Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

t PÉNTEK, 1973. JANUÁR 19. Magasabb színvonalon Idei MTESZ-tervek Az MTESZ Csongrád me­gyei Szervezetinek elnöksége tegnap délután a Hódmező­vásárhelyi METRIPOND Mérleggyárban ülést tartott Ezen — a Magyar Meteoro­lógiai Társaság Csongrád megyei csoportjának, vala­mint a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesilet Csongrád megyei Csoportjának beszámolója mellett — az MTESZ Idei tevékenységéről, a munka­terv szerinti feladatokról is tanácskoztak. Érdemes ezzel kapcsolatban visszapillanta­ni a múlt évre, s megnézni, milyen célokat tűzött maga •lé idén a szervezet. Az egvik tavalyi ered­ménv: még ak'ív*bban. kö­rültekintőbbel, még nagvcbb körben szervezték a vezető­tovib' képző tanfol -nmo at. Üz-mv-z't'k, műv-ze-'k vállalati köz/D"e7e,-''k f g­telkoztak "azdálk~dis!. veze­té-Wet' szervezési kérdé­sekkel a tenfol-amok kere­tében: ez ken nemcsak ~zám_ bell, de színvonalbeli előre­lépés is történt tavaly. Egy­re több az úgynevezett ki­helyezett tanfolyam is, ami­kor — mint például a kábel­gyárban — „házhoa jött" a vezeti képzés. A mfl.izki hónap rendez­vénysorozata, az Ipari tudo­mányos konferencia előadá­sai a népgazdaság számára fontos kérdéseket vizsgálták, elemezték. így a munka- és üzemszervezés témakörét, a gazdasági munka hatékony­sálának növelését. Magas színvonalú előadásokról — s ennek előfe'tételeként — nagy áttekintésű, jeles és neves előadókról gondosko­dott a sre vezet. A műs-akl hónap so án egyébkent közel 100 előadást, üzemi rendez­vényt szerveztek. Az MTVS7 VITT. kül-Wt­közg űléének határozatai a'"pján idén a munka 'ováb­bi kitel tes^é-ére, kitérte zté­sé-e fö-vütszik a műszaki ér­te)mi-'tget «s*z-fogó szerve­zek Már fe'-ruárban egy fon. tos kérdés szerepel az MTESZ aktívaülésein: a munkaerő-gazd 11 odás I tő­szerű kérdéseiről Lázár György munkaügyi minisz­ter tart előadást. Utána a vezetők klubjának fórumán is megvitatják ezt a téma­kört Az idei lesz a XIII. mű­szaki hónap — hagyományo­san májusban rendezik, s a munka- és üzemszervezés aktuális kérdései ndják alap. témáját. Júniusban az MTESZ-ben folyó oktatási tevékenységről — a vezető­képzés, mérnök- és techni­kusképzés helyzetéről, fel­adatairól — rendeznek or­szágos tapasztalatcserét. A VI. ipari tudományos kon­ferencia „Az urbanizáció kérdései Magyarországon. ktt<önös tekintettel Csongrád megyére" eondolntkört Öleli fel; erre júliusban kerül sor. ..A tudomány, mint termelő­erő", „A piackutatás helyze­te"- címmel ősszel lesznek érdekes előadások. Menekü/és Kétrészes, színes, széles­vásznú, szinkronizált szov­jet film. Irta: Mihail Bul­gakov művelnek motívu­maiból Alekszandr AIov és Vlagyimir Naumov, Kép: Levan Paatesvili. Zene: Nyikolaj Kareinyikov. Ren­dezte: Alexandr AIov és Vlagyimir Naumov. Fősze­replők: Ludmilla Szavel­jeva (Szerafina). Alekszej Hatalov (Golubkov magán­tanár). Mihail Uljanov Csarnota), Vladiszlav Dvorzseckij (Hludov tábor­nok). Mihail Bulgakov, akinek Menekülés című drámája e film alapja volt, nálunk is ismert, népszerű író. Világ­hírű regénye, a Mester és Margerita, több kiadásban jelent meg, ezenkívül olvas­tuk a polgárháborús Kijevet bemutató A fehér gárda cí­mű könyvét, a budapesti színházakban több színda­rabját láttuk, köztük a nagy sikerű Iván, a rettentő című szatírát. A Menekülés azonban nemcsak a hasonló című színdarabot használta fel, hanem szerepel benne A fe­hér gárda, és más írá­sok, sőt, még kéziratok több motívuma is. De az alap kétségkívül a színdarab, amely — lényegében véve — megtörtént eseményekre épül. Egyik főhőse, Hludov tábornok például valóságos, létező személy volt. Igazi neve Szlacsov volt, és Vran­gel báró jobbkezeként te­vékenykedett Mint a Krím­félsziget főparancsnoka bru­talitásával vált hírhedtté: ellenségeit, ha a kezébe ke­rültek, habozás nélkül fel­akasztatta vagy lefejeztette. A polgárháború befejezése után emigrált, ám később visszatért az emigrációból és a szovjet hatalom — meg­kegyelmezett neki. Krím-fél­sziget 1920 címmel megírta emlékiratait — a könyv meg is jelent a Szovjetunióban —, s Bulgakov ebből az írásból merítette színdarab­jának anyagát, és Hludov tábornokon kívül több más szereplőjét. Ily módon mindarról, amit a filmen látunk, elmondhat­juk: igaz történet. Bulgakov persze nem történelmet írt, hanem emberi drámát, vagy­is az eseményeket sajátos művészetén szűrte át. Mi jellemzi ezt a művészetet? Mindenekelőtt az, hogy a 19. szazad orosz realizmusá­nak folytatása. Ebben • foly­tatásban természetesen Bul­gakov saját korának élet­anyaga jelenik meg, a pol­gárháború és a szovjet ha­talom megteremtésének vi­lága. Nem folytatás viszont Bulgakov művészete annyi­ban, hogy írásaiban rendkí­vül nagy szerepet kap a fantasztikus és a groteszk elem. Igaz, ez az egyébként dús motiváció nem oldja fel az író művészetének rea­lista lényegét; ezek az ele­mek a realizmus egyfajta variációját jelentik. A Menekülés anyagának még egy alapvető különössé­ge van. Megszoktuk, hogy a szovjet regények — és a szovjet filmek is — általá­ban a pozitív hősök szem­szögéből ábrázolják és ér­tékelik az eseményeket. Bul­gakovnál ez bizonyos érte­lemben megfordul. Hősei nem vöröskatonák, nem kommunisták, mégcsak nem is a forradalomhoz közelálló emberek, hanem fehérgár­disták, tábornokok, katona­tisztek, üzletemberek, a szovjet hatalom ellenségei. Bulgakov persze nem elné­ző velük szemben, de pusz­tán az a tény, hogy hőseit közülük választja, különössé és kivételessé teszi ábrázo­lását. A film rendezőpárja, Alekszandr AIov és Vlagyi­mir Naumov több mint húsz éve dolgozik együtt. Egész sereg filmet, készítettek a polgárháború korszakáról, többek között a Nyugtalan éveket, a Pável Korcsagint, és a velencei biennálén 1961-ben aranyéremmel ki­tüntetett Békét az érkezők­nek című filmet. ÜJ alkotá­suk, a Menekülés, egyrészt arra példa, hogy kitűnően tudják hasznosítani és to­vábbfejleszteni azokat a ta­pasztalataikat, amelyeket a polgárháború ábrázolásában eddig szereztek. Másrészt arra példa, hogy megőrizve érzékenységüket, jól tudták visszaadni Bulgakov művei­nek sajátos, fantasztikusan realista, vagy, ha tetszik, reálisan fantasztikus vilá­gát. A szovjet kritika ugyan vitathatónak ítélte az ala­pul vett dráma bővítését a szerző más alkotásaival, sze­rintünk szükség volt erre a bővítésre, már csak azért is. mert a film végül is más műfaj, mint a dráma. S kü­lönösen más ez a film, ame­lyik epikusságával a múlt századi realizmushoz való kapcsolódást hangsúlyozza erőteljesen* Talán egy kissé erőtelje­sebben is, mint szükséges lenne. Ügy érezzük, a film­mel éppen Itt, ebben a te­kintetben kell vitatkoznunk. Nemcsak azért, mert a film tempóját — nem a terjedel­mét: vigyázzunk a különb­ségre! — némely helyen kis­sé elnyújtottnak és vonta­tottnak éreztük, hanem azért ls, mert a fantasztikus és groteszk elemeket bizonyos értelemben feloldotta a múlt század realizmusának eszközeivel. Bulgakov fan­tasztikuma nem ilyen; ő ebben a tekintetben a 19 századi realizmustól való el­szakadást hangsúlyozta. A film — stílusosan és nem szellemében — nem mindig és nem mindenben hű Bul­gakovhoz. Kitűnő a közreműködő színészek játéka. Batalovot senki magyar nézőnek nem kell bemutatni, nyilván Mi­hail Uljanovot sem, akit a Felszabadítás című filmben Zsukovként láttunk. De ar­ra talán nem mindenki em­lékszik, hogy a női főszere­pet játszó Szaveljevdt a Háború és békében Natasa­ként láttuk. Vladiszlav Dvorzseckij, Hludov tábornok alakítója nálunk teljesen ismeretlen. Az omszki színház kitűnő, nagy drámai erejű színészét most látjuk először Magyar­országon ls bemutatott fil­men. A találkozás nem je­lentéktelen. Dvorzseckij tá­bornoka sokáig emlékezetes figura lesz a magyar mozi­nézők számára. ö. L. Közbeszól a földrajztudomány Területe, lakólnak száma, népsűrűsége, fővárosa, X fo­lyójának bal parti mellékfo­lyói, Y hegységének legma­gasabb pontja, öt éve kiter­melt ásványok, betakarított termények mázsában — kö­rülbelül ilyenféle kérdések­re kellett válaszolni akkori­ban, amikor utoljára tanul­tam Iskolában földrajzot, és az órák rendjében elkövet­kezett egy ország, tájegység „felmondásának" ideje. A számok, adatok, nevek a felelés után egy perccel már sehol sem voltak, pillanatok alatt kiröppentek a fejek­ből. Mindez régen volt és csak annyiban tartozik ide, amennyiben a földrajztudo­mány fejlődéséről hallva ar­ra is gondol az ember: ha­tására bizonnyal fejlődik alapjainak iskolai tanítása ls, a gyerekek — a jövő tu­dósai — nem riasztó adat­halmazokat bifláznak, ha­nem meglátják a Föld Je­lenségeinek szépségét és a tudomány új eredményeiről, megváltozott alkalmazási te­rületeiről és módjairól be­számoló, érdekes cikkeket böngészik. • Nem a laikus rácsodálko­zás, hanem a tudós meg­győző, konkrét elvei mon­datják: az utóbbi években valóban nagy horderejű vál­tozások történtek a földrajz­tudomány kutatásának és felhasználásának terén egy­aránt. Dr. Jakucs László egyetemi tanárnak, a József Attila Tudományegyetem természeti földrajzi tanszé­ke vezetőjének nem okoz gondot, hogy az érveket és eredményket „közérthető" nyelven fogalmazza meg. Nemcsak az egyetemi kated­rán (ott az előtte ülők ér­tenek a tudomány nyelvén), inkább művelődési házak termeiben, ismeretterjesztő előadások közönsége előtt tökéletesíti szinte napról napra azt a képességet, hogy elvont, bonyolult dolgokról eleven képszerűséggel, ösz­szefüggésrendszerek biztos ismeretét megkívánó egy­szerűséggel tudjon beszélni. — Nem olyan nehéz do­log ez manapság, hiszen na­gyon is érdekli az embere­ket — mindig érdekelte — környezetük, ennek folya­matos változásai, a változá­sok hatása életük alakulá­sára — és így tovább. A tudomány — a földrajz ls természetesen — sokrétű és egyre pontosabb válaszokat tud adni az előbbiekkel kap­csolatos kérdésekre. Egye­dül a tudomány képes olyanféle előrelátó, átfogó megállapításokra, amelyek figyelembevételével szabá­lyozható az összes többi em­beri tevékenységforma az optimális majdani összhatás érdekében. Például: a kö­zelmúltban folytatott tan­széki kutatómunkánk ered­ményeit ebben a Környezet­védelem és szénhidrogén­termelés című kötetben gyűjtöttük össze. Talán a cím érzékelteti: átfogó, Autóbuszok Szabadkára komplex munkáról van szó, ha úgy tetszik, a földrajz­tudomány „betöréséről" új területekre. A vaskos kötet egyszerű átlapozása után is nyilván­való, hogy a termelőmunká­ban — történetesen az olaj­Iparban — közvetlenül hasz­nosítható kutatási eredmé­nyek mellett (például: folyó­völgyek, ártereit, fokozatos, lassú süllyedésének adatai segítséget nyújtanak a ta­laj szerkezetének vizsgála­tához, illetve ezzel a szén­hidrogén-lelőhelyek felkuta­tásához) e munka megindu­lásának vagy megváltozásá­nak jövőbeni, környezetre gyakorolt hatásai is körvo­nalazódtak a tanulmányban. Az Ilyen prognózis különle­ges értékét ma, a környe­zetszennyeződés elleni küz­delem gyermekkora idején nem kell külön bizonyítani. Akárcsak annak a kutató­munkának országos jelentő­ségét, amelynek célja a Dél­Duna-völgy természeti, föld­rajzi adottságainak feltér­képezése, azaz, komplex tu­dományos alap megteremté­se e körzet nagyszabású gazdasági fejlesztéséhez. Az ősföldrajzi talajtani, éghaj­lattani kutatások eredmé­nyeinek földrajzi összegezé­sű értékelésével meghatá­rozható egy-egy ipari ob­jektum, település, vagy mo­dern közút építésének he­lye, működésének környe­zetre-emberre gyakorolt ha­tása. A sokféle, aprólékos gonddal kimunkált térkép, táblázat fontos útmutatással szolgál a tervezőknek, az építőknek. A földrajztudo­mány közvetlenül „beleszól" mindannyiunk életébe, im­már nélkülözhetetlen segí­tője gazdaságunk legkedve­zőbb alakításának ls, a jövő formálásának ls. A tudós érdeme és ké­pessége, hogy nemcsak jó­kor felismeri az „idők pa­rancsszavát", de megelőzve korának szükségleteit, tudo­mánya új útjainak felfede­zésével a Jövőt szolgálja. Ja­kucs László professzor, a karsztkutatás — tudományos igényességű, mégis csodála­tosan olvasmányos könyvei­ből — bizonyosan sokak ál­tal ismert eredményes mun­kása új, élet kijelölte terüle­ten folytatja kutatásait Ha a tudós portréját az Ilyenfé­le rugalmasság jellemzi, a tudományág egyelőre belát­hatatlan fejlődési utat jár­hat be. Sulyok Erzsébet Egy fillér Nehezen szokik hozzá a trafikos néni az új árak­hoz. Nem a pakli cigaret­tával van baj, hanem a hat-nyolc-tíz darabokkal. A régi árakon fejből is tudta, mennyibe kerül hét Kossuth, vagy kilenc Sym­phonia, az újakon még el kell egy kicsit gondolgod­nla. Tovább tart a kiszol­gálás, amíg jómagam is hozzájutok egy tízfilléres borítékhoz a rávaló egyfo­rintos bélyeggel. No, ez egészen biztosan egytíz — csúszik ki a számon, nem egésze-} szerencsésen, mert a dohánybolt vezetője fi­gyelmeztcléleg tartja fel mutatóujját: Ne gondolja! S így világosodik meg az elme, hogy az új boríték tulajdonképpen tizenegy fillérbe kerül, csakhát, nem lévén egyfilléres pénz már, nem követeli az egy­szerű halandókon, aki el­adja. Azokon, akik csak egy-két darabot vesznek. A nagyobb tételeknél már fölszámítja. Nem fizet rá, neki ls jóváírják a kü­lönbséget. A sok-sok egy­flllérest. Azóta almaimban néha megjelenik ez a pénz. Az egyfilléres. Akkorka lehet, mint a tízfilléresen a nul­la. Egyik oldalán miniatűr felirat, mely értékét jelzi, a másikon egy persely lát­ható. Jelezvén, hogy a ki­csit ls becsülni kell. V. M. Tudományos ülés a kórházban A Volántól kapott értesítés szerint az újvidéki Vojvodi­na autóbusz.ársaság az érvé­nyes buszmenetrendben ed­dig is feltüntetett, de mind­eddig nem közlekedtetett já­ratait a hét végétől Szabad­ka és Szeged között meg­indítja. Az első buszuk 20­án, szombaton este fél 8-kor indul Szabadkáról és 21 óra 5 perckor érkezik Szegedre. Vasárnaptól kezdve pedig mindennap két járatpárt köz. lekedtetnek Szeged és Sza­badka között. Autóbuszaik Szegedről reggel 6-kor és délután 5 órakor indulnak, Szabadkától Szegedre pedig 12 óra 15 perckor és este fél 8 órakor. Vasár .aptól kezdve tehát — a Volán járatait i» beszámítva — naponta hat .iára!pár közlekedik Szeged és Szabadka között. A já­ratokra természetesen forln. tért lehet megvásárolni a je­gyet. A rendszeres Időközönként tartott kórházi tudományos ülések sorában tegnap, csü­törtökön este az intenzív, életmentő osztály kutatói, orvosai számoltak be új gyógyítási eredményekről a Pulz utrai kultúrteremben rendezett ülésen, amelyen dr. Lencz László, a Magyar Anaesthesiologus és Reanl­macios Társaság főtitkára elnökölt, az előadásokat dr. Ugocsai Gyula főorvos, dr. Zentai Gabriella, dr. Falu­helyi Anikó, dr. Sári Judit, dr. Zádor\ István tartották. Az előadások többsége a különböző súlyos, életveszé­lyes esetek, köztük az esz­méletlen betegek, a mérge­zettek, a veseműködés zava­raiban szenvedők kezelésé­nek új lehetőségeit ismertst­I te és értékelte. Például a I növényvédő szerrel mérge­I zettek kezelésében felhasz­| nólt új gyógymódok ered­ményeként a mérgezett'' csaknem száz százalék* megmenthető (a balesetek v»*v öngyilkossági kísérletek eddig legtöbb esetben ha­lállal végződtek). Az ülésen két előadás a kórház foko­zatos, progresszív beteeelUí tásra való berendezkedésé­vel, ezen belül az intenzív osztály helyével és szerepés vei foglalkozott. A fokoza­tos betegellátás lényege, hogy a három egységre (sú­lyos, életmentő osztály; központosított, • közbülső szakmai osztályok; utókeze­lő osztály) tagolódó egész­ségügyi Intézetből (kórház­ból) csak minden felfedezett elváltozás meggyógyítása után bocsátják el a beteget. Emlékezés A budapesti gettó felsza­badulásának 28. évfordulója alkalmából csütörtök dél­előtt koszorúzasi ünnepséget rendezett a Magyar Izraeli­ták Országos Képviselete és a budapesti Izraelita hitköz­ség a Wesselényi utca és a Kertász ut:a sarkán levő is­kolaépület falán elhelye­zett emléktó'-V'nál. A 28 év előtti történelmi események ielent iségét a es a BIH elnöke, dr. Selfert Géza méltatta, majd elhelyezték a koszorúkat.

Next

/
Thumbnails
Contents