Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

a TASARNAR, WT5. .MWTFITR SL ff A zsámbéki parasztegyetem ry Sokan emlékszünk még azokra az időkre, amikor a termelőszövetkezetek megalakítása után — a nagy átszervezést követően — pár hónap, vagy év elteltével a friss sútetű szövetkezeti vezetőknek gyakran javasolták, menj tanulni Zsámbékra. Nehéz is lenne megszámolni, hogy as elmúlt években hány Csongrád megyei. Szeged környéki mezőgazdaságban dolgozó szakember szerzett ott hasznos ismereteket Mit érdemes tudni Zsombékról, illetve a felsőfokú mezőgazdasági technikumról? Kormányrendelet hívta életre 1962-ben. Feladatát abban jelölte meg, hogy a mezőgazdaság számára üzemgazdászokat képezzen. Természetesen a felsőoktatás megkezdése előtt Zsámbékon már igen jelentős hagyományai voltak a mezőgazdasági szakemberképzésnek, hiszen két évtizedig a termelőszövetkezeti vezetők bentlakásom oktatása, továbbá a köoyvelóképzés is sikeresen folyt. Az intézmény felsőoktatási tevékenységében három fejlődési szakasz különböztethető meg. Az első 1962tíH 1967-ig tartott Az oktatási idő nappali tagozaton két, levelező tagozaton pedig három év volt. A tantervben közgazdasági jellegű tárgyak aránya 30—35 százalékot tett kt A második szakaszban a legfőbb jeflemző ac előzőhöz viszonyítva, hogy az oktatási idő nappali tagozaton három év, levelező tagozaton pedig három és fél évre emelkedett. A tantervi változás lehetővé tette, hogy az ökonómiai tárgyak 50 százalékos arányt képviseljenek. Két éve kezdődött a harmadik szakasz, amikor az intézményt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez csatolták, és a felsőfokú mezögazdasagi technikumból az egyetem üzemgazdaságiüzemmérnöki szaka lett. Ez az átszervezés minden kétséget kizáróan a zsámbéki oktató-nevelő munka elismerését jelentette, s egyben újabb lehetőséget teremtett a mezőgazdasági üaemgazdász-képzés magasabb szánvonalának megvalósításában. Az új tanterv az oktatás gyakorlatias jellegét tükrözi, aminek az előnye az, hogy a végzett hallgatók a vállalati környezetbe gyorsan beilleszkedtek. A felsőfokú oktatás keretében eddig nappali tagozaton mintegy 500-an kaptak oklevelet. A végzett hallgatóknak több mint 90 százaléka mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és állami gazdasagokban helyezkedett el. Az üzemgazdászok a gyakorlati idő letelte után is szívesen maradnak a közös gazdaságokban. ma már munkájukat egyre többre érJános vitéz ráckevei volt ? Ráckevén, ha szoba kerül Petőfi Sándor, rögtön elmondják, hogy a költő modellje a János vitéz halhatatlan alakjáhos Horváth Nepomuk János, idevalósi legény volt. Az álmélkodó ember természetesen azonnal megkapja a magyarázatot is Az 1770-es evekben született Horváth Nepomuk János szegénysorsú árva voK és mostohaapja bánásmódja dói menekülve csapot fel huszárnak. Itt hagyta szerelmét. Iluskát Is, Plllínger Ilonát, akinek sírja még most is látható a község temetőjében. A 16 éves János vitézül végig verekedte Európát s Győrnél mér alhadnagyként harcolt a franciak ellen. Egy évtizeddel később pedig huszárkaprtánvi rangban kísérte haza Rómába, a Napóleon fogKOábol szabadult VII. Pius pápát. Az Alpokon átvezető viszontagságos úton nyújtott védelemért a pápa Krisztije Rend gyémánt csillagával jutalmazta János kapitányt, s a rend vitézévé avatták. Efc a kitüntetés ma is látható a székesfehérvári egyházi gyűjteményben, ahol mint Ráckeve letétje szerepel. János kapitány a csatákhői megtérve a Dunamenti községben telepedett la s itt halt meg 1847-ben. Való igaz. jő néhány adat és motívum hasonló Horváth Nepomuk János és a remek fantáziával alkotott eposz vitézének életében. S hogy nagy költőnk miként ismerhette meg János kapitány élete történetét, arra is szolgálnak adalékokkal a ráckeveiek. A Pápán tanuló Petőfinek és Jókainak iskolatársa volt Acs Károly, egy ráckevei bérlőcsalád gyermeke. Acs Károly Is venselt már diákévei alatt s valószínű Innen az ismeretségük. A két költő egyébként találkozott 1843-ban Kecskeméten is. ahol Petőfi három honapot töltött színészként •••• pedig a jogtudománnyal ismerkedett. Acs Károly tehát itt vagy még Pápán mesélhette el Horváth Nepomuk János kalandos életét Petőfinek, aki azután 1844 végén megalkotta remekmívű eposzát. így magyarázza a ráckevei hagyomány a János vitéz keletkezését, de hogy mennviben van igazuk, azt csak a kutatások dönthetik ej. teleki. és igényük. EZ az anyagi megbecsülésben is kifejezésre jut Okleveles üzemgazdászok első ízben 1964-ben kerültek ki Zsámbékról. Sem akkor, sem napjainkban elhelyezkedésük nem okozott problémát a hallgatók három-négy munkahely közül választhattak. Különösen nagy az érdeklődés az üzemgazdászok iránt napjainkban. Ennek tulajdonítható, hogy az 1972— 73-as tanévben a beiskolázási keretszám 50 főről 80 főre emelkedett. Üzemgazdasági munkán a termelés méretének, szerkezetének optimális kialakítására, ezen belül egyes termelési folyamatok gazdaságosságának maximalizálására, valamint az üzemi szervezet, a gazdaságosan működő ágazatok kialakítására irányuló tervező, számító, elemző munkát értjük. E munka során előtérbe kerülnek olyan gazdasági kategóriák, mint az önköltség, a munkatermelékenység, a jövedelmezőség és az eszközhatékonyság. Ma már a vállalatvezetés, a közös gazdaságok ezeknek a mutatószámoknak a megismerését, alakulásuk értékelését, gazdasági hatásukat, mérlegelését nem nélkülözhetik az egyre produktívabbá váló termelésben. Az üzemgazdászképzés nappali tagozaton három évig, levelező tagozaton négy évig tart Megyénkből, s a szegedi tájból sok fiatal tanult Zsámbékon, jelenleg is mind az első évesek, mind a harmadévesek között találhatunk szűkebb pátriánkból valókat. Első évfolyamon tanul Barta János Magyarcsanádról, Borsos Mátyás és Szilvási Rozália Apátfaivá-' róL Második évfolyamon Halász Imre Hódmezővásárhelyről. Különösen az utolsó éveseknél jó a szegedi táj aránya, hiszen Fekete László Pitvarosról, Fődi Imre öttömősről. Kurucz Anna Mindszentről, Nagymihály István Zsombóról és Oltványi Magdolna Szegedről érkezett Zsámbékra. Sikeres államvizsga után remélhetőleg munkahelynek is a Szeged környéki gazdaságokat választják. SA. L. L Madách Imre 150 éve született A szabadságharc elbukása után. az önkényuralom éveiben földönfutóvá lett mindenki, aki "az ország függetlenségéért síkraszállt. Madách betegsége miatt nem foghatott fegyvert, de Tábori képek címmel lírai ciklust írt a nagy napokról. A leveretés így aztán nemcsak hazafias érzelmeiben, hanem személyében is sújtotta. További „bűne" Kossuth egyik titkárának rejtegetése miatt letartóztatták, és a pozsonyi Vízikaszárnya hírhedt börtönébe hurcolták. Az üregekre emlékeztető cellákban a talajból felszívódott nedvesség ki virágoz tat la a penészt, és salétromból rózsákat rajzolt a durva falakra. A jelesebb foglyokra különösen vigyáztak az osztrák zsoldban álló pribékek. Még leveleket is csak nagy huzavonával kaphattak. Száz idegen kézen ment át egy-egy hazai iráe. A cenzorok a legártatlanabb szólásformákon is fennakadtak. Egyszer Madách sógornője, Bónis Sámuel 48-as koronaőr felesége, Darvas Erzsébet egy pörös üggyel kapcsolatban azt írta levelében, hogy „ezzel a dologgal azonban szőrmentében kell bánni..." Ez a szónagy fejtörést okozott a fordító cseh prokolábnak. Mire utalhat ez a „szőrmente"? Talán valamit ki akarnak csempészni egy kabát bélésében? Es a levelet nem adta át a címzettnek. Még a virágcsokrok is gyanúsak voltak: a vörös muskátliban, a fehér szegfűben és a zöld levelekben a nemzeti szín jelképét látták. Veres Pálné Beniczky Herminnek egyszer mégis sikerült átadnia Madáchnak egy bukétát, amikor férjével meglátogatta az írót a Vízikaszárnyában. Egy év vizsgálati fogság után Madách Imrét kiengedték a börtönből, de rendőri felügyelet alatt maradt Otthon, Csesztvén üres fészket talált Felesége, Fráter Erzsébet elhidegült tőle, elhagyta a családi otthont A sötét boltíves szobákban szomorú, komor élet kezdődött A költő hónapokig teljesen elzárkózott a külvilág elől, begubózott bánatába. Később aztán egyre gyakrabban járt be Gyarmatra, Vácra és a Rétságra. Végigülte a duhaj éjszakai mulatozásokat, és a borgőzben, a rekedi énekszó, a festett arcú lányok között mind sivárabb lett a lelke. Lejtőre került életének híre Veres Pálné csöndes vanyarci kúriájába is eljutott, a nagyműveltségű, finomlelkű háziasszony nagy szomorúságára. És Beniczky Hermin elhatározta, hogy megmenti Madách Imrét. A közelgő Pál-napja jó alkalomnak kínálkozott. Mivel a költő a legkorhelyebb társaság elől sem zárkózott el. nyilván nem utasítja vissza a meghívást egy névnapi lakomára? És Madách el is jött a baráti házba, de keserű és cinikus volt. Minden szavának éle a nők ellen irányult. „Szép tökéletlenségeknek, szeszélyből, sárból és bűnből összetákoltakénak mondta az asszonyokat. Sebző gúnnyal „szép állatokénak nevezte őket Veres Pálné rilenkeaés nélkül hallgatta a költő kifakadásart. Azután megkérdezte tőle, hogy miért nem ír valami nagyobb munkát? — Pedig teln«c magától. Csák kísérelje meg? — biztatta. Madách tagadólag ingatta a fejét — Tőlem mér semmi sem telik. En már meghaltam. Es amikor a háziasszony tovább nógatta, kifakadt: — Ejh, ki tudna olyan komor odúban írni, alkotni, és a múzsákhoz fölemelkedni, mint az én magányos medvebarlangom? — Es fejét kezére hajtva maga elé bámult Veres Pálné csüggedt szomszédjára nézett, majd kimutatott a tavaszi virágzásban pompázó kertre. — Hát írjon itt! Látja, ez a kert most olyan, mint egy elveszett éden. Sétáljon tó. üljön le egy hangulatos helyre és fogadok, hogy egyremásra jönnek a gondolatok. így is történt. A vanyarci kert fái alatt fogant meg a költő fejében az „Ember tragédiájá"-nak eszméje. Megvan a Madách-szoba, melyet a vanyarci kastélyban la— kott az író, ahol papírra vetette nagy művét. A beavatottak szerint Beniczky Herminről mintázta Evá-jának csodálatos alakját. Arról az asszonyról, aki okosságával és gyengéd gondoskodásával visszaadta Madách Imrét, a magyar irodalomnak, az etetnek és önmagának. Csakis ilyen asszony ösztönözhette egyre újabb harcra az oly sokszor csalódott Ádámot és segíthette a sors csapásaitól összetört lelkű költőt abban, hogy mégegyszer megtalálja hitét, hogy ezekkel a szavakkal fejezze be nagy alkotását: Ember, mondottam küzdj— Es bízva bízzál... Boldog Balázs Uszódokk A leningrádi Zsdanov Hajógyárban épülő „Baltika" nevű úszódokk kompok és 12 ezer tonna vízkiszorítású hajók építését, javítását teszi majd lehetővé a partmenti vizeken vagy kinn a nyílt tengeren. Hossza 165, szélessége közel 40 méter. A dokkot 2000 kilowatt teljesítményű erőművel, gőzt és sűrített levegőt előállító berendezésekkel látták eL Három kazánja óránként 2f5 tonna gőzt szolgáltat. Az építési, javítási mim Icaiatokat két egyenként 15 tonna teherbírású daru könnyíti meg. A dokk alsó szintje 16,5 méterre süllyedhet a víz alá, megőrizve az úszótest stabilitását A hatalmas úszódokk első példányait elsősorban a tengerhajózási kompok gyártásához kívánják alkalmazni. BERCZEtí A. KXROÍT Hullámsír 172. Richter annyira belemelegedett a dologba, hogy a városi szertartás és mulatság után Pillich tanyáján is folytatni kívánta a lagzit, mégpedig az ízes szegedi szokások szerint, szórakoztató vőtélyrigmusokkal, menyasszonytánccal, s persze óriási kotla paprikással. „Das ist sehr interressant" — mondta több ízben is, s eztán hozzáfűzte, hogy „elvégre egy szem lányom van. hadd örüljön a nagy parádénak". Gábor maga is örült a döntésnek, már Etelka állapota miatt is, s megkérte Kremminger plébánost, hogy hirdesse tó őket, és soron kívül végezze el az egyházi szertartást, mert még mindig rendkívüli idők vannak, a jövő még mindig bizonytalan, s ilyenkor az Isten áldása különösen hatékony. Beteg apja óhajára még csak azt kéri, hogy az esküvőt ne keddre tűzzék ki, mert az alsóvárosi hiedelem szerint az nem szerencsés nap. Sem ő, sem Etelka nem hisz az ilyesmiben, de egy haldokló kérését illik meghallgatni. A leány valóban kételkedett a ma gikus erők befolyásában, de a gyerek már írtban volt, s neki is érdekében állt, hogy minden ürügyet fölhasználva siettessek az egybekelést Az ég oly biztatóan ragyogott, hogy Gábor, miután megnyugtatta szüleit, s Matyi gondjaira bízta őket s Pista közeli megérkezésével bíztatta az ooeg Prátert spugodtem ment be HMilwéWwt s sz wH a szándéka, hogy cssfc este tér haza. Fáradt volt halálosan a sok nehéz testi munkától, s az idegtépő vigasztaI ásóktól és noszogatásoktól, de otthon a helyzet kissé javult, mert az a hír terjedt el a Felsővároson, hogy a Tandari-tanya is teljesen elpusztult és a közben megjuhászodott Sándornak is nyoma veszett Ezt többen meg is erősítették, különösen a szomszédok, akik sokat szenvedtek tőle, míg olyan féktelenül duhaj volt, s nemigen hittek megtérésében sem. Még az a gyanú is felmerült hogy valaki segítette őt a víz alá nyomni, mikor a töltésen dolgozván megcsúszott és belezuhant a folyóba/ De az ár oly sebesen száguldott akkor tova, s úgy ömlött a Fehér-tóba. hogy valószínűleg az fogja fölvetni a hulláját ha a nagy háborgás lecsillapszik. — Ott ögve mög a fene. ahun van — dörmögte Matyi, s utána boldogan vigyorgott, mert tudta, hogy Veronka így máris fiaszabadul, s neki igent mondhat minden fenntartás nélkül. Gyerekesen vidám lett az óriás, akit a vágy már majd elemésztett Veron után. annyira, hogv éjjel is már csak róla álmodott, vagy rágondolt. s fogcsikorgató önkfnzással tudta leküzdeni követelőző férfiasságát. A hír hallatára már föl is kapta volna mátkáját, hogy vigye a malomba, az ő dikójára, melv széles lóca volt csak, de gyékénnyel, szalmával megtömve, s befonva jobb volt a legpuhább ágynál is. — örülnöm kell ennek a halálhírnek —mondogatta Gábor is, némi szégyenkezéssel —, bár ez nem emberséges viselkedés. Hiszen a végén, azt mondják, egész tisztességesen dolgozott, nem vbit rá panasz, de így az én szegény, csalódott húgom legalább végleg megszabadult tőle, s a válóper tortúrájától. Mihelyt valónak bizonyul a hír, egybekelhet a kedves Matyival. aki már így is majd fölfalja a szemével. látszik rajta, hogy szenved az önmegtartóztatástól Ezeket már Etelkáinak mondta, míg bent öltek a szobában, s a leány új könyveit mutogatta meg neki. Néha a zongorához is lehuppant, s elpötyögtetett réhány operarészietet, vagy rövidebb szonátát, hogy eloszlassa a fiú nehezen oszló gondjait. — Mi lesz anyámmai, ha apám nieghaí? — tűnődött tanácstalanul — Magunkhoz vesszük. A lakás olyan nagy, hogy ő is elfér benne — válaszolt Etelka. — Anyám nagyon szeret téged, de erről hallani sem akar. ö tudja, hogy nekünk már más az életfelfogásunk. — Ha elunja magáit, talán megtörik, ö biztosan nem lesz „anyÓ6". Csupa szív és megértés. Közben Juci asszony is ott serénykedett, sürt-forrt köröttük, Gábort már tegezte, s hozta a jó falatokat, hogy jól tartsa a kedves vőlegényt, aki a sok kubkoiástól és zsákhordástól alapcean lesoványodott. Az ebéd is pompásan sikerült, csirkepörköltet ettek, galuskával, s Gábornak, aki beteg apja miatt is sokat virrasztott, megengedték, hogy elvonuljon a hálószobába, s egy kicsit aludjék is. — Rád fér. drágám — csókolta meg Etelka, most már nyíltan, minden szeméw lestaedés nélkül. S Gábor nem sokáig kérette magát, s elnézést kérve, hogy máris ilyen „férji" módon viselkedik, válóban elvonult, s néhány perc múlva ájult, mély álomba zuhant. Richter is, Juci asszony is nagyon meg volt elégedve a fiúval, s bér jobb szerették volna, ha tanulmányai elvégzése után kötnek házasságot nem akadékoskodtak, pénzük bőven volt, s őszintén örültek, hogy egyeden lányukat ilyen jól el tudták beiyean JMgtolM