kollektív ázsiai biz­tonsági rendszernek — írjja a TASZK? búuMsyaiato^b

Next

/
Thumbnails
Contents