Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

VASÁRNAP, ÍM JANUÁR A. Autóvezetőképzés Ahogyan szaporodik az amely az intézet és a taautok száma, úgy szeretné- nárképző főiskola együttműnek egyre többen jogosít- ködésével alakult meg — ványt szerezni. Köztudottan egyelőre még nem kapta nehéz helyzetben vannak or- meg a működési engedélyt, szágszerte az autóközlekedési De mihelyst dolgozhatnak, tanintézetek, mert adottsá- az intézet száz jelentkezőt gaik és lehetőségeik bizony átad nekik. Jól járnak a jenem felelnek meg a gyorsan lentkezők is, hiszen hamanovekvö igényeknek. Szem- rabb lesz jogosítványuk. A léletes példa könnyen akad Rózsa Ferenc közlekedési a szegedi tanintézetnél is. szakközépiskolában hasonló 1969-ben még mindössze öt- munkaközösséget szeretne hatszáz jelentkező volt, s szervezni az intézet közülük sokat úgy kellett to- Az eddigi tervek szerint borozni, meggyőzni, hogy az idén az intézet és a két szüksége van a jogosítvány- vásárhelyi munkaközösség ra. Tavaly viszont már to- összesen 1800 jelentkező okborzás nélkül is jóval töb- tatását képes vállalni. A ben jelentkeztek, mint szegedi munkaközösség műamennyi hely volt. Közülük ködése növeli ugyan ezt a mintegy háromszázan, akik keretet, de még így is több novemberben, decemberben lesz a jelentkező, mint a lejelentkeztek, még mindig ar- hetőség. Az intézet ezért tora várnak, hogy helyet kap- vábbi munkaközösségek janak valamennyi csoport- szervezését is tervezi. ban. Ráadásul 1972. december 31-től végképp megszűnt a magánoktatás, s ezáltal az intézet vállaira még több teher nehezedik. Ebből a szorító helyzetből az egyetlen kiút: új formákat kell bevezetni az oktatásban, főképp azoknak a tanításában, akik személygépkocsira akarnak jogosítványt szerezni. Azért ez az egyetlen megoldás, mert a tanintézet így is a hely és az eszközök hiányával küszködik. Éppen ezért most oktatói munkaközösségeket szerveznek a megyében. Hódmezővásárhelyen már dolgozik két munkaközösség, Szegeden pedig megalakult a harmadik. Azt, hogy valaki tagja lehessen egy ilyen munkaközösségnek, meglehetősen szigorú feltételekhez kötik. Érettségivel, régi oktatói vizsgával, vagy autószerelőszakmával kell rendelkeznie a jelentkezőnek, nem beszélve a személy- és teherautóra érvényes jogosítványról. Tanfolyamot kell végeznie, s azután vizsgáznia pedagógiából, közlekedési és vezetestechnikai ismeretekből — elméletben és gyakorlatban. E munkaközösségek 5—20 taggal dolgoznak. A tagok viszik be személygépkocsijukat, havonta 90 órát dolgozhatnak rendes munkájukon fölül, s havonta 3 tanulót vállalhatnak. A munkaközösségek vásárolhatnak gépkocsit és más oktatási eszközöket is. A jelentkezés és az oktatás módja ugyanolyan, mint a tanintézetnél. Nagy terhet vesznek le az intézet válláról, hiszen a vásárhelyi munkaközösségek az idén majdnem 800 jelentkező oktatását vállalják eL A di munkaközösség — Sz. L Február: Mezőgazdasági könyvhónap A Hazafias Népfront megyei titkárságán tanácskozott tegnap délelőtt a könyvtárosokból, könyvterjesztőkből és a mezőgazdasági szakirodalom propagálóiból szervezett könyvbarát akcióbizottság, hogy döntsön a februárban esedékes mezőgazdasági könyvhónap eseménysorozatáról. Évről évre hagyomány, hogy a szakmai érdeklődés felkeltése, illetve elmélyítése céljából a tanulásra, továbbképzésre legalkalmasabb téli hónapban, mezőgazdasági könyvhónapot szerveznek. A könyvhónap megnyitóját idén Szentesen, február 7-én tartják. Szegedre is szállít kenyeret, kiflit, zsömlét a helyi és a környező községek igényének maradéktalan kielégítése mellett a mórahalmi sütőüzem. Naponta 78 mázsa kenyér és 30 ezer sütemény sül az új üzem kemencéiben, ebből jut a tarjáni boltokba is Tanácsok - '73-ban Az 1971 tavaszán megvá- kai többet költhettek fejlesz- ladja meg az előző évit — a lasztott tanácsok megbíza- tési célokra. Érdemes néhány S^ilális és egészségügyi; videsen újabb tanácsválasz- megemlíteni, amelyek ezek- nél — a kulturális feladatásra kerül sor. bői az összegekből jöttek tokra, 16,2 százalékát pedig a Most már választ kapha- például 25 ezer állami SgXWEwffi £ tunk, mennyiben vált be az lakas — annak ellenere, hogy összegekből gondoskodnak a új tanácstörvény, milyen ez még nem egyezik a teljes tanácsok az egészségügyi iná1telán-rekriíő előirányzattal — csaknem 600 tézmények fenntartásáról — céltuS'tosság^Éd, folyamatos- általános iskolai tanterem, 15 pl. 683 új gyógyintézeti Sággal, halad-e az utóbbi ezer óvodai, 2200 bölcsődei ágyról és 2130 újabb bölcsőévek egyik legjelentősebb és 500 szociális otthoni új dei férőhelyről —, a kultúra törvényének végrehajtása? férőhely, továbbá több mint számtalan területéről,' vala2000 kórházi ágy, noha ezen mint az urbanizációval összea téren is és a szakközépis- függő gazdasági célkitűzések kólák férőhelyeinek növelé- megvalósításáról. sében is még lemaradás muségtelen helyesnek bizonyul- tatkozik. Persze, a beruházási tak, rendelkezései, a közigaz- korlátozások is éreztették gatás korszerűsítését célzó némiképp hatásukat intézkedései minden eddiginél jobb feltételeket biztosi- I 2 I tanak a különböző szintű -—— tanácsok működéséhez, amit A tanácsok 1972-ben több 32 el5ző éviné1, s ennek jól példáznak a tanácsok mint 2 milliárd forintot for- 70 szazalékat a célcsoportos, 1972 évi eredményei Ami a dítottak fejlesztési alapjuk- 30 százalékát pedig egyéb legszembetűnőbb: a párt X. ^L^f sütőtoari Seri b«ruházásokra hadatokra kongresszusa határozatának «^X3rtL íf>rdítják" 32 ÖSSZCg<* megfelelően nőtt a tanács- sok és a gyermekintézmé- bizonyára még növekedni testületek, a végrehajtó bi- fér^ely-bóvit^ére. fognak a vállalati koordinámeghatározó wre Ml vúrtiato 1973-ban? eiós hozzájárulásokkal. E zottsagok meghatarozo szere- A tanácsok 1973 évi költ_ .. ... • _ pe a lakosságot legkozvetle- ségvetése megközelítően 26 Saataá* feladatok Vegre" nebbül érintő város- és köz- milliárd forint, vagyis 8,5 hajtása azonban az eddiginél ségpolitikában, a területfej- százalékkal több az elmúlt feltétlenül hatékonyabb és lesztésben de a tanácsi szer- ^^' ,YajoP; ™re tervszerűbb tevékenységet lesztesoen, ae a tanacsi szer- nyt telik A tanácsi . . . n vek, intézmények irányításá- költségvetés 31,6 százalékát lgenyel a tanacsoK reszen*. m A törvény alapelvei kétm Ugyanakkor a tanácsi fejlesztési alapok 1973. évi elóirányzata összesen 17,2 milliárd forint, 2,6 milliárddal ban is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy a tanácstörvény által létrehozott, illetve szentesített új jogi intézmények is — az időközben még előbukkanó és tisztázásra váró problémák ellenére — kezdenek beérni. Mert. ki vonhatná kétségbe, milyen sokat jelentett például a szocialista demokrácia kibontakoztatásában a falugyűlések rendszeresítése vagy a községek felemelésében a nagyközségi kategória ós a járási hivatalok létrehozása? Mindezzel természetesen kellő anyagi lehetőségnek és jó gazdálkodásnak is kellett párosulnia az eredményességhez. örvendetes jelenség volt az elmúlt esztendőben, hogy a tanácsok országosan teljesítették fejlesztési alapjuk és költségvetésük bevételi előirányzatát, ami lehetővé tette a kiegyenúlyozottabb, tervszerűbb gazdálkodást A tanácsok ily módon 1972-ben az előző évinél 20 százalékamely 9 százalékkal haBL G. program Évente 50—60 millió dol- tatásokban, az új technolólár értékben importálunk fe- giák kialakításában jelentós hérjedús takarmányokat s részt vállalt a Központi Élelezt az összeget 350 millió miszeripari Kutató Intézet, dollárra kellene emelni ah- ahol három módszerrel kühoz, hogy az optimális fe- lünböző alapanyagokból álhérjeellátást megvalósíthas- lítják elő a fehérjéket. Lasuk hazánkban. A jelentős boratóriumban már siker koösszeg megtakarítása, a ha- ronázta azokat a kísérletezai fehérjeforrások biztosítá- ket, amelyekkel normál parsa érdekében országos fehér- „finh., „^ ... jeprogram koordinálja az ez- [ ^ »3>dkivul magas fezei kapcsolatos fejlesztési és herjetartalmu takarmánytermelési tevékenységet Ti- élesztőt állítottak elő. Igen zenöt évre ütemezték azon ígéretesek a földgáz alapipari termékek fejlesztését anvaeú kutatások is. a eva termelésének bővítését ame- anyagu kutatások is, a gyalyek döntően befolyásolják a korlatl megvalósításhoz azoofehérjegazdálkodást ban legközelebb a termeszeA nagyszabású munkához ** alapanyagokon, kukorielsősorban az elméleti ala- ^ a^Pulo fehérjetermelés pokat kell biztosítant A kugyűlés álláspontjával. A fonákság ebben az szervezetnek, a pártfegyelemnek azok, akik esetben éppen az, hogy az téesz elnöke is párt- gazdasági vezetői beosztásban vannak? tag aki ott ült a taggyűlésen, ps megszavazta Párttagok állásfoglalásaiban, magatartásában a határozatot. előfordulnak kirívó esetek is. amikor az egyén A pártmunkával kapcsolatban a formalitás- elveti a rája érvényes kollektív szabályokat. A ra panaszkodnak. A példa újfent szatymazi. A szatymazi csúcsvezetőség titkára mesélte a kötermelőszövetkezet mezőőrét, aki különben fegy- vetkező esetet. Az egyik csoportvezetőnek, aki vert visel, és esküt tett „hivatalára", azzal a párttag, emelkedett a jövedelme. A szervezeti . „pártmunkával" bízták meg, hogy védje a szö- szabályzat pontosan meghatározza, hogy mektoznának az alapszervezethez, mintha semmi vetkezeL vagyonát. Nem szükséges hosszan kora keresetnél mennyi tagsági díjat kell fri A szatymazi csúcsvezetőség titkára elmondta, hogy náluk érezhető ez a gyakorlat. A taggyűléseken ott vannak a vezetők — a téesz, a tanács, a népfront, a nőtanács, az ifjúsági szervezet stb. vezetői —, s általában ők elmondják mondandóikat, szinte „hivatalból", és aztán be is fejeződött a tanácskozás, a taggyűlés munkája. A tisztséget nem viselő párttagok csendben maradnak, mintha nem is tarközük nem lenne azokhoz a dolgokhoz, amelyeket az alapszervezet legfelsőbb szervének, magyarázni, hogy a falu határában egy őr mi- zetni. Az említett parttagnak is oly mértéklyen kevés. Ha száz lenne belőlük, akkor is ben javult a fizetése, hogy a korábbi 60 fotaggyűlésnek kell elhatároznia.^ JCülönösen e]tünne itt-ott valami. A szatymazi határban is rint helyett 90 forintra emelték fel a tagsági loptak. De ha loptak, akkor — e logika sze- díját. A legközelebbi fizetéskor ennyit is kérrint — a mi elvtársunk nem teljesítette a párt- tek tőle, mire ő kifejtette: odahaza úgy dönmunkáját, hiszen nem óvta a téesz vagyonát töttek, hogy maradnak a hatvan forintos tagAkad azonban az aktívabb taggyűléseknek megfelelően! Ilyen pártmegbízatást adni való- díjnál. Hónapokig nem is fizette tagsági díját. - • • " ban formális dolog. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Semmit. Még több a panasz azokra a párttagokra, akik A Párttagságra érvényes a szervezeti szavaiamilyen gazdasági funkcióban vannak. Az bályzat. Aki a párt soraiba lép, önként teszi, alapszervezet tagjai, vezetői azt mondják, hogy Az önkéntesen vállalt tagság viszont „kétszeaki gazdasági vezetői státuszba kerül, kezdi „ köteiezetteéget tételez fel. Nem lehet senki félvállról kezeim a partmunkát, sot az alap- , , ,, szervezet munkáját, a pártdemokráciát is. Nem akaratgyenge, következetlen es engedekeny. A ritka, hogy a pártszervezet munkaterve szerint Párt csak akkor egységes, akkor erős, ha tegervényes ez a passzivitás az elméleti, ideológiai kérdésekben. Gazdasági ügyekben mar nem ily csendesek a taggyűlések. ' is szépséghibája, különösen azután, amikor a párttagoknak egységesen és a hozott határozatoknak megfelelően, a közösen kialakított állásfoglalás szellemében kellene cselekedniük, kiállniuk. Az említett negyventagú alapszervezet megvitatta és elfogadta egységes álláspontját a termelőszövetkezet gazdálkodásának fontosabb kérdéseiben. Mondani sem kell, hogy az ott dolgozó párttagokra ez a határozat még éppen taggyűlést akarnak tartani, de a gazdajai, az egyének cselekedete fegyelmezett, ha akkor is kötelező, ha valakinek eltér a véle- sági vezető más értekezletre gondol. S ilyenkor érvény jut a demokratikus centralizmus élmény már nem lehet. A termelőszövetkezet mi történik? „Napodjátok el a taggyűlést!" - ve Azért ^ érdemes ^ ejteni a pártalapszerakár testületek legyenek azok — különvéle- üzen a titkárnak. A szőregi építők szövetkeze- vezetek belső életéről, hiszen a Központi Bimény már nem lehet A termelőszövetkezet tének pártalapszervezete is taggyűlést tartott zottság 1972. novemberi határozata világosan közgyűlésén is cselekvési egységet követel a a párt a taggyűlésen hozott döntések szellelegutóbb, de sokan hiányoztak a tagok közül: megfogalmazta, hogy „...a párt szervezeteihuszonnégyből nyolcan elmentek. Hol vannak? nek egységesnek kell lenniük a helyzet és felniében. Mégis, mi a gyakorlat? Csendesek bi- — kérdezte a titkár. Ilyen választ kapott: - adatok megítélésében, a párt politikájának közönyös párttagok a téesz közgyűlésein. Leg- Fontos munkájuk van, időre be kell fejez- vetkezetes képviseletében". Ehhez szükséges feljebb a titkár feláll, és általában megvédi a ni!... — Nyilván, valamilyen építkezést. Jog- feltétlenül a falusi páríalapszervez;etek belső téeszelnök beszámolóját, amely gyakran nem gűl kerdezhetik a párttagok: hol itt a fegye- életének, munkájának további erősítése is. mindenben egyezik a párttagság, illetve a tag- lem? Milyen jogon mondanak ellent az alap- Gazdagít István A nagyszabású kísérletsorozat abból indul ki, hogy kukoricatermelé6ünk néhány év múlva nemcsak ellátja a hazai szükségletet, hanem bizonyos mennyiségű, egyéb célra felhasználható többletet is ad. Ebből a többletből ajánlatos a már üzemi méretekre is alkalmas technológia segítségével fehérjét gyártani. A technológiai sor első részeként a kukoricát elcukrosítják, majd élesztővel beoltják, s a cukrot az élesztő fehérjévé alakítja, tgy a 8 százalékos fehérjetartalmú kukoricából 30—40 százalékos fehérjetartalmú takarmány lesz. Ebben jobb a fehérje összetétele, gyorsabban és könnyebben beépül az állati szervezetbe. A gyártási technológia nem kíván nagy beruházást, így gazdaságosan megvalósítható valamennyi nagyobb állattenyésztő telep mellett. A sikeres kísérletsorozatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából végezték el. s már megkezdték tárgyalásaikat a megvalósító gazdasagokkal. mm u 4